Fejér Megyei Hírlap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-24 / 249. szám
A SZÁLLÍTÁS SZERVEZÉSE M ■ . |----------—IFF IFR MFffYFI FfSEfF. KORSZERŰ RAKTÁR A FÁÉV-NÁL | L.W Lm | ft | V | Lm V/ | L I _______________________ _________________ [gj |nS9ft BBbk g&sjf Szerda, HU |||| Jll A pllllb ^ 1979. október 24. EGÉSZSÉGES VETŐGUMÓT 1 ^ A \A XXXV. évfolyam, ----------------------------- I lg If I • 8 ■ m 249. szám POSTABONTÁS li • i vftvhíJMiiHíírHiiiHiiiíJ tj i^rTinTT^mm^rmi ^ra: f°r‘nt Múltunk a jelenben Sietős városi útjaink során hányszor találkoztunk már fényképezőgépes bóklászó, nézelődő csoportokkal, akik nagy figyelemmel hallgatták az idegenvezető magyarázó szavait, körbejárva, meg, megcsodálva a bemutatott épületet, rendszerint egy-egy műemléket, melyhez korunk, történelmünk, múltunk egyegy emléke fűződik. Olykor eszünkbe is villant talán, hogy lám itt élünk mi is ebben a városban, évek vagy évtizedek óta és még nem ismerjük eléggé. Pedig volna mit megismernünk, megőriznünk, sőt újjáteremtenünk. Városunk történelmi magja úgy őrzi múltunk emlékeit, hogy falai közé fogadta a ma emberét. Vajon tudnak-e, képesek-e az öreg falak a kor szellemének, kultúrájának megfelelő kényelemmel szolgálni? Ott, ahol megfelelő körültekintéssel, gonddal jártak el a tatarozások, felújítások során, nyugodtan állíthatjuk, hogy igen. Műemlékeink, védett értékeink szerves részei a nemzeti vagyonnak és népünk kultúrájának. Jelenünk a múltunkban gyökerezik. Tudunk-e eleget róluk? Ismerjük-e eléggé megyénk értékeit? Megteszünk-e védelmükért minden megtehetőt? S úgy használjuk-e őket, amiképp a legalkalmasabb, legmegfelelőbb? Nemcsak a városban, szerte a megyében, falvaink, pusztáink is sok-sok értéket őriznek. Most, hogy a közelmúltban a Fejér megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, a Hazafias Népfronttal együtt széles körű felmérést végzett, derült ki, mit rejtenek. De egyben kiderült az is, mennyire sürgős a cselekvés. Mert gyors pusztulásra vannak ítélve az eddig nem ápolt, nem gondozott értékek. E leltározás még az árokszéli, faluvégi szobrokat is számba vette. Szemrevételezték a pusztuló kastélyparkokat, megvizsgálták a gyönyörű gyertyánosokat, számba vettek sírjeleket, és régi fazekaskemencéket, pusztuló pincesorokat. Ki tudná ma már megmondani, hol volt a középkori Csikling vár Bakonycsernyén? Nincs, eltűnt. Hová lett a szabadegyházi templomrom? Eltűnt. Kápolnásnyéken már nem található Vörösmarty szülőháza, lebontották, így tűnnek el lassanként, ha nem vigyázunk rájuk jobban. Gyakran nem is az anyagiakon múlik a védelmük. Csak jobban fel kell fedezni őket, s akként megbecsülni. Vajon hányan tudják Mezőszilason, hogy a régi úri kaszinó a Fő utcán, az ország legrégibb kaszinója. De ennél is nagyobb nevezetessége, hogy Petőfi Sándor 1846-ban színészként játszott itt, s hogy a mai gyógyszertár épülete adott otthont Perczel Mórnak, az ozorai csata előtti napon. Minden faluban, minden településen akad emlék, védeni való, aminek becsben tartása hazafias kötelességünk, és jobban szolgálja a nevelést az írott betűnél is. Mint ahogy felkutatásukban, számbavételükben oly szívesen és lelkesedéssel vettek részt társadalmi erők — bizonyos, hogy őrzésükben, megóvásukban is mindenütt szívesen segítenek. Balázs Katalin A hengermű gyáregység 31 százalékkal teljesítette túl dollárelszámolású exporttervét Fotó: Gregority Köfém Sikeres háromnegyedév A Székesfehérvári Könynyűfémmű kollektívájára váratlanul nehéz feladatok hárultak ebben az évben. Az alumínium félgyártmány iránti belföldi igények hónapról hónapra változtak, hasonlóan ingadozott az export piacok igénye is. A Könnyűfémműben — a konkrét feladatok megoldására — három havonta operatív tervet dolgoztak ki, s így a rendelkezésre álló valamennyi erőt a legfőbb vállati feladatokra tudták mozgósítani. A vállalat dolgozói munkaverseny-vállalásokkal, pótlólagos felajánlásokkal segítették a feladatok végrehajtását. Az év első kilenc hónapjában elsősorban a magasabb