Fejér Megyei Hírlap, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-18 / 271. szám
Péntek, 1977. november 18. A pozmándi KISZ-szervezet és az általános iskola úttörőcsapata elkészítette és az iskolaparkban felállította Lenin razim kunyhójának hű mását. A kunyhó felépítésében Pálfi János párttitkár, Tóth Zoltánné KISZ-titkár és Kovács Gizella tanár segített a fiataloknak . (Fotó: Balogh József) AZ UTAK KEZDETE Arra Földvár, arra Cece, amerra Nagykarácsony. Ott az iskola,’a nevelőotthon, amott a könyvtár', a művelődési ház. Állok, gondolatban, az előszállási utak elágazásánál. * » * Szóláth Zsuzsi nevét olvasom egy levél alatt, az előszállási iskolából küldte esztendeje tudósítását. Itt, örömeikről, arról, hogy az úttörőcsapat szakköri tagjai Csillebércet érdemeltek ki, arról, hogy Zánkán jártak. Útja aztán középiskolába vezetett, ám a kezdetet nem felejti. Olvasom a régi tudósítást, s magam is ott állok egyszeriben az út kezdetén. Ott, az előszállási iskola előtt nézelődöm: merre futnak onnan az utak? Arra Földvárra, amarra Cecére kanyarodik, igazítanak el ismerőseim, de hiszen magam is tudom, ismerem jól a térképre föl sem rajzolt gyalogútakat, ösvényeket. S tudom jól, néhai Szloboda György is mutatná. Farkas Imre is a köz ügyeiben iparkodván nézze-e, amott, arra. .. Mutatnák még mások is. Cselédek, aratók, maguk kilábolva régi sorsukból, gyermekeiknek már mást akarók. Talán még a falun túli utakat is mutatnák, sorolnák. Azt is, arra Nagykarácsony irányába, amelyre maguk is hordták a követ 1000 körül. Szemük járna Karácsonyon túl is, a Sóhordó-úton végig, valahová Sárbogárd irányába, ahova hajdanán el-elballagtak gyalog is nyári hűvös hajnalokon, ha a szolgabíróságra idézték őket... Később meg mentek már maguktól, jó szívvel, a falu ügyében. Szóláth Zsuzsi már iskolás korában sem nagyon állt oda, ahonnan szétfutottak az utak. ő már az elvégzett nyolcadikban is tudta, hova iparkodik. Tudta tanítója, tudta az iskola igazgatója, Svetics László is. Még a nyár idején nyitogatta nagy könyvét, s olvasta, sorolta ki repülő fiait, lányait. Mondta volna ő csak úgy arcról, névről, hiszen ismerte jól tanítványait, majdnem húsz előszállási évvel a háta mögött. A könyv azonban a jövőnek is megőrzi a mai indulást. Hova vezettek az utak? — Végh Tibor — sorolta — karosszérialakatos lesz. Ulicza Erika postaforgalmi szakközépiskoláiba iratkozott. Szóláth Zsuzsi a székesfehérvári egészségügyi szakközépiskolát választotta. Németh József, Ferenczi Károly szakközépiskolába készült, indult. Egy-egy név mellett dunaújvárosi, székesfehérvári iskolák neve szerepelt, meg aztán a szakmáké: vasbetonszerelő, ács, fonónő. Az utak néha összefutnak. A dunaújvárosi építő-szakmunkásképzőbe kerülők Kovács tanár úrral találkozhattak. Kovács János — még Jancsi korában — ugyanonnan indult, ahonnan ők, ám szellemben, gondolatban sokkal távolabbról. S ha így hozza a mostani középiskolások sora, hogy a dunaújvárosi könyvesboltba térnek be, ott is rájuk néz a falujuk, az egykori kislány, Szentes Erzsike személyében. Ha valaki Fehérváron találkozik össze dr. Imre Istvánnal, akkor is otthonát, szülei régi életét tiszteli meg egy köszönéssel. Azok életét, akik maguk még régit szolgálva, fiaikat, lányaikat új útra, más sorsra bocsátották el. Állok, velük együtt, gondolatban az út