Fejér Megyei Hírlap, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-01 / 283. szám

VERSENYKÉPESSÉG — „SZERSZÁMÉLEN” EGYSZERŰ, HÉTKÖZNAPI, BÉKÉS ÉLET KIEGYENSÚLYOZOTT ALAPELLÁTÁS JÖVŐ HETI RÁDIÓ- ÉS TV-MŰSOR Jog a békéhez Csaknem ezer küldött kez­di meg ma tanácskozását az Országházban. Az egykori io renaiház üléstermében a ma­gyar társadalom minden ré­­tegének képviselői, az ország valamennyi megyéjéből ér­kező küldöttek foglalnak he­lyet. Közöttük ott vannak az állami vezetők, a társadalmi szervezetek aktivistái, a tu­dományos élet jelesei, főpa­pok, munkások, idősebbek és fiatalok, valamennyien a bé­kemozgalom résztvevői. Jól bizonyítja ez a széles körű részvétel is a Vili. magyar bekekongresszus jelentőségét. Az Országos Béketanács jelentést terjesztett a kül­döttek elé. A dokumentum, amely kitér az elmúlt öt esz­tendő zenemozgalmi tevé­kenységére rámutat: hazánk­­ban a közvélemény egyre ak­tívabban kér részt a romos politikai kérdéses megvitatá­­sávól, hallatja hangját ko­runk legfontosabb problémái­­ról,­­a háború utáni évek ki­emelkedő jelentőségű esemé­nye földrészünkön a Helsinki találkozó , az európai benc­és biztonság, a sokoldalú együttműködés okmányának aláírása. A történelmi fő­könyv azonban nem csupán kedvező eredményekről ad számot, hiszen nem oldódott, meg a kínzó közel-keleti válság, Karin-Amerika szá­mos országában továbbra is fasiszta katonai diktátorok gyakorolják a hatalmat, s Ciprus a kettészakított fola­­közi-tengeri szigetország né­pe is új szenvedéseket élt át. A béketanács dokumentu­ma rámutat: „az alapvető emberi jogok közül a legfon­­tosabbak közé tartozik az élethez, a békéhez, a bizton­sághoz való jog”. Ezt a jogot meg kell védeni, el kell hárí­tani az egész emberiség létét fenyegető veszélyeket. A Szovjetunió, a szocialista or­szágok közössége óriási erő­­feszítéseket tesz, a fegyverke­zési verseny megfékezésére, a nukleáris pusztító eszközök korlátozására, a teljes lesze­relés érdekében, hogy a fegy­­verekre és hadseregekre for­dított iszonyú összegeket ne az emberiség elpusztítására, de jobb, igazabb eretének biztosítására fordítsák. Gyak­­ran vetődik fel a kérdés: va­jon nem hiábavaló-e a tilta­kozó nyilatkozatok aláírása, a békegyűléseken való rész­vétel? Hiszen, mondják a szkeptikusok, az utca em­be­­rének szava nem hallatszik el odáig, ahol ezekről a dol­gokról döntenek. Egy ember tiltakozó hangja valóban gyenge, de ha milliók szólal­nak meg? Jól mutatja ezt a neutronbomba elleni tiltako­zás példája, az a 700 millió aláírás, amely bizonyítja: a népek nem kérnek az új nuk­leáris fegyverekből! Négy év­vel ezelőtt Moszkvában a nemzetközi békemozgalom nagy megmozdulása volt a béke építőinek kongresszusa. A béke építésével együtt azonban a ma békéjét meg is kell védeni, s a holnap béké­jének védelmében kell küz­deni a fegyverkezés ellen. Hosszasan lehetne sorolni a tevékenységeknek azt a széles körét, amelyet a ma­gyar békemozgalom folytat. Kiterjedt nemzetközi kap­csolatai, s rendkívül széles hazai bázisa olyan társadal­mi erővé teszik, amely mél­tán léphet fel közvélemé­nyünk képviseletében. Miklós Gábor FEJÉR MEGYEI HÍRLAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A Svéd Baloldali Párt küldöttsége megyénkben A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására