Fejér Megyei Hírlap, 1979. március (35. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-01 / 50. szám
SZENNYVÍZ A GÉPEK KÖZÖTT VISSZA A GÉPHEZ „MIHEZ ÉRTESZ, PAJTÁS?” A SZÁLLODAKIRÁLY HALÁLA Ülést tartott a megyei párt-végrehajtó bizottság Közös ügyünk: a lakásépítés fejlesztése Az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága tegnap Takács Imrének, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletévelülést tartott. Balázs Miklós, a megyei párbizottság osztályvezetője jelentést terjesztett elő a megye építő- és építőanyagiparának helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól, majd pedig Fejér megye lakásépítésének és lakásgazdálkodásának helyzetéről és feladatairól. A zsúfoltság és korszerűtlenség — örökség volt Mint olvasóink előtt ismeretes, hazánkban és ezen belül megyénkben is befejeződött egy tizenöt éves lakásépítési és lakásgazdálkodási program, amelynek eredményeként a megyében minden harmadik család, új lakásba költözött, enyhült a zsúfoltság, kényelmesebbé, korszerűbbé váltak a lakások. Az újabb hosszú távú lakásépítési programot ezen a bázison lehetett elkezdeni. Mik voltak az első 15 éves lakásépítési és lakásgazdálkodási program legfontosabb eredményei, amelyek a további programok alapját képezik? Érdemes fölidézni azokat az adatokat, amelyek 1960 előtt jellemezték a megye lakáshelyzetét. 1960-ban a megye lakásállománya 98 ezer 816 volt, egyegy lakásra átlagosan 3,62 lakó jutott. E túlzsúfoltság mellett jellemző volt, hogy a lakások állapota, felszereltsége, közművesítettsége, a szobák átlagos száma, a lakások alapterülete kedvezőtlenebb volt az országos átlagnál, s a lakások 23,5 százaléka volt csupán a városokban. A lakóépületek 87 százaléka egylakásos volt, s, mintegy 30 százaléka a századforduló előtt épült. Jellemző volt, hogy a falusi lakosság 18 százaléka külterületen élt (főként a régi puszták cselécs házaiban) s itt a lakáskörülmények még a megyei átlagnál is rosszabbak voltak. Megváltozott a települések arculata Ez az állapot határozta meg az első tizenöt éves lakásépítési és gazdálkodási program lehetséges céljait. A célok között szerepelt a zsúfoltság enyhítése, az urbanizálódási folyamat erősítése, a külterületen élők legalább egyharmadának belterületre költöztetése. ígér, fontos cél volt hogy a fürdőszobával ellátott lakások vezeték-ellátás 15 százalékaránya 15 százalékról 50 százalékra emelkedjék, a vízvezeték-ellátás 15 százalékról 60 százalékra nőjön alakások villamosítása pedig 100 százalékos legyen. (1960-ban a megyében levő lakásoknak csak 75,8 százaléka volt villamos árammal ellátva) Fontos cél volt a cigánypérek folyamatos felszámolása is. Az első 15 év igenjó eredményeket hozott: 15 236 új lakás épült fel a megyében, s e 15 év alatt mindössze 5981 lakás szűnt meg. Vagyis a lakásállomány 134 ezerre nőtt Az egy lakásra jutó lakók átlagos száma 3,03-ra csökkent, ami a zsúfoltsági lakások több mint fele jelentős enyhülését nem.". Az városokban épült fel, megváltoztatva a városok és a nagyközségek korábbi arculatát. Főként az iparszerű szerelt technológiával jelentkező tömeges lakásépítés eredményezte, hogy ugrásszerűen megnőtt a lakások teljes közművesítettsége, felszereltsége, de nőtt a lakások alapterülete és a szobák száma is. A külterületen élők kétharmada költözött jobban felszerelt, egészséges belterületi lakásokba. A program igen nagy eredménye volt, hogy a tömeges lakásépítéssel együtt épült fel a megyében az óvodák, bölcsődék, iskolák, orvosi rendelők kiterjett hálózata is: megkétszereződött a kereskedelmi és vendéglátó egységek alapterülete. Minden kérdést természetesen nem tudott megoldani ez a hosszú távú program: 1978-ban a tanácsok 12 500 lakásigényt tartottak nyilván a megyében. Ebből a nagyobb részt 9090 lakásigény — a megye két városában jelentkezik. A város és városkörnyék fejlődjék együtt Az újabb hosszú távú lakásépítési