elágazásánál. Aztán egy vékonyka járdán visszaballagok az iskolába. Nézném kérdezném, arra Cecére, Földvárra vagy a pusztákra, ugyan került-e valaki? Mondanám a régi iskolai naplók bejegyzéseit: „ruhahiány miatt kimaradt”, „szolgálatba adták". Mondanám néhai előszállásaik cselédsorban megélt „iskoláját”. Mondanám, de talán Svetics László sem hinné már el, nemhogy a gyerekek. A múlt útjai? Az iskola alagsorában szinte hamisítatlan múltba csöppenhet bele a látogató. A sarokban szalmafonatos ágy, csuhával borított faragott szék. Az ágy előtt klumpa, fából. Cserépkorsók, tálak, földművelő eszközök. Néhai Szloboda György világa áll ott, előttünk, úgy, ahogyan az elődök emlékét tisztelő mai iskolások megőrizték, összegyűjtötték. * * * Arra Földvárra, amarra Cecére visz az út. Fehérvárra, Dunaújvárosba, iskolába, szakmunkásképzőbe. Gondolatban a régi sarlók, villák között ott látom az ősöket, talán még bajuszt is pödörnének, s mosolyognának: nem onnan az elágazást jelző táblától, hanem innen futnak, futottak szerteszét az utak, a világ négy sarka felé — a múltból indultak a jövőbe. Vincze István HÍRLAP Nyolc pécsi középiskola diákjainak ad otthont az új kollégium. Az 52 millió forintos beruházással épült kollégiumban orvosi rendelő, betegszobák, szülői fogadó és 12 tanulószoba található. December 31-től az étkeztetést is helyben oldják meg az itt lakó 250 leány és 150 fiú részére. Húsz nevelő irányítja a diákok tanulását (MTI fotó: Szálmándy Ferenc felvételé — KS) Újságcikk 1905-ből „Éjszaki fény” „Éjszaki fény” címmel adott hírt 1905. január 26- án a Székesfehérvár és Vidéke című lap az első orosz polgári demokratikus forradalomról. Ebből indult ki a napokban — a székesfehérvári Velinszky Könyvtárban — a Bodnár Erika és Bálint András tolmácsolta irodalmi műsor vezetője is. Bár régóta tudjuk, hogy az éjszaki fény a Nagy Októberbe torkolló, „világrengető napok” nyitánya lett, első olvasásra hihetetlennek tűnik a máig ismeretlen újságíró tiszta logikája, merész, páratlan jövőbelátása. ......forradalom tüze világítja be Oroszország felől Európát, olyan forradalomé, mely a betelt idők avulttá lett világait perzseli föl, mely társadalmakat temet romjai alá, olyan forradalomé, ... amely a Nagy Forradalom (a francia) minden jegyét magán hordja; és ha csakugyan itt van az ideje, nem is lesz kisebb hatása amannál, mert míg az a Nyugatot gyúrta át, emez Keletnek fog új formát adni. Lehet, hogy a mostani kitörés csak epizodikus, hogy sikerülni fog az orosz Havanunak vérbe fojtani a munkások százezrei által teremtett mozgalmat. Nagyon meglehet, hogy egy időre elodázza a katasztrófa beállítását, de elhárítani nem fogja." A jövő festésén kívül rámutatott: „Amilyen nagyszerű, éppoly tanulságos az Oroszországban folyó mozgalom . . . A militarizmus, a papi hierarchia és különösen a közigazgatás teljes deprivációja szította lángra az etéeedetl°nséget... A katonai hatalom százezrével hurcolta vágóhídra a fiatalságot, a papság gondoskodott róla, hogy butaságban maradjon a nép . . A cikkíró egyetemessé szélesítette a kérdést, amikor a korviszonyokra és a magyar helyzetre mutatva aktualizált: „Nálunk is, másutt is ez a baj, nemcsak Oroszországban, és éppen ebben rejlik a kitört, vagy akár az ezután kitörendő orosz forradalom jelentősége, hogy tudniillik esetleg ebben az irányban