Fejér Megyei Hírlap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-01 / 153. szám
SzMT KÖZPONTI könyvtár SZÉKES-r^RVÍR L.Sz.: f H .v 9 x ________ r* FTM I r* A A C" l mAG proietarjai _____ FEJ Eri IvlbvjiYbliK A SZELLEM TMK-JA I ------------------------------ Péntek, * 1977. július 1. MA ES HOLNAP ^ H S §§?,v,'i^ I ff ’y'' XXXIII. évfolyam, JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TV-MŰSOR • I Ára: 80 fillér _________________________________________________________AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | ________________ | | Véget ért az országgyűlés nyári ülésszaka Beszámoló a vízgazdálkodásról — Interpellációk Az országgyűlés csütörtökön folytatta tanácskozását, amelyen Losonczi Pál, Kádár János és Lázár György is részt vett. AZ OVH ELNÖKÉNEK BESZÁMOLÓJA Dr. Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke beszámolt a vízgazdálkodás helyzetéről és feladatairól. Mint mondotta, a népgazdaság legnagyobb vízfelhasználója az ipar, amely az összes friss víznek több mint 60 százalékát igényli. E jelentős mennyiségről a vállalatok jórészt saját víztermelő létesítményeikkel gondoskodnak, az OVH feladata a felszíni és a felszín alatti vízkészleteket úgy beosztani, a vízigényeket és a víznyerési lehetőségeket úgy összehangolni, hogy azt a fejlődő ipari üzemek zavartalanul vehessék igénybe termelésükhöz Egyik központi kérdés a lakosság ellátása egészséges vízzel. A mostani ötéves tervben újabb egymillió fogyasztót kapcsolnak be a vezetékes vízellátásba, amely ily módon kiterjed majd a lakosság háromnegyedére. Külön is foglalkoznak a nagy munkáslakta városok és a közegészségügyileg veszélyeztetett kisebb települések vízellátási problémáinak megnyugtató és gyorsított megoldásával. Folytatják a szennyvíztisztító telepek bővítését, ami elsősorban a nagyvárosokat és az üdülőközpontokat, főként a Balaton környékét érinti. Ami az árvíz elleni védekezést illeti, világviszonylatban is kiemelkedő eredményeket értünk el. A kiépített 4400 kilométernyi töltésrendszer az ország, területének egynegyedét, rajta a lakosság felének az értékeit közvetlenül védi. A mentett területen lévő népgazdasági vagyon értéke 500 milliárd forintra becsülhető. A töltések fele már kellő biztonságot ad, a másik felének kiépítése folyamatban van. Ez azt is jelenti, hogy egészen rendkívüli katasztrófa kivételével vízügyi szervezetünk önerőből tud védekezni az árvizek ellen, amint azt a múlt őszi-téli árvíz idején is tapasztalhattuk. A távlati fejlesztés lényeges eleme a nemzetközi vízügyi, vízgazdálkodási együttműködés. Az öt szomszédos országgal kötött kétoldalú egyezményeink megfelelő alapot adnak az árvizek elleni védekezésre, a vizek szenynyezése elleni hatékony intézkedésekre. A VITA Dr. Cselőtei László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára (Pest megye), az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén elhangzottakat tolmácsolva egyebek között a villamosenergia-ipar hűtővizének felhasználásáról szólt. Van már rá példa — mondotta, — hogy a meleg vizet különböző formákban igyekeznek hasznosítani. A Százhalombattai Hőerőmű temperált vizét az egyik közeli gazdaságban haltenyésztésre, az Inotai Hőerőműét egy zöldséghajtató telepen hasznosítják s hasonló próbálkozások vannak a Gagarin Hőerőmű hűtővizének felhasználására is. A képviselő véleménye szerint érdemes volna e módszerrel szélesebb körben kísérletezni. Vadkerti Miklósné, a feldebrői Rákóczi Tsz párttitkára (Heves megye), a megyének arról a gondjáról szólt, hogy a gyakran levonuló rendkívüli árvizek sok gondot okoznak a lakosságnak, az érintett vállalatoknak, mezőgazdasági üzemeknek. Az árvízvédelmi töltéseket már többször megerősítették, de ez is kevésnek bizonyult. Szükséges, hogy a vízügyi szervek tanulmánytervet készítsenek a Tárna folyó védelmi rendszerének továbbfejlesztésére. A folyót és mellékágait a legnagyobb árvizek levezetésére is alkalmassá kellene tenni. Indokoltnak tartja a képviselő azt is, hogy az ideiglenesen kijelölt szükségtározók helyett végleges tározókat építsenek. Radnóti László, a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke (Somogy megye), azoknak a tárgyalásoknak a jelentőségéről szólt, amelyeknek célja, hogy Magyarország és Jugoszlávia közösen hasznosítsa a Dráva vizét. Az együttműködés nyomán a Dráva vizével energiát is termelhetnénk. Azt tervezik, hogy Barcson 90 megawattos magyar vízi lépcsőt építenek, a fölötte lévő tározótér pedig 150 