hazánkban tartózkodó Svéd Baloldali Párt a Kommunisták kül­döttsége tegnap megyénkbe látogatott. Az öttagú delegá­ciót — melyet Bo Hammar, a párt politikai bizottságának tagja vezet — a megyei párt­­bizottság székházában T­a­­kács Imre, a megyei párt­­bizottság első titkára, Závodi Imre, a megyei tanács elnö­ke, Boór Ferenc, a megyei pártbizottság titkára és Brunner István, a megye­­székhely pártbizottságának első titkára fogadták. Takács Imre tájékoztatta a vendégeket megyénk gazda­sági, társadalmi és politikai fejlődéséről, a pártszervek irányító, ellenőrző tevékeny­ségéről, a jövő terveiről. A tájékoztatót követően Bo Hammar, a küldöttség veze­tője Takács Imrének ajándé­kot adott át: az 1917 máju­sában alakult svéd párt tör­ténetének jelentős esemé­nyeit megörökítő képzőmű­vészeti albumot. A svéd vendégek — Boór Ferenc és Brunner István kíséretében — ezt követően a Könnyűfémműbe látogattak, ahol Juhász János igazgató és Borbás Sándor, a nagy­üzem pártbizottságának tit­kára adtak tájékoztatót a vállalatról, pártszerveinek munkájáról. Megtekintették a vállalat fejlődését bemuta­tó filmet, majd üzemlátoga­táson vettek részt. A vendégek délutáni prog­ramja városnézéssel kezdő­dött, megtekintették az új lé­tesítményeket, majd Mórra utaztak. A Móri Állami Gaz­daságban Balatincz Jánosné, a móri járási pártbizottság első titkára, dr. Pallós István, a gazdaság igazgatója és Apolczer Mihály, a mező­­gazdasági nagyüzem pártbi­zottságának titkára fogadták a vendégeket. A gazdaságról, és pártszerveinek munkájá­ról szóló tájékoztatók után a delegáció megtekintette a gazdaság borkombinátját. A svéd pártküldöttség az esti órákban visszautazott Budapestre. Takács Imre elvtárs köszönti a vendégeket (Fotó: Kabaczy) Nívódíj a legjobbaknak Az üzemi lapok növekvő szerepe A Fejér megyei pártbizott­ság agitációs, propaganda és művelődési munkabizottsága tegnap Sudár Ivánnak, a me­gyei pártbizottság titkárának elnökletével ülést tartott. A munkabizottság ülésén részt vett Németh Jenő, a Köz­ponti Bizottság alosztály­­vezetője. Az első napirendi pont keretében dr. Fábián Ferenc, a Fejér megyei Hír­lap főszerkesztő-helyettese és Kátay Antal, a Fejér megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója értékelte a Fejér megyében megjelenő üzemi lapok tevé­kenységét. Javaslatuk alap­ján a munkabizottság oda­ítélte három üzemi lapnak 1978. évi munkásságáért a ta­valy alapított nívódíjat. Németh Jenő, a Központi Bizottság alosztályvezetője felszólalásában elmondotta, hogy az üzemi lapok országo­san mintegy félmillió pél­dányban jelennek meg, s irányukban az igény állandó­an növekszik. A növekedés legfőbb oka, hogy egy kis kö­zösség konkrét gondjaival, örömeivel foglalkoznak, olya­nokkal, amelyekkel az olva­sók más sajtóorgánumokban nem találkoznak. Az üzemi lapoknak mind az informáci­ós anyaga, mind mozgósító hatásuk növekszik, nyomon követik az adott munkahe­lyek gazdasági folyamatait az országos gazdaságpolitika ré­szeként. Ez együtt jár azzal, hogy az üzemi lapok híradó jellege megszűnőben van, s mindinkább a gazdaság, a gazdálkodás helyi feladatai­nak mozgósító eszközeivé válnak, fórumaivá az üzemi demokráciának, a szocialista életmódnak. Az üzemi lapok munkájá­nak értékelését