Fejér Megyei Hírlap, 1978. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-01 / 77. szám

NEHEZEBB SZAKASZBAN MIÉRT VAN ISMÉT SZALMAÜGY? FIATALOKRÓL FIATALOKNAK A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL FEJÉR MEGYEIE­ J yu h pjgjSjgfr Tpf aBore»* i Szombat, 4 if P i 1978. április 1. fii jaj ifiH gfi XXXIV évfolyam, ' . " fi­­v Ififill&H 77. szám­­ *-------------------------------- Ára: 80 fillér AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA SzMT­ KSZPONTI könyvtár Ülést tartott a Fejér megyei Tanács A települések fejlesztésének hosszú távú irányelvei Székesfehérváron ülést tar­tegnap délelőtt Fejér megye Tanácsa. A testület ülésén részt vett Tak­ács Imre, a megyei pártbizottság első tit­kára is. Závodi Imre, a tanács el­nöke köszöntötte a tanácsta­gokat, majd tájékoztatta őket a végrehajtó bizottság­nak a két tanácsülés között végzett munkájáról, illetve jelentést tett a vb 1977. évi tevékenységéről, az átruhá­zott hatáskörök gyakorlásá­ról. Az írásos, illetve szóbeli jelentéshez kapcsolódva dr. Mátay Pál megyei főügyész elismeréssel szólt a megyei tanács vb múlt évi munká­járól. Ugyancsak felszólalt a napirendi pont vitájában Brunner Tibor, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak elnöke, s méltatta a me­gyei tanács, valamint a me­gyei népfrontbizottság termé­keny együttműködését. Teubel György tanácsel­nök-helyettes terjesztette a tanácsülés elé a Fejér megye településeinek hosszú távú fejlesztési irányelveit. Az írá­sos anyaghoz fűzött szóbeli kiegészítőben mindenekelőtt az irányelvek alapvető céljai­ról szólt Teubel elvtárs. Em­lékeztetett, hogy a megyei ta­nács öt évvel ezelőtt, 1973- ban fogadta el Fejér megye településhálózat-fejlesztési tervét. Az eltelt öt év alatt a megye társadalmi, gazdasági szerkezetében bekövetkezett fejlődés szükségessé teszi a terv egyes részleteinek módo­sítását. A most előterjesztett irányelvek a települések és a termelés összehangolt fej­lesztésében meglevő feladato­kat tartalmazzák. Cél, hogy a településhálózat minél haté­konyabban szolgálja a ter­melőerők ésszerű elhelyezé­sét, csökkenjenek, illetve szűnjenek meg az azonos sze­repkörű települések lakosai­nak életkörülményeiben meg­levő különbségek; az infra­struktúra, valamint az or­szágos műszaki hálózat (köz­lekedés, energia- és vízellá­tás) a településhálózattal job­­baa­n összehangolva fejlőd­jön; a munkahelyek minél rövidebb idő alatt és minél kisebb költséggel legyenek megközelíthetők a lakóhely­ről, megszűnjenek az egyes települések alapellátásában még mindig mglevő különb­ségek.­­ Határozott célunk, hogy az irányelvek befolyásolják és orientálják a különböző ágazatok, a helyi tanácsok, vállalatok, szövetkezetek la­kossági ellátást szolgáló in­tézményeinek fejlesztését, ezek telepítését, az intézmé­nyeknek a lakossági igé­nyekhez jobban alkalmazko­dó kialakítását — mondta a tanácselnök-helyettes. A hosszú távú irányelvek egységes rendszerbe fog­lalják azokat a követelmé­nyeket, amelyekhez az 1990- ig készülő középtávú­ tervek­ben alkalmazkodni kell; egy­részt a lakosság alapvető el­látását, másrészt az egyes ágazatok fejlesztését célzó feladatok meghatározásánál. Az irányelvek a többi kö­zött azzal számolnak, hogy Fejér megye lakossága a kö­vetkező évtized végéig meg­haladja a 445 ezer főt. A népességnövekedés forrása a természetes szaporodás, mi­vel a bevándorlás már az ötödik ötéves tervidőszakban is elenyészően kevés. A fog­lalkoztatottak száma az iparban mérsékelten, az anyagi és nem anyagi jelle­gű szolgáltatás területén erő­teljesen növekszik, a mező­­gazdaságban tovább csökken. Az össznépességen belül je­lentősen tovább nő a városi lakosság száma és aránya. Külön foglalkozott az elő­terjesztés a termelőágazatok fejlesztésének területi kiha­tásaival. Az iparban a kiala­kult szerkezet