Fejér Megyei Hírlap, 1976. augusztus (32. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-01 / 181. szám
# EZZ EZT I EZT D |\ É1 EZT EZT I v|la° proletárjai Helsinkiről egy év múltán 2. || || 8 \l 8 ^ wJj g 8 egyesületeki A teremtés hőmérséklete 3, Soponyán, végig a falun 3. if |HBB; m| »'• H Bf ^ ------------------------------ ———— ................. Vasárnap, Az első forint készítői 4. jl E 1|| ||| || ra 1976. augusztus 1. Beszélgetés az UNESCO főigazgatójával 5. HHHI | ||| IH |É|É| JÉ XXXII. évfolyam, ------------------------------------------------------------------------- 181. szám A folyónál 6. _ ^ ^ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA |Q' *” * A párbeszéd folytatódik Interjú Boór Ferenccel, a Fejér megyei pártbizottság titkárával A pártszervezetek ezekben a napokban fogadják el második félévi munkatervüket. Vajon jut-e hely azoknak a véleményeknek, javaslatoknak, amiket a megye huszonkétezer kommunistája nemrégiben elmondott a tagkönyvcserék előtti beszélgetéseken? Vajon tudjuk-e ápolni, tovább őrizni az emberi szó melegét, amit e beszélgetések során éreztünk? Vajon az együttgondolkodás milyen gyorsan érik együttes tetté a párt alapsejtjeitől, a nagyobb organikus egységekig? Tudunk-e minden okos, érett javaslatot a megoldás medrébe terelni? E kérdésekre kértünk választ Boór Ferenctől, a Fejér megyei pártbizottság titkárától. — Sikerült-e a vártalanszervezetekben a beszélgetések tapasztalatait összegézni? — A beszélgetések, mint a megyei pártbizottság legutóbbi ülésén megállapította: lzléskörben zajlottak le, a felmerült kérdéseket a pártszervezetek összegezték, hogy azokat az alapszervezetek politikai és ideológiai nevelő munkáikban minősítsék. Mindenütt nyilvánvalókká váltak a párttagságot a leginkább érdeklő gondok kívánságok. Egyes témák szinte valamennyi pártszervezetnél ismétlődnek, így a pártszerveknek, járási városi és megyei bizottságoknak fel kell készülniük hogy mindenekelőtt ezeket elemezzék. Például az üzem- és munkaszervezés kérdései valamennyi alapszervezetnél konkrét formában vetődtek fel de azok mindenképpen általánosíthatók Vagy ilyen jellegű kérdések hangzottak el művelődéspolitikánkkal, a párt szövetségi politikájénak konkrét megnyilvánulásaival kapcsolatban is, tehát helyes lenne ha e kérdések megválaszolására már az ősszel kezdődő pártoktatási évben egységes választ keresnének mohagandistáink. A beszélgetések során nyilvánvalóvá vált hogy a párt tagjai akarnak politikánk érdekében dolgozni, többet nyújtani az eddigieknél, konkrét pártmegbízatásokat teljesíteni. A pártszervezetek feladata, hogy meghatározott időn belül kialakítsák állásfoglalásaikat és a párttagság igényének megfelelően szervezzék a munkát. Valamennyi pártszervezetnek gondoskodnia kell arról, hogy ezeken a magyan emberi beszélgetéseken felvetett kérdések mielőbb alkotó tevékenységgé váljanak. — Voltak-e olyan tanulságai a beszélgetéseknek, amelyeket a magasabb irányító párt’szerveknek kell levonniuk? — Természetesen. A következtetések sokaságát kell levonnia a járási, városi és meg-i pártszerveknek is. Felvetődtek olyan gondok, amelyekből megéreztük, hogy azokkal megbirkózni az egyes alapszervezetek nehezen tudnának. Példának hoznám fel a státus szerinti nagyközségek helyzetét. Ezek elfogadott településfejlesztési tervvel rendelkeznek, igen jelentős községpolitikai, ellátási kötelezettségeik vannak, nagy feladat hárul rá luk a társadalmi munka megszervezésében de valahogy ezek a kötelezettségek a járási pártbizottságok irányító tevékenységében nem kaptak érdemleges hangsúlyt. Pedig a nagyközségekben a párttagság tekintélyes tömegei élnek. Azután megoldást kell találnunk egy sajátos kettősségre, ami a járási pártbizottságok munkájában tapasztalható. Egyrészt a járási pártbizottságok apparátusában, másrészt a járás gazdálkodó egységeiben tevékenykedő függetlenített pártmunkások szorosabb együttműködésére gondolok. A beszélgetésekből megéreztük, hogy az utóbbiak informáltsága a politika sokoldalú megértetésének lehetősége nem áll arányban azokkal a feladatokkal, amelyeket egyes termelőszövetkezetek állami gazdaságok üzemek függetlenített pártvezetőinek meg