Fejér Megyei Hírlap, 1976. december (32. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-18 / 299. szám
Értékelés új feladatok előtt A KISZ Fejér megyei Bizottsága tegnap délután ülést tartott. A beszámolók egy része az elmúlt néhány hónap fontosabb eseményeivel, más részük viszont a jövő év feladataival foglalkozott. A soron következő tennivalókra való felkészülés középpontjában a forradalmi ifjúsági napok rendezvényeinek előkészítése állt. Különös gonddal tárgyalta a testület ezt a napirendi pontot; ebben a rendezvénysorozatban emlékeznek meg a fiatalok a KISZ újjászervezésének évfordulójáról is. Forradalmi ifjúsági napok 1977-ben A KISZ Fejér megyei Bizottsága összeállította a jövő évi forradalmi ifjúsági napok feladattervét. A három forradalmi tavaszra emlékező ünnepségek között a hagyományos megemlékezések mellett az első megyei diáknapokat is megrendezik. Ugyancsak az 1977. évi forradalmi ifjúsági napok keretében emlékeznek meg a KISZ újjászervezésének 20. évfordulójáról. 14 ezer diák nevében 121 küldött vett részt a megyei diákparlamenten. Az ifjúsági parlamentek során a középfokú tanintézetek 14 ezer diákja választotta meg a tanintézeti parlamenteken a küldötteket: 24 gimnazista, 35 szakközépiskolás és 62 szakmunkástanuló vett részt a megyei tanácskozáson. A jó hangulatú fórumon, az együttes ülésen 14 küldött kapott szót, a három munkacsoport értekezletein 59-en mondták el véleményüket. Az előkészítés, a tanintézeti ifjúsági parlamentek tapasztalatait tartalmazta az a tájékoztató, amelyet a KISZ Fejér megyei Bizottsága elé terjesztett Zsombok Tibor, a bizottság munkatársa. 1000 néző a KI MIT TUD?-on December huszonhetedike és január nyolcadika között két egyéni versenyző és hét csoport utazik Fejér megyéből Budapestre, az országos válogatóra. A három területi selejtezőn hatszáz, a megyein pedig 370 néző láthatta a vetélkedő fiatalokat. Kovács Zsuzsa, a KISZ Fejér megyei Bizottságának munkatársa tájékoztatójában hangsúlyozta, hogy a további versenyből kiesett fiataloknak a megyében — KISZ- klubokban, különböző vállalati és iskolai rendezvényeken — fellépési lehetőséget kell adni, hogy műsoraikat minél többen megnézhessék. A VI. országos KI MIT TUD? vetélkedő 1977-ben kerül a televízió képernyőjére. Kedvező kép a tehenészetekről Ülésezett a megyei szarvasmarha-tenyésztési operatív bizottság Az ágazati szakosodás, a tejtermelés és az állománygyarapítás 1976. évi munkájáról tanácskozott tegnap Székesfehérváron, a Fejér megyei Állattenyésztési Felügyelőségen, a megyei szarvasmarhatenyésztési operatív bizottság. A napirendnek megfelelően a megyei tanács szarvasmarhatenyésztés fejlesztési programjának teljesítését értékelték, különös figyelemmel az állami gazdaságokra. Megállapították, hogy az ötödik ötéves terv 11 hónapjában a tehénállomány növekedése, a tejtermelés alakulása kedvező képet mutat. A tehénállomány a nagyüzemekben a tervezettnek megfelelően alakul, ami 7 százalékos növekedést mutat. A termelőszövetkezetekben még kedvezőbb a helyzet, az állomány 1588-cal lesz több, ami meghaladja a 10 százalékot és az év végére várhatóan 2000 tehénnel számol többet a megye a tervezettnél. Kedvező a kép a fajtaátalakítási program teljesítésében is. A tisztavérű Holstein- Frizzel történő keresztezés 1976-ban — két tsz kivételével — a megye tejtermelő állományának a 98 százalékát érinti. Az 1976. évi szaporulat döntő hányada már e keresztezésből született nemzedék. Az eltelt 11 hónapban kedvezően alakult a tejtermelés is. Az 1975. évi 597 816 hektoliterrel szemben 1976 tizenegy hónapjában 716 232 hektolitert