Fejér Megyei Hírlap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-01 / 127. szám
Új raktárcsarnok a Könnyűfémműben A minőséget védik A székesfehérvári Könnyűfémmű szélesszalag hengerművének fejlesztését és a présmű bővítését a Minisztertanács kiemelt fontosságú beruházásnak minősítette. A milliárdos munkát határidő előtt jó minőségben végezték el a beruházáson dolgozó vállalatok — több nagy értékű gépsor a tervezett határidő előtt kezdhette meg a termelést, így a beruházás tervezettnél kevesebbe került, százmillió forintot takarítottak meg. Ezt a százmilliót a következő nagyberuházás feltételeinek megteremtésére fordíthatták. A legnagyobb, leglátványosabb munka a szélesszalag hengermű meghosszabbítása volt. A nagycsarnok végében több mint négyezer négyzetméter alapterületű ipari csarnok épült — ez önmagában is jelentős beruházásnak számít. Az új csarnokrész építése befejeződő megtörtént a műszaki átadás Használatba vételével lehetőség nyílt arra, hogy rendszerezetten a megrendelők kívánságának megfelelően csoportosítva tárolják a hengermű termékeit. Az új raktártér a minőség védelmét is segíti, megszünteti az áruk többszöri átrakását. A csarnokrészben teherautók is bejárhatnak, itt alakítják majd ki a végátadó csarnokot Fotó: Fási László Sertéshús rendszerben Fejér megyében nyolc termelőszövetkezeti gazdaság folytatja a sertéstenyésztést és hizlalást iparszerű termelési rendszerben. Az ISV-nek hat, az Agrokomplexnek két szövetkezet tagja a megyében. A legfontosabb mutatók szerint mindkét rendszer nagy eredményeket hoz. Az ISV-ben levő szövetkezetek egy év alatt 33 287 mázsa húst értékesítettek, az egy kocára jutó hústermelés mennyisége évi 14,7 mázsa. Az Agrokomplex rendszerben ez az átlag kocánként 17,2 mázsa. A rendszeren kívüliek eredménye: 14,8 mázsa. Spárga és zöldborsó Magyarországon nem túlságosan népszerű főzelékféle a spárga — az NDK-ban annál inkább. A spárgát a fehérvári Hűtőházból — a „kockás” vegyesfőzelék egyik összetevőjeként — a Német Demokratikus Köztársaság boltjaiba szállítják. Néhány nap múlva már kezdődik a Hűtőház tavaszi nagy borsószezonja. A megyében összesen 1600 hektáron termelik ezt a zöldséget. A tervek szerint több mint háromszáz vagonnyit hűtenek belőle. A zöldborsó nagy részét külföldre szállítják, a fő vásárló ország az NSZK, Anglia és Svédország. I a _________________________ |""CT E CD BVH COX/CI ,'niag proletarja AZ ÉRDEKEK ÖSSZHANGJA | 8 n | 8 El |\f | C 1 Cl E° *iETEICI ALUMÍNIUM A BÁNYÁBAN | gflg| | ffl I MM m . v I , . Szerda, rí" I ■■ 1977. június 1. EZERNEGYSZÁZ GYERMEKOLVASO g g XXXIII. évfolyam. , 127. szám TÁJÉKOZTAT A TANÁCS . 1 ■ HB ■dB HH flH .llli! # “ “ Ára: 80 fillér AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA KÖZMŰVELŐDÉS A TSZ-EKBEN A Fejér megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége a közelmúltban tárgyalta elnökségi ülésen a tagszövetkezetekben zajló közművelődési munkát. Megállapították, hogy a tsz-ek az utóbbi években jelentős erőfeszítéseket tettek a szakképzett munkaerő gyarapításáért. Növekedett a szakmunkások száma. A szövetkezetekben ma már 600 egyetemet, főiskolát végzett dolgozik. A szakképesített tagok száma 6000. Ez a fizikai állományú tagságnak csaknem a 40 százaléka. A tagság általános és szakmai műveltségének, politikai tájékozottságának növeléséért a tsz-ekben rendszeressé tették az ismeretterjesztő előadásokat. E téren azonban még mindig sok a teendő. Az elnökség fontosnak tartja, hogy a szakképzésben vegyenek részt a helyi szakvezetők is. Értékelte az elnökség a szövetkezetekben működő ifjúsági klubokat. A fiatalabb korosztály nevelése, tanulása, szórakozása klubszinten csupán nyolc tsz-ben található meg. Számos más községben közös fenntartású klubok működnek. A programok azt jelzik, hogy mindenütt igen nagy a törekvés a fiatalok szabad idejének hasznos eltöltésére, a művelődési igények felkeltésére. Ez ma még nem mindenütt jár sikerrel, sokat kell igazítani a programokon. Megállapította az elnökség azt is, hogy az utóbbi két évben számos szövetkezeti vezető és tag ismerte fel a kulturális munka szükségességét, annak helyi lehetőségeit. Kiváltképpen érzékelhető ez a változás az öntevékeny művészeti mozgalomban. Fejér