Fejér Megyei Hírlap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-30 / 152. szám

___________________________________________________ . .......................................... BRIGÁDOK ÉS NEVEK || | L | EZ | eovesoueteki A KUTATÓK IGYEKEZETE -----------------------------­------------------------- Csütörtök, „A BESZÉD NEM KENYEREM...’ | U ■■njl 111 152. szám " Ara: 80 fillér __________________________________________ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA CT EJT­I CT D & M EZT^"^X/ETI jiiag pr°letarja. körben A tavalyi zárszámadás az országgyűlés előtt Törvénybe iktatták a magyar­ NDK szerződést AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZERDA DÉLELŐTT APRÓ ANTAL ELNÖKLETÉVEL MEGKEZDTE NYÁRI ÜLÉSSZAKÁT, AMELYEN RÉSZT VETT LOSONCZI PÁL, KÁDÁR JÁNOS ÉS LÁZÁR GYÖRGY IS. NAPIRENDRE TŰZTÉK MA­GYARORSZÁG ÉS AZ NDK KÖZÖTTI BARÁTSÁGI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGNYÚJTÁ­SI SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSÉRŐL ÉS TÖRVÉNYBE IK­TATÁSÁRÓL, VALAMINT AZ 1916. ÉVI ÁLLAMI KÖLT­SÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓ SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVAS­LATOT, TOVÁBBÁ AZ OVH ELNÖKÉNEK BESZÁMOLÓ­JÁT A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETÉRŐL ÉS FELADA­TAIRÓL. NAPIRENDEN SZEREPELNEK INTERPELLÁ­CIÓK IS. A KÜLÜGYMINISZTER EXPOZÉJA Pója Frigyes külügyminisz­ter terjesztette elő a Ma­gyarország és az NDK között három hónappal ezelőtt alá­írt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megerősítéséről és törvényi­­ iktatásáról szóló törvényj­avaslatot. Megállapította, hogy az 1967-ben megkötött korábbi szerződés betöltötte feladatát, jól szolgálta népeink érdeke­it, az új szerződés a politikai, a gazdasági és a kulturális együttműködés további gaz­dag lehetőségeit foglalja ma­gában. Ennek szilárd alap­ja, hogy teljes a nézetazonos­ság közöttünk minden fontos elvi és politikai kérdésben, kétoldalú kapcsolataink a marxizmus—leninizmus esz­méire, a proletár internacio­nalizmus elvére épülnek. A szerződés szervesen be­illeszkedik országaink és a többi szocialista ország ha­sonló szerződéseinek rend­szerébe, összhangban van az ENSZ alapokmányával és az európai béke és biztonság kö­vetelményeivel. Országaink egyetértenek abban, hogy fontos feladatuk a szocialista országok védelmi , szövetsé­gének, közös politikai-katonai szervezetének, a Varsói Szer­ződésnek az erősítése. A világ békéjének meg­őrzése szempontjából kulcs­­fontosságú feladat Európa biztonságának megszilárdítá­sa. Ezért fordítunk nagy fi­gyelmet a belgrádi találkozó­ra, amely arra hivatott, hogy felelősen áttekintse a helsin­ki értekezlet záróokmányá­ban foglalt elvek és ajánlások megvalósításának tapasztala­tait és előmozdítsa a megkez­dett történelmi jelentőségű út folytatását. A belgrádi talál­kozó előkészítését nehezíti, hogy az enyhülés ellenzői, a szélsőséges nyugati körök a hidegháborús időkre emlékez­tető hangokat ütnek meg. Tö­rekvéseik azonban kudarcra vann­ak ítélve, mivel a nem­zetközi enyhülés, a békés egymás mellett élés még gyü­mölcsözőbb kibontakoztatása életbevágó érdeke minden országnak és élvezi a népek támogatását. Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének el­nökhelyettese (Pest megye), a törvényjavaslat bizottsági előadója kiemelte, hogy az igen eredményes gazdasági együttműködésen túlmenően az utóbbi években a tudo­mányos, oktatási és kulturá­lis kapcsolatok fejlődési üte­me is felgyorsult. Országa­inkban egyre szélesebb kör­ben valósul meg ,az a szán­dék, hogy megismertessék népükkel egymás kulturális értékeit, a klasszikus műve­ket és modern szocialista kulturális eredményeiket. Ezt nagymértékben segítik a két ország párt- és állami veze­tőinek gyakori és rendszeres­sé vált találkozói, a magyar S NDK kormányközi kulturális és tudományos vegyesbizott­ság tevékenysége, a bővülő