nagyban se­gítette, mint erre Sudár Iván a vita összefoglalójában utalt, az üzemi illetve a városi, já­rási pártbizottságok minősí­tése, hiszen ma már az agi­táció és propaganda e fontos eszközeinek munkája gyak­ran szóba kerül pártfórumo­­kon is. Második napirendi pont­ként Kovács Ferenc, a móri járási pártbizottság titkára a nemzetiségi lakosok köré­ben végzett politikai munka tapasztalatairól tájékoztatta a munkabizottságot. Elutaztak a küldöttek December 1-én és 2-án az Országházban tanácskozik a IX. magyar békekongresz­­szus. Fejér megyét huszon­két küldött képviseli, akik­­ tegnap délután elutaztak Budapestre. A küldötteket Takács Imre, a megyei párt­­bizottság első titkára kö­szöntötte indulás előtt a Hazafias Népfront Fejér megyei Bizottságának szék­házában. Rövid beszédében kihang­súlyozta, hogy a világ la­kóinak többsége egyetért a béke gondolatával, tehát a magyar békekongresszus céljával is. A delegációt Gyenge Ká­roly, a megyei béke­barát­sági munkabizottság vezető­je, népfront megyei alelnök vezeti, amelynek tagjai Bodnár Lászlóné, Babb­ak Mihályné, Ujván Sándorné, Garda József, Tamás Ju­lianna, Lénárd Ferenc, Pencz Miklós, Madler László, Galambos Margit, dr. Ágos­ton Béla, dr. Éber Anikó, Farkas Izabella, Luplitz Já­nos, Csögör István, Halász János, Kiss Zsigmondné, Balázs László, Nies János, Pápai István, Mészáros Gyula és Hiller István. világ proletárjai EGYESÜLJETEK ! Péntek, 1978. december 1. XXXIV évfolyam, 283. szám­­ • Ára: 80 fillér Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­tanács csütörtökön ülést tar­tott. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a tudo­mánypolitikai bizottság elnö­kének a bizottság legutóbbi üléséről szóló jelentését, amely fontos elhatározásokat tartalmaz a kutató szerveze­tek és hasznosító vállalatok közötti kutatási-fejlesztési céltársulások kialakításának elősegítésére, a tudományos­műszaki eredmények gyor­sabb és hatékonyabb népgaz­dasági hasznosítása érdeké­ben. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács ja­vaslatára a balatoni környe­zetvédelmi kutatásokat koordináló tanács ajánláso­kat dolgozott ki a Balaton környezetvédelmi intézkedé­seire, a legfontosabb tudomá­nyos eredmények és gyakor­lati tapasztalatok alapján. A kormány tudomásul vette az ajánlásokat. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A megyei NEB megvizsgálta Eredményes az Egy üzem, egy iskola mozgalom Tegnap a Fejér megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság napi­rendjére tűzte annak a sok­oldalú és széles körben le­folytatott vizsgálatnak a ta­pasztalatait, amely kiterjedt az oktatási, nevelési intézmé­nyekre, valamint a vel­ü­k együttműködő gazdálkodó egységekre, üzmekre, terme­lőszövetkezetekre. A népi el­lenőrök a megyében 1­­9 okta­tási intézményt és 84 üzem tevékenységét vizsgálták, hogy választ kapjanak meny­nyire élő, milyen eredmé­nyeket hozott az Egy üzem, egy iskola mozgalom Fejér megyében. E mozgalom 1973-ban in­dult útjára azzal a céllal, hogy egyfelől segítsen az is­kolának az életre nevelés­ben, a munkásélethez való kötődésben, hogy nyitottabbá tegye az iskolák és az üze­mek­ közötti kapcsolatot. Az MSZMP KB 1972 jú­niusi, oktatáspolitikai hatá­rozatában és az MSZMP Fe­­jér megyei Bizottsága 