Fejér Megyei Hírlap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-01 / 153. szám

S­zMT KÖZPONTI­­ könyvtár SZÉKES-r^RVÍR L.Sz.: f H .v 9 x ________ r* FTM I r* A A C" l mAG proietarjai _____ FEJ Eri IvlbvjiYbliK A SZELLEM TMK-JA I ------------------------------ Péntek, * 1977. július 1. MA ES HOLNAP ^ H S §§?,v,'i^ I ff ’y'' XXXIII. évfolyam, JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TV-MŰSOR • I Ára: 80 fillér _________________________________________________________AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | ________________ | | Véget ért az országgyűlés nyári ülésszaka Beszámoló a vízgazdálkodásról — Interpellációk Az országgyűlés csütörtö­kön folytatta tanácskozását, amelyen Losonczi Pál, Ká­dár János és Lázár György is részt vett. AZ OVH ELNÖKÉNEK BESZÁMOLÓJA Dr. Gergely István állam­titkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke beszámolt a vízgazdálkodás helyzetéről és feladatairól. Mint mondotta, a népgazdaság legnagyobb vízfelhasználója az ipar, amely az összes friss víznek több mint 60 százalékát igényli. E jelentős mennyi­ségről a vállalatok jórészt saját víztermelő létesítmé­nyeikkel gondoskodnak, az OVH feladata a felszíni és a felszín alatti vízkészleteket úgy beosztani, a vízigényeket és a víznyerési lehetőségeket úgy összehangolni, hogy azt a fejlődő ipari üzemek zavar­talanul vehessék igénybe ter­melésükhöz Egyik központi kérdés a lakosság ellátása egészséges vízzel. A mostani ötéves tervben újabb egy­millió fogyasztót kapcsolnak be a vezetékes vízellátásba, amely ily módon kiterjed majd a lakosság háromne­gyedére. Külön is foglalkoz­nak a nagy munkáslakta vá­rosok és a közegészségügyi­leg veszélyeztetett kisebb te­lepülések vízellátási problé­máinak megnyugtató és gyor­sított megoldásával. Folytatják a szennyvíztisz­tító telepek bővítését, ami elsősorban a nagyvárosokat és az üdülőközpontokat, fő­ként a Balaton környékét érinti. Ami az árvíz elleni védekezést illeti, világvi­szonylatban is kiemelkedő eredményeket értünk el. A ki­épített 4400 kilométernyi töl­tésrendszer az ország, terüle­tének egynegyedét, rajta a lakosság felének az értékeit közvetlenül védi. A mentett területen lévő népgazdasági vagyon értéke 500 milliárd forintra becsülhető. A tölté­sek fele már kellő biztonsá­got ad, a másik felének ki­építése folyamatban van. Ez azt is jelenti, hogy egészen rendkívüli katasztrófa kivé­telével vízügyi szervezetünk önerőből tud védekezni az ár­vizek ellen, amint azt a múlt őszi-téli árvíz idején is ta­pasztalhattuk. A távlati fejlesztés lénye­ges eleme a nemzetközi víz­ügyi, vízgazdálkodási együtt­működés. Az öt szomszédos országgal kötött kétoldalú egyezményeink megfelelő alapot adnak az árvizek elle­ni védekezésre, a vizek szeny­­nyezése elleni hatékony in­tézkedésekre. A VITA Dr. Cselőtei László, a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem tanszékvezető tanára (Pest megye), az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén elhangzottakat tol­mácsolva egyebek között a villamosenergia-ipar hűtővi­zének felhasználásáról szólt. Van már rá példa — mon­dotta, — hogy a meleg vizet különböző formákban igye­keznek hasznosítani. A Száz­halombattai Hőerőmű tem­perált vizét az egyik közeli gazdaságban haltenyésztésre, az Inotai Hőerőműét egy zöldséghajtató telepen hasz­nosítják s hasonló próbálko­zások vannak a Gagarin Hő­erőmű hűtővizének felhasz­nálására