Fejér Megyei Hírlap, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-01 / 152. szám

_____________________________________________________________ M rTM r* I r* rj a rTM rj i világ proletárjai A HÉTEN TÖRTÉNT EL\J EL II IVj EL \JI T Cl I EGYESÜLETEK! TARTALÉKOK, LEHETŐSÉGEK ------------------------------ I ■■ *** ilai .WI A WgS 8S3I1& I Vasárnap, M . 1979. július 1. A TANÁCSHATALOM ELŐZMÉNYEI | ||ggg pfg || |§|| §| Wmff W HMT XXXV. évfolyam, ------------------------------H Jllllfflf. jOf Jl^jP 152. szám NAGY LÁSZLÓ PRÓZÁJA _____________________________________________________________________________ # H Vfl fflin rf TTOTTTTTTÍTK­J IJ tt Ára: 1*10 forint .1 V .ill • I * ** : ' u' ’ . T k 1­. * / VIA Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. június 29-i üléséről gaMWaMBBHaBBapgaBMMEMBMBBWrrHllllilll' III A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága 1979. június 29-én Kádár János elvtárs elnökle­tével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bi­zottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szak­­szervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisz­tertanács tagjai, az Országos Anyag- és Árhivatal el­nöke és elnökhelyettese, a Központi Statisztikai Hiva­tal elnöke, a KB gazdaságpolitikai, valamint ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának vezető munkatársai, a központi napilapok főszerkesztői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1979. évi népgazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatairól és a további feladatokról szóló tájékoztatót; — Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának előterjesztésében a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának összehívására vo­natkozó javaslatot. 1. A Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi helyzet alakulását, a párt- és állami szerveknek a legutóbbi ülés óta végzett külpolitikai tevékenységét. 1. A Központi Bizottság meghallgatta a hivatalos, baráti látogatáson hazánkban járt szovjet párt- és kormányküldött­séggel folytatott tárgyalásokról szóló jelentést. A magyar kommunisták, a magyar nép örömére szolgált, hogy ismét hazánkban üdvözölhettük a testvéri szovjet nép képviselőit, a küldöttség vezetőjét, Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársat, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét, a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő alakját, igaz barátunkat. A Központi Bizottság nagyra értékelte a szívélyes, elvtársi légkörben, a kölcsönös megértés szellemében folytatott leg­felsőbb szintű tárgyalások eredményeit. A tárgyalások újabb lendületet adnak pártjaink, népeink, országaink kapcsolatai erősítésének, testvéri barátsága elmélyítésének, internaciona­lista együttműködése fejlesztésének. A Központi Bizottság hangsúlyozta: a magyar—szovjet barátság megingathatatlan alapokra, elveink, céljaink, érdekeink azonosságára épül. A minden területre kiterjedő gyümölcsöző együttműködés a Szovjetunióval biztonságot ad és szilárd támaszt jelent a magyar nép szocialista építőmunkájához. A Központi Bizottság aláhúzta, hogy azok a kétoldalú meg­állapodások, amelyek a közelmúltban születtek, jól szolgálják a magyar—szovjet gazdasági együttműködés elmélyítését, sokoldalú kapcsolataink fejlesztését. A tárgyalásokon ismételten kifejezésre jutott, hogy a nem­zetközi helyzetet azonosan ítéljük meg. Céljaink változatla­nok, törekvéseink közösek. A jövőben is együttműködünk az enyhülés eredményeinek megszilárdításáért és katonai te­rületre történő kiterjesztéséért, a fegyverkezési hajsza" meg­fékezéséért, a nemzetközi biztonságért, a helsinki ajánlások megvalósításáért. Közösen lépünk fel a vitás nemzetközi kérdések igazságos, az érintett népek érdekeinek megfelelő politikai rendezése, a helyi háborús feszültségek