Fejér Megyei Hírlap, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-01 / 232. szám

A TOVÁBBLÉPÉS PARANCSOLÓ SZÜKSÉG KIALAKULÓBAN AZ ÚJ FALUKÖZPONT MUNKÁSMŰVELŐDÉS A KEFÉMBEN A JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TÉVÉMŰSOR Múzeumi hónap Ma kezdődnek hazánkban a múzeumi és műemléki hónap rendezvényei. Ez a múzeumi hó­nap hagyományos esemény: im­már tizenötödször hívja fel ma­gára a figyelmet. Az idei mú­zeumi hónap azonban számunk­ra még­is eltérő az eddigiektől: egyrészt azért, mert országos megnyitása Fejér megyében — Dunaújvárosban — történik, más­részt amiatt, mert minden eddi­git felülmúló gazdag megyei programot kínál az érdeklődők­nek. A múzeumok munkásságának támogatására nagyon jelentős összeget fordít államunk. A leg­fejlettebb és leggazdagabb ka­pitalista államokat is megelőz­zük ebből a szempontból. Nem ok nélkül: nálunk a közművelő­dés szerves része a múzeumi te­vékenység. Ennek elősegítése nem szűk rétegek érdeklődésé­nek kielégítését szolgálja, ha­nem mindannyiunkét. A múzeumok szerepe, felada­ta és jelentősége a mi társadal­munkban jelentősen megválto­zott és magasabb színvonalra lépett. A múzeum fogalma egé­szen mást takar, mint régen. Olyan tudományos munkássá­got, amely nem csupán népünk történetének eddig homályba veszett részleteit tárja fel, ha­nem távolabbi korok, az egyete­mes emberi történelem megis­merését is jelentősen gazdagít­ja. Hogy milyen sok értékkel gaz-­­ dagítja, arra bizonyosság a ma­gyar múzeumok nemzetközi hír­neve és megbecsülése. Emellett azonban tevékenységünk igazi megítélését a hazai érdeklődés nagysága is jelzi. Ez viszont olyasvalami, amit kevesen ismer­nek, pedig nagyon büszkék le­hetünk rá. Nálunk ugyanis éven­te 12 millió látogató fordul meg a múzeumokban. Az UNESCO azt közölte: az egész világon Magyarország a második helyen áll a múzeumok látogatottsága tekintetében. De hol foglal helyet ebben a kiváló, statisztikában Fejér me­gye? Nagyon előkelő helyen van. Egy év alatt 270 ezer láto­gató nézte meg a megyei mú­zeumok kiállításait. Ezeknek a kiállításoknak egy része korunk képzőművészetét népszerűsíti. Nyilvánvaló, hogy hazánk élen­járó a múlt ismeretében, meg­becsülésében. Ebben a Fejér megyei múzeumok igazgatósá­gának is jelentős szerepe van. Olyan szerepe, amelyet a mú­zeumi hónapok alkalmából na­gyon időszerű figyelembe venni. A felszabadulás előtt a fehér­vári múzeumlátogatók szá­mát - a kötelezően elvitt kö­zépiskolások figyelembe vétele nélkül - százakban számolták. Ma már nem százakról, hanem ezrekről, sőt százezrekről szól a statisztika... " 8 , 9 1910 l'J­FEJÉR MEGYEI hírlap L _______________________________________ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Az SZMT elnökségének ülése • Előtérben a gazdasági építőmunka • Az SZMT elnökségének tegnapi ülésén összegezték az 1975- ös választások óta végzett munkát. Az előadó, dr. Etelvári Attila, az SZMT titkára részletesen szólt a párt- és a SZOT- kongresszus, a megyei szakszervezeti küldöttértekezlet, vala­mint a megyei pártbizottság cselekvési programjával össze­hangolt feladatok végrehajtásának tapasztalatairól. A munkaprogram szellemé­ben az értékelt időszakban az SZMT elnöksége nagy figyel­met fordított a termelést, a gazdasági építőmunkát segítő tevékenységre. Arra ösztö­nözték a választott alapszer­vezeti testületeket, a munka­helyi kollektívákat, hogy hal­lassák szavukat a vállalati tervek kialakításakor. Ez év tavaszán tíz vállalat nyerte el