is. A képviselő véle­ménye szerint érdemes volna e módszerrel szélesebb kör­ben kísérletezni. Vadkerti Miklósné, a fel­­debrői Rákóczi Tsz párttit­kára (Heves megye), a me­gyének arról a gondjáról szólt, hogy a gyakran levonu­ló rendkívüli árvizek sok gondot okoznak a lakosság­nak, az érintett vállalatoknak, mezőgazdasági üzemeknek. Az árvízvédelmi töltéseket már többször megerősítették, de ez is kevésnek bizonyult. Szükséges, hogy a vízügyi szervek tanulmánytervet ké­szítsenek a Tárna folyó vé­delmi rendszerének tovább­fejlesztésére. A folyót és mellékágait a legnagyobb ár­vizek levezetésére is alkal­massá kellene tenni. Indo­koltnak tartja a képviselő azt is, hogy az ideiglenesen ki­jelölt szükségtározók helyett végleges tározókat építsenek. Radnóti László, a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke (Somogy megye), azoknak a tárgyalásoknak a jelentőségéről szólt, ame­lyeknek célja, hogy Magyar­­ország és Jugoszlávia közö­sen hasznosítsa a Dráva vizét. Az együttműködés nyomán a Dráva vizével energiát is ter­melhetnénk. Azt tervezik, hogy Barcson 90 megawattos magyar vízi lépcsőt építenek, a fölötte lévő tározótér pedig 150 millió köbméter víz be­fogadására lenne alkalmas. Ezzel 20 százalékára csök­kenne az árvízveszély, és rendszeresen hajózhatóvá válna mintegy 200 kilométer hosszú folyószakasz. Csörgits József nyugdíjas fúrómester (Zala megye), örömmel állapította meg, hogy megyéjében a lakosság­nak most már kereken fele jut vezetékes ivóvízhez, szem­ben a 15 évvel ezelőtti 12 szá­zalékkal. A vízellátás szem­pontjából nemrég még igen elmaradott zalai városok el­érték az átlagos szintet. Sok­kal kedvezőtlenebb azonban a községek helyzete, ahol nagy­részt még nincs vezetékes ivóvíz. Javasolta: az illetékes szervek vizsgálják meg, hogy milyen módon lehetne gyor­sítani a zalai községek be­kapcsolását a vízhálózatba. Dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei pártbizott­ság első titkára elmondotta, hogy az utóbbi nyolc év bel­vizei a megyében több mint 16 000 lakást rongáltak meg, ebből mintegy tízezer he­lyett újat kellett építeni. Az óriási károk arra késztették az illetékeseket, hogy az OVH-val együttműködve ki­alakították a megye vízren­dezésfejlesztési koncepcióját. A terv végrehajtása megkez­dődött, ennek gyorsításához azonban szükséges volna, hogy előrehozzák az állami hiteleket. Palóczy Lajosné, a nyírbo­gáti Rákóczi Tsz főállatte­nyésztője (Szabolcs-Szatmár megye), a jó ütemben folyó tiszavölgyi árvízvédelmi be­rendezések fejlesztésével kap­csolatban hangsúlyozta, hogy ezek komplex módon hasz­nosíthatók. A Szamos-Túr közötti zárógát például egy­ben községeket összekötő út is, sőt egy tízmillió köbméte­res víztároló kialakítását is szolgálja. A megye számára különösen fontos, hogy már 25 millió köbmétert megha­ladó tározó szolgálja a víz összegyűjtését, a téli-tavaszi elfolyóvizek nyári hasznosí­tását. Sziles János, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának titkára arról a gondról szólt, hogy a megye területén lévő csatornahálózat nem tudja kellőképpen elszállítani a belvizeket. Helyesnek tarta­ná, ha a csatornahálózat ki­építését szinkronba hoznák a kiskörei öntözőrendszer épí­tési ütemével. Farkas Pál, a putnoki Egyetértés Tsz elnöke (Bor­sod megye), elmondta, hogy a megyében a vízügyi fej­lesztési tervek az elmúlt években valóra váltak, sőt a tervezett 50 százalék he­lyett a lakosság 