megyében jelenleg 11 tsz-ben működik pávakör, két gazdaságban tánccsoport és négyben zenekar. A legtöbb esetben műsoraikat a helyi szövetkezeti és községi rendezvényeken adják elő, de szélesedik azoknak az együtteseknek a köre, amelyek már a szomszédba is ellátogatnak. A művelődés más fórumán, a szocialista brigádközösségekben zajló nevelési munkát értékelve arról fogalmaztak az érdekképviseletben, hogy jó irányban fejlődnek a szakmai közösségek. A megye termelőszövetkezeti gazdaságaiban 472 szocialista brigád található, 7600 taggal. Vállalásaikban minden évben értékes művelődési programot jelölnek meg. Az eredmények kedvező alakulása ellenére az érdekképviseletben azt mondják: még mindig kevés az, ami a közművelődés terén történik a megyében. Nagyobbak a lehetőségek és az igények is. A tsz-ekben már több éve működnek szociális-kulturális munkabizottságok. Ez a testület azonban többnyire „csak” szociális ügyeket rendez. Ezt a megállapítást igazolja, hogy a szociális-kulturális alapra tett összegnek csupán az 5—10 százaléka szolgálja a helyi üzemi közművelődést Biztonsági alap Folyamatos építkezés A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa elnökségének dr. Molnár Frigyes elnökletével tartott keddi ülésén többek között megvitatták a lakásépítő szövetkezetek biztonsági alapjának létrehozásáról szóló előterjesztést. Az alap célja a lakásépítő szövetkezeti beruházások folyamatos, tervszerű előkészítésének és biztonságos megvalósításának elősegítése. Az alapforrás a lakásépítő szövetkezetek tagjainak önkéntes hozzájárulása, amely az egy tagra eső lakásépítési kölcsönösszeg egy százalékát nem haladhatja meg. Az alapot a SZÖVOSZ kezeli, a tagok által befizetett hozzájárulást a lakóházak használatbavételét követő 90 napon belül be kell fizetni. Az elnökség elemezte az áfész-ek munkavédelmi szociális tevékenységét is. 1976 és 1930 között az áfész-ekben munkavédelemre 32,9, szociális juttatásokra pedig 77,6 százalékkal fordítanak többet, mint az előző tervidőszakban. Ismeretes, hogy a közelmúltban több áfész egyesült. Az elnökség tudomásul vette, hogy az egyesült áfész-ek vezetősége most dolgozza át a munkavédelmi szabályzatokat és megszervezi a munkavédelmi hálózatot is. Gabonafelújítás A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Középdunántúli Központja június 3-án 10 órakor Székesfehérváron tanácskozik mezőgazdasági ágazatvezetőkkel az 1978/79. évi gabonafelújításról. Megismerik a tanácskozás résztvevői azt a nagyszabású programot is, amely tartalmazza a szaporítási tervet. A cég ezekben az években következetesebben szorgalmazza és ellenőrzi a gabonafelújítást. A vállalat szakemberei bemutatják a jelenleg termesztésben levő fajtákat, különös tekintettel azokra a nemesítvényekre, amelyek jól szerepeltek a kísérleti, illetve az összehasonlító parcellákban. Tanácsadás kertészeknek Mind többen és többen vállalják a megyében a kiskertekkel való bíbelődést, munkát. A megye két vetőmagboltjában tavasszal egymillió-kétszázezer parcellára elegendő vetőmagot adtak el, s ugyanennyit forgalmaztak a nem speciális, de vetőmagot is forgalmazó üzletek. Az idei sláger a vöröshagyma, a paprika, paradicsom és uborka volt. Új szolgáltatással is találkozhatnak a kertészkedők: szerdán és szombaton növényvédő szakmérnök ad tanácsot az érdeklődőknek a növényvédő szerek használatáról a Piac téri vetőmagboltban. Segít a vállalat A soponyai példa Sok nagyszerű példa akadt a közelmúlt években megyénkben arra, micsoda eredmények létrehozására képes a társadalmi összefogás egy-egy községben. A soponyai példa még ezeknek a kimagasló eredményeknek a sorában is szembetűnő: tíz hónap alatt sikerült megoldani a község egyik legégetőbb gondját, júniustól minden óvodás korú gyermeknek jut hely Soponya kibővített gyermekintézményében. A soponyai tanács vb-titkára, akivel a június másodikai ünnepélyes óvodaátadás előtt beszéltem, nemcsak a társadalmi munkaórákról, a társadalmi munkások által a településfejlesztéshez kiegészítésként adott értékről készített pontos számadást. A társadalmi munka eredményeket kötelességszerűen nyilvántartó tanács feladatain túl ekészült a hozzávetőleges kalkulációja — összehasonlításként — annak is, mibe került volna