Fejér Megyei Hírlap, 1976. november (32. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-05 / 262. szám
Péntek, 1976. november 5. Művészeti munkásköreiben A kincsesbányai bauxitüzem művészetpártoló hagyományához híven, november 7-e alkalából újabb élménnyel jutalmazta meg dolgozóit. Tegnap délután nyitották meg Meszlényiné Molnár Eszter fehérvári festőművész kiállítását, aki pasztell- és olajképekkel vall a tájhoz fűződő érzelmeiről. Az idén ez már a harmadik tárlat; korábban Ecsedi Máriával és Áron Nagy Lajos műveivel ismerkedtek az üzem munkásai. A kiállításokat, noha van reprezentatív művelődési házuk, az üzemben, a felolvasóteremben rendezik, ahol minden bányász megfordul és nap mint nap találkozik az alkotásokkal. Vendégek a Vértes alján Valaha, évekkel korábban, mindannyiuknak munkahelye, szívügye, életeleme volt a mezőgazdaság. Ismerték a szinte éjszakának tűnő korai hajnalok csendjét, mely gyakran találta őket a határban. Ismerték a teremtés izgalmát, az ember és a természet összecsapásainak is részesei voltak, mint ahogyan részesei voltak annak a nagy szervező, átalakító folyamatnak, melynek most egyre ragyogóbb jeleit figyelhetik. Tán ezért is van, hogy bár nyugdíjasok valamennyien, nem kötheti őket betegség vagy restség, ha egy-egy állami gazdaság a cél, hol egész napot eltöltve megismerkednek a mai eredményekkel. E látogatásokat az Állami Gazdaságok megyei Főigazgatósága szervezi, bonyolítja azok számára, kik maguk is megtették a dolgukat. Az ilyen utak során a megye valamennyi állami gazdasága vendégül látta már a nyugdíjas vezető agrárszakembereket. Közülük néhányan szeptemberben újra jártak régi iskolájukban is. Kovács Ignác, Sass József, Kötél Pál és Zemanek Nándor ötven esztendővel ezelőtt vették át diplomájukat az akkori Mezőgazdasági Akadémián Magyaróváron, illetve Debrecenben. Most újra szólította őket a régi iskola, ez alkalommal újabb diplomával ismerve el az ötven esztendővel előttit. Ezúttal arannyal. A lovasberényi Heffer Pál pedig immáron a gyémántdiploma tulajdonosa lett. Mégsem a múlt érdekli igazán a vérbeli szakembert. A jelen, a mai produkció mindenekelőtt. Meggyőződhettek erről Csákváron is a gazdaság vezetői, akik dicséretes buzgalommal mutattak meg minden látnivalót, s válaszoltak a hozzáértő kérdésekre. Volt mit megmutatni és megnézni Csákváron, noha a gazdaság vezetői nem leplezték a néhány évvel ezelőtti súlyos állapotukat, melyből sikerült kilábalni. A tájékoztató után, melyet Bagó Dénes igazgató mondott, Móriczmajorba és Fornapusztára indult az autóbusz. A sertéstelep fiatal vezetője a korszerű sertéstenyésztéssel ismertette meg a vendégeket. E programban közösen vesznek részt a Bicskei Állami Gazdasággal, hiszen rendkívül nagy vállalkozás a teljesen automatizált, zárt rendszerű sertéstelep, ahol 1500 anyakocát tartanak, melynek ez évi szaporulata közel 28 ezer malac! Volt látnivaló a terményszárítóban és tárolóban, hallottak az ésszerű és megfontolt tervekről, melyekkel megtoldhatják a gyengén termő köves, rossz talaj adottságait. * Bár a kedves szép vidéket ködfátyol takarta, a látnivalót fellelték a szakértő szemek, kiknek tanácsait olykor ma is szívesen meghallgatják, igénybe veszik. Balázs Katalin Lexikon a kulturális intézményekről „Kulturális intézmények és szervezetek Magyarországon (Lexikon)” címmel jelentette meg új kiadványát a Kossuth Könyvkiadó. Ez az első alkalom, hogy ilyen, a hazai kulturális intézményeknek, szervezeteknek és mozgalmaknak gazdag, szerteágazó hálózatát bemutató lexikonigényű