Fejér Megyei Hírlap, 1978. augusztus (34. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-01 / 179. szám

a ____________________ Kádár János hazaérkezett F­EJ ER M­EG­YE 11 Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi , ____________________ ___ Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságának , . * j ^ főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­ gnEjJ *, ÉK$ - Kedd­jének elnökével, vasárnap hazaérkezett a Szovjetunióból. ' || 1 • » v --H » Kádár János fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg- jB 1 1978. augusztus 1. jelent Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Sf? Ki YYYIV/ • | i Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bi- l■■ , RRjj | AAAIV evtOlyQITl, zottság tagjai; Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bi- ' *'■'Is" Íj® 179 SZom zottság elnöke, valamint Katona István, a Központi Bi- l| H || v zottság tagja és Berecz János, a KB osztályvezetői. Jelen *• volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió magyar­országi nagykövete. (MTI) ——————————— —————________———| Aral gg fj||£r AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Bizottságának első titkára, aki találkozott Az OBT távirata Az 1078. évi nukleáris le­szerelési világkonferencia Tokióban kedden nyílik meg. Az Országos Béketanács El­nöksége a tanácskozás­ részt­vevőihez táviratot küldött. A távirat a többi között hang­súlyozza : A béke-világmozgalom újabb és újabb akciói hatal­mas társadalmi erőket állíta­nak csatasorba a jó ügyért, az egyetemes biztonság feltéte­leinek megteremtéséért. A Szovjetunió és a szocialista országok ismételt és reális ja­vaslatokat tettek a fegyver­ke­zési hajsza megfékezésére, a tömegpusztító fegyverek be­tiltására. Mélységes aggoda­lommal állapíthatjuk meg, hogy az Egyesült Államok, a NATO nyílt fenyegetésével beláthatatlan következmé­nyekkel járó újabb fegyver­kezési hajszába akarják kény­szeríteni a világot. Hazánk — a Szovjetunióhoz­­és a többi szocialista ország­hoz hasonlóan — következe­tes békepolitikát folytat, amelynek sarkalatos pontja a leszerelés és az enyhülési poli­tika továbbfejlesztése. Ebben a szellemben támogatjuk a Béke-világtanács világméretű akcióit, a fegyverkezési ver­­seny megállításáért, a tö­megpusztító fegyverek eltil­tásáért, a leszerelésért. A magyar békemozgalom támogatásáról biztosítjuk a konferencia minden résztve­vőjét a fegyverkezési ver­seny megállításáért, a tömeg­pusztító fegyverek betiltásá­ért, a leszerelésért és a tartós békéért, a társadalmi haladá­sért folytatott küzdelemben — hangsúlyozza befejezésül a távirat. (MTI) Sárkeresztesen is learatták a búzát Befejezéshez közeledik Fe­jér megyében az aratás. A megyei összesítés alapján va­sárnapig a búza 72,1 százalé­kát takarították be, az eddigi adatok szerint nagyon jó eredménnyel. Befejeződött az őszi árpa betakarítása, a ta­vaszi árpa aratásának 63 százalékával végeztek a gaz­daságok. A borsónak éppen felét takarították be. A gabonaszalma 40,8 száza­lékát bálázták a gazdaságok. A nagy nyári betakarítási munka eredményeihez tarto­zik, hogy a tarlóhántás a ka­lászosok után a földterület pontosan egynegyedén befe­jeződött, sőt 1729 hektárnyi területen a másodvetést­­ elvégezték. Csákberény és Előszállás után — erről vasárnapi lap­számunkban adtunk hírt — megyénkben a sárkeresztesi Előre Termelőszövetkezet is befejezte a búza aratását. Kalamár József, tsz-elnök hívta fel tegnap