Fejér Megyei Hírlap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-18 / 299. szám

­ Értékelés­­ új feladatok előtt A KISZ Fejér megyei Bi­zottsága tegnap délután ülést tartott. A beszámolók egy ré­sze az elmúlt néhány hónap fontosabb eseményeivel, más részük viszont a jövő év fel­adataival foglalkozott. A soron következő tenniva­lókra való felkészülés közép­pontjában a forradalmi ifjú­sági napok rendezvényeinek előkészítése állt. Különös gonddal tárgyalta a testület ezt a napirendi pontot; ebben a rendezvénysorozatban emlé­keznek meg a fiatalok a KISZ újjászervezésének évforduló­járól is. Forradalmi ifjúsági napok 1977-ben A KISZ Fejér megyei Bi­zottsága összeállította a jövő évi forradalmi ifjúsági napok feladattervét. A három forra­dalmi tavaszra emlékező ün­nepségek között a hagyomá­nyos megemlékezések mellett az első megyei diáknapokat is megrendezik. Ugyancsak az 1977. évi forradalmi ifjúsági napok keretében emlékeznek meg a KISZ újjászervezésé­nek 20. évfordulójáról. 14 ezer diák nevében 121 küldött vett részt a me­gyei diákparlamenten. Az if­júsági parlamentek során a középfokú tanintézetek 14 ezer diákja választotta meg a tan­intézeti parlamenteken a kül­dötteket: 24 gimnazista, 35 szakközépiskolás és 62 szak­munkástanuló vett részt a megyei tanácskozáson. A jó hangulatú fórumon, az együt­tes ülésen 14 küldött kapott szót, a három munkacsoport értekezletein 59-en mondták el véleményüket. Az előkészítés, a tanintéze­ti ifjúsági parlamentek ta­pasztalatait tartalmazta az a tájékoztató, amelyet a KISZ Fejér megyei Bizottsága elé terjesztett Zsombok Tibor, a bizottság munkatársa. 1000 néző a KI MIT TUD?-on December huszonh­etedike és január nyolcadika között két egyéni versenyző és hét csoport utazik Fejér megyé­ből Budapestre, az országos válogatóra. A három területi selejtezőn hatszáz, a megyein pedig 370 néző láthatta a ve­télkedő fiatalokat. Kovács Zsuzsa, a KISZ Fe­jér megyei Bizottságának munkatársa tájékoztatójában hangsúlyozta, hogy a továb­bi versenyből kiesett fiata­loknak a megyében — KISZ- klubokban, különböző válla­lati és iskolai rendezvénye­ken — fellépési lehetőséget kell adni, hogy műsoraikat minél többen megnézhessék. A VI. országos KI MIT TUD? vetélkedő 1977-ben ke­rül a televízió képernyőjére. Kedvező kép a tehenészetekről Ülésezett a megyei szarvasmarha-tenyésztési operatív bizottság Az ágazati szakosodás, a tejtermelés és az állomány­­gyarapítás 1976. évi munkájá­ról tanácskozott tegnap Szé­kesfehérváron, a Fejér me­gyei Állattenyésztési Felügye­lőségen, a megyei szarvasmar­hatenyésztési operatív bizott­ság. A napirendnek megfele­lően a megyei tanács szarvas­marhatenyésztés fejlesztési programjának teljesítését ér­tékelték, különös figyelemmel az állami gazdaságokra. Megállapították, hogy az ötödik ötéves terv 11 hónap­jában a tehénállomány növe­kedése, a tejtermelés alakulá­sa kedvező képet mutat. A tehénállomány a nagyüzemek­ben a tervezettnek megfele­lően alakul, ami 7 százalékos növekedést mutat. A terme­lőszövetkezetekben még ked­vezőbb a helyzet, az állomány 1588-cal lesz több, ami meg­haladja a 10 százalékot és az év végére várhatóan 2000 te­hénnel számol többet a megye a tervezettnél. Kedvező a kép a fajtaátala­kítási program teljesítésében is. A tisztavérű Holstein- Frizzel történő keresztezés 1976-ban — két tsz kivételé­vel — a megye tejtermelő ál­lományának a 98 százalékát érinti. Az 1976. évi szaporulat döntő hányada már e keresz­tezésből született nemzedék. Az eltelt 11 hónapban ked­vezően alakult a tejtermelés is. Az 1975. évi 597 816 hek­toliterrel szemben 1976 tizen­egy hónapjában 716 232 hek­tolitert értékesítettek, ami 