Fejér Megyei Hírlap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-05 / 262. szám

Péntek, 1976. november 5. Művészet­i munkás­köreiben A kincsesbányai bauxit­­üzem művészetpártoló hagyo­mányához híven, november 7-e alkal­­ából újabb él­ménnyel jutalmazta meg dol­gozóit. Tegnap délután nyitot­ták meg Meszlényiné Molnár Eszter fehérvári festőművész kiállítását, aki pasztell- és olajképekkel vall a tájhoz fű­ződő érzelmeiről. Az idén ez már a harmadik tárlat; korábban Ecsedi Má­riával és Áron Nagy Lajos műveivel ismerkedtek az üzem munkásai. A kiállításo­kat, noha van reprezentatív művelődési házuk, az üzem­ben, a felolvasó­teremben rendezik, ahol minden bá­nyász megfordul és nap mint nap találkozik az alkotások­kal. Vendégek a Vértes alján Valaha, évekkel korábban, mindannyiuknak munkahe­lye, szívügye, életeleme volt a mezőgazdaság. Ismerték a szinte éjszakának tűnő korai hajnalok csendjét, mely gyakran találta őket a határ­ban. Ismerték a teremtés iz­galmát, az ember és a termé­szet összecsapásainak is ré­szesei voltak, mint ahogyan részesei voltak annak a nagy szervező, átalakító folyamat­nak, melynek most egyre ra­gyogóbb jeleit figyelhetik. Tán ezért is van, hogy bár nyugdíjasok valamennyien, nem kötheti őket betegség vagy restség, ha egy-egy álla­mi gazdaság a cél, hol egész napot eltöltve megismerked­nek a mai eredményekkel. E látogatásokat az Állami Gazdaságok megyei Főigazga­tósága szervezi, bonyolítja azok számára, kik maguk is megtették a dolgukat. Az ilyen utak során a megye va­lamennyi állami gazdasága vendégül látta már a nyugdí­jas vezető agrárszakembere­ket. Közülük néhányan szep­temberben újra jártak régi is­kolájukban is. Kovács Ignác, Sass József, Kötél Pál és Ze­­manek Nándor ötven eszten­dővel ezelőtt vették át dip­lomájukat az akkori Mező­­gazdasági Akadémián Ma­gyaróváron, illetve Debrecen­ben. Most újra szólította őket a régi iskola, ez alkalommal újabb diplomával ismerve el az ötven esztendővel előttit. Ez­­úttal arannyal. A lovasberé­­nyi Heffer Pál pedig immá­ron a gyémántdiploma tulaj­donosa lett. Mégsem a múlt érdekli iga­zán a vérbeli szakembert. A jelen, a mai produkció min­denekelőtt. Meggyőződhettek erről Csákváron is a gazdaság ve­zetői, akik dicséretes buzga­lommal mutattak meg minden látnivalót, s válaszoltak a hoz­­­záértő kérdésekre. Volt mit megmutatni és megnézni Csákváron, noha a gazdaság vezetői nem leplez­ték a néhány évvel ezelőtti súlyos állapotukat, melyből sikerült kilábalni. A tájékoztató után, melyet Bagó Dénes igazgató mondott, Móriczmajorba és Fornapusz­­tára indult az autóbusz. A sertéstelep fiatal vezetője a korszerű sertéstenyésztéssel ismertette meg a vendégeket. E programban közösen vesz­nek részt a Bicskei Állami Gazdasággal, hiszen rendkí­vül nagy vállalkozás a telje­sen automatizált, zárt rend­szerű sertéstelep, ahol 1500 anyakocát tartanak, melynek ez évi szaporulata közel 28 ezer malac! Volt látnivaló a termény­­szárítóban és tárolóban, hal­lottak az ésszerű és megfon­tolt tervekről, melyekkel meg­­toldhatják a gyengén termő köves, rossz talaj adottságait. * Bár a kedves szép vidéket ködfátyol takarta, a látnivalót fellelték a szakértő szemek, kiknek tanácsait olykor ma is szívesen meghallgatják, igény­be veszik. Balázs Katalin Lexikon a kulturális intézményekről „Kulturális intézmények és szervezetek Magyarországon (Lexikon)” címmel jelentette meg új kiadványát a Kossuth Könyvkiadó. Ez az első alka­lom, hogy ilyen, a hazai kul­turális intézményeknek, szer­vezeteknek és mozgalmaknak gazdag, szerteágazó hálózatát bemutató lexikonigényű könyv napvilágot