és lakásgazdálkodási elgondolások mellát megváltozott, s lényegesen kedvezőbbhelyzetből születhetnek meg. E program körvonalazásánál alapvető elv hogy a megye gazdasága dinamikusan fejlődik. A megyénkben élők lélekszáma 1990-re meghaladja a 450 ezret. A nagyarányú lakásépítés tehát a jövő évtizednek is egyik legfontosabb gazdasági és szociálpolitikai feladata lesz. Az előzetes számításokból kitűnik, hogy 1990-ig mintegy 50 ezer lakásigény fog jelentkezni. A felépülő lakások mintegy kétharmadát a városokban és a város környéki településeken, illetve a város ásodó nagyközségekben indokolt megépíteni. Megállapítható, hogy a két város népességének gyors növekedése miatt a városokban sem a lakásgondok, sem az ellátási problémák nem csökkentek számottevően. Ezt az ellentmondást csak a városok felfokozott ütemű növekedésének mérséklésével, a városok és a város környék összehangolt fejlesztésével lehet feloldani. Gondolni kell arra is, hogy a későbbi lakásépítéseknél növekedjék a nagycsaládosok elhelyezésére, illetve a több nemzedék együttélésére alkalmas többszobás lakások aránya. Másrészt pedig a gyermektelen házaspárok részére, egyedülállók, nyugdíjasok részére épüljenek kisebb alapterületű lakásokat magukba foglaló garzonh házak. A tervszerűen rendezett községekért Számolni kell azzal hogy a megépülő lakások nagyobb része koncentráltan ,korszerű szerelési technológiával, városrész nagyságú ,, együttesekben épül. Ugyanakkor hosszabb távon is számolni lehet a hagyományos családiház-építésekkel. Ez utóbbi építési forma nagyon területigényes, elnyújtja a települések határait, költségessé teszi a közművesítést. Ezt az ellentmondást vannak hivatva részben feloldani az általános községrendezési tervek, amelyeket a magasabb szerepkörű községeknek rövid időn belül el kell készíteniük. A terveknek természetesen kívánatos tartalmazni a községek többszintű épületcsoportokból álló, korszerű központjait is. Továbbra is gond még a cselédlakások léte. Ezeket a nyolcvanas évek közepéig tervszerűen fel kell számolni, lakóikat segíteni, hogy a települések belterületén építhessenek lakásokat Célszerű a lakáselosztás és lakásgazdálkodás pozitív eredményeit továbbféjleszteni. Ezen belül a lakáscseréket még inkább a lakásgazdálkodásszerves részének kell tekinteni, hogy a cserék is az igények differenciáltabb és gyorsabb kielégítését szolgálják. Társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a lakáscsere-rendszer rugalmasan alkalmazkodjék a családnagyság természetes változásaihoz. A jövőben is fontos lakáselosztási elv, hogy a többgyermekes családok, fiatal házasok és az ipari munkások igényeit kielégítsék. A korszerű, magasszintű ellátás útján Az 1990-ig terjedő lakásépítés és lakásgazdálkodás konkrét tanulmányait a megyei, illetve a városi és községi tanácsok készítik majd el a megyei pártbizottság javaslatai alapján. Az elgondolások megvalósulásával az egy lakásra jutó lakók száma átlagosan 2,74-re csökken, a lakások közműellátottsága 70 százalékra nő, ezen belül a városi lakásoké 95—100 százalékra. Az éves és középtávú fejlesztések ma már megvalósuló programhoz kapcsolódik az óvodás korúak 80 százalékos óvodai elhelyezése az általános iskolai tantermek, orvosi renderök, kórházi ágyak olyan áramú növekedése, amely már vadban magas színvonalú és korszerű ellátást jelent megyénk lakói számára. H. J. Tegnap délelőtt 11 órakor a Dunai Vasmű I-es kohójánál, Elekes József főolvasztár vezetésével végezték a jubileumi csapolást. (Riportunk a 3. oldalon.) Fotó: Fási László MSZBT programok Az MSZBT és a munkahelyi, az iskolai tagcsoportok — tagságának milliós tábora — gazdag programmal emlékezik meg a magyar—szovjet tudományosműszaki együttműködési megállapodás aláírásának 30. évfordulójáról. Tudományos ülésszakon, előadásokon, kiállításokon és filmvetítéseken tárják az érdeklődők elé a szovjet tudomány és technika legújabb