értékesítettek, ami 09,8 százalékos teljesítményt jelent a felvásárlásban. A gazdaságonkénti termelési eredmények természetesen különbözőek. Az év végi — várhatóan — 6—7 termelőszövetkezet tehenészete marad a 2500 literes fajlagos hozam alatt. Kedvező eredményt hozott az országos tejtermelési verseny. A besnyői Sallai Tsz példamutató kezdeményezése külön is jó hatással volt a megyei termelési programok teljesítésére. Brunner Tibornak, a Fejér megyei Állami Gazdaaágok Főosztálya igazgatójának jelentése elsősorban azokat a gyakorlati gondokat tükrözi, ami a fejlesztés lendületesebb ütemével járnak. Az érintett állami mezőgazdasági nagyüzemek 1970-től Kanadából és az USA-ból jelentős számú Holstein-Friz fajta jószágot importáltak. A fajtával történő keresztezések is kedvező eredményt mutatnak az állami gazdaságokban. A gazdaságok számára ma az a bázis jelenti a keresztezés nagy lehetőségét, amit az állami üzemek alapoztak meg. Az állami gazdaságok tejtermelési példái kedvezőek. Az 1976. évi fajlagos tejtermelési terv: 4273 liter. Az állami gazdaságok esetében az előzetes kalkulációk szerint — Csákvár, Nagyhörcsök, Sárszentmihály és Sinatelep kivételével — 4000 literen felül alakul a termelési átlag. Agárdon 5100, Mezőfalván 4300, Enyingen 5700 literen felül várják az átlagot. A főosztály jelentése szerint az állami gazdaságokban a tervezett tehénlétszámot az ötödik ötéves tervben elérik és teljesítik a tenyészprogramot is. tot. HÍRLAP Százmilliók az ember kényelméért A Fejér megyei szövetkezetek szolgáltató munkájáról, illetve e tevékenység fejlesztéséről tanácskoztak tegnap Székesfehérváron a koordinációs bizottságban. Elmondották : Csárádi Zoltán KISZÖV szövetkezetpolitikai osztályvezető, Nagy Lajos MESZÖV áfész-titkárságvezető és dr. Mészáros Gyula TESZÖV titkárhelyettes jelentése alapján -, hogy a megyében működő ipari-mezőgazdasági- és fogyasztási szövetkezetek a szolgáltatásokból 57, a lakossági szolgáltatásokból 41 százalékkal részesednek. A szövetkezetek végzik a lakosság számára a személyi szolgáltatások 73, a teherszállítás 45, az építőipari javító-karbantartó szolgáltatás 42, a mérték utáni termékelőállítás és egyéb ipari szolgáltatás 32 százalékát. Ezek együttes teljesítményértéke 69 millió forint. A szolgáltatások az 1971. évi 105 millióról több, mint 170 millióra növekedtek. A koordinációs bizottságban részletesen foglalkoztak a szolgáltatás szervezetében több szakmánál — textil-ruházat, fodrász, cipőipari, fényképész, szerviz-műszeripar — a megyei szintű szakosítás végrehajtásával. Tervezik Székesfehérváron 1400 négyzetméter alapterületű szolgáltatóház, Sárbogárdon 200 négyzetméter alapterületű férfi-női textil méretes szalon építését. De sok más nagyközségben, járási székhelyen is tervezik a szolgáltatás korszerűsítését. Az ipari és a fogyasztási szövetkezetek szolgáltató ágazatának korszerűsítése mellett jelentős fejlesztési programot készítettek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek is. Az építőipari javító- és karbantartó szolgáltatás termelőszövetkezeti részaránya a szövetkezeten belül megnégyszereződött, a középtávú tervidőszak alatt. Ez az arány azonban nem tükrözi a hiteles képet. A közös gazdaságok épületeinek technikai színvonala, a központi fűtés, a hideg-melegvíz ellátás, az elektromos felszerelés kétségtelen nagyon jelentékeny a lakossági igények teljesítésében, mégsem jelent 20 százaléknál nagyobb fejlődést. A koordinációs bizottság tegnap részletesen foglalkozott a szolgáltatói ágazat távlati fejlesztési terveivel. Megállapították, hogy a korszerűsítés nemcsak