Fejér Megyei Hírlap, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-01 / 178. szám

2 OLDAL TELEX Jeruzsálem Izraeli arabok ezrei tüntettek hétfőn Jeruzsálemben az ellen, hogy az izraeli kormány arab tulajdonban lévő földeket sajátít ki izraeli félkatonai települések céljára és olyan törvényt készül elfogadtatni, amelynek értelmében a Negev-sivatagban a bediri arabok földjein katonai repülőtereket építenének. Washington Az amerikai hadügyminisztérium bejelentése szerint 32 millió dollár értékben hat darab F—5-ös amerikai gyártmányú vadászgépet adnak el Jordániának, hogy „az amerikai külpolitikának megfelelően segítsék Jordániát védelmi szükségletei teljesítésében.” Bejrút Összetűzés robbant ki hétfőn a libanoni fővárosban az arabközi békefenntartó erők szíriai egységei és a libanoni jobboldal fegyveresei között A szembenálló felek aknavetőkkel és páncéltörő rakétákkal lőtték egymást, a város kikötő- és kereskedelmi negyedében. Tokió Kedden nemzetközi konferencia nyílt a japán fővárosban, amelynek témája az atomfegyverek betiltása. A tanácskozáson 20 állam és 15 nemzetközi szervezet képviselői vesznek részt. A küldöttek megvitatják az atomháború veszélyének megszüntetéséért és a tartós békéért folyó harc időszerű kérdéseit. Hinckley A szakadó esőben egymásba rohant egy mikrobusz és egy teherautó Chicagótól 80 kilométerre. A baleset következtében hat középiskolás meghalt, nyolc társuk megsebesült. Delhi Több mint 70 millió évvel ezelőtt élt Dinoszaurusz csontvázát találták meg Adilabad közelében indiai őslénykutatók. A tudósok szerint az állat mintegy 16 méter hosszú és 6 méter magas lehetett. Törökország Egyre nagyobb méreteket ölt Törökországban a politikai terrorizmus. A szélsőbaloldali elemek által elkövetett akcióknak naponta átlag három halálos áldozata van. si-Hétfőn éjjel Kirbaoli faluban 20 fegyveres bekerített, majd szitává lőtt egy házat. A támadás következtében négyen meghaltak. A sebesültek között van az Igazság Párt egyik parlamenti képviselője, Mehmet Celal Bucak is. Witerthur Svájc északkeleti részén figyelmeztették az autósokat az autógumikat fenyegető menyétveszélyre. A kis rágcsálókat a meleg levegőben terjengő gumiszag vonzza az autókhoz, s a gumicsövek és gumiszigetelésű elektromos hálózatok után most már az autóabroncsokban is kárt tesznek. A dögvész — ahogy a helyi hatóságok nevezik — egyelőre megfékezhetetlennek látszik, mivel sehogy sem sikerül távol tartani a menyéteket újonnan felfedezett „kábítószerüktől.” Latina Sandro Sacucci volt neofasiszta parlamenti képviselőt, aki három évvel ezelőtt részt vett egy kommunista fiatalember meggyilkolásában, hétfőn a közép-olaszországi Latina városban távollétében 12 évi börtönbüntetésre ítélték. A halálos kimenetelű lövöldözés a Róma melletti Lezze városban tartott választási nagygyűlés után zajlott le. Sydney Az ausztráliai dokkmunkások hétfőn 24 órás sztrájkba léptek 49 társuk elbocsátása miatt. A sztrájk megbénította Ausztrália 44 kikötőjének tevékenységét. Nicaragua Forradalom a nép boldogulásáért Az agrárreformról a sandinista politikáról, a hatalom kérdéséről, valamint a lakosság különböző rétegeit érintő, esetenként nyugtalanító híresztelésekről adott a rádió és a tv által közvetített tájékoztatást hétfőn este a Sandinista Front egyesített vezetőségének három tagja. A tájékoztatásra meghívták a Managuában tartózkodó külföldi sajtótudósítókat is. Jaime Weelock, a nicaraguai ideiglenes újjáépítés kormány földművelésügyi minisztere, az egyesített vezetőség tagja, miután vázolta az agrárreform fő vonalait, összegezte a front filozófiáját, politikai hitvallását. Értékelése szerint a sandinisták forradalma a széles néptömegek támogatásával, azok javára született, a dolgozók boldogulását szolgálja. A front széles társadalmi egység létrehozásán munkálkodik, amelyet létfontosságúnak tart az újjáépítés szempontjából. Ezen belül fontos szerepet szánt a magánszektornak, amennyiben az nem a dolgozók érdekeivel ellentétesen és nem az állam biztonságát veszélyeztető