Fejér Megyei Hírlap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-24 / 249. szám

A SZÁLLÍTÁS SZERVEZÉSE M ■ . |----------—IFF IFR MFffYFI FfSEfF. KORSZERŰ RAKTÁR A FÁÉV-NÁL | L.W Lm | ft | V | Lm V/ | L I _______________________ _________________ [gj |nS9ft BBbk g&sjf Szerda, H­U |||| Jll A pllllb ^ 1979. október 24. EGÉSZSÉGES VETŐGUMÓT 1 ^ A \A XXXV. évfolyam, ----------------------------- I lg If I • 8 ■ m 249. szám POSTABONTÁS li • i vftvhíJMiiHíírHiiiHiiiíJ tj i^rTinTT^mm^rmi ^ra: f°r‘nt Múltunk a jelenben Sietős városi útjaink során hányszor találkoztunk már fényképezőgépes bóklászó, né­zelődő csoportokkal, akik nagy figyelemmel hallgatták az idegenvezető magyarázó szavait, körbejárva, meg, megcsodálva a bemutatott épületet, rendszerint egy-egy műemléket, melyhez korunk, történelmünk, múltunk egy­­egy emléke fűződik. Olykor eszünkbe is villant talán, hogy lám itt élünk mi is ebben a városban, évek vagy évtizedek óta és még nem ismerjük eléggé. Pedig volna mit megismer­nünk, megőriznünk, sőt­ újjá­teremtenünk. Városunk törté­nelmi magja úgy őrzi múl­tunk emlékeit, hogy falai közé fogadta a ma emberét. Vajon tudnak-e, képesek-e az öreg falak a kor szellemének, kul­túrájának megfelelő kénye­lemmel szolgálni? Ott, ahol megfelelő körültekintéssel, gonddal jártak el a tatarozá­sok, felújítások során, nyu­godtan állíthatjuk, hogy igen. Műemlékeink, védett érté­keink szerves részei a nem­zeti vagyonnak és népünk kultúrájának. Jelenünk a múltunkban gyökerezik. Tu­dunk-e eleget róluk? Ismer­jük-e eléggé megyénk érté­keit? Megteszünk-e védelmü­kért minden megtehetőt? S úgy használjuk-e őket, ami­képp a legalkalmasabb, leg­megfelelőbb? Nemcsak a városban, szerte a megyében, falvaink, pusz­táink is sok-sok értéket őriz­nek. Most, hogy a közelmúlt­ban a Fejér megyei Népi El­lenőrzési Bizottság, a Haza­fias Népfronttal együtt szé­les körű felmérést végzett, de­rült ki, mit rejtenek. De egy­ben kiderült az is, mennyire sürgős a cselekvés. Mert gyors pusztulásra vannak ítélve az eddig nem ápolt, nem gon­dozott értékek. E leltározás még az árokszéli, faluvégi szobrokat is számba vette. Szemrevételezték a pusztuló kastélyparkokat, megvizsgál­ták a gyönyörű gyertyánoso­kat, számba vettek sírjeleket, és régi fazekaskemencéket, pusztuló pincesorokat. Ki tudná ma már megmon­dani, hol volt a középkori Csikling vár Bakonycsernyén? Nincs, eltűnt. Hová lett a szabadegyházi templomrom? Eltűnt. Kápolnásnyéken már nem található Vörösmarty szülőháza, lebontották, így tűnnek el lassanként, ha nem vigyázunk rájuk jobban. Gyakran nem is az anyagia­kon múlik a védelmük. Csak jobban fel kell fedezni őket, s akként megbecsülni. Vajon hányan tudják Mezőszilason, hogy a régi úri kaszinó a Fő utcán, az ország legrégibb ka­szinója. De ennél is nagyobb nevezetessége, hogy Petőfi Sándor 1846-ban színészként játszott itt, s hogy a mai gyógyszertár épülete adott otthont Perczel Mórnak, az ozorai csata előtti napon. Minden faluban, minden te­lepülésen akad emlék, védeni való, aminek becsben tartása hazafias kötelességünk, és jobban szolgálja a nevelést az írott betűnél is. Mint ahogy felkutatásukban, számbavéte­lükben oly szívesen és lelkese­déssel vettek részt társadalmi erők — bizonyos, hogy őrzé­sükben, megóvásukban is mindenütt szívesen segítenek. Balázs Katalin A hengermű gyáregység 31 százalékkal teljesítette túl dollár­elszámolású exporttervét Fotó: Gregority Köfém Sikeres háromnegyedév A Székesfehérvári Köny­­nyűfémmű kollektívájára vá­ratlanul nehéz feladatok há­rultak ebben az évben. Az alumínium félgyártmány iránti belföldi igények hó­napról hónapra változtak, hasonlóan ingadozott az ex­port piacok igénye is. A Könnyűfémműben — a konkrét feladatok megoldá­sára — három havonta ope­ratív tervet dolgoztak ki, s így a rendelkezésre álló va­lamennyi erőt a legfőbb vál­­lati feladatokra tudták moz­gósítani. A vállalat dolgozói munkaverseny-vállalásokkal, pótlólagos felajánlásokkal se­gítették a feladatok végre­hajtását. Az év első kilenc hónapjában elsősorban a magasabb munkaigényű ter­mékek