a Minisztertanács és a SZOT vörös zászlaját és több a Kiváló Vállalat címet. Az 5919 brigádból 4471 (52 512 tag) kapta a cím valamilyen fokozatát. Négy kollektíva tudhatja magáénak a Nép­­köztársaság Kiváló Brigádja címet. Ez év elején ugyan adód­tak gondok a brigádok válla­lásait illetően de a tapasz­talatok azt mutatják, hogy a mozgalom lendülete nem tört meg, növekedett a versenyző kollektívák száma, s ma már vállalásaikban egyre nagyobb hangsúlyt kap a tudatformá­lás. A belső tartalékok feltá­rásában jelentős szerepe van a fejlődő újítómozgalomnak. Ez év augusztusában megkö­tötték a szerződést az Orszá­gos Találmányi Hivatallal, amely az V. ötéves tervidő­szakban hozzájárul az újító­mozgalom továbbfejlesztésé­hez. A szakszervezeti szervek meghatározták az üzemi, a munkahelyi demokrácia fej­lesztésével kapcsolatos fel­adataikat. Megyénkben kísér­leti jelleggel bevezették a bi­zalmiak tanácskozását az Agárdi Állami Gazdaságban, a VOR fehérvári gyárában, a MOM dunaújvárosi egységé­ben, és a munkásküldöttek tanácskozását a SZIM fehér­vári gyárában. A dolgozók érdekképvisele­tével kapcsolatban fontos fel­adatot adott a részesedési alapok tervezése, a jóléti és a kulturális alapok felhaszná­lása, s ezekkel összhangban az 1976—80-ra szóló kollektív szerződések megkötésével a szakszervezeti jogok gyakor­lása. Megtörtént a vállalati mun­kaügyi döntőbizottságok új­­jáválasztása, amelyek tevé­kenységét segíti a megyei munkajogi bizottság. Néhány nagy vállalatnál megalakul­tak az új társadalmi bírósá­gok is. A beszámolási idő­szakban a társadalmi ellen­őrök több fontos vizsgálatot végeztek, és észrevételeik alapján számos intézkedést foganatosítottak. Eredménye van az Agárdi Állami Gazdaságban, a Dunai Vasműben és a Videotonban ugyancsak kísérleti jelleggel bevezetett jogsegélyszolgálat­nak. Javult a társadalombiz­tosítási propaganda is; 40 üzemben készült társadalom­­biztosítási beszámoló, mégis sok az ilyen jellegű panasz­levelek, személyes panaszok száma. Ez is jelzi a felvilá­gosító munka szükségességét. A minden területre kiter­jedő összegezésnek része a munkavédelem elemzése, a tömegpolitikai munka, a sport és kulturális tevékeny­ség elemzése. A tavalyi ok­tatási évben 25 és fél ezren gyarapították politikai isme­reteiket szakszervezeti tanfo­lyamokon. Ezek közül legtöb­ben a társadalmi élet idősze­rű kérdéseit tanulmányoz­zák. A politikai és mozgalmi ismeretek alaposabb elsajátí­tását szolgálta a tisztségvise­lők oktatása. Az első napirendi pont vi­tája után az első félévi bal­esetek alakulásáról tájékozó­dott az elnökség. A nők közéleti megbízatása A Hazafias Népfront megyei elnökségének ülése A népfront megyei elnök­ségének tegnapi ülésén — amelyen részt vett Nagy Jó­zsefeté, az országos tanács al­­elnöke is — a küldöttértekez­leten és a kongresszuson meghatározott feladatok ér­telmében a nőpolitikai tenni­valókról tanácskoztak. A fel­adatokból adódóan továbbra is szorgalmazták a lányok, asszonyok közéleti megbíza­tásainak kiszélesítését. Az új­, jáválasztott testületekben, bizottságokban 1652 közéleti munkára alkalmas nő kapott tisztséget. S ha ezzel az erő­vel jól gazdálkodnak a nép­front helyi bizottságai, akkor ennek feltétlenül a lakóterü­let egésze hasznát látja. Ter­mészetesen ehhez arra is szükség van, hogy a tisztség­­viselők hallassák szavukat különböző fórumokon, mond­janak véleményt bizottsági üléseken, legyenek aktívak. Sokat tehetnek a népfront helyi testületei mellett mű­ködő