Fejér Megyei Hírlap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-01 / 284. szám
Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését december 1-re összehívták. A Politikai Bizottság időszerű nemzetközi kérdések és az 1977. évi terv és állami költségvetés irányelveinek megvitatását, valamint az egyéb soron lévő kérdések tárgyalását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) Tudatosan Napi dolgunkat megszabjuk, fölírjuk. Megszámoljuk heti, havi eredményünk tonnáit, forintjait. Följegyezzük az átadott tudás fényét. Aki izzó fémet — és emberi verítéket — csapol kohók mellett, aki szelleme minden rezdülését, a jobb vágyát rajzolja mérnöki rajzasztalokon, aki gyermekeket nevel, tudja, ismeri, éli a maga tervét, célját És a napi tetteknél meszszebb, tágabb horizont alatt? Tudjuk-e célunkat? Tudjuk: tennünk kell ... s amit teszünk, miért tesszük? Tudjuk-e a magunk helyét nemzedékek, a múlt és a jövő falábaé? A jelen munkálóinak korántsem elég a legközvetlenebb célokat fölrajzolni. Nem elég a mai tettekből fakadó, mai jó képet állítani magunk elé és azok elé, akiket magával ragad a párt politikája. Igaz, azt a nemzedéket, amelyik ma még majdnem oroszlánrészét viseli az építőmunka terhének — és örömének — nem kényeztette el kora. Adott idő adott tervei, napra pontos tennivalói szabták meg reggeli munkába indulásuk értelmét. így volt ez a fölszabadulás utáni években, az „Arccal a vasút felé!" a „széncsatat" nagy tetteiben, így volt később a földek népe sorsának megfordításában. Álltak oda ahova a nap parancsolta, hogy legyen gép, legyen erő, legyen kenyér és hús, legyen hit a jövőben. Tudatosan? Nagy tudatossággal tette, amit tett a vállalat élére került munkás. Nagy tudatossággal emeltek vállukra sokadmaguknyi terhet az újdonsült szövetkezeti elnökök, a falvakba indult munkások. Erejük a jövő volt. A jelen ma sem kér mást, mint tetteket. Aki most markol - jelképesen — kalapácsot, most kezel számítógépet, annak sem elég látni a következő napot. Tetteink eligazítója — az Ikarusban, a Videotonban, a főiskolákon és a legkisebb falu legkisebb óvodájában — ma is csak a jövő lehet. Ám az elérhető jövőt fölrajzolni jóval bonyolultabb, mint azt általánosan ható, nagy eszmék fényével kivetíteni. Igaz, felkészültek vagyunk. De a jövőt hiába igyekszünk kettes számrendszerre lefordítani, hiába tápláljuk számítógépbe jellemző adatait. Csak részképek kerülhetnek elő a legjobb szerkezetből is, mert nem táplálhatjuk bele az emberek érzéseit, tudásuk növekedését, eszmei felkészültségük szélesedését. Nem számíthatjuk ki célunk szépségét: a fejlett szocializmus megalkotását. A cél jelzi, a szocialista társadalom építésében ma olyan szakasz ajtaját nyitogatjuk, ahol csak a jövőért tudatosan cselekvő, az önmagát állandóan a feladathoz mérő, ahhoz naponta felnövő — azt túlnövő — embertől számíthatunk korszakos tettekre. A jövő teljes képe csak együtt a tudományos biztonsággal és saját elkötelezettségünkkel, eszmei megalapozottságunkkal rajzolódhat fö. Napi munkánkat megszabjuk, felírjuk. Dolgozunk. Tudatosan, a magunknak és magunkban is megalkotott „mérnöki rajz” szerint helyezzük egymás mellé, egymásra a jövő tégláit, szívünk szerint. Vincze István FEJÉR MEGYEI VTI | | 1 ggfe, 1 Szerda^ Hr | 1976. december 1. | ja., XXXII. évfolyam || É _ Jjék . 