54 százalékát juttatták vezetékes vízhez. A kutak teljesítőképességét azonban a nyári csúcsidény­ben most már száz százalék­ban kihasználják, ezért a képviselő véleménye szerint a kapacitást tovább kell bő­víteni. Erre annál is inkább szükség van, mert a lakosság vízfogyasztása rendkívül gyorsan növekszik. Barcs Sándor, az MTI ve­zérigazgatója (Budapest), a gyógyvizek fokozott haszno­sítására és védelmére hívta fel a figyelmet. Rámutatott, hogy hazánk az európai or­szágok között leggazdagabb hévizekben, ezeket azonban hosszú ideig elhanyagoltuk. Az utóbbi időben már haté­kony intézkedések történtek, s szükséges, hogy az OVH és a többi illetékes intézmény továbbra is határozott lépé­seket tegyen a magyar gyógy­vízkincs védelmére és érté­kesítésére. Dr. Vámos Marietta kör­zeti orvos (Pest megye), ki­tért arra, hogy a vízellátás és a csatornázás megoldását az állami támogatáson kívül igen széles körű társadalmi összefogás is segíti. Rámuta­tott azonban, hogy a vízmű és csatornaépítéshez a lakos­ság anyagi hozzájárulása he­lyenként túlzott mértékben növekszik. Megfontolásra ajánlotta, félő, hogy ennek a hozzájárulásoknak további emelése esetleg életszínvonal­politikánk rovására mehet. Dr. Romány Pál, mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter a terjedő öntözés jel­lemzésére elmondotta, hogy immár több mint egymilliárd köbméter vizet használ fel évente a mezőgazdaság, szemben a felszabadulás előt­ti százmillió köbméterrel. Hazánkban több mint 400 ezer hektáron öntöznek a megművelt mezőgazdasági területnek hat-hét százalé­kán. Az igények azonban ro­hamosan tovább­­ növekednek. Néhány üzem azonban még ma is csak „végveszélyben” használja ki öntöző berende­zéseit, pedig az öntözővíz csak folyamatos használat, kellő szakszerűség mellett lehet táplálója, fejlesztője a nö­vénytermelésnek. (Folytatás a 2. oldalon) Tanévzáró az oktatási igazgatóságon Munka volt a javából, ami tegnap délelőtt a hivatalos zárót megelőzte. Az egyéves pártiskola, valamint a két­éves politikai szakközépis­kola hallgatói kérdésekkel ostromolták Sudár Ivánt, a megyei pártbizottság titká­rát. Immáron hagyomány, hogy egy-egy tanfolyam zá­rása előtt a hallgatók talál­koznak a megyei pártbizott­ság vezetőivel, beszélgetnek, s útravalóként magukkal vi­szik az ilyen találkozások hangulatát, tapasztalatát is. Délután az ünnepélyes zá­rón Bodnár László, az intéz­mény igazgatója köszöntötte a megyei, városi, járási párt­­bizottságok képviselőit, az Ybl Szakközépiskola igazga­tóját, tanárait, a tanszékve­zetőket, s mindazokat, akik lelkiismeretes munkával se­gítették a hallgatók felké­szültségének gyarapítását. Ezt követően Sudár elvtárs méltatta elismerő szavakkal a hallgatók és tanáraik közös erőfeszítését. Gráciáit az eredményekhez, a középfokú politikai végzettség megszer­zéséhez, s kérte: hasznosít­sák képességeik szerint a mindennapok pártmunkájá­ban a tanultakat. A most záruló oktatási év­ben kétszázötvenkilencen fe­jezték be tanulmányaikat az esti egyetem hároméves ta­gozatán és a közeljövőben nyolcvanan veszik át a sza­kosító elvégzése után diplo­májukat. Az öthónapos isko­lán negyvenkilencen tanul­tak. A záróünnepélyen Sudár Iván adta át az iskola ered­ményes befejezését tanúsító bizonyítványokat az egyéves pártiskola 49 hallgatójának, valamint ugyanilyen bizo­nyítványt és érettségi okle­velet a kétéves politikai szakközépiskola huszonhat tanulójának. A