Fejér Megyei Hírlap, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-01 / 77. szám
—■ ■ "■ .......................................111'..............— - , II .................... II.—. ................................ Heti Béren felüli Kitüntetett Csákberény Vasárnapi A távcső világhíradó juttatások közösség nem felejt jegyzet hosszú útja I. oldal S. oldal T. oldal I. oldal 9. oldal ti. oldal Turizmus a KGST-országokban Az idegenforgalom dinamikusan fejlődik A székesfehérvári Alba Regia Szállóban pénteken fejeződött be a KGST-országok idegenforgalmi kormányszervei közgazdasági állandó bizottságának tizedik ülésszaka. A tanácskozás munkájáról a Fehérváron előkészített javaslatokról dr. Czeglédi József kandidátus, az Országos Idegenforgalmi Tanács titkára, a közgazdasági állandó bizottság elnöke adott tájékoztatást. A tanácskozás feladata a KGST-országok idegenforgalmi helyzetének, fejlődésének áttekintése, az idegenforgalom gazdasági hatékonyságának vizsgálata, és a hosszútávú, 1990-ig szóló idegenforgalmi fejlesztési koncepció végrehajtásának vizsgálata. A megbeszélések napirendjén hat témakör szerepelt. Közöttük a legfontosabb az idegenforgalom gazdasági hatékonysága. A plenáris üléssel párhuzamosan szakértői munkacsoport is tanácskozott a témáról. Az idegenforgalom valamennyi KGST-országban rendkívül dinamikusan fejlődik, tavaly 80 millió turista fordult meg ezekben az országokban. A turistaforgalom 1990-ben várhatóan meghaladja a 120 milliót. E fejlődés rendkívül sokrétű hatást fejt ki, politikai, társadalmi szerepe mellett egyre nagyobb súlyt kapnak gazdasági vonatkozások is. Az idegenforgalom gazdasági hatékonysága jónak mondható, 1 dollárt az ipari átlagnál 40 százaléknál olcsóbban állít elő. Hogy az ipari hasonlatnál maradjunk: beruházásaihoz rendkívül kevés, dollár relációból származó importra van szükség, „termelését” nem terhelik vámtételek. Olyan lehetőségeket tudunk értékesíteni, mint termálfürdőink szolgáltatásai, a Balaton, a Velencei-tó, a Duna-kanyar, a Mátra idegenforgalmi vonzereje. A turizmus természetesen sokat jelent az említett területeken élő lakosságnak is, életszínvonalbeli, kulturális kihatásai jelentősek. Idegenforgalmunk tavaly 200 millió transzferábilis rubelt és több, mint 100 millió dollárt hozott a népgazdaságnak. Ezek a bevételek fedezték idegenforgalmi kiadásainkat, a mi fizetési mérlegünk 15 éve aktív. Előre kell lépnünk, bővíteni kell szolgáltatásainkat, ezek nem mindig beruházásigényesek. A fizetővendégszolgálat beruházásigénye például nulla, a 210 ezer hazai férőhelyből 100 ezret magánházaknál találnak a turisták. Megtárgyaltuk az idegenforgalmi kutatási együttműködések helyzetét, megvitattuk a különféle statisztikai, adatszolgáltatási problémákat. Áttekintették a Helsinki záróokmány idegenforgalmi ajánlásainak megvalósítását, a két- és többoldalú megállapodásokat. Az NDK küldöttsége az idegenforgalmi árak képzésével kapcsolatban tett előterjesztést. Az NDK, Kuba, és Mongólia esetében nagy előrelépést jelentene az úgynevezett charter-gépek jobb kihasználása, olyan lehetőség megteremtése, hogy üres helyek esetén a turisták kedvezményes áron utazhassanak a repülőgépeken. — A tanácskozás szüneteiben látogatásokat tettünk idegenforgalmi központokban. Tetszett, amit a