kell oldaniuk. Információsrendszerünket valószínűleg úgy kell majd módosítani, hogy ez a hátrányos helyzet fokozatosan megszűnnék. A konkrét helyi politika kialakításához, ngm ítélem meg, nélkülözhetetlen segítséget nyújtottak a beszélgetések során elhangzott javaslatok mind a járási városi, mind pedig a megyei pártbizottságoknak. Mielőtt bármilyen formában általánosíthatnánk, ismernünk kell a munkaerő-gazdálkodás, az árpolitika, az ellátás stb. helyi lehetőségeit és igényeit. Várható-e az egyes pártszervezetek közötti együttműködés erősödése, mint az egységes cselekvés egyik feltétele? — Ez a beszélgetések egyik legérdekesebb tapasztalata. Úgy tűnik, az elhangzott vélemények megerősítenek bennünket abban a véleményben, hogy a kislétszárító pártszervezetek a nagyobbakhoz viszonyítva veszítettek politikai hatóerejükből. Fontos jelzés ez a járási és megyei irányító pártszerveknek a pártszervezetek ktalakításában. Gondoljuk csak el, hogy egy községben, ahol pártszervezetileg elkülönült a tanácsi apparátus, a tsz kommunista tagsága, az iskolai pártszervezet, s esetleg egyes kisüzem vagy vasúti gócpont pártszervezete hogyan hajtják végre és hogyan értelmezhetik egységesen a község számára előírt településpolitikát. A néha csak öt-hat párttagot számláló pártszervezetek saját szűkösebb részkérdéseikkel foglalkoznak és nem jut elég erejük arra, hogy a község egésze érdekében hatékonyabb politikai munkát fejtsenek ki. Így, azt hiszem, a pártszervezetek közötti együttműködés valóban az irányító munka egyik központi kérdése kell, hogy legyen. ■— Mi volt az oka, hogy a beszélgetések mindenütt sikeresen, a párttagság nagy megelégedésére zajlottak le? — A beszélgetéseik során a megye 22 ezer kommunistájával folytattak eszmecserét a pártvezetőségek, a beszélgető csoportok, a pártbizottságok. Ez hallatlanul nagy munkát jelentett, és mégis ezekben a hetekben sok egyéb politikai teendőt is elláttak a pártszervezetek és a pártbizottságok. A siker titkát abban látom, hogy a pártapparátusok, a pártvezetőségek módszeres munkát végeztek, a feladatokat széles körben elosztották, és tervszerűen végezték el. A beszélgetések hetei bizonyították: hallatlan nagy energiával rendelkeznek pártszervezeteink hiszen e beszélgetések mellett fontos gazdaságpolitikai kérdéseket kellett megoldaniuk, részt vállaltak a KISZ-kongreszszus politikai előkészítésében, kitűnően megszervezték az aratási, betakarítási munkákat , mindezt úgy, hogy a tagkönyvcserével kapcsolatos munkák is jól, zökkenőmentesen zajlottak. Ha nagy politikai feladatainknál a célokat és módszereket mindig így sikerülne tisztázni, lényegesen kevesebb energiával sokkal eredményesebben tudnánk dolgozni. Tanulság: az alapos előkészítés mindig megéri a fáradságot. — Mit tart Boór elvtárs a javaslatok feldolgozásához a legcélravezetőbb módszernek? — Helyes lenne, ha a pártszervezetek tapasztalataikat már most a második féléves munkaprogramjukba részben beépítenék. Úgy gondolom, nincs szükség külön hosszú távú intézkedési terv készítésére. Arra viszont igen, hogy az egyes határozatok végrehajtásának ellenőrzésénél újra és újra helyet kapjanak a vitára bocsátott jelentésekben a beszélgetések során felvetett kérdések. Az alapszervezet további tevékenységét az a párttagság minősíti majd, amely a beszélgetések során erről vagy arról a kérdésről véleményt mondott. A városi és járási pártbizottságok feladata, hogy sittítvezzék, ösztönözzék és ellenőrizzék a pártszervezetek ilyen irányú tevékenységét. Világosan kell látnunk, hogy az új párttagsági könyvek átadásával nem zárulhat le a párbeszéd. Sőt a munka neheze csak ezután következik. Helyes lenne, ha pártoktatásunkat, párttitkári értekezleteinket és a párttagság más közös megnyilvánulásait a továbbgondolkodásnak és továbbcselekvésnek ez az igénye határozná meg. — Miben jelentkezik legáltalánosabb igény a várttansáa részéről? Mit tart a várttaasáa a vártmunka stílusában leginkább pozitív vonásnak? — Ha egy mondattal válaszolhatnék erre a kérdésre azt mondanám: még szorosabb kapcsolatot kell kialakítaniuk gazdasági vezetőinknek a dolgozó közösségekkel. Sok bírálat érte a gazdasági vezetőket. A munkahelyi