vívmányait, népszerűsítik együttműködésünk eredményeit — mondotta Tétényi Pál akadémikus, a Minisztertanács tudománypolitikai bizottságának titkára, az MSZBT alelnöke- A Barátság Házában szerdán tartott tájékoztatón ott volt Nagy Mária az MSZBT főtitkára is. Tétényi Pál kiemelte: az évforduló jó alkalom arra, hogy a magyar közvélemény változatos rendezvényeken pillanthasson be együttműködésünk e kiemelkedő területének hétköznapjaiba, a magyar és a szovjet tudósok közös munkájának eredményeibe, hiszen — mint hangsúlyozta — a megállapodás aláírása tette lehetővé, hogy a hazai tudományos kutatás olyan új területeket is meghódítson, mint az atomfizikai, a magfizikai kutatások. Közös szellemi erőfeszítések dicsérik az űrkutatásban kimunkált újszerű megoldásokat is. Természetes tehát, hogy az elkövetkező hónapokban az évfordulót köszöntő ünnepségeken magyar és szovjet tudósok is sűrűn tartanak majd előadást együttműködésünk fejlődéséről. Szeptemberben állami szintű ünnepségsorozaton vesz részt magas szintű szovjet tudósküldöttség. A baráti társaság más társadalmi szervekkel, s a minisztériumtokkal együttműködve szervezi akcióit. A többi között szerte az országban ismertetik a magyar —szovjet olaj- és gázipari tudományos együttműködés eredményeit, a műszeripari együttműködés távlatait, vázolják a szovjet alumíniumipar fejődését. Bevonják a barátsági munkába a Szovjetunióban végzett magyar szakembereket is. I FEJÉR MEGYEI ETL jugito «B a IKB ÖRS Csütörtök, R lga 1979. március 1. R BR ' %ig XXXV. évfolyam, ■ 1 R^ 50. szám ———————— 1 Ara: 1,20 forint AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ülést tartott a KISZ KB Szerdán Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának elnök-letével összeült a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségi Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Polinszky Károly, oktatási miniszter és Pozsgay Imre kulturális miniszter. A testület meghallgatta és tudomásul vette Barabás Miklósnak, a KISZ KB titkársága tagjának a nemzetközi ifjúsági és diákmozgalom időszerű kérdéseiről szóló tájékoztatását. A többi között arról a nemzetközi felháborodásról szólt, amelyet a pekingi militarista körök Vietnam elleni agressziója vált tott ki. Világszerte fiatalok milliói emelték fel tiltakozói szavukat a barbár kínai támadás ellen, s követelték , vonják ki Vietnam földjéről az intervenciós erőket. A KISZ KB a továbbiakban Barabás Jánosnak, a KISZ KB titkárának előterjesztésében megtárgyalta afiatal művészek társadalmi helyzetéről és a KISZ körükben végzett tevékenységéről szóló jelentést. Csákvár és Vértesboglár együtt Az egyesülés mellett határozott a csákvári Tolbuhin és a vértesboglári Új Élet Termelőszövetkezet tagsága. A két szomszédos közös gazdaság évek óta tervezi, hogy erőinek összefogásával a bicskei járás legnagyobb szövetkezetét hozza létre. Az új vezetőség és a szövetkezet nevének megválasztásáról az szombati első együttes közű gyűlésen határoz a tagság. Igazgatói tanácskozás a HVDSZ-nél Tegnap délelőtt tízezer helyi ipari és városgazdálkodási dolgozó képviseletében igazgatói tanácskozást tartottak a HVDSZ Fejér megyei Bizottságán. Az ülésen részt vettek az ágazathoz tartozó vállalatok, szövetkezetek és költségvetési üzemek párt, KISZ és szakszervezeti vezetői is. Kiss György megyebizottsági titkár beszámolójában hangsúlyozta, hogy a vártnál nehezebb körülmények között kell az 1979-es célkitűzéseiket megvalósítani. A munkahelyeken nagyobb mértékben kell támaszkodni az ott dolgozókollektívákra és brigádokra, ezért minden feladatot személyre szólóan kell megfogalmazniuk... Emellett természetesen az érdekvédelmi tevékenység szerepe sem halványult el, a jelenlegi gazdasági helyzetben is fontos társadalmi, politikai szerepe van a szakszervezetek ezzel kapcsolatos tevékenységének. A beszámolót követő felszólalások is ezzel a kérdéssel foglalkoztak.