ennek a fontos kommunális feladatnak az ellátása akkor, ha a tanács magára van utalva a teljesítésében. Körülbelül másfél millió forintot vett volna igénybe a Soponya fejlesztésére mozgósítható pénzeszközökből e tervidőszakban, ha az óvodaprogramot „hivatalos” kivitelezőre bízzák. A nem egészen egyesztendős határidő betartása természetesen még teljes költségfelhasználás esetén is kétséges lett volna a kisebb községi építkezésekre vállalkozó építőipari vállalatok, szövetkezetek közismert kapacitásgondjai miatt. A soponyai óvodát végül is a FÁÉV készítette el. Pontosabban szólva a vállalat Soponyán élő bejáró dolgozói, néhány fehérvári szocialista brigádtársuk segítségével. A tanács anyagköltségei a félmilliót sem haladják sokkal túl. Az egyébként szükséges másfél millióhoz képest igen jelentős a megtakarítás. Ez viszont igen jól jön Soponyán, mert az óvodai gondok gyors megoldását követően több más sürgős településfejlesztési feladat — iskola, utak és járdák építése — van még hátra. A község félezer bejáró dolgozója főként székesfehérvári üzemek munkása. Közülük a FÁÉV bejárói teszik a legnépesebb csoportot: 110 építőmunkás; a vállalat naponta két munkásbuszt küld értük. Érthető, hogy a tanács elsősorban a FÁÉV-nál igyekezett felvenni a kapcsolatot a községfejlesztés segítése érdekében, hiszen soponyai munkásai által elsősorban ez a városi vállalat volt ,érdekelt” az ügyben. A vállalat és a helyi tanács két éve kötött szocialista szerződésének értelmében hajtották végre most a FÁÉV-brigádok ezt a jelentős társadalmi munkaakciót is. A soponyai óvodaavatás természetesen elsősorban a sponyaiak ügye, a soponyai családoknak ünnep. Az óvodaépítés példája, tanulsága azonban megyeszerte figyelemre érdemesíti ezt a helyi eseményt. A megye községeinek többségében többékevésbé megoldatlan ügy még a gyermekintézmények szűkös kapacitása. A másfélszeresére bővített soponyai óvoda jó példa rá, hogyan lehet ezeken a gondokon tanácsok és a vállalatok együttműködésével, helyes tanácsi koordináció révén hamaros eredménnyel változtatni. — mekis — A vaskohászat hosszú távú fejlesztése A hosszú távú fejlesztési koncepciót valóra váltva a vaskohóipar egész területén javul majd a munkavédelem, kedvezően változik a gyártmányok minősége és választéka, javul a termelés struktúrája, megszüntetik illetve minimálisra csökkentik a gazdaságtalan termékek termelését - állapította meg keddi ülésén az országgyűlés ipari bizottsága. A képviselők a 80 ezer embert foglalkoztató, a nemzeti jövedelemhez 6,3 százalékkal hozzájáruló vaskohászat helyzetét, hosszú távú fejlesztési koncepcióját elemezték. Csépányi Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettes arra emlékeztetett, hogy az acéltermelő országok sorában a huszonötödik helyen állunk, igaz, a feldolgozott vasércek 85—87 százalékát, a koksz 70 százalékát, az ötvöző anyagoknak pedig 80—82 százalékát határainkon túlról kell beszereznünk. Az MSZMP XI. kongresszusának határozatára alapozva az V. ötéves tervtörvény megszabta: a nyersacél-termelést 1980-ra 4,3—4,5 millió tonnára, a hengereltacél-termelést pedig 3,1—3,3 millió tonnára kell növelni. Bővíteni és korszerűsíteni kell az acélgyártó- és koksztermelő kapacitásokat, oxigénbefúvásos technológiával kell növelni az Ózdi Kohászati Üzemek acélművének termelését. Meg kell építeni a Dunai Vasmű új konverteres acélüzemét, s meg kell kezdeni a Dunai Vasmű új kokszoló-blokkjának építését, a Lenin Kohászati Művek acélgyártásának fejlesztését és a csepeli csőgyártás korszerűsítését. Az elhatározott metallurgiai fejlesztéseket figyelembe véve a vaskohászat hosszú távú fejlesztési programja szerint a hazai nyersacél-termelés — körülbelül a VII. ötéves terv időszakában — évi 4,7—4,8 millió tonnára emelhető. A feldolgozó hengerműveket alkalmassá kell tenni a több acél fogadására — a Dunai Vasmű folytatólagos meleghengerművének teljes korszerűsítésével ez biztosítottnak tűnik. Az előterjesztést követő vitában a képviselők felhívták a figyelmet: a korszerű technológiák megkövetelik, hogy az ágazat vezetői idejekorán gondoskodjanak az új, nagy teljesítményű gépekkel, gépsorokkal, berendezésekkel dolgozó szakemberek felkészültéről, továbblépéséről, továbbképzéséről.