Fejér Megyei Hírlap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-01 / 77. szám
NEHEZEBB SZAKASZBAN MIÉRT VAN ISMÉT SZALMAÜGY? FIATALOKRÓL FIATALOKNAK A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL FEJÉR MEGYEIE J yu h pjgjSjgfr Tpf aBore»* i Szombat, 4 if P i 1978. április 1. fii jaj ifiH gfi XXXIV évfolyam, ' . " fiv Ififill&H 77. szám *-------------------------------- Ára: 80 fillér AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA SzMT KSZPONTI könyvtár Ülést tartott a Fejér megyei Tanács A települések fejlesztésének hosszú távú irányelvei Székesfehérváron ülést tartegnap délelőtt Fejér megye Tanácsa. A testület ülésén részt vett Takács Imre, a megyei pártbizottság első titkára is. Závodi Imre, a tanács elnöke köszöntötte a tanácstagokat, majd tájékoztatta őket a végrehajtó bizottságnak a két tanácsülés között végzett munkájáról, illetve jelentést tett a vb 1977. évi tevékenységéről, az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. Az írásos, illetve szóbeli jelentéshez kapcsolódva dr. Mátay Pál megyei főügyész elismeréssel szólt a megyei tanács vb múlt évi munkájáról. Ugyancsak felszólalt a napirendi pont vitájában Brunner Tibor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke, s méltatta a megyei tanács, valamint a megyei népfrontbizottság termékeny együttműködését. Teubel György tanácselnök-helyettes terjesztette a tanácsülés elé a Fejér megye településeinek hosszú távú fejlesztési irányelveit. Az írásos anyaghoz fűzött szóbeli kiegészítőben mindenekelőtt az irányelvek alapvető céljairól szólt Teubel elvtárs. Emlékeztetett, hogy a megyei tanács öt évvel ezelőtt, 1973- ban fogadta el Fejér megye településhálózat-fejlesztési tervét. Az eltelt öt év alatt a megye társadalmi, gazdasági szerkezetében bekövetkezett fejlődés szükségessé teszi a terv egyes részleteinek módosítását. A most előterjesztett irányelvek a települések és a termelés összehangolt fejlesztésében meglevő feladatokat tartalmazzák. Cél, hogy a településhálózat minél hatékonyabban szolgálja a termelőerők ésszerű elhelyezését, csökkenjenek, illetve szűnjenek meg az azonos szerepkörű települések lakosainak életkörülményeiben meglevő különbségek; az infrastruktúra, valamint az országos műszaki hálózat (közlekedés, energia- és vízellátás) a településhálózattal jobbaan összehangolva fejlődjön; a munkahelyek minél rövidebb idő alatt és minél kisebb költséggel legyenek megközelíthetők a lakóhelyről, megszűnjenek az egyes települések alapellátásában még mindig mglevő különbségek. Határozott célunk, hogy az irányelvek befolyásolják és orientálják a különböző ágazatok, a helyi tanácsok, vállalatok, szövetkezetek lakossági ellátást szolgáló intézményeinek fejlesztését, ezek telepítését, az intézményeknek a lakossági igényekhez jobban alkalmazkodó kialakítását — mondta a tanácselnök-helyettes. A hosszú távú irányelvek egységes rendszerbe foglalják azokat a követelményeket, amelyekhez az 1990- ig készülő középtávú tervekben alkalmazkodni kell; egyrészt a lakosság alapvető ellátását, másrészt az egyes ágazatok fejlesztését célzó feladatok meghatározásánál. Az irányelvek a többi között azzal számolnak, hogy Fejér megye lakossága a következő évtized végéig meghaladja a 445 ezer főt. A népességnövekedés forrása a természetes szaporodás, mivel a bevándorlás már az ötödik ötéves tervidőszakban is elenyészően kevés. A foglalkoztatottak száma az iparban mérsékelten, az anyagi és nem anyagi jellegű szolgáltatás területén erőteljesen növekszik, a mezőgazdaságban tovább csökken. Az össznépességen belül jelentősen tovább nő a városi lakosság száma és aránya. Külön foglalkozott az előterjesztés a termelőágazatok fejlesztésének területi kihatásaival. Az iparban