megszüntetése érdekében. A ma­gyar—szovjet tárgyalások megerősítették a két nép szolidari­tását a kínai agresszió következményeinek felszámolásáért küzdő szocialista Vietnammal. A Magyar Szocialis­ Munkáspárt és a Szovjetunió Kom­munista Pártja vezetőinek megbeszélésein kifejezésre jutott, hogy a két párt egyaránt érdekelt a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének megerősítésében, a testvér­pártok közötti elvtársi együttműködés fejlesztésében. Párt­jaink értékelik a Marx, Engels, Lenin tanításait alkalmazó és továbbfejlesztő kommunista és munkáspártok alkotó út­keresését, ami akkor eredményes, ha egyaránt tekintettel van az osztályharc, a szocialista átmenet és építés általános tör­vényszerűségeire, valamint az adott ország konkrét sajátos­ságaira. A Központi Bizottság kiemelkedő jelentőségű esemény­ként értékelte a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének magyarországi látogatását, amely a magyar és a szovjet nép testvériségének elmélyítése mellett jól szolgálta a szocialista közösség országai összefogásának, egységének erősítését, a társadalmi haladásért, a békéért folytatott nemzetközi küz­delmet. 2. A Központi Bizottság meghallgatta és jóváhagyólag tu­domásul vette a Bolgár Népköztársaságban hivatalos, baráti látogatást tett párt- és kormányküldöttségünk jelentését. A Kádár János elvtárs és a Tudor Zsivkov elvtárs által veze­tett küldöttségek baráti tárgyalásain ismételten kifejezésre jutott, hogy azonos módon ítéljük meg a szocialista építés, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, valamint a nemzetközi helyzet alapvető kérdéseit. A látogatás, a tár­gyalások tovább mélyítették a pártjaink, országaink közötti együttműködést népeink és a szocialista közösség javára. .1. Hazánk és a szocialista országok együttműködésének, sokoldalú kapcsolatainak további fejlődését szolgálták a magyar—szovjet és a magyar—bolgár kormányfői tárgyalá­sok, a Kubai Köztársaság parlamenti küldöttségének buda­pesti látogatása, valamint a bolgár, a csehszlovák, a jugosz­láv, a koreai, a lengyel és az NDK-beli testvérpárt vezető képviselőivel folytatott megbeszélések. • 4. A Központi Bizottság megemlékezett a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa megalakulásának 30. évfordulójáról. Hangsúlyozta, hogy a KGST-ben megvalósuló együttműködés eddig is jelentősen segítette a tagországok műszaki, tudomá­nyos fejlődését, gazdasági felemelkedését. A KGST pótolha­tatlan szerepet tölt be országépítő céljaink valóra váltásában. Pártunk és kormányunk a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy a szocialista gazdasági integráció a nemzeti és a közös érdekeknek megfelelően hozzájáruljon országaink­ban a fejlett szocialista társadalom sikeres építéséhez. 5. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit áttekintve a Központi Bizottság rámutatott: a világbéke megőrzése, a biz­tonság megszilárdítása szempontjából meghatározó fontossá­gú a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak ala­kulása. Ezért a magyar közvélemény örömmel üdvözölte a Bécsben tartott szovjet—amerikai csúcstalálkozót, s annak eredményeit. A SALT—2 aláírása az eddigi legnagyobb lépés, amelyet a nukleáris fegyverkezési hajsza megfékezése érdekében tet­tek. A megállapodás végrehajtása jelentősen hozzájárulhat a világháború veszélyének elhárításához, az általános és teljes leszereléshez szükséges bizalom erősítéséhez, kedvezően be­folyásolhatja a nemzetközi enyhülés további előrehaladását, a katonai feszültség enyhítését szolgáló más tárgyalásokat. A szocialista közösség országai folytatják az enyhülés ered­ményeinek megerősítésére irányuló összehangolt nemzetközi tevékenységüket. A Varsói Szerződés tagállamai külügymi­niszteri bizottságának májusi budapesti közös nyilatkozata fontos, új