munkaigényű termékek gyártását növelték. A hengermű gyáregység 114 százalékra teljesítette a tárcsagyártást, az első háromnegyed évre tervezett számhoz képest. A dollárelszámolású export termelését összességében 31 százalékkal túlteljesítette. A présmű gyáregység 20 százalékkal több terméket adott a tervezettnél a dollár elszámolású piacra. A készáru gyáregység 25 százalékkal teljesítette túl tervét, amelyhez a többletelőterméket a hengermű és a présmű időben szállította. Az öntöde 111 százalékra teljesítette tervét és jelentősen hozzájárult az éves feladtok megoldásához. Bizalmiak tanácskozása A székesfehérvári Megyei Művelődési Központ Ady-terében tegnap tartották a KPVDSZ Fejér megyei Bizottsága által összehívott küldöttgyűlést, amelyen mintegy száz szakszervezeti bizalmi vett részt. A meghívottakat Teufel Franciska, a KPVDSZ szervezési és káderosztályának helyettes vezetője köszöntötte, majd Kovács László, a KPVDSZ megyei bizottsága titkárának referátuma hangzott el. A megyei titkár elmondotta, hogy a KPVDSZ-hez tartozó vállalatok, szövetkezetek az irányelveknek megfelelően módosították működési szabályzatukat, napról napra jobban élnek lehetőségeikkel, mindinkább kialakulóban van a jogok és kötelességek összhangja. A demokrácia fórumainak mind magasabb színvonalú működése is igazolja, hogy a bizalmiak döntő többsége alkalmas a megnövekedett feladatok ellátására. A KPVDSZ megyei bizottsága kiemelt feladatának tekinti a bizalmiak oktatását. A legutóbbi oktatási ciklusban több mint ötszázan folytattak tanulmányokat. A most kezdődő képzési szakaszban az alapszervezeti funkcionáriusok kétharmada vesz részt. Megállapította, hogy az üzemi demokrácia továbbfejlesztése, a jog- és hatáskör érvényesítése jó úton halad. A bizalmi csoportok működése rendszeresebb, tartalmasabb. A fő feladat, hogy minden szinten növekedjen a politikai nevelő munka, az agitáció és az oktatás színvonala. A referátumot követő vita után kiemelkedően dolgozó bizalmiakat jutalmaztak meg. A KPVDSZ emlékplakettjét négyen, a SZOT oklevelét nyolcan vehették át. Vevők vagyunk Kiállítás hiánycikkekből Országos hiánycikk-kiállítás nyílt tegnap délelőtt a kohó- és gépipar Technika Házában Budapesten. A megnyitón részt vett dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter is. A megnyitó beszédet dr. Selmeci Lajosné belkereskedelmi miniszterhelyettes tartotta. A kiállítás jelmondatául az MSZMP XI. kongresszusán kitűzött életszínvonal- és szociálpolitikai feladat szolgál: „A lakosságot a jövedelmekkel arányosan több, jobb, választékosabb közszükségleti cikkel kell ellátni.” A Belkereskedelmi Minisztérium irányításával tizenkét nagykereskedelmi vállalat csaknem 1300 olyan apróbb fogyasztási cikket mutat be, amit az igények kis volumene miatt egyáltalán nem, vagy a szükségesnél kisebb mennyiségben gyártanak. Mint azt a miniszterhelyettes az ünnepélyes megnyitón elmondotta, az utóbbi években jelentősen javult a termékszerkezet és ez jobb áruellátást biztosított, ugyanakkor vannak további kihasználható tartalékok. Kiaknázatlan tartalékot jelent a magánkisipar, valamint az áfész és a tsz melléküzemágakban rejlő munkaerő és termelési eszköz. A miniszterhelyettes elmondta továbbá: a kiállítás időpontjának megválasztása is a hiánycikkek megszüntetését szolgálja azáltal, hogy az igényeket megismerve, a hatodik ötéves tervidőszak megkezdéséig, a gyártóknak megfelelő idő áll még rendelkezésükre a termelési feltételek megteremtéséhez. „Vevők vagyunk ezekre is ...” — ez olvasható annak a szakkatalógusnak a borítóján, amelyet a kiállítást megelőzően készített a Belkereskedelmi Minisztérium irányításával létrehozott termelési bizottság. Ez a hiánycikklista nemcsak a szükséges mennyiségeket, hanem a hozzávetőleges árakat is tartalmazza. A bizottság feladata a továbbiakban az esetleges változások folyamatos vezetése és közzététele lesz. A rendezvénysorozat országos szintű, a kiállítás anyagát sorban átveszik a vidéki nagykereskedelmi vállalatok is. A vas-, vegyi és