továbbfejlesz­tése szükséges, növelve a ter­melésben a magasabb fokon feldolgozott termékek ará­nyát. Továbbra­­ alapelv, hogy ipari üzemeket a már meglevő, illetve kialakuló­ban levő körzetekben — Szé­kesfehérvár, Dunaújváros, Mór és Bicske környéke­n telepíthetők és fejleszthetők. A megye nagyipari üzemei az egyéb településeken ki­helyezett üzemeket létesíthet­nek, az ott helyben található szabad munkaerőre építve. Szabadegyháza térségében az invertcukorgyár megépítésé­vel ipari-mezőgazdasági ver­tikum alakul ki. A településhálózat-fejlesz­tési tervhez kapcsolódva, az irányelvek hangsúlyozzák: valamennyi település a sze­repkörének megfelelő szín­vonalon lássa el a saját, vala­mint a vonzáskörzetébe tar­tozó területek gazdasági, igazgatási, szervező-irányító, oktatási, egészségügyi és kommunális igényeit. Ki­emelt figyelmet szükséges fordítani a Székesfehérvár és Dunaújváros közvetlen von­zásába tartozó város környé­ki településeknek a várossal összehangolt fejlesztésére. A megyei tanács az öt éve jóváhagyott településhálózat­fejlesztési terven a következő változtatásokat, illetve kiegé­szítéseket fogadta el: Móron ISSO-ig biztosíthatók azok a feltételek, amelyek alapján a nagyközség — mint gyorsan iparosodó középfokú köz­pont — a városok sorába lép­het. Bicske, a környékén megvalósuló nagyberuházá­sok hatására szintén nagyon jelentős fejlődés előtt áll, s a feltételek megteremtése alap­ján­ várható, hogy 19©5—90 között várossá válik. Gár­dony nagyközséget indokolt, a részleges középfokú központ szerepkörbe sorolni, erre a megye javaslatot tesz a kor­mánynak. Gárdony már je­lenleg is a Velencei-tó kör­nyékének államigazgatási, oktatási, kulturális, kereske­delmi, üdülési és idegenfor­galmi központja.­­A vitában elhangzott olyan javaslat is, hogy még eggyel előbbre lép­jen szerepkörében, s legyen középfokú központ Gárdony. A­ javaslatot a tanács nem fogadta el, mivel a tó egész környéke, benne Gárdony is, Székesfehérvár középfokú körzetébe tartozik.­ A települések intézményhá­lózatának hosszú távú fej­lesztet­é­ üenyeivel külön­­alkoznak a lakásépítés-la­­kásellátás, a közmű-, ener­gia-, kommunális ellátás, a közoktatási intézményháló­zat, a közművelődés és a sport, az egészségügyi és a szociális intézmények, a köz­­igazgatás, a szolgáltatások és a kereskedelmi ellátás fej­lesztésének legfontosabb cél­jaival. Ezek között szerepel például, hogy az állami la­kásépítkezéseket továbbra is Székesfehérváron, Dunaúj­városban, valamint Móron, Bicskén, Sárbogárdon és Gárdonyban kell összpontosí­tani. A községekben a lakás­­építkezések segítsék elő a községközpontok kialakítását; a magánlakás-építés is — az eddiginél fokozottabb mér­tékben — telepszerű építés­ként valósuljon meg. Az energiaellátás terén kiemelt feladat a városok hőellátásá­nak fejlesztése, a vezetékes gáz elvezetése egyes kiemelt településekre. A szolgáltatási tevékenységen belül a lakos­sági szolgáltatások gyors üte­mű fejlesztése a cél. Külön hangsúlyozta­­rcubel elvtárs: az irányelvekben nem törekedhettek arra, hogy a fejlesztések anyagi eszkö­zeit, az egyes ágazatok konkrét fejlesztési feladatait meghatározzák. A középtávú és az évi tervek készítésénél kell kötelező érvénnyel fi­gyelembe venni, hogy minden lépés a hosszú távú elképze­lések által megszabott irány­ba történjen. A megvalósí­tás lehetőségeit a mindenko­ri anyagi erőforrások hatá­rozzák meg. A tanácsülés az irányelve­ket egyhangúlag elfogadta. A napirend­­ következő pontjaként a Megyei Néni Ellenőrzési Bizottság­­ 1977. évi tevékenységéről tett je­lentést Bálás Sándor, a me­gyei NEB társadalmi elnök­­helyettese.