telefonon szerkesztőségünket, s beszá­molt arról, hogy 470 hektáron takarítottak be az idén ke­nyérgabonát. Négy kombájn­nal — három Claas-Dominá­­torral és egy E—-512-essel — dolgoztak, s így a nyári beta­karítás legfontosabb részé­vel 13 nap alatt végeztek. Tavaly ősszel a szövetkezet földjein martonvásári 1-es, 4-es és 5-ös fajtát, valamint Jubilejnaját, Rajnát és Be­­zosztáját vetettek. A termés­átlag 47,6 mázsa hektáron­kénti mennyiség lett­ A búzák hektolitersúlya jó, átlagban nyolcvan felett van. A sárkeresztesi termelőszö­vetkezetnek „lábon áll” még 44 hektáron tavaszi árpája, a következő nap feladata — ha az időjárás erre megfelelő lesz — ennek a betakarítása. A kalászosok betakarítása után a sárkeresztesi arató­brigádok gépeikkel együtt a hét derekán már Iszkaszent­­györgyön és a székesfehérvá­ri Kossuth Tsz-ben segítenek a gabona vágásában. A hét végén egyébként a megye földterületének csu­pán­­a felén lehetett aratni, mivel a szombat délutáni és vasárnap hajnali csapadék a gépek számára ismét járha­tatlanná tette a táblákat. Kövesi Antal, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának he­lyettes vezetője tegnap dél­után viszont örömmel arról adhatott számot hogy hétfőn minden mezőgazdasági üzem­ben folytatódott a búza beta­karítása. Növekszik a fogyasztás­i terv: 120 millió köbméter földgáz A Dél-dunántúli Gázgyár­tó és Szolgáltató Vállalat székesfehérvári üzemegysé­nek feladata, hogy Székes­­fehérvár, Dunaújváros, Száz­halombatta és a Velencei-tó környéke ipari, kommunális és háztartási fogyasztóit el­lássa vezetékes földgázzal. Munkájukhoz tartozik a me­gyében a palackos gáz iránti igények kielégítése és Dunaújvárosban gondosko­dniuk kell — egyre csökke­nő mértékben — a városi gáz biztosításáról. Az üzemegység első féléves gázszolgáltatási tervét tíz százalékkal túlteljesítve 68 millió 320 ezer köbméter földgázt juttatott el a fo­gyasztókhoz, 6,6 millió köb­méterrel többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Far­kas János főkönyvelő tájé­koztatása szerint a megyében 87 500 vezetékes gázfogyasz­tó és nyolcvanezer palackos­­gáztulajdonos számít szolgál­tatásaikra. Az első félévben továbbí­tott gáz 95,8 százalékát Szé­kesfehérváron használták fel. Az ipari fogyasztóknak munkájukhoz 51 millió köb­méter földgázra volt szüksé­gük, közülük a legnagyobb mennyiséget a Könnyűfém­mű, az Ikarus és a Videoton igényelte.. A kommunális in­tézményekben négymillió, a háztartásokban főzéshez két­millió, fűtésre pedig 8,3 mil­lió köbméter földgázt hasz­náltak fel. Dinamikusan növekszik a lakosság gázfogyasztása. A megyében a félév során — ebből Székesfehérváron kö­zel 800 — új fogyasztó ké­szülékeit kapcsolták a háló­zatra. Az év második felé­re hasonló emelkedést vár­nak. A palackos gáz iránt megnövekedett keresletet mutatja, hogy az idén 3500 új fogyasztóra számítottak és ebből az első félévben már 2500 igényét elégítették ki. A fogyasztás ilyen mérté­kű növekedése mellett bíz­vást számítanak arra, hogy év végére elérik a 120 mil­lió köbméteres gázfogyasz­tást. Dunaújvárosban az üzem­egység dolgozói 1977 óta vég­zik a készülékek városi gáz­ról földgázra való átszerelé­sét. A munkálatokat előre­láthatóan 1979 végére fejezik be. Idei terveik szerint 3650 lakásban szerelik át vagy cserélik ki a készülékeket. Ebből fél év alatt több mint 1700 lakásban készültek el a munkával. Dunaújvárosban a városi gázról földgáz üzeme­tetésre áttérés 30 millió