Velencei-tónál láttunk, átgondolt, jól megalapozott koncepció szerint fejlesztik a tókörnyék üdülési lehetőségeit. Területrendezés — önkéntes földcserékkel Tártunk Központi Bizottsága határozata nyomán a Fejér megyei Pártbizottság is kidolgozta a földvédelemmel, a termőföld ésszerűbb hasznosításával kapcsolatos tennivalókat. A végrehajtást már tavaly elkezdték a földhivatal kezdeményezése után megyénkben. így volt ez a sárszentmihályi térségben, ahol az állami gazdaság és négy termelőszövetkezet 1670 hektárnyi területet „cserélt” a kölcsönösségi elvek alapján. Bicskén a Csákvári Állami Gazdaság, a bicskei tsz és az etyeki célgazdaság állapodott meg 600 hektár „rendezésében” Pénteken Kiscsérpusztán írt alá szerződést négy mezőgazdasági nagyüzemi vezető, teljesítve ezzel a párthatározatot. A megbeszélésen, illetve a szerződés aláírásánál ott volt Lukács Béla, a MÉM főosztályvezetője, s a megyei földhivatal helyettes vezetője, Tóth Tibor is. A terület rendezéséről szóló okmányokat Hermann István, az Enyingi Állami Gazdaság igazgatója, Horváth György, a kislángi Béke Termelőszövetkezet, Földes István, a soponyai Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke, valamint Horváth Gyula, a táci Új Tavasz Termelőszövetkezet elnökhelyettese írta alá. Tóth Tibor, a földhivatal megyei vezető-helyettese az alábbiakat mondta el: — A területrendezést az önkéntes földcserék útján elkezdtük, s folytatjuk abban a szellemben, ahogyan azt a megyei pártbizottság határozata számunkra előírja. Ennek a munkának az a lényege, hogy megszűnjenek az úgynevezett beékelések, a termőföld egyesítésével elősegítsük a tömbösítésre való törekvést, a korszerű, nagyteljesítményű gépek még jobb kihasználását. A földcsere lényege tehát az, hogy olcsóbban, hatékonyabban több mezőgazdasági terméket előállítani. Ez a mostani területrendezés 57 egyéni termelőt is érint, de ők is önkéntesen mondtak le eddigi földjeikről, hiszen a szerződés szerint lakóhelyükhöz jóval közelebb kapják meg a csereként felajánlott hektárjaikat. Ez nekik is kedvező, de valamennyi mezőgazdasági nagyüzemnek is. A terület és a termelés koncentrálásának tehát egy nagyon fontos mozzanata ez az önkéntes földcserékkel járó területrendezés. A megbeszélés és a szerződések aláírása után a részvevők a határban tekintették meg az ..átadott” és ..átvett” földeket, majd a gazdasági térképen ..kiigazították” a határvonalakat. O. T. FEJÉR MEGYEI HÍRLAPI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! Vasárnap, 1979. április 1. XXXV. évfolyam, 77. szám • Ára: 1,60 forint Bővülő bolthálózat A panelházak fogadószintjeinek hasznosításával gyors ütemben bővítik idén két befejezés előtt álló fehérvári városrész, a Vorosilovgrád valamint a József Attila úti lakótelep kereskedelmi ellátását. A Vörös Hadsereg úttal szomszédos beépítési területen két lakóház úgynevezett nullszintjén a boltok mellett szolgáltató egységek és közösségi létesítmények kerülnek átadásra. Az ABC- élelmiszeráruházak kapacitása idén 1500 négyzetméterrel bővül. Több szén Mivel a szén iránti kereslet a vártnál is nagyobb, a bányák felemelt első negyedévi tervüket is több mint 100 ezer tonnával túlteljesítették, és a minőség is jobb az előirányzottnál. Az eredmények elsősorban annak köszönhetők, hogy jól előkészítették a