284. szám | Ára: 80 fillér AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | | HELYZETKÉP ÖT IPARÁGBÓL EGY HÓNAPPAL AZ ÉV VÉGE ELŐTT Az év végének közeledtével a vállalatoknál és a minisztériumokban számvetést készítettek a munka eddigi eredményeiről, s előrejelzéseket az 1976. évi terv várható teljesítéséről. Tájékoztatást kértünk öt iparág vezetőitől arról, hogy egy hónappal az év zárása előtt iparáguk vállalatai hol tartanak, milyen eredményeket értek el. Szénbányászat Az idei népgazdasági terv 18,9 millió tonna szén kitermelésével számolt, a sárisápi aknát ért vízbetörés miatt azonban 200 000 tonnával mérsékelték az előirányzatot. Mivel a szén iránti kereslet nem csökkent, hanem nőtt a szénbányászat, a kormányzat kérésére vállalta, hogy nemcsak a kiesett termelést pótolja, hanem még 130 000 tonnát, vagyis összesen 330 000 tonnát ad terven felül. Ez rendkívül nagy erőfeszítéseket igényelt és igényel ma is az ötven mélyművelésű bánya mintegy 55 ezer dolgozójától. November végéig, annak ellenére, hogy Tatabányán és Oroszlányon is volt egy-egy vízbetörés, és a vagonellátás különösen ősszel nagyon akadozott, 220 000 tonnás túlteljesítést értek el. A tervek teljesítését segítette, hogy új gépek vásárlására, a fizikai munka megkönnyítésére egymilliárd forintot fordítottak, illetve fordítanak az év végéig. Az év hátralevő napjaiban további erőfeszítésekre van szükség a felajánlott menynyiségből még hiányzó 110 000 tonna szén kitermeléséhez. Ugyancsak megfelelően haladnak a jövő évi termelés előkészületei. Vaskohászat A vaskohászat eddigi eredményei alapján biztosra vehető, hogy évi terveit mind az acéltermelésben, mind a hengereltáru-termelésben túlteljesíti. November végéig a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés vállalatai és a Csepeli Acélmű együttesen mintegy 40 000 tonna acélt termelt terven felül, s arra számítanak, hogy ez a többlet az év végén is meg fog mutatkozni. Különösen jó eredményeket értek el az acéltermelés növelésében a Lenin Kohászati Művek és az Ózdi Kohászati Üzemek Martin acélművének dolgozói, a hengereltáru-termelésben ugyancsak ez a két üzem és a csepeli acélmű ért el kiemelkedő eredményeket, összességében év végéig a hengereltáru-termelés is meghaladja majd az előirányzatot, előreláthatóan mintegy 30 000 tonnával. A vaskohászat eleget tett szocialista exportkötelezettségeinek, és a tervezett tőkésexportot túlteljesítette. A tervezetthez képest 20—22 millió dollár többlet tőkésexporttal számolnak az év végéig. Ehhez hozzájárult, hogy a jobb készletgazdálkodás nyomán mérséklődtek a belföldi fogyasztói igények, elősegítette az export fokozását az új hengersorok üzembe helyezéséhez kapcso(Folytatás a 3. oldalon) Közösen, a művelődés szolgálatában Sajtótájékoztató a közművelődési törvény végrehajtásáról Az ország, benne szűkebb hazánk Fejér megye közvéleményének széles körű érdeklődésétől kísérve az országgyűlés októberi ülésszakán alkotta meg Magyarország első közművelődési törvényét. Most, kedden az Országházban dr. Pozsgay Imre kulturális miniszter a törvény végrehajtásának kérdéseiről tartott sajtótájékoztatót, amelyen a magyar sajtó képviselői mellett külföldi tudósítók is részt vettek. Dr. Pozsgay Imre bevezetőben szólt arról, hogy a közművelődési törvény alapja az MSZMP KB közművelődési határozata, s a határozat megszabta irányban még a törvény megalkotása előtt megkezdődött a végrehajtása. Miért volt akkor szükség a törvényre? A kérdésre válaszolva elmondotta, a közművelődési törvény nemcsak intézményekről szól,, nemcsak azok feladatát szabja meg, hanem minden magyar állampolgárét is. Ennek kerete csak a törvény lehet. A törvény megalkotása óta nem hosszú idő telt el, ám néhány tapasztalat nyomán érdemes szólni egy-két lényeges vonatkozásáról. Ezek közé tartozik annak megismétlése, hogy a közművelődés minőségében különbözik a korábbi idők népművelésétől. A népművelés a népet a művelés