pénzkérdés, igen sok esetben gyors helyzetfelismerés, alkalmazkodás is hozhat újat az ember jobb szolgálatáért. SPORT Változik a szemlélet Jutalom az iskolai tömegsport munkáért Az iskolai sportot — legalábbis a legtöbb iskolában — furcsa kettősség jellemzi. A lelkiismeret azt diktálná a testnevelőknek, hogy a tanulók tömeges sportolására keressenek és találjanak megoldást. Ez a törekvés rengeteg időt és munkát követel, viszont annál kevesebb elismerést és anyagi megbecsülést ígér. Az úttörőolimpián és a középiskolás bajnokságokon elért sikereket sem adják ingyen, de ezek az eredmények látványosak és biztos dicsőséget hoznak. Ezért a testnevelők nagyobb része az iskolai élsportot érthetően többre tartja. Pedig — és itt van az ellentmondás — a heti három testnevelési óra is kevés a gyerekek mozgásigényének kielégítésére és a nevelési feladatok maradéktalan teljesítésére. Az lenne az ideális, ha minden tanuló (függetlenül attól, hogy tehetséges-e, vagy sem) megismerhetné a versenyzés örömét és megkaphatná azokat a személyiségformáló ingereket, amelyeket csakis a versenyszerű sportolás adhat meg. Éppen ezért hirdette meg tavaly a megyei művelődésügyi osztály az iskolai tömegsport mozgalmat. Kidolgozta az akció értékelési rendszerét is, amelyben nem feledkezett meg a minőségi sport érdekeiről sem. Egy év tapasztalatai alapján kimondható, hogy a mozgalom meghozta a várt eredményt. A pedagógusok körében megnőtt (vagy helyreállt?) az iskolai tömegsport becsülete. Az 1975/76-os tanévben az egy tanulóra jutó versenyek száma a korábbi háromnégyről egy esztendő alatt 10—14-re növekedett. Megélénkült az iskolai turizmus és ami talán a legnagyobb eredmény, a tanulók négyötöde atlétikai versenyen is próbára tehette képességeit. Csütörtökön délután került sor az 1975/76-os tanév tömegsportjának értékelésére a megyei tanácson. A tanácsteremben a legeredményesebben dolgozó pedagógusok és a tömegsportban élenjáró iskolák képviselői gyűltek össze. Seres József, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a meghívottakat. Megállapította, hogy jól sikerült a művelődésügyi osztály kezdeményezése. Elismeréssel szólt a megye testnevelőinek áldozatos munkájáról és kijelentette, hogy az erkölcsi és anyagi megbecsülés a jövőben sem marad el. Szólt arról, hogy az iskolai oktató, nevelő munkának mennyire fontos területe a testkultúra. Hangsúlyozta, hogy le kell számolni végre azzal az elavult szemlélettel, miszerint a testkultúra egyedüli felelősei a testnevelő tanárok. Albert József, a Középiskolai Sportbizottság elnöke, a Vasvári Pál Gimnázium igazgatója arról beszélt, hogy a testnevelésnek és a sportnak mekkora szerepe van a közösségi emberré nevelésben. Megállapította, hogy mindenekelőtt az átélt közösségi élmények teszik szocialistává az embert és ebben van óriási jelentősége a sportnak. A testnevelők ezeket a lehetőségeket okosan kihasználva, sokat tehetnek a gazdaglelkű, erős, edzett testű ifjúság nevelésében. Az ünnepi beszédek után került sor a legjobban dolgozó pedagógusok és iskolák jutalmainak átadására. Az általános iskolai tömegsportban végzett kiemelkedő munkájukért a következők érdemeltek elismerést: Molnár Ferencné, Székely László, Kemenszky Gyuláné (Bicske 2. sz. iskola), Petrovszky Pálné (Csákvár), Csuka József és dr. Tima Endre (Szárliget), Balogh István (Perkáta), Pálmai Ferenc (Nagyvenyim), Meggyes László (Apátszállás), Udvardi Béla (Mór, 3. sz. iskola), Szabó István igazgató (Magyaralmás), Staudinger István (Isztimér), Molnár István (Mór, Radnóti iskola), Molnár Gyula (Dég), Szénási István (Vajta), Sárközi