a kialakult szerkezet továbbfejlesztése szükséges, növelve a termelésben a magasabb fokon feldolgozott termékek arányát. Továbbra alapelv, hogy ipari üzemeket a már meglevő, illetve kialakulóban levő körzetekben — Székesfehérvár, Dunaújváros, Mór és Bicske környéken telepíthetők és fejleszthetők. A megye nagyipari üzemei az egyéb településeken kihelyezett üzemeket létesíthetnek, az ott helyben található szabad munkaerőre építve. Szabadegyháza térségében az invertcukorgyár megépítésével ipari-mezőgazdasági vertikum alakul ki. A településhálózat-fejlesztési tervhez kapcsolódva, az irányelvek hangsúlyozzák: valamennyi település a szerepkörének megfelelő színvonalon lássa el a saját, valamint a vonzáskörzetébe tartozó területek gazdasági, igazgatási, szervező-irányító, oktatási, egészségügyi és kommunális igényeit. Kiemelt figyelmet szükséges fordítani a Székesfehérvár és Dunaújváros közvetlen vonzásába tartozó város környéki településeknek a várossal összehangolt fejlesztésére. A megyei tanács az öt éve jóváhagyott településhálózatfejlesztési terven a következő változtatásokat, illetve kiegészítéseket fogadta el: Móron ISSO-ig biztosíthatók azok a feltételek, amelyek alapján a nagyközség — mint gyorsan iparosodó középfokú központ — a városok sorába léphet. Bicske, a környékén megvalósuló nagyberuházások hatására szintén nagyon jelentős fejlődés előtt áll, s a feltételek megteremtése alapján várható, hogy 19©5—90 között várossá válik. Gárdony nagyközséget indokolt, a részleges középfokú központ szerepkörbe sorolni, erre a megye javaslatot tesz a kormánynak. Gárdony már jelenleg is a Velencei-tó környékének államigazgatási, oktatási, kulturális, kereskedelmi, üdülési és idegenforgalmi központja.A vitában elhangzott olyan javaslat is, hogy még eggyel előbbre lépjen szerepkörében, s legyen középfokú központ Gárdony. A javaslatot a tanács nem fogadta el, mivel a tó egész környéke, benne Gárdony is, Székesfehérvár középfokú körzetébe tartozik. A települések intézményhálózatának hosszú távú fejleszteté üenyeivel különalkoznak a lakásépítés-lakásellátás, a közmű-, energia-, kommunális ellátás, a közoktatási intézményhálózat, a közművelődés és a sport, az egészségügyi és a szociális intézmények, a közigazgatás, a szolgáltatások és a kereskedelmi ellátás fejlesztésének legfontosabb céljaival. Ezek között szerepel például, hogy az állami lakásépítkezéseket továbbra is Székesfehérváron, Dunaújvárosban, valamint Móron, Bicskén, Sárbogárdon és Gárdonyban kell összpontosítani. A községekben a lakásépítkezések segítsék elő a községközpontok kialakítását; a magánlakás-építés is — az eddiginél fokozottabb mértékben — telepszerű építésként valósuljon meg. Az energiaellátás terén kiemelt feladat a városok hőellátásának fejlesztése, a vezetékes gáz elvezetése egyes kiemelt településekre. A szolgáltatási tevékenységen belül a lakossági szolgáltatások gyors ütemű fejlesztése a cél. Külön hangsúlyoztarcubel elvtárs: az irányelvekben nem törekedhettek arra, hogy a fejlesztések anyagi eszközeit, az egyes ágazatok konkrét fejlesztési feladatait meghatározzák. A középtávú és az évi tervek készítésénél kell kötelező érvénnyel figyelembe venni, hogy minden lépés a hosszú távú elképzelések által megszabott irányba történjen. A megvalósítás lehetőségeit a mindenkori anyagi erőforrások határozzák meg. A tanácsülés az irányelveket egyhangúlag elfogadta. A napirend következő pontjaként a Megyei Néni Ellenőrzési Bizottság 1977. évi tevékenységéről tett jelentést Bálás Sándor, a megyei NEB társadalmi elnökhelyettese. A jelentést ugyancsak elfogadta a testület, megköszönve a népi ellenőrök társadalmilag és gazdaságilag egyaránt nagyon hasznos tevékenységét. Végezetül bejelentéseket