Fejér Megyei Hírlap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-15 / 296. szám
Szerda, 1976. Secemper TS. Új könyvek Sok éves hagyomány szerint könyvkiadóink ez alkalommal is számos szép és érdekes új könyvet jelentettek meg a téli könyvvásárra. A Zrínyi Katonai Kiadó új könyvei között szerepel a nemrégiben elhunyt Jakubovszkij marsall „Égő föld” című zfiemoár-kötete, Bettina Aptheker izgalmas könyve „Angela Davis pere”. A társadalmi formák marxi elméletének kérdéseivel foglalkozik J. Borodaj, V. Kelle és E. Plimak közös tanulmánykötete. „Munkásábrázolás a magyar képzőművészetben” a címe Aradi Nóra értékes, sok szép reprodukcióival is illusztrált albumának. Sólyom József könyve a „Pártmunkások, hivatásos forradalmárok”. Megjelent a „Művészetre nevelés a családban” című kiadvány is. Újabb kiadásban került a könyvesboltokba Dee Brown hallatlanul izgalmas könyve, a „Vadnyugat története indián szemmel”. Széles körű érdeklődésre tarthat számot Szerdahelyi István összefoglaló munkája, „A magyar esztétika története”, amely a hazai esztétika három évtizedes, felszabadulás utáni helyzetét, fejlődését ismerteti és elemzi. A Corvina Kiadó téli újdonságai közül említsük meg „A németalföldi rajzművészet két évszázada” című remek kötetet, amely a Szépművészeti Múzeum legszebb rajzaiból ad gazdag válogatást, Gerszi Teréz tanulmányával. A Magyar Festők sorozatban jelentette meg a kiadó a Kondor Béla, Gulácsy Lajos és Domanovszky Endre munkásságát bemutató reprodukciós köteteket, Németh Lajos, Szabadi Judit és Újváry Béla tanulmányaival. A Magyar Grafikusok sorozat új kötete Szántó Piroska életútjával, művészetével ismertet meg, Szabó György értő kalauzolásával. Zádor Anna: „A XIX. század művészete” című albuma a klasszicizmus és a romantika művészettörténetét vázolja. A most indult Művészet és Elmélet sorozatban jelent meg — Gerlóczy Gedeon és Németh Lajos közös munkájaként — a Csontváry-emlékkönyv, amely gazdag válogatás Csontváry Kosztka Tivadar írásaiból és a Csontváry-irodalomból. A Szépirodalmi Kiadó a Magyar Remekírók sorozatban két kötetben megjelentette Petőfi Sándor összes műveit. Az utolsó harminc esztendőben írt versekből ad válogatást Vas István „Itt voltam” című kötete. Új kiadásban került az olvasókhoz — Kondor Béla Dózsa rézkarcaival — Juhász Ferenc „A tékozló ország” című remekműve. Garai Gábor új verseskönyve a „Visszfény”. A 70 éves Zelk Zoltán legszebb verseiből ad válogatást az „Akit az Isten nem szeret” című kötete. Gáli István kitűnő regénye „A ménesgazda”. Megjelent újból Déry Tibor kétkötetes híres regénye, „A befejezetlen mondat”. A Magyar Elbeszélők sorozatban látott napvilágot a „Razzia az Arany Sasban”. Hunyadi Sándor novelláskötete „Az Ég bútorai”. Molnár Gézáé „Az ég kékje könnyebb”. Karinthy Frigyes műveinek sorozatában két új kötet is megjelent; az egyikben az „Utazás Faremidába”, a „Capillária” és a „Kötéltánc”, a másikban a „Mennyei riport” és az „Utazás a koponyám körül”. A téli könyvvásár gyermekkönyveit a Móra Könyvkiadó jelentette meg. Az egész kicsinyeknek szól Bálint Ágnes bűbájos könyve a „Labdarózsa”, Reich Károly színes rajzaival. A Pöttyös könyvek sorozatában látott napvilágot Halasi Mária „Kölcsönkért szülők” című ifjúsági regénye. Sziráky Judit három meséjét tartalmazza „A fenyőmadár”. Török Sándor új könyve, a „Falatka királysága”, Weöres Sándor bűbájos verseit tartalmazza a „Ha a világ rigó lenne” című válogatás. Zelk Zoltán kedves gyermekverseit a „Tollászkodik a tavasz”. Megjelent a „Fiúk-lányok évkönyve” és a „Kisdobosok évkönyve” is, sok érdekes és hasznos olvasnivalóval. HÍRLAP Csütörtökön kezdik vetíteni a televízóban „Akik nem tették le a fegyvert” című NDK filmsorozatot. Képünkön: jelenet a filmből Pedagógus továbbképzés Befejezés előtt áll a pedagógusok továbbképzése korszerűsített rendszerének kidolgozása az Oktatási Minisztériumban. A korszerűsített rendszer a meglévő alapokra épít, azokat fejleszti tovább. A jövőben jobban érvényesül a központi irányítás és ellenőrzés, egyértelműbbé válnak a továbbképző intézmények feladatai. A készülő új jogszabály hangsúlyozza, hogy az ideológiai-politikai, a szakmai, a pedagógiai és a pszichológiai képzés komplex egységet alkot. Továbbra is jelentős szerep hárul a megyei továbbképzési intézetekre. Az úgynevezett gyakorlati-módszertani szemináriumokat a korábbinál magasabb színvonalon, egységes tematikák alapján a jövőben is meghirdetik. Ezt a formát az új jogszabály a nevelőknek a pedagógiai gyakorlat első tíz évében ajánlja. Rendszeres továbbképzést biztosítanak — a területi úttörőszövetségekkel és a KISZ-bizottságokkal összhangban — az ifjúsági mozgalomban tevékenykedő pedagógusoknak. Az elmúlt években néhány felsőoktatási intézmény már eredményesen kapcsolódott be a továbbképzésbe. A jövőben szabályozottabbá és általánossá válik ez a tevékenység. A korábbinál nagyobb sósegítséget kapnak a nevelők az önképzéshez, önművelődéshez is. Az Országos Pedagógiai Intézet érdekében közreműködik a többi között a „Pedagógus továbbképzés könyvtára” című sorozat megindításában. A Központi Múzeumi Igazgatóság felügyelete alatt működik a műtárgy másoló részleg. Sokféle kerámiáról, ötvösmunkáról, ékszerről készítenek másolatokat. Az elkészült tárgyakat bíráló bizottság hagyja jóvá. A legkeresettebbek a Habánedények. Képünk a műtárgy másoló üzemben készült (MTI Fotó : Balaton József — KS) Az oktatás Mongóliában A hatodik ötéves tervben — vagyis 1980-ig — nem kevesebb, mint 45 ezer szakember kerül ki a mongol szakmunkásképző intézetekből. Az ilyen iskolák száma meghaladja a harmincat. Az elmúlt öt évben 31 százalékkal nőtt a gimnáziumi (általános műveltséget nyújtó iskolai tanulók száma: jelenleg háromszázezren vannak az országban. Megvalósult az iskolaköteles korúak kötelező, nyolcéves általános iskolai oktatása. Ez az általános és teljes középfokú képzés előfeltétele. Mongólia főiskoláin, technikumaiban és szakmunkásképző intézeteiben majdnem 40 ezren tanulnak. (BUDAPRESS — MONDAME) Kulturális mozaik A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Fejér megyei Szervezete első ízben jelentkezett módszertani kiadvánnyal. Az ismeretterjesztés gyakorlatából szerzett tapasztalatgyűjteménye a Módszertani Bizottság első jelentős vállalkozása. Szó van a munkásművelődésről, a felnőttoktatásról, a szocialista brigádvezetők fórumáról, székesfehérvári és dunaújvárosi, üzemi és múzeumi közművelődésről. Hétfőtől szerdáig vetítik a Mészáros Márta rendezésében készült új magyar filmet, a „Kilenc hónap”-ot. A főszerepekben Monori Lilit (Kovács Juli), Jan Nowickit (Bognár János), Dzosko Roszichot (Hajnóczi István) és Berek Katit (Juli anyja) láthatja a közönség. A film témája izgalmas: egy tanuló munkáslány lányanya, múltja miatt kirobbanó konfliktus vőlegénye és annak családja között. A film a csepeli és a szegedi munkásfilmnapok műsorán nagy sikerrel szerepelt és nagy vitákat váltott ki. A filmet a székesfehérvári