Fejér Megyei Hírlap, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-01 / 232. szám

Országos ifjúsági honvédelmi napok Haditechnikai bemutató, munkásőr találkozó Az országos ifjúsági hon­védelmi napok tegnapi ese­ménysorozata is bővelkedett érdekességekben, látnivalók­ban. Az Ifjú Gárda munkás­őr szakalegységek első orszá­gos találkozója szombati programjának színhelye Pusztavám, a Munkásőrség megyei parancsnokságának kiképzőtábora volt. Nadapon különböző bemu­tatókban, a pákozdi emlék­műnél pedig az emlékhely, a fegyveres erők és testületek haditechnikai bemutatója szolgált hasznos élménnyel. Az Ifjú Gárda munkásőr szakalegységek reggel a pusz­­tavámi bázison a Munkásőr­ség országos és megyei pa­rancsnokságának tagjaival — köztük Nagy Györggyel, a Munkásőrség országos pa­­rancsnokának első helyette­sével és Vörös Gézával, a­­ Munkásőrség megyei pa­rancsnokával — találkoztak. A találkozón és az azt követő rendezvényeken jelen volt Boór Ferenc, a megyei párt­­bizottság titkára, Balatincz Jánosné, a móri járási párt­­bizottság titkára is. A találkozót követően a vendégek, az ifjúgárdisták megtekintették a móri járási munkásőr egységek harci gyakorlatát, majd megkezdő­dött az Ifjú Gárda szakal­egységek harci játéka. A 19 megye és a főváros 8—8 tagú rajai különböző feladatokat oldottak meg, felderítést hajtottak végre, 2000 méteres tájékozódási fu­tást, telepített célok távolsági becslését, kézigránátdobást végeztek, majd a Munkásőr­ségről, a Munkásőrség és az Ifjú Gárda kapcsolatáról és tereptanból összeállított (Folytatás a 2. oldalon) KÖNYVTÁR SZÉKeeSfESÓVÁR FEJÉR MEGYEI HÍRLAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJA­ EGYESÜLJETEKI Vasárnap, 1978. október 1. XXXIV. évfolyam, 232. szám Ala: 1.— Ft Számítás­­technika a Köfém­ben A székesfehérvári­ Köny­­nyűfémmű — miután tavasz­­szal házigazdája volt a nem­zetközi munkaszervezési kon­ferenciának — a mindennapi munka során is keresi, alkal­mazza a munkaszervezési módszereket, lehetőségeket. Annak ellenére, hogy a KÖFÉM önálló ■ számítógép­pel nem rendelkezik, rendkí­vül nagymértékben alkal­mazzák már a számítástech­nikát, a Magyar Alumínium­ipari Tröszt gépén fut terme­lésprogramozási rendszerük, s ebben az évben épült ki új kapcsolatuk a KKVMF Szá­mítógépek Intézetével, ahol a vállalat és az intézet szakem­berei a munkaköri, munka­helyi és személyi nyilvántar­táson dolgoznak. Ehhez a most kialakuló rendszerhez kapcsolódik majd a székesfe­hérvári Könnyűfémmű bér­­számfejtésének, bérelszámo­lásának teljes körű feldolgo­zása. Megindult a távfűtés Bekapcsolták a központi melegvízhálózatot Fehérvá­ron, a lakótelepi lakások el­látása végre zavartalan lett szombatra. Ugyancsak meg­történtek tegnap a távfűtés próbaüzemének előkészületei — a dunaújvárosit követően —­ a fehérvári IKV által üze­meltetett móri és székesfe­hérvári hőközpontokban. Vasárnaptól keddig kelle­mes meleget biztosít 13 ezer székesfehérvári és 640 móri lakásban a távfűtés próba­üzeme. Ha az idő hűvös marad, a fűtőműveket bekapcsolva tartják kedd után is. Bemutató A Fejér megyei Növényvé­delmi és Agrokémiai Állo­más, valamint a KSZE nö­vénytermelési rendszer közös szervezésében növényvédő­­gép-diagnosztikai és talaj­mintavétel-gépesítési bemu­tatót tartottak Velencén. A Kukoricatermesztési Szo­cialista Együttműködés be­mutatta a­ Barkas gépkocsiba szerelhető komplex mérőké­szülékeket, melyek segítségé­vel gyorsan felfedezhetők az esetleges meghibásodások. Bemutatásra került továb­bá a Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem mosonma­gyaróvári mezőgazdasági