hallgatók nevében Simon István mondott köszönetet. — n. e. — 153. szám Holstein-Friz Újszerű távlatok Nagy jelentőségű, országos tanácskozás színhelye volt tegnap délelőtt a Mezőfalvi Mezőgazdasági Kombinát. Az állami gazdaságok orszá­gos központjának szervezé­sében lezajlott munkaérte­kezleten az országból nyolc­van szakember vett részt. Megtárgyalták és megvitat­ták a mezőfalvi kombinátban zajló Holstein-Friz tenyész­tés és -tartás tapasztalatait. A munkaértekezlet részt­vevőit Zángó Zoltán vezér­­igazgató tájékoztatta a kom­binát Holstein-Friz tehené­szetének terveiről, a szabad­tartás újszerű programjáról, a korszerűen kialakított le­gelő jövőjéről. A szakembe­rek megállapították, hogy a fajta mezőfalvi tartási viszo­nyai nemcsak a hozamok nö­velésében mutatnak jó ered­ményt, hanem az ágazati költségek kedvezőbb alaku­lására is jó hatással vannak. KTA Pénzügyi biztonság Tegnap délután tanácsko­zott Székesfehérváron a Fe­jér megyei Termelőszövet­kezetek Területi Szövetsége mellett működő Kölcsönös Támogatási Alap küldött­­gyűlése. A KTA küldöttei előtt Lázár Dezső, az intéző bizottság elnöke ismertette azt a munkát, amit az elmúlt időszakban végeztek. A Fejér megyei termelő­­szövetkezetek Kölcsönös Tá­mogatási Alapja három éve működik, és jelenleg 60 tag­ja van, a megyei szövetke­zeti gazdaságainak több mint 95 százaléka. Ez a tény azt jelenti, hogy a KTA-nak változatlanul igen nagy a je­lentősége a szövetkezetek körében. A KTA fő tevékeny­sége volt a tsz-ek pénzügyi gondjainak gyors megoldása és a hitelképesség rugalmas helyreállítása. Az intéző bi­zottság elnöke elmondotta, hogy 1976-ban több mint 15,7 millió forint kölcsön sorsáról döntött. Ebben az évben, pontosan május 31-ig 9 millió 800 ezer forintot en­gedélyeztek. A KTA létezése mind na­gyobb érdeklődést és figyel­met kap a megye szövetke­zeti gazdaságaiban. Életízű mozgalmi munka­ ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége „A népfrontmozgalom fel­adatai a szocialista hazafiság és nemzetköziség erősítésé­ben”, „A megye ifjúsága kö­rében végzett mozgalmi mun­ka tartalmi tapasztalatai”. Ez a két mondat egy-egy me­gyei népfrontbizottsági ülés témáját jelzi, azokat, ame­lyeket majd az év következő időszakában tartanak. A Hazafias Népfront me­gyei elnöksége csütörtöki ülésén — többek között — féléves munkatervet vitatott meg és fogadott el. A vita nyomán kirajzoló­dott terv adatai mutatják, a megyei elnökség munkája egyre jobban érezhető módon fordul azok felé a mozgalmi területek felé, amelyekben közvetlen kapcsolatot talál az emberek között folyó te­vékenységgel. Így került a munkatervbe a Mór nagy­községben, az idős emberek körében végzett mozgalmi munka tapasztalatainak meg­vitatása, vagy a székesfehér­vári elnökség várospolitikai munkájának tanulmányo­zása. Nagy munkát folytatnak — az elmélyülés, a felada­tokhoz való igazodás jegyé­ben — a népfront munkabi­zottságok. Többek között a gazdaságpolitikai munkabi­zottság a kisiparosok helyé­vel, szerepével foglalkozik, a művelődéspolitikai munka­­bizottság a bejáró munkások közművelődésének problé­makörét tűzi napirendjére. A környezetvédelmi munkabi­zottság a települések rendjé­vel, tisztaságával összefüg­gő tennivalókat tárgyalja meg. A megyei elnökség tájé­koztatót hallgatott meg az 1976—77-es oktatási év tö­megpropaganda munkájának tapasztalatairól, valamint egyéb ügyeket tárgyalt. __________­___ (v.)

Next