tárgyának tekintette, felemelésre váró közegnek. A közművelődés nemcsak átadni óhajtanak műveltséget, kultúrát, hanem maguk is részesei akarnak lenni a mindenki művelődésének Más kérdésről szólva a miniszter hangsúlyozta: Nincs szüksége a közművelődésnek, általában a kulturális életnek arra, hogy minden tevékenységünket mintegy „fölcímkézzük” a közművelődés szóval, minden szellemi tevékenységet „betereljünk” a közművelődés fogalmának keretei mögé. Nem lehetünk hívei formai megoldásoknak sem, olyanoknak amelyek például az iskolára akarná leszűkíteni a közművelődési feladatokat. Azt sem fogadhatjuk el, hogy a közművelődéssel helyettesítsünk termelői munkát. A közművelődési törvény szükség szerint nem oldhatja meg a kulturális élet körén kívül keletkezett, keletkező ellentmondásokat, nem szüntethetünk meg gondokat azzal, hogy „átközműveljük” azokat. A közművelődési törvény célja felszabadítani, a jó ügy szolgálatába vonni minden olyan erőt, mozgalmat, szervezetet, amely a közművelődés fejlődésének irányába hatni képes. Anyagi kérdésekről szólva elmondotta a miniszter, előrelépés történt sok helyen. Ezek közé tartozik az intézmények közös használata, hasznos az üzemi művelődési intézmény megnyitása a lakóterületi közösség előtt, üzemi intézmény létesítése lakóterületen. Az előbbiekben megyénk közművelődésének munkatársai, irányítói is utat keresnek, dunaújvárosi, székesfehérvári és községi tapasztalatok nyomán érdemes lesz előrelépni. Kérdésekre válaszolva dr. Pozsgay Imre jó néhány, a közművelődési törvénnyel összefüggő kérdésre kitért. Ezek között bizonyára nagy érdeklődésre tart számot megyénk közművelődési intézményeinél dolgozók körében az, hogy a Kulturális Minisztérium egyáltalán nem tartja rózsásnak anyagi helyzetüket A következő időszakban — néhány éves távlatban — megbecsült hivatásukhoz méltó módon rendezni kívánják személyi jövedelmeiket. Szó került — többek között — a szakszervezetek közművelődési tevékenységéről, arról, hogy a jövőben a jelenleginél szervezettebben, magasabb színvonalon kívánnak módszertani segítséget nyújtani a szakszervezetek kulturális munkatársainak. Szólt a miniszter a televízió, a sajtó szerepéről, az értelmiség megtisztelő feladatairól, kitért a szocialista országok kulturális integrációjának szerepére. Bejelentette, hogy a Kulturális Minisztérium a közművelődési törvény szövegét, a vele kapcsolatos minisztertanácsi határozatot, az országgyűlésen elhangzottakat könyv formájában kiadja, s az néhány héten belül az olvasók kezébe kerül. Dr. Pozsgay Imre kulturális miniszter sajtótájékoztatóját dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnöke zárta be. Megerősítette: a közművelődés ügye hazánk minden állampolgárának ügye, az ebben való előrelépésen munkálkodni mindannyiunk kötelessége. V. I. Pártmunkásküldöttség A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására hétfőn Ritter Tibornak, az MSZMP KB agitációs- és propagandaosztálya helyettes vezetőjének vezetésével pártmunkásküldöttség utazott a Szovjetunióba. A küldöttségnek tagja Sudár Iván, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának titkára is. A KISZÖV-elnökség tárgyalta Jól fejlődött a szolgáltatás Tegnap délelőtt ülést tartott az ipari szövetkezetek megyei szövetségének elnöksége. Egyebek között megvitatták a negyedik ötéves szolgáltatás-fejlesztési tervének megvalósítását összegező jelentést. Megyénk ipari szövetkezeteinek lakossági szolgáltató tevékenysége a múlt tervidőszakban 33,7 százalékkal nőtt, s tavaly már 50,4 millió forint értékű volt, ami 12,7 millió forinttal magasabb az 1970. évi szintnél. A személyi