ka­rának tanára, Tóth Berkó ál­tal szerkesztett dugattyús ta­­lajmintavevő gép, és a már széles körben használatos tárcsás mintavevő szerkezet. A résztvevők megtekintenék az állomás új tápanyagvizs­­gáló laboratóriumai is. ÍS4& Heti Enying Anyák Százados A szubjektív Nap-tábornok világhíradó építkezik és fiaik példák objektív és csatlósai 2. oldal 2. oldat 2. oldal t. oldal 0. oldal • 11. oldal --------------------------------------------------------------------------------------------------s/nwjjfopfrHfl--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­ Iparszerű mezőgazdaság Beszélgetés Závodni Lászlóval, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának titkárával Nem kell bizonygatnunk, hogy a 20-30 évvel ez­előtti földművelés gyökeresen megváltozott és a mai, korszerű mezőgazdaság nemcsak a hozamokat három­szorozta meg, hanem eközben átformálta a parasztság munkakörülményeit, életmódját, a falu arculatát is. A gyors fejlődés társadalmi alapokról, a mezőgazda­ság szocialista átszervezésével indult és eredményei a tervszerű, nagyüzemi gazdálkodásból fakadtak. Az elmúlt évtizedben ki­alakultak és elterjedtek elő­ször az állattenyésztésben, majd a növénytermesztésben — az iparszerű termelési rendszerek. A szakemberek az egyre jobban tökéletesedő és a helyi adottságokhoz igazodó termelési rendszerekben lát­ják eddigi és további ered­ményeink egyik összetevőjét. Hol tartanak ma az iparsze­rű termelési rendszerek és mit köszönhet az új techno­lógiáknak megyénk mezőgaz­dasága? — erről a kérdésről adott interjút munkatársunk­nak Závodni László, az MSZMP Fejér megyei Bizott­ságának titkára. — Mezőgazdaságunk távla­ti feladataiból induljunk ki. A XI. pártkongresszus prog­ramnyilatkozata 15—20 év alatt a mezőgazdasági terme­lés másfél-kétszeresére eme­lését tűzte célul. Ez Fejér megye vonatkozásában any­­nyit jelent, hogy az évi ter­més kukoricából 7—800 ezer tonna, búzából 4—500 ezer tonna és napraforgóból 60 ezer tonna legyen, hogy csu­pán a legfontosabb növénye­ket említsem. — A nagyüzemi gaz­dálkodás keretei között milyen többletet ad­hatnak az iparszerű termelési rendszerek? — A termelési rendszerek lényege, hogy a hatékonyság növelése érdekében a terme­lési tényezőket optimalizál­ják, vagyis a korszerű bioló­giai alapokkal összhangba hozzák a fejlett technológiát, a nagy teljesítményű gép­rendszereket és a megfelelő vegyi anyagokat. Mindezt hozzáértő, felkészült szak­embergárdával és hatékony üzem- és munkaszervezéssel érik el. Mondhatjuk, hogy ezekben a racionálisan ki­dolgozott rendszerekben a termelés minden komponen­sére, tényezőjére kiterjed a szervezettség hatálya: a­­ve­tőmagtól a betakarításig, a dolgozók szakképzettségétől a gépek karbantartásáig. — Ez lenne az ideáli helyzet, amire töreked­niük kell? — Valóban, ez még túl ideális, a követelmények azonban reálisak Ezt várjuk a termelési rendszerektől. A gyakorlatban még termelési rendszerként és egyes gazda­­sávonként is eltérő módon, viszonylag nagy szóródással valósulnak meg ezek a kívá­natos rendszerelemek. — Ir­* a­ naves gaz­daságok eltérő hozam­nagyságai, s főként különbözően alakuló költségráfordításai is mutatják. Az iparszerű termelési rendszerek gyorsabb elterjedésé­nek és tökéletesebb működésének azonban gátat szabhat az anya­gi eszközök hiánya, vagy elégtelensége is. Törvényszerű, hogy csak ennyire drága esz­közök gépek, ilyen magas beruházási költ­ségek vállalásával le­het eredményesen ter­melni? — Világtendencia, hogy a mezőgazdaság alapigényessé­ge emelkedik, s kétségtelen, hogy a termelési rendszerek keretei között