műszaki árukat és kultúrcikkeket 1980-tól folyamatosan országszerte, így megyénkben is bemutatják. Korom Mihály Komárom megyében Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kedden Komárom megyébe látogatott. Tatabányán a megyei pártbizottság székházában Makri Pál első titkár és Kiss István, a megyei tanács elnöke fogadta. A Központi Bizottság titkára azt követően Tatát kereste fel. Részt vett és felszólalt a megyei tanács ülésén, amelyen a tömeg- és versenysport helyzetét elemezték. A látogatás következő állomása az edzőtábor volt. Korom Mihály megtekintette a súlyemelők, női tornászok és kardvívók edzését, majd a Bicske térségében a vasútvonal-korszerűsítésen dolgozó katonai alakulatot kereste fel. Mint tájékoztatták a Bicske és Szárliget közötti szakasz már az idén elkészül, jövőre pedig eljutnak Tatabá- nya-Felsőig. Ez azt jelenti, hogy Budapest és Tatabánya-Felső között 120 kilométeres sebességgel közlekednek majd a vonatok. A Központi Bizottság titkára ezután ismét Tatára utazott, ahol meglátogatott egy építő műszaki katonai alakulatot, s részletesen megismerkedett a katonák életével. A látogatás a Latex tatai szőnyeggyárában fejeződött be. Megbeszélés a személyi számokról Befejezés előtt a kiosztás Köszönet az állampolgároknak a türelemért Tegnap délelőtt a megyei tanács épületében tanácskozott az 1980. évi népszámlálás előkészítésének koordinálására alakult megyei operatív bizottság. A résztvevőket dr. Töttő János, a megyei tanács vb-titkára köszöntötte. Ezt követően dr. Herczeg István, a megyei tanács vb osztályvezetője adott tájékoztatást a népességnyilvántartási személyi számok kiadásáról és az ezzel kapcsolatos további feladatokról. A második téma előadója Mátyás László, a KSH megyei igazgatóságának népszámlálási felelőse ismertette az 1980. évi népszámlálás előkészítő munkáját, s vázolta a további tennivalókat. * Mint a lakosság körében ismeretes, jó ideje tart már megyénk településein a népességnyilvántartási személyi számok kiadása. Igaz, rövidesen múlt időben lehet nyugtázni azt az igen fontos munkát, amit e vonatkozásban, az állampolgárok aktív, segítőkész közreműködésével elvégeztek a tanácsok illetékes dolgozói. Fejér megyében — mint erről dr. Herczeg István szólt — a lakosság 95,4 százalékának érkezett meg az állami népességnyilvántartástól a személyi száma. Ez az arány jobb az országos átlagnál. A megye állandó lakosainak száma jelenleg 419 992. Ennyi helyi nyilvántartólapot kezelnek. Kiadható 373 000 lakosnak a személyi száma. És ezek többségét már be is ragasztották a személyi igazolványokba. Dunaújvárosban — ahol példásan szervezték meg e munkát — valamint a nagyközségekben és a községekben lényegében befejeződött a számok kiosztása. Székesfehérváron tegnapig a lakosság mintegy 84 százaléka kapta meg a személyi számot. Jó ütemben végzik e munkát a megyeszékhelyen : naponta 950— 1000 ember jelenik meg a népességnyilvántartó csoportnál ez ügyben. Így előreláthatólag október végéig befejeződik a munka. Az is tény, hogy megyénkből mintegy 18 ezer gépi nyilvántartó lapot viszsza kellett küldeni egyeztetésre. Ugyanakkor több ezer lakosnak még nem érkezett meg a személyi száma. Az állampolgároknak köszönetet mondtak a fegyelmezett, segítőkész megjelenésért. Ezután viszont arra kérik mindazokat, akik még nem kapták meg a személyi számukat, hogy türelemmel várjanak és november 1-től csak névre szóló, meghívó vagy idézés (ez utóbbit akkor küldik, ha valaki a meghívásra nem jelentkezik) kézhezvétele után jelentkezzenek a személyi számért. — n. e. — Három szakkiállítás A Budapesti Nemzetközi Vásárközpont idei programjának utolsó három szakkiállítását, a korrózióvédelmi Hungarokort, az elektronikai Mipel és a környezetvédelmi Protenvita nemzetközi bemutatót kedden délelőtt nyitotta meg Pál Lénárd akadémikus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. Október 28-ig a három kiállítás látogatói a magyar vállalatok és szövetkezetek kínálatával együtt 19 ország műszerei és berendezései láthatók.