Fejér Megyei Hírlap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-01 / 284. szám

Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését december 1-re összehívták. A Politikai Bizottság időszerű nemzetközi kérdések és az 1977. évi terv és állami költségvetés irányelveinek megvitatását, valamint az egyéb soron lévő kérdések tárgyalását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) Tudatosan Napi dolgunkat megszabjuk, fölírjuk. Megszámoljuk heti, ha­vi eredményünk tonnáit, forint­jait. Följegyezzük az átadott tudás fényét. Aki izzó fémet — és emberi verítéket — csapol kohók mel­lett, aki szelleme minden rez­dülését, a jobb vágyát rajzolja mérnöki rajzasztalokon, aki gyermekeket nevel, tudja, isme­ri, éli a maga tervét, célját És a napi tetteknél mesz­­szebb, tágabb horizont alatt? Tudjuk-e célunkat? Tudjuk: tennünk kell ... s amit te­szünk, miért tesszük? Tudjuk-e a magunk helyét nemzedékek, a múlt és a jövő falábaé? A jelen munkálóinak koránt­sem elég a legközvetlenebb cé­lokat fölrajzolni. Nem elég a mai tettekből fakadó, mai jó képet állítani magunk elé és azok elé, akiket magával ragad a párt politikája. Igaz, azt a nemzedéket, ame­lyik ma még majdnem orosz­lánrészét viseli az építőmunka terhének — és örömének — nem kényeztette el kora. Adott idő adott tervei, napra pontos tennivalói szabták meg reggeli munkába indulásuk értelmét. így volt ez a fölszabadulás utáni években, az „Arccal a vasút felé!" a „széncsatat" nagy tetteiben, így volt később a föl­dek népe sorsának megfordítá­sában. Álltak oda ahova a nap parancsolta, hogy legyen gép, legyen erő, legyen kenyér és hús, legyen hit a jövőben. Tudatosan? Nagy tudatos­­sággal tette, amit tett a válla­lat élére került munkás. Nagy tudatossággal emeltek válluk­­ra sokadmaguknyi terhet az újdonsült szövetkezeti elnökök, a falvakba indult munkások. Erejük a jövő volt. A jelen ma sem kér mást, mint tetteket. Aki most markol - jelképesen — kalapácsot, most kezel számítógépet, annak sem elég látni a következő na­pot. Tetteink eligazítója — az Ikarusban, a Videotonban, a fő­iskolákon és a legkisebb falu legkisebb óvodájában — ma is csak a jövő lehet. Ám az elér­hető jövőt fölrajzolni jóval bo­nyolultabb, mint azt általáno­san ható, nagy eszmék fényé­vel kivetíteni. Igaz, felkészültek vagyunk. De a jövőt hiába igyekszünk kettes számrendszerre lefordí­tani, hiába tápláljuk számító­gépbe jellemző adatait. Csak rész­képek kerülhetnek elő a legjobb szerkezetből is, mert nem táplálhatjuk bele az em­berek érzéseit, tudásuk növeke­dését, eszmei felkészültségük szélesedését. Nem számíthat­juk ki célunk szépségét: a fej­lett szocializmus megalkotását. A cél jelzi, a szocialista tár­sadalom építésében ma olyan szakasz ajtaját nyitogatjuk, ahol csak a jövőért tudatosan cselekvő, az önmagát állandó­an a feladathoz mérő, ahhoz naponta felnövő — azt túlnövő — embertől számíthatunk kor­szakos tettekre. A jövő teljes képe csak együtt a tudományos biztonsággal és saját elkötele­zettségünkkel, eszmei megala­pozottságunkkal rajzolódhat fö. Napi munkánkat megszab­juk, felírjuk. Dolgozunk. Tudatosan, a magunknak és magunkban is megalkotott „mérnöki rajz” szerint helyez­zük egymás mellé, egymásra a jövő tégláit, szívünk szerint. Vincze István FEJÉR MEGYEI VTI | | 1 ggfe, 1 Szerda­^ Hr | 1976. december 1. | ja., XXXII. évfolyam || É _ Jj­ék . 