kezdeményezésekkel egészítette ki a politikai "ta­nácskozó testület korábbi konstruktív javaslatait a békés egymás mellett élés politikájának előremozdítására. Az euró­pai országok, továbbá az Egyesült Államok és Kanada részvé­telével megtartandó konferencia eredményesen szolgálná a katonai enyhülést elősegítő intézkedések közös kidolgozását, újabb garanciát nyújtana a fegyveres konfliktusok megelő­zésére. A Központi Bizottság megerősítette, hogy a Magyar Nép­­köztársaság a Varsói Szerződés, tagországaival együtt a jövő­ben is kész a legnagyobb figyelemmel megvizsgálni mindezt építő szándékú javaslatot, kezdeményezést, amely az államok közötti kölcsönös bizalom erősítésére, a katonai enyhülésre, a leszerelésre irányul. tl. A Központi Bizottság hangsúlyozta: a Magyar Népköz­­társaság változatlanul arra törekszik, hogy a békés egymás mellett élés politikájának megfelelően fejlessze az együttmű­ködést a más társadalmi rendszerű országokkal, Európában és a földrész határain túl. A jószomszédság szellemében eredményesen fejlődő ma­gyar—osztrák kapcsolatok további szélesítéséhez járult hoz­zá a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének hiva­talos látogatása az Osztrák Köztársaságban. Az Egyesült Államok képviselőháza küldöttségének ma­gyarországi látogatása kedvező alkalmat teremtett az állam­közi kapcsolatok továbbfejlesztésében mutatkozó lehetőségek kölcsönös áttekintésére. Eredményesen szolgálták az együttműködést a Szíriai Arab Köztársaság Népi Tanácsa küldöttségének budapesti megbe­szélései. 7. A Magyar Szocialista Munkáspárt az európai kommunis­ta és munkáspártok­­!­7t­. évi berlini értekezletén elfogadott elveknek megfelelően, a kölcsönös szolidaritás és az elvtársi együttműködés szellemében fejleszti kapcsolatait valamennyi testvérpárttal. Pártunk képviselőinek részvétele az olasz, a belga, a francia és a portugál testvérpárt közelmúltban meg­rendezett kongresszusán, valamint a finn, a görög, az NSZK- beli testvérpárt vezetőivel Budapesten tartott megbeszélések megerősítették szolidaritásunkat a tőkésországok kommunis­ta pártjainak a monopoltőke uralma ellen vívott küzdelmével, eredményesen szolgálták közös céljainkat. A Costa-Rica-i Népi Élcsapat Párt, a Dél-Afrikai Kommu­nista Párt, a Panamai Néppárt, a Tanzániai Forradalmi Párt küldöttségével folytatott megbeszélések során ismételten ki­fejezzük szolidaritásunkat e pártoknak a nemzeti független­ségért, a faji megkülönböztetés ellen, a többségi uralomért, a társadalmi felemelkedésért vívott harcával. A Központi Bizottság pozitívan értékelte a forradalom és demokrácia témakörében 39 kommunista és munkáspárt kép­viselőinek részvételével Tihanyban megtartott nemzetközi el­méleti konferenciát. A tanácskozás eredményesen szolgálta a nemzetközi kommunista mozgalmat foglalkoztató egyes kér­désekre adható válaszok együttes kimunkálását, a közös célok eléréséhez szükséges vélemény- és tapasztalatcserét. 8. Az elmúlt időszakban tovább bővültek a Magyar Szo­cialista Munkáspárt kapcsolatai a szocialista, a szociáldemok­rata pártokkal. Képviselőink részt vettek a Francia Szocia­lista Párt és a Spanyol Szocialista Munkáspárt kongresszusán, megbeszéléseket folytattak a belga szocialisták vezetőivel. E találkozók elősegítették egymás álláspontjának jobb megis­merését a békét és a nemzetközi biztonságot, az egyetemes emberi haladást szolgáló együttműködés kérdéseiben. A Központi Bizottság megtárgyalta az 1979. évi népgazda­sági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatait és a további tennivalókat. 1. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági élet minden területén fokozódtak az erőfeszítések a feladatok megoldása érdekében. Népünk eredményes munkával támo­gatja gazdaságpolitikánk valóra váltását. A párt-, társadal­mi, állami, gazdasági szervek tevékenysége a korábbinál jobban igazodik a követelményekhez, a gazdasági vezetők többsége célratörőbben és hatékonyabban dolgozik a felada­tok megoldásán. Mindezek eredményeként az év első öt hónapjában a nép­gazdaság alapvetően az 1979. évi tervben kitűzött célok irá­nyában fejlődött. A belföldi felhasználás — az előirányza­toknak megfelelően — a termelésnél lassabban, a kivitel a behozatalnál gyorsabban emelkedett. A Központi Bizottság ugyanakkor rámutatott: az eddigi előrehaladás még nem elegendő ahhoz, hogy elérjük a terv­ben kijelölt célokat. A minőségi változások a termelésben, a gazdálkodásban, a külgazdasági egyensúly javításában még nem bontakoztak ki a szükséges és lehetséges mértékben. 2. Az ipari termelés a tervezettet megközelítően, csaknem 4 százalékkal, a termelékenység ennél gyorsabban emelkedett. Az ipari termékek értékesítése a termelésnél nagyobb mér­tékben, a kivitel — a terv céljaival összhangban — a bel­földi értékesítésnél gyorsabban nőtt. A folyamatos termelést segítette a kiegyensúlyozott energiaellátás, területenként és esetenként viszont zavarták az anyag- és alkatrészellátás hiányosságai. A foglalkoztatottak száma az iparban a koráb­binál nagyobb mértékben csökkent, a munkaerő-gazdálkodás javítására tett kezdeményezések hatása kedvező, mérséklő­dött a munkaerőigény és a nem kívánatos munkaerő-ván­dorlás. Az építőipari termelés az előirányzott éves növekedési üte­met meghaladóag, 3,4 százalékkal nőtt. A folyamatban lévő építkezések valamelyest meggyorsultak. 3. A mezőgazdasági üzemek az esedékes munkákat a ked­vezőtlen időjárás ellenére rendben elvégezték. Az erős téli fagyok, a kora tavaszi belvizek és a májusi aszály miatt a kalászosok terméskilátásai a tervezettnél kedvezőtlenebbek. A mezőgazdasági dolgozók eredményes erőfeszítéseket tettek és lesznek a veszteségek ellensúlyozására, és megfelelően fel­készültek az­ aratásra. Az­ állattenyésztés kielégítően fejlődött. Az állatállomány kedvezően alakult, a takarmányellátás biztosított. Növeke­dett a hústermelés; vágóállatokból és állati termékekből 4,2 százalékkal nagyobb a felvásárlás, mint tavaly ilyenkor volt. A mezőgazdasági munkákhoz szükséges anyagokból, gépek­ből kielégítő, alkatrészekből hiányos volt az ellátás. 4. A közlekedés és a szállítás nagy erőfeszítések árán alap­vetően teljesítette feladatát. A vasúti teherszállításban mu­tatkozó gondok egyik oka változatlanul az érintett vállalatok nem kielégítő együttműködése. 5. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása az év első öt hónapjában a tervezetthez közelállóan alakult. A beruházások a szocialista szektorban a tervben számí­tottnál valamelyest lassabban, 4,1 százalékkal nőttek. Ezen belü­l állami beruházásokra a terv előirányzatát meghaladó mértékben, 10 százalékkal, a vállalati beruházásokra — szán­dékainknak megfelelően — 0,7 százalékkal fordítottak többet, mint a múlt év azonos időszakában. A készletek növekedési üteme mérséklődött. A lakosság pénzbevételei 6,7 százalékkal, a keresetek 5,2 százalékkal, a mezőgazdaságból származó lakossági bevéte­lek 6,4 százalékkal emelkedtek. A bérszabályozás és a bér­­gazdálkodás jobban igazodik gazdaságpolitikai törekvéseink­hez. A pénzbeni társadalmi juttatások 9,6 százalékkal nőttek. A kiskereskedelmi forgalom mintegy 3 százalékkal bővült. A lakosság áruellátása összességében megfelelő és továbbra is biztosított. A lakosság életkörülményeinek javítását szol­gáló tervek — köztük a lakásépítési előirányzatok — folya­matosan megvalósulnak. 6. Tovább fejlődtek külgazdasági kapcsolataink, növekedett a külkereskedelmi forgalom. A kivitel dinamikusan, 14 szá­zalékkal, a behozatal mérsékelten, 3,4 százalékkal emelkedett. A rubel elszámolású áruforgalom általában kiegyensúlyozott. (Folytatás a 2. oldalon) II.

Next