könyv napvilágot látott. Külön-külön fejezetek foglalkoznak a tudomány, a közoktatás, a felsőoktatás, az irodalom, a művészetek, a sajtó (rádió, televízió), a testkultúra és a nemzetközi kulturális kapcsolatok főbb hazai szerveivel. A kultúra, a közművelődés bármely területén dolgozó szakember vagy az egyszerűen csak érdeklődő olvasó számára hasznos kézikönyv egyedülálló vállalkozás a magyar könyvkiadásban. Hézagpótló mű, amely átfogó képet ad szocialista kultúránk szervezeteiről. Biztató kísérlet középfokon A művelődési házak dolgozóinak ötven százaléka nem rendelkezik szakképesítéssel Fejér megyében, bár nagy részük első-másodéves hallgatója a főiskolák, egyetemek népművelés szakának. A szakember-ellátottság javítása nemcsak megyei, hanem országos feladat, amelyet meghatároz a képzőintézetek kis száma, és csekély befogadóképessége. A Fejér megyei Tanács több intézkedést hozott a népművelők képzésének segítésére. A szombathelyi Tanárképző Főiskolán megyei ösztöndíjat nyújt jelenleg öt nappali tagozatos, népművelés-könyvtár szakos hallgatónak; 1975 óta pedig a levelezők számára Székesfehérváron magyar népművelést és könyvtár-népművelést tanulóknak kihelyezett konzultációs központ működik. A megye művelődési intézményeiben elsősorban a nevelők munkájára lehet a jövőben is számítani. Sárbogárdon ebben az évben középfokon népművelési szervezői ismeretek tantárgyat kezdtek tanítani, amelyet a középiskolások szabadon választhatnak. A tantárgynak nagy a sikere, eddig nyolcan érettségi tárgyul is választották. Az érdeklődés is sokat ígérő. A művelődési házak középkáder ellátottságát szeretnék javítani ezzel az intézkedéssel. A népművelők munkahelyváltoztatása igen gyakori, ami csak súlyosbítja a szakemberhiányt. Az egyik munkahelyről a másikra való „vándorlás” azonban már nem azt jelzi, hogy a szakembereknek anyagi vagy lakásgondjai lennének. A „vándorlás” a munka jellegéből adódik. A kisebb községekben működő „egyszemélyes művelődési ház” azt kívánja az intézmény vezetőjétől, hogy a szénhordástól a fűtésen át a zárak javításáig, vagy a pénzbeszedésig mindent maga végezzen el, a teljes fizikai, szellemi igénybevétel mellett pedig hiányzik az alkotó légkör, a munkatársi kapcsolat, ha mégannyi segítséget is kap a népművelő a község vezetőitől. Ezen a gondon szeretnének segíteni az egyelőre kísérletképpen bevezetett középfokú népművelés-szervezői képzéssel. Ha a Sárbogárdon végzett fiatalok munkájuknak választják, és hivatásként vállalják a népművelést, a művelődési házakban adódó manuális munka terhét leveszik az intézmény vezetőjének válláról, akinek számára lehetségessé válik, hogy valóban a község közművelésének irányítását végezze. F. E. HÍRLAP Tornaterem az óvodában Azok a bicskei szülők, akik azt akarták, hogy kisgyermekük rendszeresen mozogjon, különtornára járatták az iskola tornatermébe. A jövőben a nagyközségben több mint kétszáz óvodásnak nyújtanak játékos sportolási lehetőséget. A bicskei 1-es számú óvodában, a tavasszal a KISZ-es fiatal óvónők jó kezdeményezéssel álltak elő. Hasznosítani lehetne az óvoda pincéjét, átalakítás után, tornateremként. • Így elkezdődött a fáradságos munka, aminek eredményeként hetven négyzetméteres teret nyertek az óvodások torna „óráinak”. Eddig a társadalmi munka értéke meghaladja a háromszázhúszezer forintot. A tornatermet még ez évben át szeretnék adni, a szükséges sportfelszerelésekkel együtt. Néhány sorban Továbbképzés A népdalkörök és citerazenekarok vezetői részére szervezett továbbképzést a Megyei Művelődési