284. szám | Ára: 80 fillér AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | | HELYZETKÉP ÖT IPARÁGBÓL EGY HÓNAPPAL AZ ÉV VÉGE ELŐTT Az év végének közeledtével a vállalatoknál és a miniszté­riumokban számvetést készítettek a munka eddigi eredmé­nyeiről, s előrejelzéseket az 1976. évi terv várható teljesíté­séről. Tájékoztatást kértünk öt iparág vezetőitől arról, hogy egy hónappal az év zárása előtt iparáguk vállalatai hol tarta­nak, milyen eredményeket értek el. Szénbányászat Az idei népgazdasági terv 18,9 millió tonna szén kiter­melésével számolt, a sárisápi aknát ért vízbetörés miatt azonban 200 000 tonnával mérsékelték az előirányza­tot. Mivel a szén iránti ke­reslet nem csökkent, hanem nőtt a szénbányászat, a kor­mányzat kérésére vállalta, hogy nemcsak a kiesett ter­melést pótolja, hanem még 130 000 tonnát, vagyis össze­sen 330 000 tonnát ad terven felül. Ez rendkívül nagy erő­feszítéseket igényelt és igé­nyel ma is az ötven mély­­művelésű bánya mintegy 55 ezer dolgozójától. November végéig, annak ellenére, hogy Tatabányán és Oroszlányon is volt egy-egy vízbetörés, és a vagonellátás különösen ősszel nagyon akadozott, 220 000 tonnás túlteljesítést értek el. A tervek teljesítését segí­tette, hogy új gépek vásárlá­sára, a fizikai munka meg­könnyítésére egymilliárd fo­rintot fordítottak, illetve for­dítanak az év végéig. Az év hátralevő napjaiban további erőfeszítésekre van szükség a felajánlott meny­­nyiségből még hiányzó 110 000 tonna szén kitermeléséhez. Ugyancsak megfelelően ha­ladnak a jövő évi termelés előkészületei. Vaskohászat A vaskohászat eddigi eredményei alapján biztosra vehető, hogy évi terveit mind az acéltermelésben, mind a hengereltáru-terme­­lésben túlteljesíti. November végéig a Ma­gyar Vas- és Acélipari Egyesülés vállalatai és a Csepeli Acélmű együttesen mintegy 40 000 tonna acélt termelt terven felül, s arra számítanak, hogy ez a több­let az év végén is meg fog mutatkozni. Különösen jó eredményeket értek el az acéltermelés növelésében a Lenin Kohászati Művek és az Ózdi Kohászati Üzemek Martin acélművének dolgo­zói, a hengereltáru-terme­­lésben ugyancsak ez a két üzem és a csepeli acélmű ért el kiemelkedő eredményeket, összességében év végéig a hengereltáru-termelés is meghaladja majd az elő­irányzatot, előreláthatóan mintegy 30 000 tonnával. A vaskohászat eleget tett szocialista exportkötelezett­ségeinek, és a tervezett tő­késexportot túlteljesítette. A tervezetthez képest 20—22 millió dollár többlet tőkés­exporttal számolnak az év végéig. Ehhez hozzájárult, hogy a jobb készletgazdálko­dás nyomán mérséklődtek a belföldi fogyasztói igények, elősegítette az export foko­zását az új hengersorok üzembe helyezéséhez kapcso­(Folytatás a 3. oldalon) Közösen, a művelődés szolgálatában Sajtótájékoztató a közművelődési törvény végrehajtásáról Az ország, benne szűkebb hazánk Fejér megye közvéle­ményének széles körű érdeklődésétől kísérve az országgyű­lés októberi ülésszakán alkotta meg Magyarország első köz­­művelődési törvényét. Most, kedden az Országházban dr. Pozsgay Imre kulturális miniszter a törvény végrehajtásának kérdéseiről tartott sajtótájékoztatót, amelyen a magyar sajtó képviselői mellett külföldi tudósítók is részt vettek. Dr. Pozsgay Imre beveze­tőben szólt arról, hogy a közművelődési törvény alap­ja az MSZMP KB közműve­lődési határozata, s a határo­zat megszabta irányban még a törvény megalkotása előtt megkezdődött a végrehajtá­sa. Miért volt akkor szükség a törvényre? A kérdésre vá­laszolva elmondotta, a köz­­művelődési törvény nemcsak intézményekről szól,, nemcsak azok feladatát szabja meg, hanem minden magyar ál­lampolgárét is. Ennek kere­te csak a törvény lehet. A törvény megalkotása óta nem hosszú idő telt el, ám néhány tapasztalat nyomán érdemes szólni egy-két lé­nyeges vonatkozásáról. Ezek közé tartozik annak megismétlése, hogy a közmű­velődés minőségében külön­bözik a korábbi idők népmű­velésétől. A népművelés a népet a művelés tárgyának tekintette, felemelésre