látott. Külön-külön fejezetek fog­lalkoznak a tudomány, a köz­oktatás, a felsőoktatás, az iro­dalom, a művészetek, a sajtó (rádió, televízió), a testkultú­ra és a nemzetközi kulturális kapcsolatok főbb hazai szer­veivel. A kultúra, a közművelődés bármely területén dolgozó szakember vagy az egyszerű­en csak érdeklődő olvasó szá­mára hasznos kézikönyv egye­dülálló vállalkozás a magyar könyvkiadásban. Hézagpótló mű, amely átfogó képet ad szocialista kultúránk szerve­zeteiről. Biztató kísérlet­­ középfokon A művelődési házak dol­gozóinak ötven százaléka nem rendelkezik szakképesí­téssel Fejér megyében, bár nagy részük első-másodéves hallgatója a főiskolák, egye­temek népművelés szakának. A szakember-ellátottság ja­vítása nemcsak megyei, ha­nem országos feladat, ame­lyet meghatároz a képzőin­tézetek kis száma, és csekély befogadóképessége. A Fejér megyei Tanács több intézkedést hozott a népművelők képzésének se­gítésére. A szombathelyi Ta­nárképző Főiskolán megyei ösztöndíjat nyújt jelenleg öt nappali tagozatos, népműve­lés-könyvtár szakos hallga­tónak; 1975 óta pedig a le­velezők számára Székesfe­hérváron magyar­ népműve­lést és könyvtár-népműve­lést tanulóknak kihelyezett konzultációs központ műkö­dik. A megye művelődési in­tézményeiben elsősorban a nevelők munkájára lehet a jövőben is számítani. Sárbo­­gárdon ebben az évben kö­zépfokon népművelési szer­vezői ismeretek tantárgyat kezdtek tanítani, amelyet a középiskolások szabadon vá­laszthatnak. A tantárgynak nagy a sikere, eddig nyolcan érettségi tárgyul is választot­ták. Az érdeklődés is sokat ígérő. A művelődési házak középkáder ellátottságát sze­retnék javítani ezzel az in­tézkedéssel. A népművelők munkahely­változtatása igen gyakori, ami csak súlyosbítja a szak­­emberhiányt. Az egyik mun­kahelyről a másikra való „vándorlás” azonban már nem azt jelzi, hogy a szak­embereknek anyagi vagy la­kásgondjai lennének. A „vándorlás” a munka jelle­géből adódik. A kisebb köz­ségekben működő „egysze­mélyes művelődési ház” azt kívánja az intézmény veze­tőjétől, hogy a szénhordás­tól a fűtésen át a zárak ja­vításáig, vagy a pénzbeszedé­sig mindent maga végezzen el, a teljes fizikai, szellemi igénybevétel mellett pedig hiányzik az alkotó légkör, a munkatársi kapcsolat, ha mégannyi segítséget is kap a népművelő a község vezetői­től. Ezen a gondon szeretnének segíteni az egyelőre kísérlet­képpen bevezetett középfokú népművelés-szervezői kép­zéssel. Ha a Sárbogárdon végzett fiatalok munkájuk­nak választják, és hivatás­ként vállalják a népműve­lést, a művelődési házak­ban adódó manuális munka terhét leveszik az intézmény vezetőjének válláról, akinek számára lehetségessé válik, hogy valóban a község köz­művelésének irányítását vé­gezze. F. E. HÍRLAP Tornaterem az óvodában Azok a bicskei szülők, akik azt akarták, hogy kisgyerme­kük rendszeresen mozogjon, különtornára járatták az is­kola tornatermébe. A jövőben a nagyközségben több mint kétszáz óvodásnak nyújtanak játékos sportolási lehetőséget. A bicskei 1-es számú óvo­dában, a tavasszal a KISZ-es fiatal óvónők jó kezdeménye­zéssel álltak elő. Hasznosíta­ni lehetne az óvoda pincéjét, átalakítás után, tornaterem­ként. • Így elkezdődött a fáradsá­gos munka, aminek eredmé­nyeként hetven négyzetméte­res teret nyertek az óvodások torna „óráinak”. Eddig a tár­sadalmi munka értéke meg­haladja a háromszázhúsz­ezer forintot. A tornatermet még ez évben át szeretnék adni, a szükséges sportfelsze­relésekkel együtt. Néhány sorban Továbbképzés A népdalkörök és citera­­zenekarok vezetői részére szervezett továbbképzést a Megyei Művelődési Köz­pont. Az