fo­rintba kerül, amiből nem hárítanak a lakosságra sem­milyen költséget. A Velencei-tó környéki községekben és Martonvásá­­ron az év elejétől van föld­gázszolgáltatás. Az üzem­egység dolgozói folyamato­san elégítik ki az igényeket, hálózatra, kapcsolva az üze­mi és háztartási fogyasztók készülékeit. A székesfehérvári üzem­egység négyszáztíz dolgozójá­nak hetvenöt százaléka hu­szonhárom szocialista brigád tagjaként segíti munkájával a tervek megvalósulását. A gázszolgáltatáson kívül fela­dataik közé tartozik az új készülékek bekötése, a régi­ek rendszeres ellenőrzése és javítása. Már most készülnek az őszi csúcsidőszakra, ami­kor a legtöbb hibabejelentés érkezik a lakosságtól. A­­csőhálózat építők terv­szerűen végzik az új vezeté­kek fektetését és a régiek rekonstrukcióját. Jelenleg Székesfehérváron a belvá­rosban folyik nagyobb fel­újítás. A munka hatékonysá­gának növelésére a múlt év­től a csőhálózat-építőknél áttértek a teljesítmény sze­rinti bérezésre, ez év máso­dik felétől a belső szerelési munkálatokat vészők is esze­rint kapják fizetésüket.­ ­ 0 Járási párt-vb tárgyalta A Válvölgye kereskedelme A napokban Alcsútdobo­­zon, kihelyezett ülésen tár­gyalta az MSZMP bicskei já­rási párt-végrehajtó bizottsá­ga a Bicskei Járási Egyesült Áfész V. számú területi alap­egységéhez tartozó községek lakosságának kereskedelmi ellátását. Ezt megelőzően a vb tagjai Tőke Gyulának, a járási pártbizottság első tit­kárának vezetésével megte­kintették ■ Alcsútdoboz, Fel­­csút, Tabajd, Vál, Vértesacsa és Vereb községek vendéglátó kereskedelmi és szolgáltató egységeit. Az alapegység területéhez tartozó községek áruellátásá­ról Szabó László, az áfész el­nöke terjesztett be írásos jelentést, amelyet szóban is kiegészített. Elmondotta, hogy a kiske­reskedelmi egységekből 13 bolt önkiszolgáló, a vendég­látóhelyek közül pedig 6 harmadosztályú, 4 pedig ne­gyedosztályú. Az alapegység helyzete a hálózat­fejlesztés­ben részben kedvező, mivel az 1000 lakosra jutó összes alapterület 474,1, míg a járási átlag 445,9 négyzetméter. Az alapegység áruforgalma kis­kereskedelmi üzemágban az idei első félévben 32,8 millió forint volt, s ez jobb mint a szövetkezeti átlag. Ebben az évben a FŰSZ­ERT és a Tejipari Vállalat a kisebb zökkenőktől, túrajárat késésektől eltekintve jól szol­gálja a lakossági igények kielégítését. A hús- és hen­tesáru ellátásnál nagy előnyt jelent, hogy az alapegység — Válvölgye területén — mű­ködik a váli vágóhíd, amely az általa termeltetett serté­seknek körülbelül 80 százalé­kát feldolgozza. A sütőipar szállításai megbízhatóak, kü­lön gondot csak a külterüle­tek kenyérellátása okoz. Az alapegység területén áruház, szakbolt nincs,, a ve­gyes iparcikk boltok a fő­bolttól rendelik az árut. A folyamatos áruellátás mellett a főboltosi rendszer a kész­letgazdálkodást is jól szolgál­ta. Gondot okoz azonban a M áfész vezetőinek az ötös alap­egység területén működő há­rom tüzéptelep, mert korsze­rűtlenek és hiányos készle­tükkel nem tudják a kisla­kásépítők igényeit kielégíte­­ni. A zöldség- és gyümölcsfel­vásárlással sem elégedettek az áfész vezetői, s enttuk gyengeségeit és szervezetlen­ségét érzik a hat község azon lakosai is, akik háztáji ter­mékeiket próbálják értékesí­teni. De még nagyobb prob­lémát okoz az áfész és a ZÖLDÉRT nem megfelelő munkakapcsolata. A jelentést követő vitában alapos tájékozottságról tettek tanúbizonyságot a végrehajtó bizottság tagjai. Könnyen