09,8 százalékos teljesítményt jelent a felvásárlásban. A gazdaságonkénti termelési eredmények természetesen különbözőek. Az év végi — várhatóan — 6—7 termelőszö­vetkezet tehenészete marad a 2500 literes fajlagos hozam alatt. Kedvező eredményt hozott az országos tejtermelési ver­seny. A besnyői Sallai Tsz példamutató kezdeményezése külön is jó hatással volt a megyei termelési programok teljesítésére. Brunner Tibornak, a Fe­jér megyei Állami Gazda­aá­­gok Főosztálya igazgatójának jelentése elsősorban azokat a gyakorlati gondokat tükrözi, ami a fejlesztés lendületesebb ütemével járnak. Az érintett állami mezőgazdasági nagy­üzemek 1970-től Kanadából és az USA-ból jelentős számú Holstein-Friz fajta jószágot importáltak. A fajtával törté­nő keresztezések is kedvező eredményt mutatnak az álla­mi gazdaságokban. A gazda­ságok számára ma az a bá­zis jelenti a keresztezés nagy lehetőségét, amit az állami üzemek alapoztak meg. Az állami gazdaságok tejtermelé­si példái kedvezőek. Az 1976. évi fajlagos tejtermelési terv: 4273 liter. Az állami gazda­ságok esetében­­ az előzetes kalkulációk szerint — Csák­­vár, Nagyhörcsök, Sárszent­­mihály és Sinatelep kivételé­vel — 4000 literen felül ala­kul a termelési átlag. Agár­­don 5100, Mezőfalván 4300, Enyingen 5700 literen felül várják az átlagot. A főosztály jelentése sze­rint az állami gazdaságokban a tervezett tehénlétszámot az ötödik ötéves tervben el­érik és teljesítik a tenyész­­programot is. tot. HÍRLAP Százmilliók az ember kényelméért A Fejér megyei szövetke­zetek szolgáltató munkájáról, illetve e tevékenység fejlesz­téséről tanácskoztak tegnap Székesfehérváron a koordiná­ciós bizottságban. Elmondot­ták : Csárádi Zoltán KISZÖV szövetkezetpolitikai osztályvezető, Nagy Lajos MESZÖV áfész-titkárságveze­tő és dr. Mészáros Gyula TESZÖV titkárhelyettes je­lentése alapján -, hogy a me­gyében működő ipari-mező­gazdasági- és fogyasztási szövetkezetek a szolgál­tatásokból 57, a lakos­sági szolgáltatásokból 41 szá­zalékkal részesednek. A szö­vetkezetek végzik a lakosság számára a személyi szolgál­tatások 73, a teherszállítás 45, az építőipari javító-karban­tartó szolgáltatás 42, a mér­ték utáni termékelőállítás és egyéb ipari szolgáltatás 32 százalékát. Ezek együttes tel­jesítmény­értéke 69 millió forint. A szolgáltatások az 1971. évi 105 millióról több, mint 170 millióra növekedtek. A koordinációs bizottság­ban részletesen foglalkoztak a szolgáltatás szervezetében több szakmánál­­ — textil-ru­házat, fodrász, cipőipari, fény­képész, szerviz-műszeripar — a megyei szintű szakosítás végrehajtásával. Tervezik Székesfehérváron 1400 négy­zetméter alapterületű szolgál­tatóház, Sárbogárdon 200 négyzetméter alapterületű férfi-női textil méretes szalon építését. De sok más nagyköz­ségben, járási székhelyen is tervezik a szolgáltatás korsze­rűsítését. Az ipari és a fogyasztási szövetkezetek szolgáltató ága­zatának korszerűsítése mellett jelentős fejlesztési programot készítettek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek is. Az építőipari javító- és karbantartó szolgáltatás ter­melőszövetkezeti részaránya a szövetkezeten belül megnégy­szereződött, a középtávú terv­időszak alatt. Ez az arány azonban nem tükrözi a hite­les képet. A közös gazdasá­gok épületeinek technikai színvonala, a központi fűtés, a hideg-melegvíz ellátás, az elektromos felszerelés kétség­telen nagyon jelentékeny a la­kossági igények teljesítésé­ben, mégsem jelent 20 száza­léknál nagyobb fejlődést. A koordinációs bizottság tegnap részletesen foglalko­zott a szolgáltatói ágazat táv­lati fejlesztési terveivel. Megállapították, hogy a kor­szerűsítés nemcsak pénzkér­dés, igen