Központ. Az első közös foglalkozást november 10-én délután fél háromkor tarják Székesfehérváron, a művelődési központban amelyen Tari Lujza, a MTA népzenekutató csoportjának munkatársa a népi hangszereket ismerteti. A második találkozástól kezdve külön terv szerint oktatják a körök vezetőit. A citerazenekar tagjainak gyakorlati oktatásokat is tartanak. Sétahangverseny Új nevet kapott a Primavera kórus. A Megyei Művelődési Központ és a MÉSZÖV Primavera vegyeskara néven találkozhatunk ezután megyénk rangos kórusával. A két patronáló a napokban írta alá a szerződést a közös fenntartásról. November ötödikén este a Vörösmarty Színházban lépnek fel a díszünnepségen, november hatodikén este a Művelődési Központ ünnepélyes megnyitóján szerepelnek, vasárnap délelőtt pedig a Nemzeti Múzeumban adnak délelőtti matinét, úgynevezett sétahangversenyt. Pályázatok A Vasvári Pál Gimnázium és Szakközépiskola névadójának évfordulójára készül. Három témából hirdettek pályázatot a diákoknak. Az egyik az ifjúság nevelőjét, a másik a szabadságharc katonáját mutatja be, a harmadik téma szellemi hagyatékának összegzésére hívja a pályázókat. Az emlékműsort december elején rendezik. Ekkor értékelik a legjobb dolgozatokat és nyitják meg a kiállítást, amely Vasvári Pál életét, munkásságát mutatja be. Ajándék A 323-as számú Építőipari Szakmunkásképző Intézet november 5-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomra emlékező ünnepségén jutalmat kap a fehérvári Kossuth Termelőszövetkezettől. Az ajándék egy színes televízió, amely a jó kapcsolatok záloga. Része van ebben a legutóbbi társadalmi munkaakciónak is, amelyet október végén végzett 150 fiatal, segítve a tsz-t a termés betakarításában. A színes készülék az intézet klubjában kap helyet, az ünnepi műsort már ezen nézik a diákotthon lakói és tanárai. Küldötteink útra valója (Folytatás az 1. oldalról) A hat munkabizottság az ifjúsági és úttörőházban folytatott tanácskozása után újra az oktatási igazgatóság aulájában gyülekeztek a küldöttek. Dallal, játékkal vették körül a felnőtt vezetőket, vendégeiket. A délután plenáris ülésen a munkacsoportok titkárai elmondták, hogy közösségük milyen határozatokat javasol a parlamentnek. Ezután Seres József, a Fejér megyei Tanács elnökhelyettese köszöntötte a parlamentet, s elmondta, hogy a gyerekek munkáját figyelve javult a meghívott felnőtt vezetők közérzete, hogy örömmel hallotta a sok jó javaslatot és önfeláldozó, valóban úttörőkhöz méltó felajánlásokat. Barts Oszkárné, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának osztályvezetője a megye kommunistái nevében köszöntötte a gyerekeket. Nagy Ferencné, a KISZ Fejér megyei Bizottságának titkára arról az együttműködésről mondott dicsérő szavakat, amely a társadalmi munkában alakult ki az úttörők és a KISZ-fiatalok között. Schmauder János zárszava után a parlament elfogadta a munkacsoportok által kidolgozott határozati javaslatot, majd megválasztották az országos úttörőparlament küldötteit, illetve idén először a megyei úttörőtanácsot, amely gyermek önkormányzati szervként kíséri majd figyelemmel az úttörőparlament határozatainak valóra váltását. L. G. Szeptember közepe óta folyik csak a „Mindenki iskolája” oktatási, közművelődési adássorozat közvetítése a rádióban és a televízióban, korai lenne tehát eredményekről és hiányosságokról beszámolni. Jó és rossz tapasztalatok azonban máris születtek a sorozat és a nyolcvanórás magánvizsgára előkészítő tanfolyam összekapcsolásának, egymásra épülésének körülményeiről, lehetőségeiről. Többek