módon működik. A front kül- és belpolitikáját a szuverenitás, a függetlenség, az önrendelkezés, valamint a nemzeti érzés ápolása jellemzi. A forradalom védelmét kicsi, de eltökélt hadsereg védelme alá kívánja helyezni. Weelock az agrárreformot vázolva leszögezte: a szűzföldeket nem osztják föl, és az állam veszi tulajdonába a Somoza-féle és a rendszerét kiszolgálók birtokait. A földosztásnál elsődlegesen az ország gazdasági érdekeit tartják szem előtt, mivel ésszerűtlen lenne a jól termelő nagybirtokok felosztása. Egyidejűleg fokozatosan földhöz juttatják a földnélkülieket és a mini parcellán gazdálkodókat. Hivatkozott az élelmiszerellátás komoly nehézségeire és az elsietett földfoglalás veszélyeire. A hatalom kérdésével kapcsolatban főként a nyugati sajtó által terjesztett „nyugtalanságra” válaszolt Dániel Ortega, a vezetőség tagja. Leszögezte: a Sandinista Front a nép támogatására épülő forradalmi, fegyveres és politikai erő, amely a felszabadító harc idején politikai és adminisztratív feladatokat is ellátott. A jelenlegi átmeneti helyzetben még mindig számos adminisztratív kérdést katonai szervezet élén lehet csak megoldani. A Nemzeti Újjáépítés kormányzó tanácsa a katonai győzelem során kialakult politikai és adminisztratív rendszerben fogant és arra épült. Ebben az összefüggésben kell vizsgálni, hogy a Sandinista Front, vagy a kormányzó tanács kezében van-e a hatalom — hangoztatta. A Sandinista Front vezetősége a lakosság türelmét kérte a bank- és takarékpénztár-forgalom beindításában mutatkozó nehézségek megoldásához. Az államosított bankok nyomasztó nehézségekkel küzdenek. Venezuela vasárnap ajánlott fel 20 millió dollárt a legsürgősebb, rövid lejáratú bankhitelek kiegyenlítésére. Az adósságállomány törlesztésére azonban legkevesebb 150 millió kellene. Az ideiglenes kormány várhatóan újabb pénzügyi hiteltárgyalásokat kezd a közeljövőben. A Sandinista Front vezetősége az újjáépítés és a forradalom konszolidálására irányuló egység megteremtésére szólított föl hétfői tájékoztatójában. Ebben a közös munkában számít minden olyan erőre, amely aktívan részt vett a somozizmus szétzúzásában. Irodalmi viták Kínában Az irodalmi ultrabalosság ellen rántott kardot kedden a Zsenmin Zsipao, újabb adalékkal gyarapítva a téma körül hónapok óta zajló, legalább annyira politikai, mint amennyire kulturális jellegű vitát. A KKP központi lapjában olvasható kritika tárgya ezúttal a Peking melletti Hopej tartomány irodalmi folyóirata volt, amely júniusi számában — kimondatlanul is — az elmúlt évtizedben egyetlenként megtűrt, sakkozó és illusztratív irodalmat vette pártfogásába, és kikelt az olyan írók ellen, akik a pártlap szavaival élve „szembe mernek nézni a valósággal, s olyannak festik le az életet, amilyen valójában”. A hopeji folyóirat, a korábbi dogmatikus irodalompolitika szellemében „munkásparaszt hősöket” követelt, a „szocializmus dicséretét” kérte számon azoktól, akik szerinte „csak a vér- és sárszagot szeretik”, „morózusan tekintenek a nép nagy ügyére”, „elszakadnak a dolgozó tömegektől”. A szivárványszínű irodalom azonban a Zsenmin Zsipao szerint nem volna egyéb „az emberek becsapásánál”, hiszen Kína még mindig „a romokat takarítja el” Lin Piao és a négyek bandája után, és „ereiben hordozza az elmúlt tíz év kínjait”. A Zsenmin Zsipao súlyosan megbírálta a kérdéses irodalmi folyóiratot azért is, mert Lin Piaót és a négyeket „egyetlen szóval sem említette”. Kijelentette: a bírálatot e csoport ultrabalos vonala ellen folytatni kell, „nehogy visszatérhessen”. A pártlapnak ez a tétele egybecseng korábbi megnyilatkozásokkal. Alig két hete a hadsereg pekingi katonai körzetének pártbizottságán hangzott el az, hogy „Lin Piao és a négyek ultrabalos vonalának még mindig alapvető befolyása van néhány elvtárs gondolkodására”. Panama támogatja Nicaraguát A panamai fővárosban ülést tartott a Panamai Néppárt Kommunista Párt Központi Bizottsága. A plénum döntése szerint a párt VI. kongresszusát az idén novemberben hívják össze. Az erről szóló határozat