László (Alap), Csatári Gábor (Sárbogárd, 2. sz. iskola), Horváth György (Dég), Perjés András (Kápolnásnyék), Németh Pál (Aba), Tóth Iván (Martonvásár), Lukszics Ernő (Polgárdi), Jankovics József és Ulrich Gáspárné (Székesfehérvár, Kossuth iskola), Varga Ferenc (Székesfehérvár, Petőfi iskola), Maros Jánosné (Székesfehérvár, Schönherz iskola), Lipták Gyula (Dunaújváros, Petőfi iskola), Makray Tiborné (Dunaújváros, Vasvári Pál iskola), Papp Sándor (Dunaújváros, Móricz Iskola), Gasparovszky Tibor (Dunaújváros, Barátság úti Iskola). A középiskolai tömegsportban Simon Péter (Sárbogárd, Petőfi gimnázium), Szauter László (Dunaújváros, 340. sz. szakmunkásképző), Szabó József (Dunaújváros, 319. sz. szakmunkásképző), Abay Sándor (Dunaújváros, Bánki Donát szakközépiskola), Szloboda Lajos (Dunaújváros, Bánki Donát szakközépiskola). Rántás Istvánnál és dr. Turpinszky Miklósné (Mór, Táncsics gimnázium), Borbély László és Ágfalvi Mihályné (Székesfehérvár, Ybl szakközépiskola), Szuprics Nándor, Nyikos Árpád és váczi János (Dunaújváros, 316. sz. szakmunkásképző), Csépán György (Dunaújváros, Münnich gimnázium), Végh László, Kele Ibolya, Schermann Ede és Lajkás Károly (Székesfehérvár, József Attila gimnázium) szerezte a legtöbb érdemet. Kiemelkedő tömegsport tevékenységükért a következő általános iskolák kaptak jutalmat: a bicskei 2. sz. iskola, Mány,vár, Csákvár, Tabajd, Nagyvenyim, Apátszállás, Beloiannisz, Perkáta, Dánieltelep, a móri 3. sz. iskola, Magyaralmás, Isztimér, a móri Radnóti iskola, Dég, Alap, Vajta, a sárbogárdi 2. sz. iskola, Sáregres, Kápolnásnyék, Seregélyes, Lepsény, Polgárdi, Szabadbattyán, a székesfehérvári Kossuth Lajos iskola, a dunaújvárosi Radnóti Általános Iskola, a székesfehérvári Petőfi iskola, a dunaújvárosi Barátság úti iskola, a székesfehérvári Schönherz iskola, a dunaújvárosi Móricz általános iskola, a székesfehérvári Ezredéves iskola és a dunaújvárosi Petőfi iskola. Szombat, 1976. december Mi lesz a hét végén? A labdarúgó NB I-ben a tavaszról előrehozott első forduló mérkőzéseit játsszák vasárnap 13 órai kezdettel. A MÁV Előre már szombaton elutazik Nagykanizsára. A fehérváriak nem titkolják pontot vagy pontokat kívánnak szerezni Kanizsán, annak ellenére, hogy Szabó, a védelem oszlopa egyhetes eltiltást kapott. A vasutasok összeállítása: Paulusz — Mester, Meggyes, Lechner, Tóth — Hartyán, Rábaközi, Burka — Bus, Fülöp, Úr. A további NB II-es műsor: MÁV DAC—MAVAG, Várpalota-Szolnoki MÁV, Oroszlány— BVSC, Kossuth KFSE—Komló, Pécs—Fűzfő, Vasas Izzó—Eger, Ózd—Budafok, Szolnoki MTE— Debreceni VSC, Volán—Szekszárd. Az NB IH délnyugati csoportjába (de a többi csoportban is) ugyancsak vasárnap játsszák le az első tavaszi fordulót. A párosítás: Kiss J. SE—Sárisáp, Volán Szállítók—BKV Előre, Bp. Spartacus—Paks, Siófok—Sashalom, Mázaszászvár—Pénzügyőr, D. Építők—Pécsi VSK, Alba Regia—Lőrinci Fonó, Bp. Építők— Enying. Az Alba Regia — sporttelepének használhatatlansága miatt — ismét a Sóstói edzőpályán mérkőzik, ezúttal a Lőrinci Fonóval. A fehérváriak ősszel 1:0-ra győztek Budapesten, reméljük most is megszerzik a két pontot. A D. Építőknek nyernie kell a PVSK ellen, az enyingiek számára pedig már az egyik pont is jól jönne Budapestről. Az MNK harmadik csoportjában a D. Kohász szombaton 13 órai kezdettel Szegeden vendégszerepel. A részletes vasárnapi labdarúgóműsor: Nagykanizsa, 13 óra: Olajbányász— MÁV Előre. (NB II). Sóstói edzőpálya, 13.00: Alba Regia—Lőrinci Fonó (NB III jv.: Futó). Budapest, 13.00: Bp. Építők— Enying (NB III jv.: Hartmann). Dunaújváros, 13.00: D. Építők—Pécsi VSK (NB III jv.: Maczkó).