intézményközi és személyi kapcsolatok. A külügyi bi­zottság véleménye szerint a törvényjavaslat megfelelő alapot teremt kapcsolataink továbbfejlesztésére, népeink barátságának további elmé­lyítésére, ami megfelel nem­zeti érdekeinknek és szoci­alista elkötelezettségünknek egyaránt A TÖRVÉNYJAVASLAT VITÁJA Pethő Tibor főszerkesztő (Budapest), a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának alelnöke kiemelte a nép­front és az NDK Nemzeti Frontja közötti élénk és egy­re eredményesebb együttmű­ködést. Baráti a kapcsolat az Országos Béketanács és az NDK Békebizottsága között is. Együtt munkálkodtunk a helsinki tanácskozás előké­szítésén, s közös az állásfog­lalásunk most, a belgrádi előkészítő értekezleten is. Az európai biztonság és együttműködés megszilárdítá­sa mindkét ország központi'' törekvése. Boros Béla (Budapest), a KISZ Budapesti Bizottságá­nak első titkára a két ország ifjúsági szervezeteinek szo­ros kapcsolatait vázolta. A ta­pasztalatcserék lehetővé te­szik, hogy a két ifjúsági szö­vetség még eredményesebbé tegye nevelő munkáját. Fia­taljaink egyre nagyobb számban látogatnak egymás országába. Csupán az ifjúsági utazási irodák nyújtotta le­hetőségekkel élve az idén 13—13 000 fiatal utazik az NDK-ba, illetve Magyaror­szágra. A két ország közötti munkaerőegyezmény­­ alap­ján eddig mintegy 35 000 ma­gyar fiatal gyarapította szak­mai ismereteit az NDK-ban. A törvényjavaslatot az or­szággyűlés egyhangúlag el­fogadta. A PÉNZÜGY­­MINISZTER EXPOZÉJA Dr. Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter terjesztette elő az 1976. évi költségvetés vég­rehajtásáról szóló törvényja­vaslatot. Kifejtette, hogy a népgaz­daság az elmúlt évben egé­szében vége kielégítően, az V. ötéves tervben meghatá­rozott irányban fejlődött. To­vább nőtt a termelés és a fo­gyasztás, bővültek nemzet­közi gazdasági kapcsolataink, csökkent külkereskedelmi passzívumunk. A nemzeti jö­vedelem növekedési üteme — és emiatt az életszínvonalé is — elmaradt azonban a ter­vezettől. Ennek fő oka, hogy a kedvezőtlen időjárás mi­att a vártnál jóval kisebb volt a mezőgazdasági terme­lés, de közrejátszottak a vi­lággazdaságban végbement változások és saját hibáink is. Ez utóbbiak között az, hogy a vállalatok inkább be­ruházásokkal, mint meglévő eszközeik jobb kihasználásá­val kívánják növelni terme­lésüket A gépek, berendezé­sek a felmérések szerint a munkaidőnek csak háromne­gyedében működnek. Kívána­tos, hogy vállalataink a bé­rezési, premizálási, jutalma­zási lehetőségeikkel minde­nekelőtt a termelékenység növelésének gyorsítására, a korszerű berendezések jobb kihasználására ösztönözze­nek. Sok vállalat még nem ismerte fel a termékszerke­zet korszerűsítésének szüksé­gességét, vagy nem találta meg ennek gyakorlati mód­ját. Gyakran túlzottan csak a műszaki adatokra figyel­nek, s elhanyagolják az ugyancsak nagyon fontos gaz­dasági kalkulációt. Örvendetes viszont, hogy ez év első öt hónapjában meggyorsult a fejlődés üteme, csaknem valamennyi ágazat­ban valamelyest csökkent a dolgozók létszáma, vagyis nőtt az egy foglalkoztatottra jutó termelés. Bár az időjárás az idén is gondokat okoz, a mezőgazda­ság eredményei is biztatóak. A felmérések szerint a ga­bonák ígéretesek, és egyebütt sincs veszélyben a növény­­termesztés tervezett ered­ménye. Az állatállomány ed­digi növekedése és az első öthónapi nagyobb hús- és tejfelvásárlás arra utal, hogy a tej, a vágósertés és a ba­romfi értékesítése a terve­zettnél is nagyobb arányú. Valamennyi gazdálkodó és irányítószerv összehangolt, jól szervezett munkájára van szükség ahhoz, hogy az 1977. évi tervet sikerrel teljesít­sük és jól előkészítsük az 1978-as esztendő munkáját. Dr. Kovács Gábor (Békés­megye), a törvényjavaslat bi­zottsági előadója rámutatott: az új létesítmények gyors üzembe helyezése, vagy ké­sedelme nagy mértékben be­folyásolja a termékszerkezet átalakítását, így