első közös foglal­kozást november 10-én dél­után fél háromkor tarják Székesfehérváron, a műve­lődési központban amelyen Tari Lujza, a MTA népze­nekutató csoportjának mun­katársa a népi hangszere­ket ismerteti. A második találkozástól kezdve külön terv szerint oktatják a kö­rök vezetőit. A citerazene­­kar tagjainak gyakorlati ok­tatásokat is tartanak. Sétahangverseny Új nevet kapott a Prima­­vera kórus. A Megyei Mű­velődési Központ és a MÉ­SZÖV Primavera vegyeska­ra néven találkozhatunk ez­után megyénk rangos kóru­sával. A két patronáló a na­pokban írta alá a szerző­dést a közös fenntartásról. November ötödikén este a Vörösmarty Színházban lépnek fel a díszünnepsé­­gen, november hatodikén este a Művelődési Központ ünnepélyes megnyitóján szerepelnek, vasárnap dél­előtt pedig a Nemzeti Mú­zeumban adnak délelőtti matinét, úgynevezett séta­hangversenyt. Pályázatok A Vasvári Pál Gimnázium és Szakközépiskola névadó­jának évfordulójára készül. Három témából hirdettek pályázatot a diákoknak. Az egyik az ifjúság nevelőjét, a másik a szabadságharc ka­tonáját mutatja be, a har­madik téma szellemi hagya­tékának összegzésére hívja a pályázókat. Az emlékmű­sort december elején ren­dezik. Ekkor értékelik a legjobb dolgozatokat és nyitják meg a kiállítást, amely Vasvári Pál életét, munkásságát mutatja be. Ajándék A 323-as számú Építőipa­ri Szakmunkásképző Intézet november 5-én, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lomra emlékező ünnepségén jutalmat kap a fehérvári Kossuth Termelőszövetke­zettől. Az ajándék egy szí­nes televízió, amely a jó kapcsolatok záloga. Része van ebben a legutóbbi tár­sadalmi munkaakciónak is, amelyet október végén vég­zett 150 fiatal, segítve a tsz-t a termés betakarításá­ban. A színes készülék az intézet klubjában kap he­lyet, az ünnepi műsort már ezen nézik a diákotthon la­kói és tanárai. Küldötteink útra valója (Folytatás az­ 1. oldalról) A hat munkabizottság az ifjúsági és úttörőházban foly­tatott tanácskozása után újra az oktatási igazgatóság aulá­jában gyülekeztek a küldöt­tek. Dallal, játékkal vették körül a felnőtt vezetőket, vendégeiket. A délután ple­náris ülésen a munkacso­portok titkárai elmondták, hogy közösségük milyen ha­tározatokat javasol a parla­mentnek. Ezután Seres Jó­zsef, a Fejér megyei Tanács elnökhelyettese köszöntötte a parlamentet, s elmondta, hogy a gyerekek munkáját figyelve javult a meghívott felnőtt vezetők közérzete, hogy örömmel hallotta a sok jó javaslatot és önfeláldozó, valóban úttörőkhöz méltó felajánlásokat. Barts Oszkár­né, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának osztályvezető­je a megye kommunistái ne­vében köszöntötte a gyereke­ket. Nagy Ferencné, a KISZ Fejér megyei Bizottságának titkára arról az együttműkö­désről mondott dicsérő sza­vakat, amely a társadalmi munkában alakult ki az út­törők és a KISZ-fiatalok kö­zött. Schmauder János zárszava után a parlament elfogadta a munkacsoportok által kidol­gozott határozati javaslatot, majd megválasztották az or­szágos úttörőparlament kül­dötteit, illetve idén először a megyei úttörőtanácsot, amely gyermek önkormányzati szervként kíséri majd figye­lemmel az úttörőparlament határozatainak valóra váltá­sát. L. G. ­ Szeptember közepe óta fo­lyik csak a „Mindenki isko­lája” oktatási, közművelő­dési adássorozat közvetítése a rádióban és a televízióban, korai lenne tehát eredmé­nyekről és hiányosságokról beszámolni. Jó és rossz ta­pasztalatok azonban máris születtek a sorozat és a nyolcvanórás magánvizsgára előkészítő tanfolyam össze­kapcsolásának, egymásra épülésének­ körülményeiről, lehetőségeiről. Többek