gazdálkodó üzemekben még hatványo­zottabban. Ez a rendszer jel­legéből fakad, hiszen előírá­sai szigorúan zárt egységbe foglalják az anyagi eszközö­ket, tényezőket is. Nyilván­való, hogy azonos minőségű talajművelést például csak azonos gépektől várhatunk és a tipizált géppark másik előnye az egységes karban­tartásban kamatozik. Gazda­ságpolitikánkban azért tö­rekszünk arra, hogy a megye mezőgazdasági üzemei kivé­,­tel nélkül valamelyik bevált termelési rendszerhez kap­csolódjanak. — Hogyan érhetik ezt el a gyengébb adottságú, ingatag pénzügyi helyzetű gaz­daságok? — Amortizációs alap min­den gazdaságban, a gyengék­ben is képződik és azt szor­galmazzuk, hogy erre a fej­lesztésre használják fel a nyereségági fejlesztési alap­jaikat is. Miért? Az eltérő adottságok, az árutermelés differenciáló hatását éppen a rendszer adta előnyök ellen­­súlyozhatják, így az élenjáró és a gyengébb gazdaságok közötti, növekvő különbsége­ket mérsékelhettük. — Ez egyben mező­­gazdaságunk egyik, ki­aknázható tartalékát is jelenti. — Igen. A középmezőny és a gyengébb gazdaságok felzárkózásában nagy tarta­lék rejlik és számottevően emelhetjük vele a gazdálko­dás egész színvonalát. A má­sik tartalékforrás, hogy a termelési rendszerek általá­nos technológiáit jobban adoptálják az egyes üzemek adottságaira. A talajminőség, az egyedi műszaki és kép­zettségi szint, a gazdálkodási hagyományok alkalmazásával testreszabottá váljanak az általános teendők. — A termelési rend­szerek sokrétű szakmai, üzemviteli és karbantar­tási szolgáltatásokat is nyújtanak taggazdasá­gaiknak. Hogyan ítéli meg ezek színvonalát? — Közismert a mezőgaz­daság egyenetlen alkatrészel­látási helyzete. Véleményem szerint az iparszerű termelé­si rendszerek jól egészítik ki a mezőgazdaság központi gép- és anyagellátását, tehát nem rivalizálásra, hanem szorosabb együttműködésre kell törekedniük az Agro­­tröszttel. A rendszer belső szervezettsége biztosítja pél­dául, hogy az alkatrészellá­tás tételesen is megegyezzen­­a tényleges igényekkel. — És a karbantar­tás? — A termelési rendszerek másik nagy előnye a szakosí­tott javítás. A kis- és nagy­­gazdaságok valamennyi esz­közét, gépét az egyszerű szerszámoktól az erőgépekig és már elektronikus berende­zésekig egy helyen kell javít­tatni, mert ezekhez speciális szakemberek nem állhatnak rendelkezésre minden tag­gazdaságban. A rendszerköz­pontok javítóműhelyei álta­lában nagy hatékonysággal és jó minőségben végzik a kar­bantartást. Ennek példájára keresnünk kell a lehetőséget, hogy a rendszeren kívüli gaz­daságok is specializálódjanak egy-egy gép javítására, s köl­csönösen kisegítsék egymást. A célunk az, hogy a mai, sok helyütt manufakturális szint­ről eljussunk a nagy sorozat­nagyságú, szalagszerű javítá­si színvonalig. — Szó volt róla, hogy a termelési rendszerek fontos feladata a tu­dományos eredmé­nyek gyakorlati alkal­mazása. Hogyan töltik be ezt a szerepüket? — A rendszerek megkezd­ték és egyre magasabb szín­vonalon közvetítik a tudo­mányos kutatóintézetek új is­mereteit a gyakorlat számá­ra. A rendszerközpontokban a tudományos eredmények feldolgozása intézményesen és a megfelelő gyakorlati technológiák kidolgozásával párosulva folyik. Hasonlóan jól működnek a termelési rendszerek szakmai tovább­képző központjai is, talán ez a legjobban működő szolgál­tatási ág. Itt emelem ki, hogy az állandó szakmai és politikai továbbképzéssel nem csupán a tudományos, szakmai ismeretek terjedése gyorsult, hanem a termelési rendszerek egyben részt vál­laltak a mezőgazdasági dol­gozók tudatformálásából is. ZSIDAY CSABA

Next