aláhúzza, hogy a kongreszszuson megvitatják a panamai kommunistáknak a párt programjában lefektetett legfontosabb feladatait és határozatot hoznak a párt további erősítéséről, az ország társadalmi-gazdasági átalakulásának gyorsításáról. A panamai kommunisták üdvözlik a nicaraguai nép győzelmét, a diktatórikus rezsim megdöntését. Ugyanakkor a plénum felhívta a figyelmet arra, hogy az imperializmus és a nicaraguai reakció erőátcsoportosítást hajt végre Nicaragua újjászületésének megakadályozására. Helsinki-Belgrád-Madrid Harmincötös találkozók Minden nemzetközi értekezlet azt a politikai helyzetet tükrözi, amely az adott pillanatban a világban vagy a földrészen uralkodik. A jövő év végére tervezik a madridi Európa - találkozót — rá is vonatkozik a fenti szabály. Több, mint egy évvel ezelőtt, Belgrádban tűzték ki az időpontot s még jó egy esztendő lévén hátra, csak az előkészítő szakaszban vagyunk. Mire jutnak majd a spanyol fővárosban a harminchárom európai és két észak-amerikai állam küldöttei? Egyelőre nem tudni. Az eredményekre hatással lesznek az akkori körülmények, de azért az sem közömbös, hogy mi történik addig. Készülünk tehát, de egyben emlékezünk: négy esztendővel ezelőtt írták alá a harmincötök legmagasabb rangú vezetői a helsinki záróokmányt. Ez a dokumentum volt a belgrádi találkozó alapja, s ez lesz a madridié is. A százoldalas helsinki záróokmány Európa történetének talán legnagyobb szabású, mindenképpen legátfogóbb együttműködési megállapodása, amely kitér a politikai, a gazdasági, a kulturális, az emberi kapcsolatok fő vonatkozásáig és évtizedekre meghatározza a kelet-nyugati viszony békés alaphangját. Még hosszú ideig kell a helsinki záróokmányban foglaltak megvalósításáról és megvalósításáért beszélni, így értendő tehát, hogy mint Belgrád, Madrid is állomás lesz ezen az úton. Annál is inkább hangsúlyozni kell ezt, mert vannak Nyugaton, akik máris elparentálták Helsinki szellemét, mondván: megváltozott a világ, ma már nem beszélhetünk enyhülésről, nem váltak valóra az akkori remények. Valóban más a helyzet mint négy esztendővel ezelőtt, hűvösebb a nemzetközi légkör, új problémák is előbukkantak, de az enyhülés folyamata napjainkban is meghatározó tényezője életünknek. Igaz, kevesebb történt, mint amennyit vártunk, s amennyi kívánatos lett volna. További harmincötös találkozókra van szükség, hogy Európa új lendületbe hozza a megtorpant enyhülési folyamatot. Ma már világos, hogy a katonai enyhülés nélkül nagyon nehéz ösztönözni azt a politikai enyhülést, amely Helsinkivel megindult. Kulcskérdéssé vált tehát a fegyverkezés korlátozása. Nem jó túl sokáig egymásnak ellentmondó irányzatoknak helyt adni: a kétségtelenül fejlődő nemzetközi kapcsolatokkal semmiképpen nem hozható összhangba a fegyverkezési hajsza fokozása. A politikai, a gazdasági és a humanitárius kapcsolatok gazdagítása kölcsönös bizalmat igényel. A kölcsönös bizalom pedig a fegyverzet csökkentését kívánja. Azok az államok, amelyek (a másik fél biztonságának tiszteletben tartásával) csökkentik az egymással farkasszemet néző hadseregeket, szívesebben és könnyebben mélyítik a szálakat, a tartós, hosszú távú ipari-technikai együttműködést, a kereskedést. S ha azután felszabadul néhány milliárd a fegyverkezési költségekből, több lehetősége, pénze, kapacitása lesz erre mindenkinek. Ezért léptek a Varsói Szerződés tagállamai nemrég Budapesten tartott tanácskozásuk után katonai enyhülést szolgáló javaslattal a nemzetközi közvélemény elé. Már a helsinki záróokmány is magában foglal bizonyos bizalomerősítő intézkedéseket: az aláírók előre értesítik egymást bizonyos szintű hadgyakorlataikról, meghívnak külföldi megfigyelőket. Ezt a kezdetet kívánják jelentősen szélesíteni a szocialista országok: még Madrid előtt üljenek össze a helsinki záróokmányt aláírt harmincöt állam küldöttei és állapodjanak meg hasonló jellegű, további bizalomerősítő intézkedésekben. Ez hozzájárulna a katonai szembeállás csökkentéséhez, javítaná az európai légkört, jó alapot adna a madridi