millió köbméter víz befogadására lenne alkalmas. Ezzel 20 százalékára csökkenne az árvízveszély, és rendszeresen hajózhatóvá válna mintegy 200 kilométer hosszú folyószakasz. Csörgits József nyugdíjas fúrómester (Zala megye), örömmel állapította meg, hogy megyéjében a lakosságnak most már kereken fele jut vezetékes ivóvízhez, szemben a 15 évvel ezelőtti 12 százalékkal. A vízellátás szempontjából nemrég még igen elmaradott zalai városok elérték az átlagos szintet. Sokkal kedvezőtlenebb azonban a községek helyzete, ahol nagyrészt még nincs vezetékes ivóvíz. Javasolta: az illetékes szervek vizsgálják meg, hogy milyen módon lehetne gyorsítani a zalai községek bekapcsolását a vízhálózatba. Dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára elmondotta, hogy az utóbbi nyolc év belvizei a megyében több mint 16 000 lakást rongáltak meg, ebből mintegy tízezer helyett újat kellett építeni. Az óriási károk arra késztették az illetékeseket, hogy az OVH-val együttműködve kialakították a megye vízrendezésfejlesztési koncepcióját. A terv végrehajtása megkezdődött, ennek gyorsításához azonban szükséges volna, hogy előrehozzák az állami hiteleket. Palóczy Lajosné, a nyírbogáti Rákóczi Tsz főállattenyésztője (Szabolcs-Szatmár megye), a jó ütemben folyó tiszavölgyi árvízvédelmi berendezések fejlesztésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ezek komplex módon hasznosíthatók. A Szamos-Túr közötti zárógát például egyben községeket összekötő út is, sőt egy tízmillió köbméteres víztároló kialakítását is szolgálja. A megye számára különösen fontos, hogy már 25 millió köbmétert meghaladó tározó szolgálja a víz összegyűjtését, a téli-tavaszi elfolyóvizek nyári hasznosítását. Sziles János, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának titkára arról a gondról szólt, hogy a megye területén lévő csatornahálózat nem tudja kellőképpen elszállítani a belvizeket. Helyesnek tartaná, ha a csatornahálózat kiépítését szinkronba hoznák a kiskörei öntözőrendszer építési ütemével. Farkas Pál, a putnoki Egyetértés Tsz elnöke (Borsod megye), elmondta, hogy a megyében a vízügyi fejlesztési tervek az elmúlt években valóra váltak, sőt a tervezett 50 százalék helyett a lakosság 54 százalékát juttatták vezetékes vízhez. A kutak teljesítőképességét azonban a nyári csúcsidényben most már száz százalékban kihasználják, ezért a képviselő véleménye szerint a kapacitást tovább kell bővíteni. Erre annál is inkább szükség van, mert a lakosság vízfogyasztása rendkívül gyorsan növekszik. Barcs Sándor, az MTI vezérigazgatója (Budapest), a gyógyvizek fokozott hasznosítására és védelmére hívta fel a figyelmet. Rámutatott, hogy hazánk az európai országok között leggazdagabb hévizekben, ezeket azonban hosszú ideig elhanyagoltuk. Az utóbbi időben már hatékony intézkedések történtek, s szükséges, hogy az OVH és a többi illetékes intézmény továbbra is határozott lépéseket tegyen a magyar gyógyvízkincs védelmére és értékesítésére. Dr. Vámos Marietta körzeti orvos (Pest megye), kitért arra, hogy a vízellátás és a csatornázás megoldását az állami támogatáson kívül igen széles körű társadalmi összefogás is segíti. Rámutatott azonban, hogy a vízmű és csatornaépítéshez a lakosság anyagi hozzájárulása helyenként túlzott mértékben növekszik. Megfontolásra ajánlotta, félő, hogy ennek a hozzájárulásoknak további emelése esetleg életszínvonalpolitikánk rovására mehet. Dr. Romány Pál, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a terjedő öntözés jellemzésére elmondotta, hogy immár több mint egymilliárd köbméter vizet használ fel évente a mezőgazdaság, szemben a felszabadulás előtti százmillió köbméterrel. Hazánkban több mint 400 ezer hektáron öntöznek a megművelt mezőgazdasági területnek hat-hét százalékán. Az igények azonban rohamosan tovább növekednek. Néhány üzem azonban még ma is csak „végveszélyben” használja ki öntöző berendezéseit, pedig az öntözővíz csak folyamatos használat, kellő szakszerűség mellett lehet táplálója, fejlesztője a növénytermelésnek. (Folytatás a 2. oldalon) Tanévzáró az oktatási igazgatóságon Munka volt a javából, ami tegnap délelőtt a hivatalos zárót megelőzte. Az egyéves pártiskola, valamint a kétéves politikai szakközépiskola hallgatói kérdésekkel ostromolták Sudár Ivánt, a megyei pártbizottság titkárát. Immáron hagyomány, hogy egy-egy tanfolyam zárása előtt a hallgatók találkoznak a megyei pártbizottság vezetőivel, beszélgetnek, s útravalóként magukkal viszik az