1972. október 4-i intézkedési tervé­ben, a SZOT és az Oktatási Minisztérium 1975. december 16-i irányelveiben az Egy üzem, egy iskola mozgalom szervezését és továbbfejlesz­tését szorgalmazta. A népi ellenőrzési vizsgálat lényegé­ben e határozatok végrehaj­tásának felfedését célozta. Azt tapasztalták, hogy ál­talában jó talajra talált és éppen ezért kiszélesedett a ma is elevenen élő mozgalom. Az évekkel korábban meg­kötött szerződések nyomát kísérve azt tapasztalták, hogy azok nemcsak megva­lósulnak, hanem az élethez igazodva módosultak, kibő­vültek mind az iskolák, mind az üzemek vonatkozásában, újabb és újabb partnerkap­csolatok révén. Az oktatási intézmények még 1973-ban kivétel nélkül felvették a kapcsolatot a ré­szükre kijelölt üzemmel és kialakult a jó együttműkö­dés, amit többnyire az iskola sajátos profilja, illetve az üzem lehetőségei határoztak meg. Később a hivatalosan ki­jelölt partnerkapcsolatok mellé újabbak csatlak­oztak. Van iskola, amely több üzemmel is tart egyszerre kapcsolatot, alkalmazkodva az életadta változó körül­ményekhez, s az iskolában folyó képzéshez Azt tapasztalták, hogy az­­­általános iskolák kapcsolatai az üzemekkel igen tartalma­sak. Itt a leggyakoribb legsokszínűbb az együttmű­ködés, igen erős kölcsönösség jellemzi kapcsolataikat. A szakközépiskolák és sz­akmunkásképzők üzem­­kapcsolatai szintén tartalma­sak. Tapasztalható az egy­másrautaltság. Ez kitűnik a szerződéseikből, kapcsola­taik tartalmából is. Vagyis közös ügynek tekinti az üzem és az iskola is a szakember­­képzést. Az önálló kollégiumok, ne­velő otthonok és gimnáziumok kapcsolata már nem kötődött ilyen szorosra, a népi ellen­őrök úgy látták, hogy első­sorban az üzemek oldaláról kell keresni annak a lehető­ségét, hogy hatékonyabbá váljék ez a kapcsolat. Megállapította a NEB, hogy az együttműködés igen változatos képet mutat. Az óvoda és üzem kapcsolatában döntően az üzem anyagi se­gítése kerül előtérbe és ke­véssé érvényesül a kölcsö­nösség, ami ez esetben érthe­tő. Az általános iskolák az üzem szempontjából már mint munkásutánpótlás ül­hetnek számításba, s az üze­mek részéről tapasztalható is, hogy ily módon vesznek részt az iskola nevelőmunká­já­ban. Szakmunkásképzők, kö­zépiskolák esetében még inkább differenciálódik a kapcsolat. Bekapcsolódnak a szocialista brigádok , bri­gád és osztály kapcsol­atok jönnek létre, sor kerül kö­zös rendezvényekre, találko­zókra, közösen végzett tár­sadalmi munkára. Általában jól látják a mozgalom hasznosságát, szükségességét, s azt, hogy a kapcsolatokban mindkét részről még igen komoly tar­talékok rejlenek. E kapcso­latok gyakorlatában általá­nos és igen hasznos az üzem­látogatás, nem is titkolt pá­lyaválasztási célzattal Nyár­időben a tanulóknak munka­lehetőséget biztosít a leg­több üzem. Szinte mindenütt élő a „nyitott kapuk” moz­galma, segítve ezzel is a fia­talokat, hogy megtalálják a legalkalmasabb pályát. Se­gítik az iskolák szakköri munkáját, kisebb gépekkel, anyagokkal. Az üzem által már gazdaságosan nem hasz­nálható gének, eszközök, anyagok, a szakirányú kép­zést nyújtó iskolákban még jól hasznosíthatók. Az együttműködés fejlesz­tésére és a lehetőségek to­vábbi bővítésére a szerzett tapasztalatok alapján a NEB több hasznosítható javaslat­tal élt.­­*•

Next