munkahelyeket, a viszonylag nagymérvű túlteljesítés azonban csak úgy volt lehetséges, hogy a bányászok szabadnapjaiknak egy részét is munkával töltötték. A legnagyobb erdeményt a Thorez-külfejtés érte el, míg a 8 mélyművelésű bánya közül az oroszlányiak kerültek az élre, előirányzatuk 5 százalékos túlteljesítésével. A tervezettnél jobban dolgoztak a borsodiak, és a tatabányaiak is, néhány vállalat azonban — főként geológiai akadályok miatt — némileg elmaradt az előirányzottól. Gyengén feleltek az őszi gabonák Tervszerű tavaszi mezőgazdasági munkák A járási és városi pártbizottságok első titkárai a városi tanácsok elnökei és a megyei tanács járási hivatalainak elnökei az időszerű mezőgazdasági munkákról adtak tájékoztatót a megyei pártbizottságon. A tájékoztatóból kitűnt, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák a terveknek megfelelően folynak szerte a megyében. A gépek, a növényvédő szerek és a műtrágyák — néhány kivételtől eltekintve — a gazdaságok rendelkezésére állanak. Súlyos gondok csupán a gépek alkatrészellátásában jelentkeznek, szinte mindenütt. Emiatt a gazdaságok, erejüket meghaladó raktárkészletek felhalmozására kényszerültek, sőt egyik fehérvári tsz-nél az is előfordult: egy tehergépkocsit arra kellett felhasználni, hogy alkatrészeiből a többi hasonló típust megjavíthassák. Az őszi gabonák gyengén teleltek. A március közepén lezajlott állapotbecslések szerint az őszi búzák 25 százaléka gyengén, 45 százaléka közepesen, 30 százaléka jól telelt. Kifagyást a megye különböző járásaiból 5 és 20 százalék között jeleztek. Sajnos, a gazdaságoknak több ezer hektárnyi őszi búzát kellett felülvetniük, vagy kiszántaniuk, s a területet más növénnyel hasznosítani. A cecei termelőszövetkezetben a fagy és az őszi homokverés miatt a gabonavetés 43 százalékát kellett kiszántani. Jelentős, 400 hektár feletti kipusztulást jeleztek az adonyi és a baracsi termelőszövetkezetekből is. Érdemes megjegyezni, hogy a kifagyás főként a déli takarmánybúza fajtákat érte. A tavasziak talajelőkészítésének és vetésének kedvezett a kora tavaszi időjárás, a tavaszi munkákkal fennakadás nincsen. A borsóvetés befejezése után több helyütt már elkezdődött a répa vetése. Vetőmagok kellő mennyiségben, minőségben és fajtaválasztékban állanak mind a nagyüzemek, mind a kisegítő és háztáji gazdaságok rendelkezésére. A szerződések a termények és melléktermékek értékesítésére folyamatban vannak. A jelentősebbnek látszó gabonakiesés ellenére a gazdaságok törekszenek arra, hogy a szerződésekben korábban vállalt kötelezettségeiknek étkezési búzából is eleget tudjanak tenni. A gazdaságok vezetői, mint a tájékoztatókból kitűnt, kedvezően ítélik meg a tavaszi mezőgazdasági munkák helyzetét, s bíznak abban, hogy a gazdaságok tudják hozni azokat a terméseredményeket, amelyeket a megyei pártbizottság cselekvési programja 1979-re rögzített. Takács Imre, a megyei pártbizottság első titkára összefoglalójában utalt arra, hogy ahol esetleges lemaradások vannak, azt a gazdaságok igyekeznek minél előbb behozni. A gazdaságok támaszkodjanak jobban a velencei növényvédő állomás segítségére. A gazdasági vezetők vegyék le napirendről, hogy a különböző dollárelszámolású relációból származó növényvédő szerek hiányát reklamálják. A gépek és alkatrészek