szolgáltatások nagysága 40,7 százalékkal emelkedett, az egyéb ipari javító-szolgáltató tevékenység növekedése nem érte el az egy százalékot. A tervidőszakban összesen hét új szolgáltató létesítményt építettek, egyet bővítettek, amelyek költsége csaknem 30 millió forint volt. A mezőfalvi szolgáltató házat kivéve, minden fejlesztés Fehérváron, illetőleg Dunaújvárosban valósult meg. Ezáltal jelentősen bővült az autószerviz, a gumijavító, a motorkerékpár-javító, a fodrász (férfi—női kozmetika), ruhajavító, cipőjavító tevékenység, illetőleg a lábbelikészítés. Ugyanakkor fejlesztették a szociális létesítményeket is. Az elnökség megállapíthatta: a lehetőségekhez mérten jó ütemben fejlődött az ipari szövetkezetek szolgáltató tevékenysége, teljesítették, sőt, túlteljesítették az öt évvel korábbi célokat. Részben még a múlt ötéves tervidőszak krónikájához tartozik az is, hogy megkezdték az erők koncentrálását, a szakosodást. A szövetkezetek múltbeli és jövőbeni egyesülésével mód nyílik arra, hogy néhány ágazatban tiszta profilú szolgáltató szövetkezetek alakuljanak, amelyek már nemcsak egy kis körzetben, hanem a megyét átfogóan lesznek képesek ellátni feladatukat. Az ezzel kapcsolatos terveken túl sok szó esett a jelen tervidőszak szolgáltatás-fejlesztési elképzeléseiről is. A konkrét és pontos tervek kialakításához szükségük van a szövetkezeteknek a tanácsi tervekre, amiről a közeli napokban döntenek majd. Az elnökség igényli, kéri a tanácsok hatékony segítségét, hogy a megye ipari szövetkezetei — valóságos lakossági igényekhez igazodva — kellő mértékben tovább fejleszthessék szogáltatási tevékenységüket. Párt-vb Sárbogárdon Nagyobb gondot a berendezésekre A gazdaságpolitikai célok elérésében döntő szerepe van annak, hogy az üzemek, a vállalatok termelő és szolgáltató munkájukat hogyan szervezik meg, hogyan gazdálkodnak munkaerővel, anyaggal, gépi berendezésekkel. Hogyan teljesítették ezzel kapcsolatos feladataikat a sárbogárdi járás fontosabb ipari és mezőgazdasági üzemei? — Erre a kérdésre keresett választ a tegnap délutáni járási pártvégrehajtó bizottsági ülés. A vb-tagok a termelőberendezések kapacitásának kihasználását elemezték, és a teljesítménybérben dolgozók arányának alakulását vizsgálták. Megállapították, hogy a gépek és berendezések kihasználási foka jobb, mint az előző években, de még mindig nem a kívánatos mértékű és ütemű. A gépi berendezések megfelelő kiszolgálására is nagyobb gondot kell fordítani. Még mindig sok gond és veszteség forrásai a végfolyamatok, a szállítás és tárolás elégtelensége, szervezetlensége. Márpedig hatékony kihasználás kell, hogy jellemezze a termelés minden szakaszát, mert enélkül az egyes helyeken elért kiemelkedő eredményeinket gyengítik a hibák, a meg nem oldott feladatok. Megkülönböztetett figyelmet és gondoskodást igényel többek között az állattenyésztés. A statisztikai adatok arról vallanak, hogy jelentős a sertéselhullás, és ennek nemcsak állategészségügyi úljai vannak. A mezőgazdaság alapvető termelőeszköze, a föld sincs kihasználva mindenütt. Még vannak meg nem művelt területek, és a műveltek kihasználásának mértéke több ütemben átlag alatt van. A hozzászólásokban és a vitában hangsúlyozták a pártszervezetek felelősségét ebben a fontos politikai, gazdasági feladatban. A teendők között fogalmazódott meg az az igény, hogy az üzemek ismét vizsgálják meg a termelési eszközök és a munkaerő kihasználásának helyzetét. Készítsenek konkrét feladattervet, hogy a hibákon mielőbb túllépve még hatékonyabb, még eredményesebb gazdálkodás váljék uralkodóvá a sárbogárdi járás ipari és mezőgazdasági üzemeiben. — 7 —