gyártását növelték. A hengermű gyáregység 114 százalékra teljesítette a tárcsagyártást, az első há­romnegyed évre tervezett számhoz képest. A dollárel­számolású export termelését összességében 31 százalékkal túlteljesítette. A présmű gyáregység 20 százalékkal több terméket adott a terve­zettnél a dollár elszámo­lású piacra. A készáru gyáregység 25 százalékkal teljesítette túl tervét, amely­hez a többletelőterméket a hengermű és a présmű idő­ben szállította. Az öntöde 111 százalékra teljesítette tervét és jelentősen hozzájárult az éves feladtok megoldásához. Bizalmiak tanácskozása A székesfehérvári Megyei Művelődési Központ Ady-ter­­­­ében tegnap tartották a KPVDSZ Fejér megyei Bi­zottsága által összehívott küldöttgyűlést, amelyen mint­egy száz szakszervezeti bizal­mi vett részt. A­­ meghívottakat Teufel Franciska, a KPVDSZ szer­vezési és káderosztályának helyettes vezetője köszön­tötte, majd Kovács László, a KPVDSZ megyei bizottsága titkárának referátuma hang­zott el. A megyei titkár elmondot­ta, hogy a KPVDSZ-hez tar­tozó vállalatok, szövetkezetek az irányelveknek megfelelően módosították működési sza­bályzatukat, napról napra jobban élnek lehetőségeikkel, mindinkább kialakulóban van a jogok és kötelességek összhangja. A demokrácia fó­rumainak mind magasabb színvonalú működése is iga­zolja, hogy a bizalmiak döntő többsége alkalmas a megnö­vekedett feladatok ellátására. A KPVDSZ megyei bizottsága kiemelt feladatának tekinti a bizalmiak oktatását. A leg­utóbbi oktatási ciklusban több mint ötszázan folytattak tanulmányokat. A most kez­dődő képzési szakaszban az alapszervezeti funkcionáriu­sok kétharmada vesz részt. Megállapította, hogy az üzemi demokrácia tovább­fejlesztése, a jog- és hatáskör érvényesítése jó úton halad. A bizalmi csoportok működé­se rendszeresebb, tartalma­sabb. A fő feladat, hogy min­den szinten növekedjen a politikai nevelő munka, az agitáció és az oktatás szín­vonala. A referátumot követő vita után kiemelkedően dolgozó bizalmiakat jutalmaztak meg. A KPVDSZ emlékplakettjét négyen, a SZOT oklevelét nyolcan vehették át. Vevők vagyunk Kiállítás hiánycikkekből Országos hiánycikk-kiállí­tás nyílt tegnap délelőtt a kohó- és gépipar Technika Házában Budapesten. A megnyitón részt vett dr. Sághy Vilmos belkereskedel­mi miniszter is. A megnyitó beszédet dr. Selmeci Lajosné belkereskedelmi miniszter­­helyettes tartotta. A kiállítás jelmondatául az MSZMP XI. kongresszusán kitűzött életszínvonal- és szo­ciálpolitikai feladat szolgál: „A lakosságot a jövedelmek­kel arányosan több, jobb, választékosabb közszükségleti cikkel kell ellátni.” A Belkereskedelmi Minisz­térium irányításával tizenkét nagykereskedelmi vállalat csaknem 1300 olyan apróbb fogyasztási cikket mutat be, amit az igények kis volumene miatt egyáltalán nem, vagy a szükségesnél kisebb mennyi­ségben gyártanak. Mint azt a miniszterhelyettes az ünnepé­lyes megnyitón elmondotta, az utóbbi években jelentősen javult a termékszerkezet és ez jobb áruellátást biztosított, ugyanakkor vannak további kihasználható tartalékok. Ki­aknázatlan tartalékot jelent a magánkisipar, valamint az áfész és a tsz melléküzem­­ágakban rejlő munkaerő és termelési eszköz. A miniszterhelyettes el­mondta továbbá: a kiállítás időpontjának megválasztása is a hiánycikkek megszünte­tését szolgálja azáltal, hogy az igényeket megismerve, a hatodik ötéves tervidőszak megkezdéséig, a gyártóknak megfelelő idő áll még rendel­kezésükre a termelési felté­telek megteremtéséhez. „Vevők vagyunk ezekre is ...” — ez olvasható annak a szakkatalógusnak a borító­ján, amelyet a kiállítást meg­előzően készített a Belkeres­kedelmi Minisztérium irányí­tásával létrehozott termelési bizottság. Ez a hiánycikklista nemcsak a szükséges mennyi­ségeket, hanem a hozzávető­leges árakat is tartalmazza. A bizottság feladata a továb­biakban az esetleges változá­sok folyamatos vezetése és közzététele lesz. A rendezvénysorozat orszá­gos szintű, a kiállítás anya­gát sorban átveszik a vidéki nagykereskedelmi vállalatok is. A vas-, vegyi és műszaki árukat és kultúrcikkeket 