is ki fog hatni a világra, és nemcsak az abszolutizmus megdöntésére fogja hatását korlátozni.” Elolvashatjuk, meggyőződhetünk róla: Fehérváron — a Népszava cikkei, Ady publicisztikája előtt — egy „Anonymus” objektív igazságot ismert föl, általános érvényű törvényszerűséget vont le az 1905-ös eseményekből. Az említett bevezető arra is utalt, hogy még a legkonzervatívabbnak hitt katolikus egyházat sem hagyták érintetlenül a változást, a szabadabb világot követelő eszmék. Az autonómia törekvések sajátos — a katolikus egyház történetében egyedülálló — terméke volt az 1018 novemberére megalakult Papi Tanács. A katolikus alsópapság egy részét tömörítette, szembefordult — ha rövid időre is — a világi és egyházi reakcióval. Létével is demonstrálta, hogy volt értelme annak az 1917 októberében indult küzdelemnek, amelyet — német, osztrák és olasz papi egyesületek példájára — a sok társánál messzebb látó Giesswein Sándor prelátus vezetett. Pesti János 5 „Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy király. Ez a király olyan hatalmas volt, hogy ha eltüsszentette magát, az egész ország népének rá kellett mondani: „Adj’ isten egészségére! Hogyha náthás volt, nem is lehetett más szót hallani az országban mint: „Adj’ isten egészségére!” Minden ember mondta, csak a csillagszemű juhász nem akarta sohase mondani. (Mesés kezdet.) Igazi mesés délután volt az, amelyet a móri járási művelődési osztály és az óvónők irodalmi munkaközössége rendezett Móron. Óvónők meséltek, de ezúttal nem gyerekeknek, hanem pályatársaiknak, s a szakma vezetőiből összeállított zsűrinek. Úttörő gondolata volt ez a mesés délután Bencze Györgynének, a járás óvodai felügyelőjének. Az első látványosabb része annak az egészséges, erőket frissítő folyamatnak, amely pár éve kezdődött az óvodákban, s amely jelzi a még jobb folytatás igényét és lehetőségét. A verseny célja az volt, hogy a még gyakran hallható éneklő, szökdécselő hanglejtés, a mézes-mázos hangszín helyett a tiszta kiejtésre, az értelmi és érzelmi hangsúlyok helyes alkalmazására ösztönözzön. Mert a jó és a jól előadott mese az egyik legfontosabb nevelő eszköz a játék mellett. A kettő kiegészíti egymást. A játékban cselekvően vesz részt a gyermek, a mesében passzív, az egyiket csinálja, a másikat hallgatja. De csak látszólagos a mesehallgató nyugalma, hiszen beleélést, azonosulást kíván és szárnyakat ad a képzeletnek. (Az átélés kettőssége.) A hallgatósággalmegtörtént a csoda. Miként a gyermek, ők is „beállítódtak a mesére”. Kilépve a valóságból, átléptek a csodák, a sejtelmek, a végletek, az ellentétek, a veszélyek, a mindenminden lehet birodalmába. Izgalmas dolog a kétféle tudatélmény, az átélés kettőssége. A gyermek tudja, hogy nincs repülő szőnyeg, beszélő kutya, égigérő paszuly, terülj asztalkám, jó tündér, mégis örül, hogy céljához viszi kis Mukkot a bűvös papucs, hogy elnyeri jutalmát az igazságért küzdő szegénylegény, s hogy a csillagszemű juhász megkapja a királylány kezét. Ez , a kettős tudat feszültséget, izgalmat teremtő és elvezető öröm. Ez az első megjelenése, formája a műalkotás befogadásának, ez a merengő, beleélő, képzeteket, érzeteket mozgósító magatartás, amelyet felnőttként már magasabb fokon élünk át, azt várva, hogy a mű a valóságról meséljen. Az első díjat Paksiné Rózsa Éva kapta, a móri Hősök téri