között ezekről be­szélgettek a héten a megyei felnőttoktatásban részt vevő pedagógusai, tanfolyamok csoportvezetői szervezői, művelődési házak vezetői, munkatársai. Először Tóth László, a Népművelési Inté­zet munkatársa elemezte az országszerte jelentkező ta­pasztalatokat, amelyek nem mindenhol mondhatók jó­nak. Az adássorozat felhasz­nálásának két lehetősége van: szervezetten, tanfolya­mon belüli keretek között, és nyitottan, amelyhez a mű­velődési házak a közös tévé­nézést propagálják. Az is­kolai, kötött formákat álta­lában jobban fel lehet hasz­nálni, az egyszerű tévénézés még mindig nem elég vonzó sokak számára. Hogy azzá váljék, ahhoz a művelődési intézmények segítségére, ta­lálékonyságára van szükség. Szolnok és Tolna megye több hasznos kezdeménye­zést, tanfolyamot jelentett az intézménynek. Fejér megyében — mint ezt Pordán Ferencné pedagó­gus elmondta — Cecén ha­gyománya van a nyolcvan­órás vizsgaelőkészítőnek. Több százan vizsgáztak a köz­ség lakói közül eddig és most is a szervezettségnek köszön­hetik, hogy az adásokat kö­vető konzultációkon a jelen­legi tanfolyam résztvevői havonta háromszor rendsze­resen megjelennek. A kon­zultációk lehetséges ered­ménytelenségének egyik okát ő abban látja, hogy gyakran a pedagógusok ma­guk sem ismerik az adások anyagát. Kincsesbánya tapasztala­tairól a szintén tanfolyam­vezető Bárdi Imréné beszélt. Ebben a községben eddig öt­százan vizsgáztak eredmé­nyesen, jobbára a bánya dolgozói közül, az általános iskola nyolc osztályának anyagából. Az új művelődé­si ház teljesen magára vál­lalta a konzultáció szerve­zését, így igyekszik részt vállalni a felnőttoktatás fel­adataiból. Papp Sándor, a dunaújvá­rosi dolgozók iskolájának igazgatója, (iskolája egyéb­ként az OPI által kijelölt módszertani központ) a Mindenki iskolája adásait elemezve elmondta: sok ne­hézséget jelent a dolgozók­nak az adások ideje amely az iskolai tanfolyam idejé­vel nehezen kapcsolható ösz­­sze. Elsősorban szerinte is a közművelődési programban használhatók jól fel az adá­sok. Példaként kell megem­líteni itt a csákvári művelő­dési házban működő bioló­giai szakkört, amely elsősor­ban gyűjtő, rendszeres© munkát végez, de munka­tervébe beépítve a téli hó­napokban konzultációkon dolgozza fel a biológia-föld­rajz adásokat. (Hiba, véle­ménye szerint, az is — amit egyébként a műsorok össze­állítói célként vállaltak —, hogy a tévé-, a rádióműsor nem a törzsanyagot ismerte­ti, hanem csak érdeklő­­dés-felkeltő és akkora előis­mereteket feltételez a nyolc­van, sőt még a százhatvan órás vizsgaelőkészítő tanfo­lyam hallgatóitól is, amely­nek megszerzéséhez a pusz­­ta élettapasztalat nem elég.) Ezek az adások inkább köz­­életiséghez, a komplex okta­tó-nevelő programhoz adhat­nak majd segítséget. A „Mindenki iskolája”-so­­rozatnak elismerten az a célja, hogy a tanulás szük­ségletté válását segítse elő, hogy a nézőkben érdeklődés, tanulási szokás jöjjön létre. Az első év a kísérleté. Csak akkor lehet majd valóban hasznosan alkalmazni, ha már a tanárok is megismerik a műsorokat és ennek az ed­dig nálunk hagyomány nél­küli oktatási-közművelődési módszernek a felhasználási módját a gyakorlatban ala­kítják ki. F. E. Felnőttoktatás Eredményekről, hiányosságokról Új egészségügyi kombinát Perkátán ma adják át az új egészségügyi kombinátot. Az intézményrendszer építését 1971-ben kezdték el, a két orvoslakást, a rendelőt, a gyógyszertárat és a hozzákapcso­lódó lakást, valamint a védőnői helyiséget. A korszerű, jól felszerelt egészségügyi létesítmény hosszú időre ki tudja elégíteni a lakosság egészségügyi igényeit

Next