közösségek elvárják, és jogos ez az elvárás, hogy gazdasági vezetőik az ő életüket éljék, jobban ismerjék gondjaikat, bajaikat, adjanak választ kérdéseikre. A párttagok mindenütt jó néven vették, például, ha gazdasági vezetőik velük egy sorban teljesítenek szolgálatot a munkásőrségben, vagy legalább ellátogatnak a munkásőr gyűlésekre, ahol a vezetők nem idegenkednek attól, hogy propagandistaként kamatoztassák jobb felkészülségüket, ismereteiket a köz érdekében, ahol nyilvános fórumokon vállalták, hogy választ adnak a munkások vagy a tsz-tagság mindennapos kérdéseire. Remélem, hogy ezek a pozitív példák a jövőben szaporodni fognak. — Boór elvtársra személy szerint mi tette a legkedvezőbb benyomást a beszélgetések során? — Engem leginkább az érzelmi kötődések erősödése, emberi értéke ragadott meg. A mi pártunk stílusától, módszereitől sohasem volt idegen az érzelmi ráhatás. És van is ilyen igény. Biztos vagyok abban, hogy az érzelmi kötődések, ha azok mentesek mindenféle demagógiától, nem mondanak ellent a tudományosságnak. Az anyagi ösztönzés elvének megőrzése mellett észre kell vennünk, bátorítanunk az érzelmi kötődéseket is, meglátni minden elvégzett munka, minden kívánság és vélemény mögött az embert, akinek — a beszélgetések szépen bizonyították ezt — a jobb élet, a jobb munkafeltételek, az anyagi gyarapodás mellett szüksége van a jó szóra is. A beszélgetések egyik legszebb vonása az volt, hogy visszaadták számunkra az őszinte emberi szó és az emberi érzések rangját. •— Köszönöm a kérdésekre adott válaszokat. NAGY JENŐ Jubileum és katonai eskü Tegnap délelőtt jubileumi ünnepséggel egybekötött katonai eskütételre került sor a székesfehérvári Münnich Ferenc laktanyában. A szülőket, hozzátartozókat, a meghívott vendégeket, köztük Nagy Lajos vezérőrnagyot, az elöljáró parancsnokság képviselőjét, a csapatzászlót adományozó Tóth Istvánt, az Ikarus avár igazantóját és az egység eskütételre felsorakozott katonáit Gálla László alezredes köszöntötte. Az ünnepélyes eskütétel után Pinke László honvéd mondott válaszbeszédet, tett ígéretet önmaga és bajtársai nevében az esküjükben vállalt kötelezettségek maradéktalan végrehajtására. Ezt követően Czétényi Kálmán alezredes szólt a katonákhoz, az ünnepség résztvevőihez. Méltatta a katonák hűségfogadalmának jelentőségét, majd hozzátette: " Ünnepélyes eskütételüket emlékezetesebbé teszi az a tény, hogy önök olyan alakulatnál kezdik meg katonai szolgálatukat, amely ezekben a napokban ünnepli megalakulásának 15 éves jubileumát. Az ünnepséget követően a meghívott vendégek, az egység alapító tagjai, parancsnoki karának egykori tagjai megtekintették az egyre nagyobb komfortot nyújtó legénységi körleteket, az új étkezdéket, a tornacsarnokot, a szaunafürdőt és a KISZ-klubot. Az ünnepség után Nagy Lajos vezérőrnagy Pinke László honvéddal és feleségével beszélget az alakulat KISZ- klubjában Fási László felvétele Centenáriumi díj a Videotonnak Egy hete tart nyitva a Szegedi Centenáriumi Ipari Vásár és még egy hétig várja a látogatókat. A vásár egyik legnagyobb sikere a Videoton Rádió és Televízió Gyár kiállítása. A gyár 86 négyzetméternyi területen hármas csoportosításban állít ki a hazai piacon és külföldön egyaránt jól ismert, világviszonylatban is a legkorszerűbbek közé tartozó,szórakoztató híradástechnikai termékekből. A kiállított áruk közt megtalálható az olcsó asztali rádió éppúgy, mint a nagy teljesítményű luxus készülék,, a sztereo Prometheus. Az elmúlt években készült különféle típusú és kategóriájú tv-készülékek közül a legüzembiztosabb és a legnagyobb élettartamú gyártmányokkal ismerkedhet meg a közönség. A legnagyobb sikert a Mini-vidi aratta, a 3,5 kilogramm súlyú, négy nyomógombos programozható, hordozható készülék már az üzletekben is kapható lesz a közeljövőben. Állandó a csoportosulás a Color-Star és a Munkácsy-Color márkájú színes tévék körül. A gyár kereskedelmi vezetői a vásár idején több alkalommal megbeszélést folytattak az áruválaszték, az áruellátás kérdéseiről. A Videoton igényes, színvonalas, az otthonosság légkörét is árasztó, dekoratív kiállítási birodalmáért méltán részesült az idén Centenáriumi Vásárdíjban.