óvoda versenyzője, aki A csillagszemű juhász című mesét mondta, második a bakonycsernyei Hatvani Istvánná lett, harmadik pedig az ugyancsak móri Érti Józsefné, aki másnap egy bemutató foglalkozáson remekelt pályatársai előtt. A Nagy Októbert idéző versekkel, mesékkel, dalokkal igazolta, bizonyította, hogy kellő értelmi előkészítéssel és érzelmi felhangolással a gyermek a magasztosabb, az összetettebb, sőt bonyolultabb fogalmak, jelenségek befogadására is képes. (A csillagszemű óvó néni.) Meggyőződésem, hogy Rózsa Éváról sok kisgyerek azt képzeli, olyan lehet Tündérszép Ilona, s olyanok a királykisasszonyok, mint ő. Kedves mosolyú, szép hangú, üde és fiatal. Egy éve végzett a kecskeméti óvónőképzőben. Édesanyja is óvónő, aki megpróbálta lebeszélni e szép, de nehéz " hivatásról, őz azonban nem lehetett. Egy napon útra kerekedett, hogy hetedhét falun túl megkeresse szerencséjét. Meg is lelte az óvónői hivatás örömét. Nem kellett érte meg- szenvednie, mint sok mese- e’ beli hősnek, az életben eddig még igazi sárkány-em- berekkel sem volt dolga. Fiatal még, csillagszemű, , mint a mesebeli juhász. Bá- I tor is, kedve ellenére nemigen tesz. Sok mesét el kell még mondania, amíg tapasztalja, hogy nemcsak a mesében van gonoszság, irigység, s hogy valójában nem mindig a legjobbak nyerik el a jutalmat, de legyen akár js hogy, belőle biztosan jó óvónő lesz, akit a gyerekek igen szeretnek. „ ... Akkor a csillagszemű juhász lett a király. Igen jó , király lett belőle, sohasem - terhelte a népét azzal, hogy kedvük ellenére jót kíván- j janak neki, mégis jót kíván- | tak neki minden parancsolat nélkül, mert jó király volt, s s igen szerették.” Zágoni Erzsébet | Mesélő óvónők A csillagszemű juhász, meg Rózsa Éva Új könyvek | A Kossuth Könyvkiadó | újdonságai közül említsük meg a Gárdos Miklós által is írt, illetve összeállított Év- | fordulók könyvét. Gazdag dokumentációs és képanyaggal teszi lehetővé a legfonto- | sabb 1978-as évfordulókról való méltó megemlékezést. Igen hasznos kézikönyv Gál- Isárdy László és Holló András közös munkája. Az ügy- felek iskolája, libben az ol- 11 vasó megtalál minden olyan .. tudnivalót, amelynek ügyes- bajos dolgainak intézése köz- jiben hasznát veheti. A könyv ismeretanyaga segít eligazodni a különböző hivatalos eljárásokban is. Varga József , Ady és kora című tanul-mánykötetének nagy érdeme, hogy valóban kora eszmeáramlataiba beágyazva mutatja meg a költői pálya indulását és kiteljesedését. Külön kell szólni egy egyedülálló plakátgyűjteményről. A magyar és szov- jet politikai plakátokat tartalmazó tasak húsz-húsz magyar, illetve szovjet forradalmi-politikai plakát művészileg is kifogástalan reprodukcióját sorakoztatja fel. A Képzőművészeti Alap és a Kossuth Kiadó közös kiadványa azért is figyelemre méltó, mert köztudott, hogy a lenini propagandának a plakát volt az egyik legalkalmasabb eszköze: a plakátokkal szólt a nemzethez a Magyar Tanácsköztársaság is: plakátok hirdették az élet, az építés legsürgetőbb feladatait a két világháború között a Szovjetunióban, s 1945 után a felszabadult lyiaavarszágon. Iskoláknak,művelődési házaknak is jó segítség a Magyar internacionalisták című nrtroalbum, amely Vagyóczky Károly grafikáit tartalmazza. A Kossuth Kiadó 30 nortréc albuma a magyar munkásmozgalom 320 kiváló személyiségét mutatja be.