váró közegnek. A közművelődés nemcsak átadni óhajtanak műveltséget, kultúrát, hanem maguk is részesei akarnak lenni a mindenki művelődé­sének­ Más kérdésről szólva a mi­niszter hangsúlyozta: Nincs szüksége a közművelődésnek, általában a kulturális életnek arra, hogy minden tevékeny­ségünket mintegy „fölcím­kézzük” a közművelődés szó­val, minden szellemi tevé­kenységet „betereljünk” a közművelődés fogalmának keretei mögé. Nem lehetünk hívei formai megoldásoknak sem, olyanoknak amelyek például az iskolára akarná leszűkíteni a közművelődési feladatokat. Azt sem fogad­hatjuk el, hogy a közműve­lődéssel helyettesítsünk ter­melői munkát. A közművelő­dési törvény szükség szerint nem oldhatja meg a kulturá­lis élet körén kívül keletke­zett, keletkező ellentmondá­sokat, nem szüntethetünk meg gondokat azzal, hogy „átközműveljük” azokat. A közművelődési törvény cél­ja felszabadítani, a jó ügy szolgálatába vonni minden olyan erőt, mozgalmat, szer­vezetet, amely a közművelő­dés fejlődésének irányába hatni képes. Anyagi kérdésekről szólva elmondotta a miniszter, elő­relépés történt sok helyen. Ezek közé tartozik az intéz­mények közös használata, hasznos az üzemi művelődési intézmény megnyitása a la­kóterületi közösség előtt, üzemi intézmény létesítése lakóterületen. Az előbbiek­ben megyénk közművelődé­sének munkatársai, irányítói is utat keresnek, dunaújvá­rosi, székesfehérvári és köz­ségi tapasztalatok nyomán érdemes lesz előrelépni. Kérdésekre­­ válaszolva dr. Pozsgay Imre jó néhány, a közművelődési törvénnyel összefüggő kérdésre kitért. Ezek között bizonyára nagy érdeklődésre tart számot megyénk közművelődési in­tézményeinél dolgozók köré­ben az, hogy a Kulturális Minisztérium egyáltalán nem tartja rózsásnak anyagi hely­zetüket­ A következő idő­szakban — néhány éves távlatban — megbecsült hi­vatásukhoz méltó módon rendezni kívánják személyi jövedelmeiket. Szó került — többek kö­zött — a szakszervezetek közművelődési tevékenységé­ről, arról, hogy a jövőben a jelenleginél szervezettebben, magasabb színvonalon kíván­nak módszertani segítséget nyújtani a szakszervezetek kulturális munkatársainak. Szólt a miniszter a televízió, a sajtó szerepéről, az értelmi­ség megtisztelő feladatairól, kitért a szocialista országok kulturális integrációjának szerepére. Bejelentette, hogy a Kulturális Minisztérium a közművelődési törvény szöve­gét, a vele kapcsolatos mi­nisztertanácsi határozatot, az országgyűlésen elhangzot­takat könyv formájában ki­adja, s az néhány héten belül az­ olvasók kezébe kerül. Dr. Pozsgay Imre kulturá­lis miniszter sajtótájékozta­tóját dr. Várkonyi Péter ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnö­ke zárta be. Megerősítette: a közművelődés ügye hazánk minden állampolgárának ügye, az ebben való előrelé­pésen munkálkodni mind­annyiunk kötelessége. V. I. Pártmunkáskü­ldöttség A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsá­gának meghívására hétfőn Ritter Tibornak, az MSZMP KB agitációs- és propaganda­osztálya helyettes vezetőjé­nek vezetésével pártmun­kásküldöttség utazott a Szovjetunióba. A küldöttség­nek tagja Sudár Iván, az MSZMP Fejér megyei Bizott­ságának titkára is. A KISZÖV-elnökség tárgyalta Jól fejlődött a szolgáltatás Tegnap délelőtt ülést tartott az ipari szövetkezetek me­gyei szövetségének elnöksége. Egyebek között megvitatták a negyedik ötéves szolgáltatás-fejlesztési tervének megvalósí­tását összegező jelentést. Megyénk ipari szövetke­zeteinek lakossági szolgálta­tó tevékenysége a múlt terv­időszakban 33,7 százalékkal nőtt, s tavaly már 50,4 mil­lió forint értékű volt, ami 12,7 millió forinttal maga­sabb az 1970. évi szintnél. A személyi szolgáltatások