Köztársaság Moziban mutatják be. Csinn-bumm zsebcirkusz címmel mulattató előadásban lehet részük a gyermekeknek vasárnap délelőtt tíz órakor a fehérvári helyőrségi klubban. A kicsinyeket Jancsi bohóc és a nagy varázsló szórakoztatja. Ismeretlen iratok Petőfi- és Kossuth-levelek kerültek elő Amióta törvényerejű rendelet kötelezi a személyi tulajdonban levő levéltári anyagok tulajdonosait az okiratok bejelentésére, sok értékes, eddig lappangó irat került a Kulturális Minisztérium levéltári igazgatóságának nyilvántartásába. A nem ritkán 500—600 éves okmányokat a bejelentés után levéltári szempontból megvizsgálják, s ha történeti értékűnek minősülnek, védetté nyilvánítják őket. Tulajdonosuk tehát nem adhatja el az okiratot külföldre, belföldi eladás esetén pedig a levéltáraknak elővásárlási joguk van. A területileg illetékes levéltár a továbbiakban gondoskodik a védetté nyilvánított levéltári anyagnak a tulajdonos által történő szakszerű őrzéséről, a különösen rongált állapotban levő iratokat pedig az Országos Levéltár térítésmentesen restaurálja. A bejelentés elmulasztása szabálysértésnek számít Dr. Müller Veronika, a nyilvántartás vezetője elmondta: " Az eddig bejelentettek közül a legfontosabbak elsősorban a társadalom-, valamint a gazdaságtörténetre vonatkozóan tartalmaznak értékes adatokat. Kiemelem közülük a Báthory István-féle iratokat. Ezek részben Báthory erdélyi fejedelemsége, részben lengyel királysága idején, 1572—1580 között keletkeztek. Nyilvántartásunkba került két Petőfi-levél, amelyeket a honvédelmi miniszterhez írt. Az egyikben lemond őrnagyi rangjáról, a másikban pedig rangja viszszaadását kéri. Egy másik levél írója Klapka György; ezt Görgey Artúrhoz intézte, s Petőfi őrnagyi kinevezését jelentette benne. Kossuth két eredeti levele is a legértékesebbek közé tartozik. Bejelentették az igazgatóságnak Berecz Károly XIX. századi író hagyatékát, amely főleg irodalomtörténeti szempontból jelentős. (Közismert, hogy a 48-as szabad sajtó első terméke a Nemzeti dal és a 12 pont volt, azt azonban kevesen tudják, hogy az első cenzúrázatlanul kinyomtatott könyv az 1848-ban Pozsonyban megjelent Szabad hangok volt — Berecz Károly munkája.) Bejelentettek egy Kodály Zoltánt ábrázoló, illetve Kodályra vonatkozó fényképgyűjteményt is. — Újabban is több jelentős okiratról szereztünk tudomást. A borsodi levéltár útján figyeltünk fel egy 1389- ből származó okmányra, amelyben Szolnok megye megtiltja a Szodorai-családnak a szarvadi határrész használatát. 1630-ból származik Haranghy Miklós címeres levele, amely pergamenre íródott, festett címer látható rajta és függőpecsét hitelesíti. 1651-ből való egy címerkérő folyamodvány, s az engedélyező királyi válasz. Gyermekkorom kedves olvasmánya volt Hermann Ottó ma már tudománytörténeti jelentőségű könyve, „A madarak hasznáról és káráról”. Abból a sok szép képpel bővelkedő könyvből tanultam meg, hogy a tetszetősség nem mindig párosul a hasznossággal, s hogy a szerény külső olykor felmérhetetlen előnyöket rejt. Jól hangzó, s nem is hazug általános igazság ez, de talán furcsának tűnik egy klubvetélkedő, pontosabban: egy klubok közti vetélkedő kapcsán felmerült gondolatok rendjét ezzel a bizarr madárhasonlattal indítani. Már akárhogyan legyen, nem én vagyok a bűnös. Amikor ugyanis a dunaújvárosi munkásotthonban rendezett, ifjúsági klubok közötti vetélkedőre érkező csapatok sorra felballagtak az emeleti színhelyre, ez a megjegyzés hangzott el az időjárás elől a földszinti