ilyen találkozások hangulatát, tapasztalatát is. Délután az ünnepélyes zárón Bodnár László, az intézmény igazgatója köszöntötte a megyei, városi, járási pártbizottságok képviselőit, az Ybl Szakközépiskola igazgatóját, tanárait, a tanszékvezetőket, s mindazokat, akik lelkiismeretes munkával segítették a hallgatók felkészültségének gyarapítását. Ezt követően Sudár elvtárs méltatta elismerő szavakkal a hallgatók és tanáraik közös erőfeszítését. Gráciáit az eredményekhez, a középfokú politikai végzettség megszerzéséhez, s kérte: hasznosítsák képességeik szerint a mindennapok pártmunkájában a tanultakat. A most záruló oktatási évben kétszázötvenkilencen fejezték be tanulmányaikat az esti egyetem hároméves tagozatán és a közeljövőben nyolcvanan veszik át a szakosító elvégzése után diplomájukat. Az öthónapos iskolán negyvenkilencen tanultak. A záróünnepélyen Sudár Iván adta át az iskola eredményes befejezését tanúsító bizonyítványokat az egyéves pártiskola 49 hallgatójának, valamint ugyanilyen bizonyítványt és érettségi oklevelet a kétéves politikai szakközépiskola huszonhat tanulójának. A hallgatók nevében Simon István mondott köszönetet. — n. e. — 153. szám Holstein-Friz Újszerű távlatok Nagy jelentőségű, országos tanácskozás színhelye volt tegnap délelőtt a Mezőfalvi Mezőgazdasági Kombinát. Az állami gazdaságok országos központjának szervezésében lezajlott munkaértekezleten az országból nyolcvan szakember vett részt. Megtárgyalták és megvitatták a mezőfalvi kombinátban zajló Holstein-Friz tenyésztés és -tartás tapasztalatait. A munkaértekezlet résztvevőit Zángó Zoltán vezérigazgató tájékoztatta a kombinát Holstein-Friz tehenészetének terveiről, a szabadtartás újszerű programjáról, a korszerűen kialakított legelő jövőjéről. A szakemberek megállapították, hogy a fajta mezőfalvi tartási viszonyai nemcsak a hozamok növelésében mutatnak jó eredményt, hanem az ágazati költségek kedvezőbb alakulására is jó hatással vannak. KTA Pénzügyi biztonság Tegnap délután tanácskozott Székesfehérváron a Fejér megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége mellett működő Kölcsönös Támogatási Alap küldöttgyűlése. A KTA küldöttei előtt Lázár Dezső, az intéző bizottság elnöke ismertette azt a munkát, amit az elmúlt időszakban végeztek. A Fejér megyei termelőszövetkezetek Kölcsönös Támogatási Alapja három éve működik, és jelenleg 60 tagja van, a megyei szövetkezeti gazdaságainak több mint 95 százaléka. Ez a tény azt jelenti, hogy a KTA-nak változatlanul igen nagy a jelentősége a szövetkezetek körében. A KTA fő tevékenysége volt a tsz-ek pénzügyi gondjainak gyors megoldása és a hitelképesség rugalmas helyreállítása. Az intéző bizottság elnöke elmondotta, hogy 1976-ban több mint 15,7 millió forint kölcsön sorsáról döntött. Ebben az évben, pontosan május 31-ig 9 millió 800 ezer forintot engedélyeztek. A KTA létezése mind nagyobb érdeklődést és figyelmet kap a megye szövetkezeti gazdaságaiban. Életízű mozgalmi munka ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége „A népfrontmozgalom feladatai a szocialista hazafiság és nemzetköziség erősítésében”, „A megye ifjúsága körében végzett mozgalmi munka tartalmi tapasztalatai”. Ez a két mondat egy-egy megyei népfrontbizottsági ülés témáját jelzi, azokat, amelyeket majd az év következő időszakában tartanak. A Hazafias Népfront megyei elnöksége csütörtöki ülésén — többek között — féléves munkatervet vitatott meg és fogadott el. A vita nyomán kirajzolódott terv adatai mutatják, a megyei elnökség munkája egyre jobban érezhető módon fordul azok felé a mozgalmi területek felé, amelyekben közvetlen kapcsolatot talál az emberek között folyó tevékenységgel. Így került a munkatervbe a Mór nagyközségben, az idős emberek körében végzett mozgalmi munka tapasztalatainak megvitatása, vagy a székesfehérvári elnökség várospolitikai munkájának tanulmányozása. Nagy munkát folytatnak — az elmélyülés, a feladatokhoz való igazodás jegyében — a népfront munkabizottságok. Többek között a gazdaságpolitikai munkabizottság a kisiparosok helyével, szerepével foglalkozik, a művelődéspolitikai munkabizottság a bejáró munkások közművelődésének problémakörét tűzi napirendjére. A környezetvédelmi munkabizottság a települések rendjével, tisztaságával összefüggő tennivalókat tárgyalja meg. A megyei elnökség tájékoztatót hallgatott meg az 1976—77-es oktatási év tömegpropaganda munkájának tapasztalatairól, valamint egyéb ügyeket tárgyalt. _____________ (v.)