nagysága 40,7 százalékkal emelkedett, az egyéb ipari javító-szolgáltató tevékeny­ség növekedése nem érte el az egy százalékot. A tervidőszakban összesen hét új szolgáltató létesít­ményt építettek, egyet bőví­tettek, amelyek költsége csaknem 30 millió forint volt. A mezőfalvi szolgáltató házat kivéve, minden fej­lesztés Fehérváron, illetőleg Dunaújvárosban valósult meg. Ezáltal jelentősen bő­vült az autószerviz, a gumi­javító, a motorkerékpár-ja­vító, a fodrász (férfi—női kozmetika), ruhajavító, ci­pőjavító tevékenység, illető­leg a lábbelikészítés. Ugyan­akkor fejlesztették a szoci­ális létesítményeket is. Az elnökség megállapíthatta: a lehetőségekhez mérten jó ütemben fejlődött az ipari szövetkezetek szolgáltató te­vékenysége, teljesítették, sőt, túlteljesítették az öt évvel korábbi célokat. Részben még a múlt ötéves tervidőszak krónikájához tartozik az is, hogy meg­kezdték az erők koncentrá­lását, a szakosodást. A szö­vetkezetek múltbeli és jövő­beni egyesülésével mód nyí­lik arra, hogy néhány ága­zatban tiszta profilú szol­gáltató szövetkezetek ala­kuljanak, amelyek már nemcsak egy kis körzetben, hanem a megyét átfogóan lesznek képesek ellátni fel­adatukat. Az ezzel kapcsola­tos terveken túl sok szó esett a jelen tervidőszak szolgáltatás-fejlesztési el­képzeléseiről is. A konkrét és pontos tervek kialakítá­sához szükségük van a szö­vetkezeteknek a tanácsi ter­vekre, amiről a közeli na­pokban döntenek majd. Az elnökség igényli, kéri a ta­nácsok hatékony segítségét, hogy a megye ipari szövet­kezetei — valóságos lakossá­gi igényekhez igazodva — kellő mértékben tovább fej­leszthessék szogáltatási te­vékenységüket. Párt-vb Sárbogárdon Nagyobb gondot a berendezésekre A gazdaságpolitikai célok elérésében döntő szerepe van annak, hogy az üzemek, a vállalatok termelő és szolgáltató munkájukat hogyan szervezik meg, hogyan gazdálkodnak munkaerővel, anyaggal, gépi berendezésekkel. Hogyan teljesítették ezzel kapcsolatos feladataikat a sár­bogárdi járás fontosabb ipari és mezőgazdasági üzemei? — Erre a kérdésre keresett választ a tegnap délutáni járási párt­végrehajtó bizottsági ülés. A vb-tagok a termelőberendezések kapacitásának kihasználását elemezték, és a teljesítménybér­ben dolgozók arányának alakulását vizsgálták. Megállapították, hogy a gépek és berendezések ki­használási foka jobb, mint az előző években, de még mindig nem a kívánatos mértékű és ütemű. A gépi berendezések megfelelő ki­szolgálására is nagyobb gon­dot kell fordítani. Még min­dig sok gond és veszteség forrásai a végfolyamatok, a szállítás és tárolás elégte­lensége, szervezetlensége. Már­pedig hatékony kihasz­nálás kell, hogy jellemezze a termelés minden szakaszát, mert enélkül az egyes he­lyeken elért kiemelkedő eredményeinket gyengítik a hibák, a meg nem oldott fel­adatok. Megkülönböztetett figyel­met és gondoskodást igényel többek között az állatte­nyésztés. A statisztikai ada­tok arról vallanak, hogy je­lentős a sertéselhullás, és ennek nemcsak állategész­ségügyi úljai vannak. A me­zőgazdaság alapvető terme­lőeszköze, a föld sincs ki­használva mindenütt. Még vannak meg nem művelt te­rületek, és a műveltek ki­használásának mértéke több ütemben átlag alatt van. A hozzászólásokban és a vitában hangsúlyozták a pártszervezetek felelősségét ebben a fontos politikai, gaz­­dasági feladatban. A teen­dők között fogalmazódott meg az az igény, hogy az üzemek ismét vizsgálják meg a termelési eszközök és a munkaerő kihasználásának helyzetét. Készítsenek konk­rét feladattervet, hogy a hi­bákon mielőbb túllépve még hatékonyabb, még eredmé­nyesebb gazdálkodás váljék uralkodóvá a sárbogárdi já­rás ipari és mezőgazdasági üzemeiben. — 7 —

Next