nőbizottságok jelzéseik­kel, javaslataikkal és tár­sadalmi munkaszervezéssel a szolgáltatások javításáért, a gyermekintézmények játszó­terek, sportpályák, bővíté­séért, a szociális ellátás fej­lesztéséért. Az sem kétséges, hogy a házikertek gondozásából, a zöldség- és gyümölcstermesz­tés munkájából az asszonyok méltóképpen kiveszik részü­ket. Szavuk és példájuk nyo­mán, akár a kertbarát körö­kön belül, akár azon kívül is megvalósítható: legyen min­den kiskert gondozott és ab­ban termeljék meg legalább a család ellátásához szüksé­ges zöldséget gyümölcsöt. A megyei elnökség taná­csolja a népfrontbizottságok­nak, a tanácstagok, s közöt­tük a női tanácstagok mun­kájának segítését. A rendsze­res kapcsolattartás a kölcsö­nös véleménycsere hozzájárul a helyi községpolitika alakí­tásához és megvalósításához. Ezt követően dr. Farkas Gábor, a megyei honismereti bizottság elnöke tájékoztatta az elnökséget a honismereti mozgalom 15. évfordulójának előkészületeiről, a földrajzi népi névgyűjtés befejezésé­nek ünnepi programterveze­téről. Bodnár Lászlóné, a népfront megyei bizottságá­nak titkára pedig beszámolt a VI. kongresszuson részt vett megyei küldöttek munkájá­ról. Bezárt az őszi BNV Az őszi BNV zárónapján központi rendezvény már nem hívta a szakembereket, az utolsó látogatók tömege is hagyott időt a kiállítók­nak arra, hogy megvonják a vásár gyorsmérlegét, végle­gesen lezárják tárgyalásai­kat, befejezzék megbeszélé­seiket. Csütörtökön az utolsó na­pon is bőven volt látogatója a BNV-nek, amelyet az el­múlt nyolc nap alatt 630 ez­ren tekintettek meg. A mérlegkészítés jellemez­te tehát a vásár utolsó nap­ját, amelyen a vásárigazga­tóság este négy nyelven bú­csúzott a látogatóktól a ta­vaszi viszontlátásig. Este 7 órakor bezárta kapuit az 1976. évi őszi BNV. Jutalmazás A KISZ Móri Járási Bi­zottsága ünnepségen kö­szöntötte a fegyveres erők napja alkalmából az ifjúság hazafias és honvédelmi ne­velésében kiválóan dolgozó ifjúgárdistákat és aktívákat. A KISZ Központi Bizottsá­ga dicsérő oklevelét nyúj­tották át Halmosi Lajos If­jú Gárda járási parancsnok­nak és Mohai Sándor bodaj­­ki szakaszparancsnoknak. Az aktívák közül hatan tárgyjutalmat kaptak. VIIAO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK) Péntek, 1976. október 1. XXXII. évfolyam, 232. szám Ára: 80 fillér Megkezdődtek a móri­na Lottósorsolás — Kiállítások — Találkozás írókkal, művészekkel — Nemzetiségi fesztivál A móri napok ma Fortuna vendégszereplésével kezdőd­nek­ a szabadtéri színpadon, rossz idő esetén pedig a mű­velődési központban lesz a lottósorsolás. Készül a móri monográfia, a nagyközség története. A könyv szerzői,írói munka­­közössége kilenc órai kezdet­tel tanácskozik a készülő kö­tetről a járási hivatal nagy­termében. Délután 2 órakor Iparmű­vészet és lakáskultúra cím­mel árusítással egybekötött bemutató lesz a nagyközségi tanács termében. A művelő­dési házban öt órakor nyitják meg a kerámia szakkör munkáit bemutató kiállítást. Szellem és szerelem címmel Sütő Irén előadói estje kínál élményt este hét órakor a művelődési házban. Szombaton délelőtt a fő­városi Bartók Gyermekszín­ház vendégszerepel Móron. Nevessünk együtt, gyerekek! címmel invitálják szórako­zásra a legfiatalabbakat. Délután öt órakor az oroszlá­nyi művelődési központ né­pi együttese lép fel a műve­lődési ház színpadán. Este hétkor pedig Jobbágy Károly költővel és Szombati István íróval találkozhatnak az iro­dalombarátok. Vasárnap délelőtt fúvósze­nekari