között ezekről beszélgettek a héten a megyei felnőttoktatásban részt vevő pedagógusai, tanfolyamok csoportvezetői szervezői, művelődési házak vezetői, munkatársai. Először Tóth László, a Népművelési Intézet munkatársa elemezte az országszerte jelentkező tapasztalatokat, amelyek nem mindenhol mondhatók jónak. Az adássorozat felhasználásának két lehetősége van: szervezetten, tanfolyamon belüli keretek között, és nyitottan, amelyhez a művelődési házak a közös tévénézést propagálják. Az iskolai, kötött formákat általában jobban fel lehet használni, az egyszerű tévénézés még mindig nem elég vonzó sokak számára. Hogy azzá váljék, ahhoz a művelődési intézmények segítségére, találékonyságára van szükség. Szolnok és Tolna megye több hasznos kezdeményezést, tanfolyamot jelentett az intézménynek. Fejér megyében — mint ezt Pordán Ferencné pedagógus elmondta — Cecén hagyománya van a nyolcvanórás vizsgaelőkészítőnek. Több százan vizsgáztak a község lakói közül eddig és most is a szervezettségnek köszönhetik, hogy az adásokat követő konzultációkon a jelenlegi tanfolyam résztvevői havonta háromszor rendszeresen megjelennek. A konzultációk lehetséges eredménytelenségének egyik okát ő abban látja, hogy gyakran a pedagógusok maguk sem ismerik az adások anyagát. Kincsesbánya tapasztalatairól a szintén tanfolyamvezető Bárdi Imréné beszélt. Ebben a községben eddig ötszázan vizsgáztak eredményesen, jobbára a bánya dolgozói közül, az általános iskola nyolc osztályának anyagából. Az új művelődési ház teljesen magára vállalta a konzultáció szervezését, így igyekszik részt vállalni a felnőttoktatás feladataiból. Papp Sándor, a dunaújvárosi dolgozók iskolájának igazgatója, (iskolája egyébként az OPI által kijelölt módszertani központ) a Mindenki iskolája adásait elemezve elmondta: sok nehézséget jelent a dolgozóknak az adások ideje amely az iskolai tanfolyam idejével nehezen kapcsolható öszsze. Elsősorban szerinte is a közművelődési programban használhatók jól fel az adások. Példaként kell megemlíteni itt a csákvári művelődési házban működő biológiai szakkört, amely elsősorban gyűjtő, rendszeres© munkát végez, de munkatervébe beépítve a téli hónapokban konzultációkon dolgozza fel a biológia-földrajz adásokat. (Hiba, véleménye szerint, az is — amit egyébként a műsorok összeállítói célként vállaltak —, hogy a tévé-, a rádióműsor nem a törzsanyagot ismerteti, hanem csak érdeklődés-felkeltő és akkora előismereteket feltételez a nyolcvan, sőt még a százhatvan órás vizsgaelőkészítő tanfolyam hallgatóitól is, amelynek megszerzéséhez a puszta élettapasztalat nem elég.) Ezek az adások inkább közéletiséghez, a komplex oktató-nevelő programhoz adhatnak majd segítséget. A „Mindenki iskolája”-sorozatnak elismerten az a célja, hogy a tanulás szükségletté válását segítse elő, hogy a nézőkben érdeklődés, tanulási szokás jöjjön létre. Az első év a kísérleté. Csak akkor lehet majd valóban hasznosan alkalmazni, ha már a tanárok is megismerik a műsorokat és ennek az eddig nálunk hagyomány nélküli oktatási-közművelődési módszernek a felhasználási módját a gyakorlatban alakítják ki. F. E. Felnőttoktatás Eredményekről, hiányosságokról Új egészségügyi kombinát Perkátán ma adják át az új egészségügyi kombinátot. Az intézményrendszer építését 1971-ben kezdték el, a két orvoslakást, a rendelőt, a gyógyszertárat és a hozzákapcsolódó lakást, valamint a védőnői helyiséget. A korszerű, jól felszerelt egészségügyi létesítmény hosszú időre ki tudja elégíteni a lakosság egészségügyi igényeit