te­­hették, hiszen a hat község valamennyi boltját s azoknak még a raktárait is tüzetesen megnézték, majd elbeszélget­tek a boltok dolgozóival. Ez a módszer — amellyel a bics­kei járási pártbizottság köz­vetlen információkat szerez a területén levő lakossági el­látásról — nagyon dicséretes és követendő példa kell, hogy legyen. A testületi ülés­re a pártbizottság meghívta az érintett községek párttit­kárait is. Egybehangzó vélemény volt a látottak után, hogy az ötös számú alapegység terü­letén levő kereskedelmi egy­ségekben a dolgozók fegyel­mezetten végzik munkáju­kat, a forgalom növekedése mellette levő italboltból ön­­is. Azok a különbségek ame­lyek a szemle során felfe­dezhetőek voltak, jobbára személyi okokra, a boltveze­tők és dolgozóik szakmai a­­pasztalatára, tudására vezet­hetők vissza. Nagyobb fi­gyelmet kell azonban fordíta­ni az üzletek közvetlen kör­nyékének rendjére és tiszta­ságára. Az ellátást javító, általá­nos feladatok közül, fontossá­gát tekintve a tabajdi átala­kítások gyorsítására hívta fel a végrehajtó bizottság a Bics­kei Járási Egyesült Áfész fi­gyelmét. Az élelmiszer és vegyesboltból, valamint a mellette levő italboltból ön­kiszolgáló élelmiszerboltot, a presszóból pedig melegkony­hás vendéglőt kell kialakítani Tabajdon. b. j. D-betű a tejeszacskón Egyre több tejterméket fogyasztunk A Fejér és Komárom me­gyei Tejipari Vállalat a múlt év első felében 67 mil­lió liter tejet vásárolt fel. Az idén az első félévben ez a mennyiség 75 millió liter­re emelkedett, ami azt jelen­ti, hogy a vállalat üzemei­ben csaknem tíz százalékkal több tejet dolgoztak fel. A növekedés a két megyében az országos átlag felett van. A vállalat a tavalyi év el­ső felében több, mint 471 millió forint értékű tejter­méket állított elő. Idei első féléves tervüket kétmillió­val túlteljesítve, 505 millió forintnyi tejterméket gyár­tottak. A gyártmány­féleségek mennyiségi alakulása jól tükrözi a lakosság fogyasz­tási igényeinek változását. Például míg tavaly az első hat hónapban 33 millió li­ter tejet szált to­lak a ke­reskedelemnek, addig az idei hasonló időszakban 34,5 mil­lió litert. Tejfölből a múlt év első felében 18 ezer hektoli­tert, az idén 18 ezer 800 hek­tolitert gyártottak. Tehát a számottevő fo­gyasztási emelkedés nem itt keresendő, hanem más, a korszerű, egészséges táplál­kozást befolyásoló tejtermé­kekben. A tavalyi féléves 2,5 millió liter kakaótermelésük az idén 3 millióra emelke­dett, a háromezer 200 hek­toliteres joghurtgyártás ez évben ennek kétszeresét is meghaladja, hétezerötszáz hektoliter. A múlt év első felének 1800 tonnás túrótermelése az idén 2100 tonnára nőtt és a háromszáz tonnás emelke­dés nem a tehéntúróban je­lentkezett, hanem a vaníliás és mazsolás krémtúró gyár­tásában. A Fejér és Komá­rom megyei Tejipari Válla­lat nem foglalkozik sajtké­szítéssel, csak forgalmazás­sal, de a táplálkozási szo­kások változását ezen a té­ren is jól lemérhetik. Ta­valy az első hat hónapban 790 tonna sajtot szállítottak az üzletekbe, ez évben 910 tonnát. Különösen nyáron okoz gondot­­ a tej szavatossági ideje. Tévedések elkerülése végett megváltoztatták a szavatossági idő feltünteté­sét a tejeszacskókon. A régi festékkel való jelölés he­lyett, amely gyakran elmo­sódott, most a műanyag­zacskó hátoldalába bele­­nyomják a dátumot. A dél­utáni szállítású tejet, amely másnap délig fogyasztható, az üzem, a hónap és nap feltüntetése mellett D betű­jelzéssel látja el. U. L.

Next