tárgyalt a tanács. Rendeletet alkotott a „Velencei táj fejlesztéséért” kitüntető díj alapításáról A kitüntető díjat azok kaphatják, akik a velencei táj fejlesztésében — társadalmi, gazdasági, tudományos, műszaki, kulturális, sport vagy egyéb tevékenységükkel, fizikai munkájukkal — legalább öt éve eredményesen közreműködnek. Évente legfeljebb három, az idén első ízben hat kitüntető díjat adományoz — a Velencei-tavi Intéző Bizottság elnökségének javaslatára — a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Személyi kérdésekben is döntött a testület. Káldi Bélát, a móri járási pártbizottság volt munkatársát kinevezte a Fejér megyei Tanács Móri Járási Hivatala elnökévé. ÜNNEPET KÖSZÖNTŐ PROGRAMOK Koszorúzás — Díszünnepség — Baráti találkozók — Kitüntetések Megyeszerte készülődnek hazánk felszabadulása 33. évfordulójának ünnepére. A szabadságunkat köszöntő megemlékezések már napokkal ezelőtt megkezdődtek, s az ünnepségsorozatok hét végén sokasodnak. Oktatási, művelődési intézményeinkben, a munkahelyeken köszöntik legnagyobb nemzeti ünnepünket. A közintézményeket, lakóépületeket fellobogózzák, ünnepi dekorációk hirdetik a jeles évforduló érkezését. Ma, április 1-én, a Fejér megyei Tanács pártbizottságának rendezésében lesz ünnepi megemlékezés. Nagy Jenőné, a megyei tanács elnökhelyettese mond ünnepi beszédet. Závodi Imre, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke kitüntetéseket ad át a rendezvényen. Ugyancsak ma, a helyőrségi klubban tartja a felszabadulási ünnepséget a megyei rendőr-főkapitányság állománya. A rádióban és a televízióban április 2-án hangzik el Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának ünnepi köszöntője. Székesfehérváron április 2-án, vasárnap 15 órakor katonai tiszteletadással koszorúzási ünnepséget tartanak a szovjet hősök Béketéri síremlékénél. Kisfaludon is e nap délutánján koszorúzza meg az emlékhelyet a Szabad Élet Tsz pártalapszervezete és a népfront 22-es körzetének bizottsága. Csalán az öreghegyi területi pártalapszervezet vezetőségének a Hazafias Népfront 6-os körzeti bizottságának, valamint az állami gazdaság vezetőinek szervezésében lesz koszorúzási ünnepség délután három órakor. Díszünnepséget rendez április 2-án este hét órai kezdettel a székesfehérvári Vörösmarty Színházban az MSZMP Székesfehérvári Városi Bizottsága és a városi tanács végrehajtó bizottsága. A hazánk felszabadulásának 33. évfordulója tiszteletére rendezett díszünnepségen Seres József, a városi tanács elnöke mond ünnepi beszédet. Az ünnepi műsorban , közreműködnek a Magyar Állami Operaház tagjai, valamint a székesfehérvári Münnich Ferenc Általános Iskola énekkara, és a Schönherz Zoltán Általános Iskola irodalmi színpada. Dunaújvárosban április 2-án 15 órakor rendeznek koszorúzási ünnepséget az óvárosi szovjet hősi emlékműnél. Ezt követően este hat órai kezdettel a Bartók Béla Művelődési Központ színháztermében ünnepi nagygyűlést tartanak. Ezen Pifkó József, a városi tanács elnökhelyettese mond ünnepi beszédet. A műsorban közreműködik a városi fúvószenekar, a Móricz Zsigmond Általános Iskola énekkara, és a PONT színjátszó együttes. A székesfehérvári járás ünnepsége április 2-án 16 órai kezdettel koszorúzási ünnepséggel kezdődik Mezőszentgyörgyön. Ezt követően este hat órakor nagygyűlés lesz a lepsényi művelődési házban, ahol Kossovits Gyuláné, a járási pártbizottság titkára méltatja az évfordulót. A dunaújvárosi járás egyik kiemelkedő rendezvényét Adonyban tartják. Ugyancsak vasárnap délután a koszorúzás után a művelődési házban 17 órakor Nagy Jenő, a járási hivatal osztályvezetője mond beszédet. Nagygyűléssel köszöntik felszabadulásunk évfordulóját április 2-án Sárbogárdon aművelődési házban, ahol Kovács István, a