1980-tól folyamatosan ország­szerte, így megyénkben is bemutatják. Korom Mihály Komárom megyében Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára kedden Komárom megyébe látogatott. Tatabá­nyán a megyei pártbizott­ság székházában Makri Pál első titkár és Kiss István, a megyei tanács elnöke fo­gadta. A Központi Bizottság titkára azt követően Tatát kereste fel. Részt vett és felszólalt a megyei tanács ülésén, amelyen a tömeg- és versenysport helyzetét elemezték. A látogatás kö­vetkező állomása az edző­tábor volt. Korom Mihály megtekintette a súlyemelők, női tornászok és kardvívók edzését, majd a Bicske tér­ségében a vasútvonal-kor­szerűsítésen dolgozó katonai alakulatot kereste fel. Mint tájékoztatták a Bicske és Szárliget közötti szakasz már az idén elkészül, jövő­re pedig eljutnak Tatabá-­ nya-Felsőig. Ez azt jelenti, hogy Budapest és Tatabá­nya-Felső között 120 kilo­méteres sebességgel közle­kednek majd a vonatok. A Központi Bizottság titkára ezután ismét Tatára utazott, ahol meglátogatott egy épí­tő műszaki katonai alakula­tot, s részletesen megismer­kedett a katonák életével. A látogatás a Latex tatai szőnyeggyárában fejeződött be. Megbeszélés a személyi számokról Befejezés előtt a kiosztás Köszönet az állampolgároknak a türelemért Tegnap délelőtt a megyei tanács épületében­­ tanácsko­zott az 1980. évi népszámlá­lás előkészítésének koordiná­lására alakult megyei opera­tív bizottság. A résztvevőket dr. Töttő János, a megyei tanács vb-titkára köszöntöt­te. Ezt követően dr. Herczeg István, a megyei tanács vb osztályvezetője adott tájé­koztatást a népességnyil­vántartási személyi számok kiadásáról és az ezzel kap­csolatos további feladatokról. A második téma előadója Mátyás László, a KSH me­gyei igazgatóságának nép­számlálási felelőse ismertette az 1980. évi népszámlálás előkészítő munkáját, s vá­zolta a további tennivalókat. * Mint a lakosság körében ismeretes, jó ideje tart már megyénk településein a né­pességnyilvántartási személyi számok kiadása. Igaz, rövi­desen múlt időben lehet nyugtázni azt az igen fontos munkát, amit e vonatkozás­ban, az állampolgárok aktív, segítőkész közreműködésével elvégeztek a tanácsok illeté­kes dolgozói. Fejér megyében — mint erről dr. Herczeg István szólt — a lakosság 95,4 százalékának érkezett meg az állami népességnyil­­vántartástól a személyi szá­ma. Ez az arány jobb az or­szágos átlagnál. A megye állandó lakosai­nak száma jelenleg 419 992. Ennyi helyi nyilvántartólapot kezelnek. Kiadható 373 000 lakosnak a személyi száma. És ezek többségét már be is ragasztották a személyi iga­zolványokba. Dunaújváros­ban — ahol példásan szer­vezték meg e munkát — va­lamint a nagyközségekben és a községekben lényegében be­fejeződött a számok kiosztá­sa. Székesfehérváron tegna­pig a lakosság mintegy 84 százaléka kapta meg a sze­mélyi számot. Jó ütemben végzik e munkát a megye­­székhelyen : naponta 950— 1000 ember jelenik meg a népességnyilvántartó cso­portnál ez ügyben. Így előre­láthatólag október végéig be­fejeződik a munka. Az is tény, hogy me­gyénkből mintegy 18 ezer gépi nyilvántartó lapot visz­­sza kellett küldeni egyezte­tésre. Ugyanakkor több ezer lakosnak még nem érkezett meg a személyi száma. Az állampolgároknak kö­szönetet mondtak a fegyel­mezett, segítőkész megjele­nésért. Ezután viszont arra kérik mindazokat, akik még nem kapták meg a személyi számuka­t, hogy türelemmel várjanak és november 1-től csak névre szóló, meghívó vagy idézés (ez utóbbit akkor küldik, ha valaki a meghí­vásra nem jelentkezik) kéz­­hezvétele után jelentkezzenek a személyi számért. — n. e. — Három szakkiállítás A Budapesti Nemzetközi Vásárközpont idei programjának utolsó három szakkiállítását, a korrózióvédelmi Hungarokort, az elektronikai Mipel és a környezetvédelmi Protenvita nem­zetközi bemutatót kedden délelőtt nyitotta meg Pál Lénárd akadémikus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. Október 28-ig a három kiállítás látogatói a magyar vállalatok és szövetkezetek kínálatával együtt 19 ország műszerei és be­rendezései láthatók.

Next