hangverseny lesz a szabadtéri színpadon; a Cse­peli Munkásotthon fúvósai, a dunakeszi és a móri együtte­sek adnak koncertet. Délben a nemzetiségi együtteseké lesz a színpad; Vértesacsa, Gánt, Pusztavám és Bakony­­csernye nemzetiségi énekesei, táncosai mutatják be leg­újabb műsorukat, fellépnek még a seregélyesi, a polgárdi és a szabadbattyáni csopor­tok is. Délután három órakor kez­dődik a vidám, tarka szüreti felvonulás, amelyet a Csepel Művészegyüttes műsora kö­vet, este pedig a szüreti bál. s zc — AUTÓKER üzletház Tizennyolcmilliós árukészlettel Az AUTÓKER a rendelke­zésére álló beruházási, fej­lesztési keretek felosztásánál elsősorban és mindenekelőtt a fővárosi, másodsorban pe­dig a megyeszékhelyi üzlet­­hálózat kiépítésére fordította és fordítja. Dunaújváros tehát e tekin­tetben kivétel. Nagyon ritka kivétel, hiszen eddig csak Ka­zincbarcikán és Sopronban tudott létesíteni áruházat az alkatrészkereskedelem. Most Dunaújvárosban nyitották meg üzletházukat amelynek 422 négyzetméternyi raktárá­ban, s 151 négyzetméternyi üzletében a nyitás napján több mint tizennyolcmillió forint értékű alkatrész, autó­ápolási cikk, biztonsági és kényelmi berendezés várja a vásárlókat, a Trabant, Lada, Wartburg, Moszkvics, Skoda, Polski-Fiat személygépkocsik tulajdonosait, s egy sor teher­gépkocsi üzemben tartóját. A dunaújvárosi AUTÓKER üzletház évi forgalmát negy­venmillió forintra tervezték, ám a raktártér és készlet, valamint a tízfőnyi személy­zet ennél sokszorta nagyobb forgalomra is lehetőséget te­remt. A készletutánpótlást — ter­mészetesen az import függ­vényében — a legkorszerűbb módon, telex-összeköttetéssel oldották meg, s ez egyben azt is jelenti, hogy közvetlen telex-összeköttetésben áll a bolt az országos vevőszolgá­lattal, vagyis az elég széles választékra és típusféleségre szakosított boltban más típu­sú személy- és tehergépkocsik alkatrészeinek előjegyzéses beszerzésére is lehetőség nyí­lik. Néhány kurrens cikk ter­mészetesen található volt a nyitás napján, s még jó ideig az üzletben, a távlat azonban nem ígér jobb választékot eb­ben­­az üzletben sem, mint amilyet a külföldi beszerzé­sek lehetővé tesznek. S hogy ne csak általában „jósolgas­sunk”, aligha lesz olyan jó a választék gépkocsiköpenyből, mint tegnap volt, amikor még angol köpenyeket is vásárol­hattunk volna. Ez azonban nem az AUTÓ­­KER-en, s méginkább nem a most megnyílt — és a duna­újvárosi 26-os Állami Építő­ipari Vállalat által épített"— egység személyzetétől függő kérdés. Ami tőlük függ az az udvariasság, a készletfeltöl­­tés gyorsasága, az országos vevőszolgálattal meglevő kapcsolat lehetőségének a ki­használása. A város szívében kapott helyet az AUTÓKER üzlet­háza. Szerencsés helyen, hi­szen a műszaki áruház és az AUTÓKER üzletháza közötti­­ parkolóban legalább százöt­ven gépkocsi parkolhat egy időben, s ez a vásárlók ké­nyelmét szolgálja. Ez termé­szetesen a város vezetőinek az érdeme, hiszen dicsérete­­­sen ritka kivétel, hogy hagy­nak szabad teret, parkolóhe­lyet bárhol is. A tegnap megnyitott üzlet a nyugatnémet TYLER rend­szerű, a ma legkorszerűbb­nek tartott polcrendszerrel van berendezve, ami mind az önkiszolgáló résznél, mind a raktározásnál jó áttekinthető­séget, könnyű anyagmozga­tást tesz lehetővé. Nemcsak az AUTÓKER ve­zetői voltak elégedettek ezen a megnyitón, hanem egy mi­nimum ötven kilométeres körzet gépjárművet üzemben tartó társadalma örömmel és elégedettséggel köszönti ezt az üzletnyitást. — Kátay —

Next