járási hivatal elnökhelyettese lesz az ünnep szónoka. A koszorúzási ünnepséget április 4-én délelőtt 10 órakor rendezik a hősök emlékművénél. Bicskén vasárnap délután 2 órakor lesz az ünnepi megemlékezés a művelődési házban. Itt Szarka Rudolf mond beszédet. Ezt követően rendezik meg a koszorúzási ünnepséget. A móri művelődési házban is vasárnap délután emlékeznek felszabadulásunk ünnepéről, Káldi Béla méltatja az évforduló jelentőségét. Ezt követően koszorúzzák meg a szovjet hősök emlékművét. Megyénk nagyközségeiben, községeiben — többek között Enyingen, Polgárdiban, Kápolnásnyéken, Velencén, Martonvásáron, Gárdonyban, Ercsiben, Rácalmáson, Előszálláson, Etyeken, Száron — koszorúzással egybekötött ünnepi műsorral megemlékezéseket tartanak. A nemzetiségi községekben német nemzetiségi kultúrcsoportok is köszöntik az ünnepet. Több helyen lesz magyar—szovjet baráti találkozó. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Kegyelettel megemlékezett elhunyt tagjáról, Ortutay Gyuláról. Törvényerejű rendeletet alkotott, a polgári törvénykönyvnek a külgazdasági kapcsolatokra történő alkalmazásáról. Figyelemmel a külgazdasági kapcsolatok sajátos szempontjaira, a jogszabály kiegészíti a polgári törvénykönyv egyes rendelkezéseit, illetve biztosítja az azoktól való eltérést. Szabályoz egyes, a külgazdasági kapcsolatokban rendszeresen jelentkező szerződés tusokat, így a kereskedelmi képviseletet és a szervizszolgálatot. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a felszabadulásunk 33. évfordulója alkalmából adományozott kitüntetésekről, majd hozzájárult az Eötvös Loránd Tudományegyetem három, a pécsi tudományegyetemen egy, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen pedig két végzős hallgató kitüntetéses doktorrá avatásához. Végül bírákat mentett fel és választott meg. Fiatalok a közművelődésben A KISZ megyei bizottsága tegnapi ülésén összegezte az MSZMP KB közművelődési határozata végrehajtásának tapasztalatait. Az 1975-ben elfogadott intézkedési tervben a KISZ megyei bizottsága hosszú távra meghatározta a KISZ-szervezetek, testületek feladatait a határozat megvalósításában. Az elmúlt két évben csökkent a nyolc általánost el nem végzett KISZ-tagok száma. Az iskola elvégzését általában KISZ-megbízatásként vállalták a fiatalok. Patronálási rendszer, konzultációs csoportok kialakításával segítik a KISZ-szervezetek tagjai tanuló társaikat. Nagyobb figyelemmel kell kísérni az úttörőcsapatokban azokat a tanulókat, akik tanköteles korban nem végzik el az általános iskolát. A szabadidők kulturált, hasznos eltöltését biztosítja megyénk több mint száz ifjúsági klubja. Az évente megrendezett klubtalálkozók a mozgalom módszereinek folyamatos gazdagodásáról adnak számot. A KISZ-szervezetek irányító tevékenysége az utóbbi években céltudatosabbá, tervszerűbbé vált. A műkedvelő művészeti mozgalom keretében különböző művészeti csoportokban több mint négyezer fiatal tevékenykedik. Csak néhány helyen működik KISZ-szervezet ezekben a közösségekben. A testület megállapította, hogy a KISZ-szervezetek és művelődési otthonok kapcsolatát tovább kell szélesíteni. A testület a továbbiakban meghatározta, az 1978. évi megyei küldöttgyűlés előkészítésének feladatait. A fiatalok művészeti nevelése területén a KISZ megyei bizottsága által meghir-detett ifjúsági olvasópályázat eredményes munkaformá,nak bizonyult. Zenei műveltségük növelése érdekében ismeretterjesztő előadásokat, műveltségi versenyeket szerveztek a KISZ-szervezetek. A fiatalok szakmai fejlő- désében jelentős szerepet tölt be az Alkotó ifjúság pállyázati rendszere. Egyre többen vesznek részt a Szakma ifjú mestere, a Kiváló ifjú szakember és a Szakma kiváló tanulója címért folyó versenyekben.