beszerzésénél pedig nagyobb előrelátásra, tervszerűségre van szükség. A gazdaságok vegyék komolyan a búza és kukorica vetésterület fenntartásáért folyó jelzéseket. Nem indokolt és nem szerencsés, hogy Fejér megyében a kiszántott búzák helyén a gazdaságok egy része a napraforgó vagy silókukorica vetésterületét kívánja növelni. A megyei pártbizottság első titkára felhívta a figyelmet, hogy a zöldségvetésterülettel, választékkal és értékesítéssel is fokozottan foglalkozzanak az irányító párt- és tanácsi szervek, hogy a nyáron ilyen gondok ne legyenek. A munka nyugalma Nem tudom, tesz-e magában valamiféle fogadalmat a fiatal, amikor szakmával a kezében először áll gépe mellé. Azt sem tudom, gondol-e a jóban, rosszban kitartásra, a munkához való hűségre. Az azonban biztos, hogy amikor évtizedek múltán elérkezik a nyugdíjazás ideje, sokan tesznek ígéretet, hogy őket soha többé nem találja a műszakkezdés a műhelyben. Azután elég egy otthon töltött tél és alig várják, hogy a tavaszszal együtt, hívás érkezzen, jöjjön vissza az üzembe. Hendlein Ignác, a székesfehérvári MÁV Járműjavító Üzem asztalosa is úgy érezte, harmincnégy évi munka után végleg leteszi a szerszámokat, kilép a fűrészporból. Nem dolgozik többé fával, ezzel a többihez képest még engedelmes és csendes anyaggal, amely a szelídség ellenére azért sokszor megkérdezte tőle, mit ebédelt. Kezdetben úgy tűnt, könnyű a „szakítás". Átlépett hatvanadik évén, amikor először jutott túl az országhatáron. A jugoszláv tengerpartra utazott pihenni, akinek tengernyit addig csak a munka jelentett. Évtizedekig ötödmagára keresett. Ahogy vége volt a műszaknak, ebéd után biciklire ült, hogy építkezéseken keressen még a fizetés mellé, így nem maradt ideje semmilyen kedvtelésre, amely azután tovább kísérhette volna nyugdíjas éveiben. Három gyermeke szárnyon van. Már ő is szárnyra kaphat. Áprilisban repülőgépre ül, Moszkvába, Leningrádba utazik. De hát így van ez, aki egyszer átlépte a határt és hosszú utat tett meg, nincs már annak messze semmi. Aki túljutott hatvan éven, nincs attól már távol semmi. A múlt ősszel, amikor belátogatott az üzembe, mondták neki, hogy sok a dolog, kevés az ember, szükség volna a munkájára. Melegebbnek tűntek ezek a szavak mint a búcsúztatásán elmondottak. Azóta évi nyolcszáznegyven órára visszatértek a régi idők körül, hogy megint dolgozhat, mert hiányzott otthon a mozgás. Mikor átmentünk a járműjavító udvarán, ahol nagy az élet, megértettem, talán nem is csak saját mozgására gondolt, hanem a környezetére. Mert magát ilyenkor már meg nem csalhatja az ember. Emlékszik, múltkor állványozásnál fent dolgozott a vékony pallón, ahová fiatalabb munkatársa nem merészkedett fel. Talán egy kicsit büszke is volt erre, de amikor érzi, hogy már magas a járműjavító pinájához vezető lépcső, be kell látnia, nem múltak el nyomtalanul az évek. Vasárnaponként Pákozdon kézenfogja unokáit és sétálni megy velük a hegyre. Szívesen vezeti őket, hogy megmutassa föntről a nagy vizet, bár tudja, felfelé igazán csak a gyerekek szaladnak. Nyugodt, elégedett ember Hendlein Ignác. Nyugalmát a munka adja, amelyben felfedezi erejét Tudja, hogy szükség van rá az üzemben is. De késő volna és semmit nem segítene, ha ezt most kellene először éreznie életében. MIHOK LENKE Fotó: Fási László