tanácskozásnak. Madridban nem leszerelési tárgyalásokat tartanak majd, a helsinki záróokmány olyan pontjait vitatják meg, amelyek az adott időpontban a legidőszerűbbek lesznek. Sok múlik azonban azon, hogy 1980 végéig menynyit tesz a világ a leszerelésért. Tatár Imre FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1979. AUGUSZTUS 1. KOMMENTÁR Lusakai malomkövek Ma nyílik meg a zambiai fővárosban a brit nemzetközösség csúcsértekezlete. Az egykori brit gyarmatbirodalom utódállamainak ez a sajátos, rendkívül ellentmondásos és nem kevésbé heterogén gyülekezete mind a színhelyet, mind az időpontot illetően kényes körülmények között ül össze. Az értekezlet legizgalmasabb témája ugyanis nyilvánvalóan a Rhodesiával kapcsolatos dilemma-szövevény lesz és a konferencia színhelye, Zambia az úgynevezett frontállamok egyike. Kenneth Kaunda zambiai elnök a Rhodesiával szomszédos államok vezetőivel, Machel mozambiki, Neto angolai, Nyerere tanzániai és Serethse Khama botswanai államfővel — együtt nem véletlenül időzítette a frontállamok külön csúcsértekezletét a lusakai konferencia előestéjére — ugyancsak a zambiai fővárosban. A cél nyilvánvaló volt: közös álláspontot kidolgozni a nemzetközösségi értekezletre. Az itt várható viták egyik legfőbb gerjesztője és célpontja az egykori „anyaország”, Anglia lesz. Nem nehéz megjósolni, hogy Margaret Thatcher miniszterelnök-asszony Lusakában újabb leckét kap a régi igazságból, amely szerint sokkal könnyebb ellenzéki pozícióból „kemény dolgokat” mondani, mint a bársonyszékből gyakorlati eredményeket elérni a kül- és belpolitika veszélyes vizein. Tekintélyes angol kommentátorok szerint a kormányfő két malomkő között kénytelen megpróbálni a lehetetlent Lusakában: összeegyeztetni az összeegyeztethetetlent, vagyis saját pártja „héját” és az afrikai országok igényeit. Thatcher asszony megválasztásához nagy segítséget kapott a fehértelepes-rezsim angliai védelmezőitől és ez a csoport elég nagyhatalmú ahhoz, hogy tartani kelljen tőle. Ugyanakkor Rhodesia ügyében egész Afrika — érthetően — elsősorban Angliát teszi felelőssé azért, hogy a dolgok idáig fejlődhettek és egy csaknem össz-afrikai ellenérzés alapos gondokat jelenthet hosszabb távon is a brit külpolitikának. London ráadásul azt a nyugatot képviseli egy elsöprő többségében „harmadik világbeli” résztvevőkből álló konferencián, amelynek kulcsszerepe van a másik fehér bástya, a Dél-afrikai Köztársaság apartheid-rezsimjének prolongálásában. Lusakában meglehetősen nehéz lesz megakadályozni, hogy a brit delegáció széksora a vádlottak padjává váljon. Harmat Endre Carter és Waldheim tárgyalásai Carter amerikai elnök hétfőn Washingtonban a közelkeleti helyzetről és a sínaifélszigeti izraeli csapatvisszavonások ellenőrzéséről tárgyalt Kurt Waldheim ENSZ- főtitkárral. Az amerikai elnök kifejtette, az izraeli ellenkezés dacára Washington azt szorgalmazza, hogy az egyiptomi,izraeli különalku végrehajtására az ENSZ-nek a térségben 1948 óta szolgálatot teljesítő közel-keleti fegyverszünet ellenőrző szervezete (UNTSO) ügyeljen. Elmondotta, hogy a közeljövőben szeretné e kérdést az izraeli és egyiptomi fél képviselőivel megvitatni. Ismeretes, hogy Washington vasárnap meghívást küldött ez ügyben Kairóba és Tel Avivba. Dajan izraeli külügyminiszter elfogadta az amerikai meghívást, de az egyiptomiak visszautasították, arra hivatkozva, hogy megvárják míg véget ér az egyiptomi és az izraeli hadügyminiszter tárgyalása a sinai-félszigeti kivonulásról. Washingtoni diplomáciai körök szerint így az egyiptomi —izraeli—amerikai találkozóra legfeljebb csak a jövő héten kerülhet sor. Izrael arra hivatkozva ellenzi a sinai csapatvisszavonásoknak az UNTSO által való ellenőrzését, hogy a fegyverszünetellenőrző szervezetet Waldheim bármikor visszavonhatja és ezzel lehetővé teheti új háborús konfliktus kirobbanását. Washingtoni értesülések szerint az amerikai kormányzat azt szeretné, ha az UNTSO alakulatait 800 főre növelnék, és mozgékonyságuk fokozására repülőgépekkel látnák el őket.