­ A jelentést ugyan­csak elfogadta a testület, megköszönve a népi ellen­őrök társadalmilag és gaz­daságilag­­ egyaránt nagyon hasznos tevékenységét. Végezetül bejelentéseket tárgyalt a tanács. Rendeletet alkotott a „Velencei táj fej­lesztéséért” kitüntető díj ala­pításáról A kitüntető díjat azok kaphatják, akik a ve­lencei táj fejlesztésében — társadalmi, gazdasági, tudo­mányos, műszaki, kulturális, sport vagy­ egyéb tevékeny­ségükkel, fizikai munkájuk­kal — legalább öt éve ered­ményesen közreműködnek. Évente legfeljebb három, az idén első ízben hat kitüntető díjat adományoz — a Velen­cei-tavi Intéző Bizottság el­nökségének javaslatára — a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. Személyi kérdésekben is döntött a testület. Káldi Bé­lát, a móri járási pártbizott­ság volt munkatársát kine­vezte a Fejér megyei Tanács Móri Járási Hivatala elnöké­vé. ÜNNEPET KÖSZÖNTŐ PROGRAMOK Koszorúzás — Díszünnepség — Baráti találkozók — Kitüntetések Megyeszerte készülődnek hazánk felszabadulása 33. év­fordulójának ünnepére. A szabadságunkat köszöntő megem­lékezések már napokkal ezelőtt megkezdődtek, s az ünnep­ségsorozatok hét végén sokasodnak. Oktatási, művelődési in­tézményeinkben, a munkahelyeken köszöntik legnagyobb nemzeti ünnepünket. A közintézményeket, lakóépületeket fel­lobogózzák, ünnepi dekorációk hirdetik a jeles évforduló ér­kezését. Ma, április 1-én, a Fejér megyei Tanács pártbizottsá­gának rendezésében lesz ün­nepi megemlékezés. Nagy Jenőné, a megyei tanács el­nökhelyettese mond ünnepi beszédet. Závodi Imre, a párt megyei végrehajtó bizottsá­gának tagja, a megyei ta­nács elnöke kitüntetéseket ad át a rendezvényen. Ugyan­csak ma, a helyőrségi klub­ban tartja a felszabadulási ünnepséget a megyei rend­őr-főkapitányság állomá­nya. A rádióban és a televízió­ban április 2-án hangzik el Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának, a SZOT főtit­kárának ünnepi köszöntője. Székesfehérváron április 2-án, vasárnap 15 órakor katonai tiszteletadással ko­szorúzási ünnepséget tarta­nak a szovjet hősök Béke­téri síremlékénél. Kisfaludon is e nap dél­utánján koszorúzza meg az emlékhelyet a Szabad Élet Tsz pártalapszervezete és a népfront 22-es körzetének bizottsága. Csalán az öreg­hegyi területi pártalapszer­­vezet vezetőségének a Ha­zafias Népfront 6-os körzeti bizottságának, valamint az állami gazdaság vezetőinek szervezésében lesz koszorú­zási ünnepség délután há­rom órakor. Díszünnepséget rendez április 2-án este hét órai kezdettel a székesfehérvári Vörösmarty Színházban az MSZMP Székesfehérvári Városi Bizottsága és a városi tanács végrehajtó bizottsága. A hazánk felsza­badulásának 33. évforduló­­­­ja tiszteletére rendezett díszünnepségen Seres József, a városi tanács elnöke mond ünnepi beszédet. Az ünnepi műsorban , közreműködnek a Magyar Állami Operaház tagjai, valamint a székes­­fehérvári Münnich Ferenc Általános Iskola énekkara, és a Schönherz Zoltán Álta­lános Iskola irodalmi szín­pada. Dunaújvárosban április 2-án 15 órakor rendeznek koszorúzási ünnepséget az óvárosi szovjet hősi emlék­műnél. Ezt követően este hat órai kezdettel a Bartók Béla Művelődési Központ színháztermében ünnepi nagygyűlést tartanak. Ezen Pifkó József, a városi tanács elnökhelyettese mond ünne­pi beszédet. A műsorban közreműködik a városi fú­vószenekar, a Móricz Zsig­­mond Általános Iskola ének­kara, és a PONT színjátszó együttes. A székesfehérvári járás ünnepsége április 2-án 16 órai kezdettel koszorúzási ünnepséggel kezdődik Me­­zőszentgyörgyön. Ezt köve­tően este hat órakor nagy­gyűlés lesz a lepsényi mű­velődési házban, ahol Kosso­­vits Gyuláné, a járási párt­bizottság titkára méltatja az évfordulót. A dunaújvárosi járás egyik kiemelkedő rendezvényét Adonyban tartják. Ugyan­csak vasárnap délután a ko­szorúzás után a művelődési házban 17 órakor Nagy Je­nő, a járási hivatal osztály­­vezetője mond beszédet. Nagygyűléssel köszöntik felszabadulásunk évfordu­lóját április 2-án Sárbogár­­don a­­művelődési házban, ahol Kovács István, a járási hivatal