folyosóra behúzódott, s ott lebzselő ifjú férfiak és leányok tömkelegéből: „Jönnek a madarak!” Tizenkét dunaújvárosi ifjúsági klub küldte el hasznos madarait, hogy első ízben ismerkedhessenek egymással egy nagyon alaposan megszervezett — és szociológiai felmérés alapjául is felhasználható — általános műveltségi vetélkedő révén. A hasznosságról nemcsak azért kell beszélni, mert a klubok tartalmi és módszertani munkájának felülvizsgálatához, a klubok közötti koordináció megteremtéséhez első lépés a klubok egymás közötti kapcsolatának megteremtése, a közvetlen ismeretség, az emberi kapcsolat létrehozása, hanem azért is, mert a város ifjúságpolitikájának elhanyagolhatatlan részét képezi az az egyelőre még nem teljesen ismert kép, amely az ifjúsági klubtagok általános műveltségi nívóját mutatja. Az előbbi hasznosságról szólva: Dunaújváros tizenhat, szabályos működési engedéllyel bíró ifjúsági klubjának egy részét ipari üzemek, más részét egyéb vállalatok, s ismét más részét tanintézetek és közművelődési intézmények tartják fenn. Ily módon, ha nem is kizárólagosan, de nagyrészt azonos műveltségű és érdeklődési körű fiatalok tömörülnek egy-egy klubba, még akkor is, ha az a klub nem szakirányú, hanem általános. Külön-külön vizsgálva egy-egy klubot, könnyen arra a következtetésre juthatnánk, hogy a tartalmi munkával is, a módszertani vonatkozásokkal is meg lehet elégedve a fenntartó szerv. Igen ám, de az önmagában vett, az izolált eredmény könnyen beszűküléshez, csúnya szóval élve: beltenyészethez, s klikk-jellegű „klubnacionalizmushoz” vezethet. Ezért volt hasznos ez a közös megmozdulás, mert az egymással vetélkedő klubok megismerhették egymás gyengéit és erényeit, megtanulhatták egymást becsülni és segíteni (egyébként a vetélkedő szervezése határozottan ilyen jellegű volt). S hogy ez a módszer az ifjúság politikai nevelésében hogyan és milyen indirekt módon hat, éppen az internacionalista jellemvonás kialakításában vagy erősítésében, arra kár sok szót fecsérelni. A másik fajta hasznosságról : kitűnően érzékelhető volt a vetélkedőn elhangzott válaszokból, hogy az ifjúság társadalmi rétegződése nem nagy különbségeket jelent általános műveltség szempontjából (a pontozás szerint például első helyen végzett a vegyesipari vállalat csapata, második helyen a műszaki főiskola klubcsapata, s harmadik a munkásotthon általános ifjúsági klubja lett.) E negatív eredményt is pozitív haszonként kell elkönyvelnünk: legtájékozottabbak voltak a természettudományok, a sport és a technika körében, ezt követték a politikai, földrajzi és történelmi ismeretek, s alapvető hiányokat, hatalmas fehér foltokat észlelhetett a zsűri a humán ismeretek, különösen a zene és a képzőművészet térképén. Haszon ez a negatívum is, haszon, mert figyelmeztetés a kötött, iskolán belüli és a kötetlen, iskolán kívüli ifjúságművelés arányainak és intenzitásának javítására, a természettudományos ismeretátadás elsődlegesen fontos volta mellett a művészetek indirekt tudatépítő voltának fokozott észrevételére. Az ifjúsági klubok munkájának koordinálására, az ifjúságpolitika klub-ügyének javítására, holtpontról való kimozdítására tett első szerény lépés volt ez a klubok közti vetélkedő, a kétirányú haszonnal, e klubokba járó „madarak” hasznának kétirányú felismerésével. S mi van a madarak kárával? Hát bizony, azok a „földszinti madarak" fősorban önmaguk száma,a károsak. És a legnagyobb kár ez, hogy ezt ők maguk sem tudják. Egy vetélkedő hasznáról