többszörösen is visszahat a nemzeti jöt­e­­delem alakulására. A gaz­daságos export ösztönzésére létesített 45 milliárd forintos hitelkeretet a tapasztalatok szerint a vállalatok jól hasz­nálják fel, ami arra is utal, hogy az alaposan átgondolt beruházási célok, a beruházá­sok jó előkészítése meghozza eredményét. Szóvá tette: sok vállalat­nak nem kifizetődő a külön­féle alkatrészek gyártása. De helytelen, hogy így takaré­koskodnak. Gondolniuk kell ana, hogy értékes berendezé­sek állnak, fontos termékek gyártása húzódik el alkat­részhiány miatt A TÖRVÉNYJAVASLAT VITÁJA Bolvári Józsefné (Tolna megye), a Magyar Selyemipa­ri Vállalat tolnai gyárának (Folytatás a 2. oldalon) Év végén járnak az építők Város épül a faluban Mór nagyközségbe frissen épült, családi házak között vezet be a Dózsa György utca. Az utca és folytatásában az út, amelyet épp előttünk, mögöttünk újítanak fel. A győri ház­gyár elemeiből emelkednek a díszerkéllyel, színes sötétítő függönyökkel tarkított négyemeletes lakóházak. Az útmenti sor formájában is változatosabb, beljebb az öt-hat évvel ez­előtti egyszerűség a kezdőlépéseket idézi. Nemrégiben adtak át 160­­lakást. Tegnap újabb negy­ven műszaki átvételére ke­rült sor. Ami a beruházónak, kivitelezőnek D 3, D 4 jelű épület, az július második felében már otthon több mint száz embernek. S áll már a D 5—D 6 épület, melyeknek 1978. február 28 a határideje. Az építők bizo­nyosan túlteljesítik. A mostani átadással ugyanis a Fejér megyei Ál­lami Építőipari Vállalat Mór nagyközségben — az év kö­zepére — egész évi tervét teljesítette. A lakótelep a November 7. nevet viseli. Az építkezés üteme, a hiány­mentes átadások, a műszaki színvonal az évforduló szel­lemét idézi. S nemcsak lakni, de élni és épül a város. Műszaki át­adása már megtörtént a 100 férőhelyes bölcsődének, szep­temberben vehetik birtokba a legkisebbek. CLASP-mód­­szerrel épül az óvoda 150 gyermek számára. Az iskolá­ban tizenhat plusz négy tante­rem és tornaterem szolgál a hat éven túliak épülésére. Azután pedig a túlol­dal. A nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága teg­napelőtt hagyta jóvá a Dó­zsa György út páratlan olda­lán épülő 380 lakásos Tán­csics lakótelep terveit. A ter­vek szépek, az épületek közt kisebb üzletek, boltok bizto­sítják a tér és az élet ritmu­sát. Már nemcsak azt vitat­ják, hogy mennyi lakás épül­jön, hanem az esztétikum, a tetszetős bejáratok, az eset­­­­leges színes falak is szóba jönnek. Az építők szeretné­nek szemnek tetszőt alkotni. S a következő évtized. A Velinszky László utca és a Káposztaér közti kertek helyén, majd a Deák Ferenc utca két oldalán bővül, tere­bélyesedik valami, amit ak­korra már talán hivatalosan is városnak fognak nevezni. :. V. J. A. Osztrák vendég Duna­újvárosban Osztrák vendéget fogadott szerdán Dunaújváros. Dr. Herbert Moritz tartomány­­főnök-helyettes Ausztriá­ból, Salzburgból érkezett megyénk ifjú városába. Az ausztriai vendég Duna­újváros kulturális intézmé­nyeinek, közművelődési há­lózatának munkáját tanul­mányozta. Meglátogatta a Munkás Művelődési Köz­pontot, valamint a Bartók Béla Művelődési Központot. Eszmecserét folytatott a kö­zös erőfeszítéssel létesített Munkás Művelődési Köz­pont és a az állami közmű­velődési hálózat együttmű­ködéséről. A Kulturális Kapcsolatok Intézete vendégeként ha­zánkban tartózkodó dr. Her­bert Moritz a délutáni órák­ban utazott vissza Buda­pestre. A közélet hívei Az SZKP Központi Bizott­sága meghívására, Ukrajna Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának vendége­ként, szerdán Kijevbe utazott Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára. Kíséretében utazott Havasi Ferenc, az MSZMP KB tagja, miniszterelnök­helyettes és Szlamenicky István, a Központi Bizott­ság osztályvezető-helyette­se. * • » Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkára szerdán a főváros XVII. kerületébe látogatott. v Az