elnökhelyettese lesz az ünnep szónoka. A koszorúzási ünnepséget április 4-én délelőtt 10 óra­kor rendezik a hősök em­lékművénél. Bicskén vasárnap délután 2 órakor lesz az ünnepi megemlékezés a művelődési házban. Itt Szarka Rudolf mond beszédet. Ezt követő­en rendezik meg a koszorú­zási ünnepséget. A móri művelődési házban is vasárnap délután emlé­keznek felszabadulásunk ün­nepéről, Káldi Béla mél­tatja az évforduló jelentő­ségét. Ezt követően koszo­­rúzzák meg a szovjet hősök emlékművét. Megyénk nagyközségeiben, községeiben — többek kö­zött Enyingen, Polgárdiban, Kápolnásnyéken, Velencén, Martonvásáron, Gárdony­ban, Ercsiben, Rácalmáson, Előszálláson, Etyeken, Szá­ron — koszorúzással egybe­kötött ünnepi műsorral megemlékezéseket tarta­nak. A nemzetiségi községek­ben német nemzetiségi kul­­túrcsoportok is köszöntik az ünnepet. Több helyen lesz magyar—szovjet baráti ta­lálkozó. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa pénte­ken ülést tartott. Kegyelet­tel megemlékezett elhunyt tagjáról, Ortutay Gyuláról. Törvényerejű rendeletet alkotott, a polgári törvény­­könyvnek a külgazdasági kapcsolatokra történő al­kalmazásáról. Figyelemmel a külgazdasági kapcsolatok sajátos szempontjaira, a jogszabály kiegészíti a pol­gári törvénykönyv egyes rendelkezéseit, illetve bizto­sítja az azoktól való elté­rést. Szabályoz egyes, a külgazdasági kap­csolatokban rendszeresen jelentkező szerződés­ tuso­kat, így a kereskedelmi képviseletet és a szerviz­­szolgálatot. Az Elnöki Tanács határo­zatot hozott a felszabadulá­sunk 33. évfordulója alkal­mából adományozott kitün­tetésekről, majd hozzájá­rult az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem három, a pécsi tudományegyetemen egy, a Semmelweis Orvos­­tudományi Egyetemen pe­dig két­ végzős hallgató ki­tüntetéses doktorrá avatá­sához. Végül bírákat men­tett fel és választott meg. Fiatalok a közművelődésben A KISZ megyei bizottsága tegnapi ülésén összegezte az MSZMP KB közművelődési határozata végrehajtásának tapasztalatait. Az 1975-ben elfogadott intézkedési terv­ben a KISZ megyei bizottsá­ga hosszú távra meghatároz­ta a KISZ-szervezetek, tes­tületek feladatait a határozat megvalósításában. Az elmúlt két évben csök­kent a nyolc általánost el nem végzett KISZ-tagok száma. Az iskola elvégzését általában KISZ-megbízatás­­ként vállalták a fiatalok. Patronálási rendszer, kon­zultációs csoportok kialakí­tásával segítik a KISZ-szer­­vezetek tagjai tanuló társai­kat. Nagyobb figyelemmel kell kísérni az úttörőcsapa­tokban azokat a tanulókat, akik tanköteles korban nem végzik el az általános isko­lát. A szabad­­idők kulturált, hasznos eltöltését biztosítja megyénk több mint száz if­júsági klubja. Az évente megrendezett klubtalálkozók a mozgalom módszereinek folyamatos gazdagodásáról adnak számot. A KISZ-szer­­vezetek irányító tevékenysége az utóbbi években céltudato­sabbá, tervszerűbbé vált. A műkedvelő művészeti moz­galom keretében különböző művészeti csoportokban több mint négyezer fiatal tevé­kenykedik. Csak néhány he­lyen működik KISZ-szerve­­zet ezekben a közösségek­ben. A testület megállapította, hogy a KISZ-szervezetek és művelődési otthonok kapcso­latát tovább kell szélesíteni. A testület a továbbiakban meghatározta, az 1978. évi megyei küldöttgyűlés előké­szítésének feladatait. A fiatalok művészeti ne­velése területén a KISZ me­gyei bizottsága által meghir-­­­detett ifjúsági olvasópályázat eredményes munkaformá­,­nak bizonyult. Zenei mű­veltségük növelése érdekében ismeretterjesztő előadásokat, műveltségi versenyeket szer­veztek a KISZ-szervezetek. A fiatalok szakmai fejlő-­ désében jelentős szerepet tölt be az Alkotó ifjúság pá­ll­­yázati rendszere. Egyre töb­ben vesznek részt a Szakma ifjú mestere, a Kiváló ifjú szakember és a Szakma ki­váló tanulója címért folyó versenyekben.

Next