sok esetben gyors helyzetfelismerés, alkalmaz­kodás is hozhat újat az em­ber jobb szolgálatáért. S­PORT Változik a szemlélet Jutalom az iskolai tömegsport munkáért Az iskolai sportot — leg­alábbis a legtöbb iskolában — furcsa kettősség jellemzi. A lelkiismeret azt diktálná a testnevelőknek, hogy a ta­nulók tömeges sportolására keressenek és találjanak megoldást. Ez a törekvés rengeteg időt és munkát kö­vetel, viszont annál keve­sebb elismerést és anyagi megbecsülést ígér. Az úttö­rőolimpián és a középisko­lás bajnokságokon elért si­kereket sem adják ingyen, de ezek az eredmények lát­ványosak és biztos dicsőséget hoznak. Ezért a testnevelők nagyobb része az iskolai él­sportot érthetően többre tartja. Pedig — és itt van az ellentmondás — a heti há­rom testnevelési óra is kevés a gyerekek mozgásigényének kielégítésére és a nevelési feladatok maradéktalan tel­jesítésére. Az lenne az ideá­lis, ha minden tanuló (füg­getlenül attól, hogy tehetsé­ges-e, vagy sem) megismer­hetné a versenyzés örömét és megkaphatná azokat a sze­mélyiségformáló ingereket, amelyeket csakis a verseny­­szerű sportolás adhat meg. Éppen ezért hirdette meg tavaly a megyei művelődés­­ügyi osztály az iskolai tö­megsport mozgalmat. Kidol­gozta az akció értékelési rendszerét is, amelyben nem feledkezett meg a minőségi sport érdekeiről sem. Egy év tapasztalatai alapján ki­mondható, hogy a mozgalom meghozta a várt eredményt. A pedagógusok körében meg­nőtt (vagy helyreállt?) az is­kolai tömegsport becsülete. Az 1975/76-os tanévben az egy tanulóra jutó versenyek száma a korábbi három­négyről egy esztendő alatt 10—14-re növekedett. Meg­élénkült az iskolai turizmus és ami talán a legnagyobb eredmény, a tanulók négy­ötöde atlétikai versenyen is próbára tehette képességeit. Csütörtökön délután került sor az 1975/76-os tanév tö­megsportjának értékelésére a megyei tanácson. A ta­nácsteremben a legeredmé­nyesebben dolgozó pedagógu­sok és a tömegsportban élen­járó iskolák képviselői gyűl­tek össze. Seres József, a me­gyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a meghívottakat. Megállapította, hogy jól si­került a művelődésügyi osz­tály kezdeményezése. Elis­meréssel szólt a megye test­nevelőinek áldozatos munká­járól és kijelentette, hogy az erkölcsi és anyagi megbecsü­lés a jövőben sem marad el. Szólt arról, hogy az iskolai oktató, nevelő munkának mennyire fontos területe a testkultúra. Hangsúlyozta, hogy le kell számolni végre azzal az elavult szemlélettel, miszerint a testkultúra egye­düli felelősei a testnevelő ta­nárok. Albert József, a Középis­kolai Sportbizottság elnöke, a Vasvári Pál Gimnázium igazgatója arról beszélt, hogy a testnevelésnek és a sport­nak mekkora szerepe van a közösségi emberré nevelés­ben. Megállapította, hogy mindenekelőtt az átélt kö­zösségi élmények teszik szo­cialistává az embert és eb­ben van óriási jelentősége a sportnak. A testnevelők eze­ket a lehetőségeket okosan kihasználva, sokat tehetnek a gazdaglelkű, erős, edzett testű ifjúság nevelésében. Az ünnepi beszédek után került sor a legjobban dol­gozó pedagógusok és iskolák jutalmainak átadására. Az általános iskolai tömegsport­ban végzett kiemelkedő munká­jukért a következők érdemeltek elismerést: Molnár Ferencné, Székely László, Kemenszky Gyu­­láné (Bicske 2. sz. iskola), Pet­­rovszky Pálné (Csákvár), Csuka József és dr. Tima Endre (Szár­liget), Balogh István (Perkáta), Pálmai Ferenc (Nagy­venyim), Meggyes László (Apátszállás), Udvardi Béla (Mór, 3. sz. iskola), Szabó István igazgató (Magyar­almás), Staudinger István (Iszti­­mér), Molnár István (Mór, Rad­nóti iskola), Molnár Gyula (Dég), Szénási István (Vajta), Sárközi László (Alap), Csatári Gábor (Sárbogárd, 2. sz. iskola), Horváth György (Dég), Perjés András (Kápolnásnyék), Németh Pál (Aba), Tóth Iván (Martonvá­­sár), Lukszics Ernő (Polgárdi), Jankovics József és Ulrich Gás­­párné (Székesfehérvár, Kossuth iskola), Varga Ferenc (Székesfe­hérvár, Petőfi iskola), Maros Jánosné (Székesfehérvár, Schön­­herz iskola), Lipták Gyula (Du­naújváros, Petőfi iskola), Mak­­ray Tiborné (Dunaújváros, Vas­vári Pál iskola), Papp Sándor (Dunaújváros, Móricz Iskola), Gasparovszky Tibor (Dunaújvá­ros, Barátság úti Iskola). A középiskolai tömegsportban Simon Péter (Sárbogárd, Petőfi gimnázium), Szauter László (Du­naújváros, 340. sz. szakmunkás­­képző), Szabó József (Dunaújvá­ros, 319. sz. szakmunkásképző), Abay Sándor (Dunaújváros, Bánki Donát szakközépiskola), Szloboda Lajos (Dunaújváros, Bánki Donát szakközépiskola). Rántás Istvánnál és dr. Turpinsz­­ky Miklósné (Mór, Táncsics gim­názium), Borbély László és Ág­falvi Mih­ályné (Székesfehérvár, Ybl szakközépiskola), Szuprics Nándor, Nyikos Árpád és váczi János (Dunaújváros, 316. sz. szakmunkásképző), Csépán György (Dunaújváros, Münnich gimnázium), Végh László, Kele Ibolya, Schermann Ede és Lajkás Károly (Székesfehérvár, József Attila gimnázium) szerezte a legtöbb érdemet. Kiemelkedő tömegsport te­vékenységükért a következő általános iskolák kaptak ju­talmat: a bicskei 2. sz. iskola, Mány,­vár, Csákvár, Tabajd, Nagyvenyim, Apátszállás, Beloiannisz, Perkáta, Dániel­­telep, a móri 3. sz. iskola, Magyaralmás, Isztimér, a móri Radnóti iskola, Dég, Alap, Vajta, a sárbogárdi 2. sz. iskola, Sáregres, Kápol­násnyék, Seregélyes, Lep­sény, Polgárdi, Szabadbat­­­tyán, a székesfehérvári Kos­suth Lajos iskola, a dunaúj­városi Radnóti Általános Is­kola, a székesfehérvári Pe­tőfi iskola, a dunaújvárosi Barátság úti iskola, a székes­­fehérvári Schönherz iskola, a dunaújvárosi Móricz általá­nos iskola, a székesfehérvári Ezredéves iskola és a duna­újvárosi Petőfi iskola. Szombat, 1976. december Mi lesz a hét végén? A labdarúgó NB I-ben a ta­vaszról előrehozott első forduló mérkőzéseit játsszák vasárnap 13 órai kezdettel. A MÁV Előre már szombaton elutazik Nagyka­nizsára. A fehérváriak nem tit­kolják pontot vagy pontokat kí­vánnak szerezni Kanizsán, annak ellenére, hogy Szabó, a védelem oszlopa egyhetes eltiltást ka­pott. A vasutasok összeállítása: Paulusz — Mester, Meggyes, Lechner, Tóth — Hartyán­, Rá­baközi, Burka — Bus, Fülöp, Úr. A további NB II-es műsor: MÁV DAC—MA­VAG, Várpalo­ta-Szolnoki MÁV, Oroszlány— BVSC, Kossuth KFSE—Komló, Pécs—Fűzfő, Vasas Izzó—Eger, Ózd—Budafok, Szolnoki MTE— Debreceni VSC, Volán—Szek­­szárd. Az NB IH délnyugati csoport­jába (de a többi csoportban is) ugyancsak vasárnap játsszák le az első tavaszi fordulót. A páro­sítás: Kiss J. SE—Sárisáp, Vo­lán Szállítók—BKV Előre, Bp. Spartacus—Paks, Siófok—Sasha­lom, Mázaszászvár—Pénzügyőr, D. Építők—Pécsi VSK, Alba Re­gia—Lőrinci Fonó, Bp. Építők— Enying. Az Alba Regia — sporttelepé­nek használhatatlansága miatt — ismét a Sóstói edzőpályán mér­kőzik, ezúttal a Lőrinci Fonóval. A fehérváriak ősszel 1:0-ra győz­tek Budapesten, reméljük most is megszerzik a két pontot. A D. Építőknek nyernie kell a PVSK ellen, az enyingiek szá­mára pedig már az egyik pont is jól jönne Budapestről. Az MNK harmadik csoportjá­ban a D. Kohász szombaton 13 órai kezdettel Szegeden vendég­szerepel. A részletes vasárnapi labdarúgóműsor: Nagykanizsa, 13 óra: Olajbá­nyász— MÁV Előre. (NB II). Sóstói edzőpálya, 13.00: Alba Regia—Lőrinci Fonó (NB III jv.: Futó). Budapest, 13.00: Bp. Építők— Enying (NB III jv.: Hartmann). Dunaújváros, 13.00: D. Épí­tők—Pécsi VSK (NB III jv.: Maczkó).

Next