Egyesült Vegyiművek­ben a vendéget Vad János igazgató és Sidó Elemér, az üzemi pártvezetőség titká­ra fogadta, akik tájékoztatót adtak a vállalat politikai és gazdasági tevékenységéről. Délután az Egyesült Vegyi­művekben Maróthy László kerületi aktíva-értekezleten adott tájékoztatót időszerű politikai kérdésekről. Tanácselnökök megyei értekezlete Környezetünk minősít bennünket A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága értekezletre hívta össze a helyi tanácsok elnökeit. A Balatonakarat­­­tyán, a tanács oktatóházában tegnap megtartott tanácsko­záson részt vettek a megyei tanács vezetői, tisztségviselői, élükön Závodi Imre, tanács­elnökkel, a vb szakosztályai­nak vezetői, a járási hivata­lok elnökei. Elsőnek Tóth Károly, a vb kereskedelmi osztályának vezetője a megye kereskedelmének az idegen­­forgalomra való felkészülésé­ről tartott tájékoztatót. Sza­bó Imre, megyei tűzoltópa­rancsnok a tűzvédelemmel kapcsolatos tanácsi felada­tokról beszélt. Pintér Lajos, a vb építési, közlekedési és víz­ügyi osztályának vezetője a települések rendjével, tiszta­ságával kapcsolatos tapaszta­latokról tájékoztatta a tanács­elnököket. Délután a megyei tanács vezető tisztségviselői, a helyi tanácsoktól írásban beérkezett kérdésekre vála­szoltak. • * • Tájékoztatója elején az osztályvezető, felszólalásá­ban Závodi Imre tanácselnök is feltette a kérdést: miért van szükség arra, hogy a te­lepülések rendjével, tisztasá­gával egy idő óta gyakran foglakoznak bizonyos fóru­mokon? Jó néhány, a köz­­tisztaság megteremtésénél sokkal nagyobb feladat is áll a helyi tanácsok előtt. Tart­hatatlan azonban, hogy a sok felhívás, figyelmeztetés, kezdeményezés ellenére a te­lepülések többségében még mindig baj van a renddel, tisztasággal. Fejér megye gazdasági fejlettségéhez, jó­módjához, kulturáltságához méltatlan, hogy egyes telepü­léseken nagy a rendetlenség, külső képük elhanyagoltsá­got, nemtörődömséget mutat. Néhány helyen a közterüle­tek, a középületek is mintha gazdátlanok lennének. A termelőszövetkezetek major­jai, az üzemek telephelyei ugyancsak méltatlanul elha­nyagoltak. Pintér Lajos tájékoztató­jában jó és rossz példákat egyaránt említett. A települé­sek gondozottságával, szépsé­gével sokat törődnek, a többi között Dunaújvárosban, a községek közül Előszálláson, Dégen, Perkátán, Csókakőn, Pázmándon, Enyingen, Kis­lángon. Az átlagosnál is több baj van a település rendjével, tisztaságával Besnyőn, Han­toson, Sárszentágotán, Nagy­­velegen, Nádasdladányban. Egy idő óta ugyan többet törődnek e tennivalókkal a helyi tanácsok , akiknek feladata a köztisztaság meg­teremtése és fenntartása -­, viszonylag sokat költenek a tisztaságot szolgáló gépekre, eszközökre, s bár a javulás folyamatos, még mindig elég lassú. Závodi elvtárs felszó­lalásában hangsúlyozta: környezetünk minősít ben­nünket, nem csupán a külföl­diek, hanem az ország más tájairól, hozzánk látogatók előtt is, márpedig Fejér me­gyében nagy az idegenforga­lom. De nem elsősorbn ezért, hanem saját magunk jobb becsülése miatt is gyorsabban szükséges változtatni a még fellelhető rendetlenségen. A vitában — Závodi elv­társ kérésére — főleg arról volt szó, milyen hatékony módszereket válasszanak a helyi tanácsok, hogy végre nagyobb léptekkel jussunk előbbre a rend dolgában. Né­hány helyi tanács társadalmi szerződést köt a lakosokkal, üzemek, gazdaságok, intéz­mények vezetőivel, hogy kö­zösen gondoskodjanak a tisz­taságról. A tanácskozáson el­határozták az elnökök, hogy a megyei pártbizottság, a me­gyei tanács, a népfrontbizott­ság együttes felhívásához csatlakozva, a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tár­sadalmi munkaakciót szer­veznek minden településen, még augusztus 20-a előtt, számítva a lakosság tevékeny együttműködéésére. A társa­dalmi munka célja mindenütt a települések külső rendjének növelése, szépítése, csinosítá­sa lesz. F. F.

Next