Fejér Megyei Hírlap, 1980. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-03 / 1. szám

2. OLDAL Munkásgyűlésekről jelentjük A Videoton tovább akar és fog fejlődni... A Videoton Elektronikai Vállalat Ságvári üzemében tegnap reggel 7 órakor kez­dődött a hagyományos év eleji munkásgyűlés. A Vi­deotonban nemcsak a hely­szín és az időpont jelenti a hagyományt, hanem az is, hogy ezeken a munkásgyűlé­seken mindig őszinte, kriti­kus hangon szólnak az előző év munkájáról és elmondják az új esztendő terveit, ismer­tetik a kollektíva előtt álló feladatokat. A Videoton munkásgyűlé­­sésén részt vett Brunner Ist­ván, az MSZMP Székesfehér­vári városi Bizottságának el­ső titkára. Németh Ottóné, a vállalati szakszervezeti bizottság tit­kára köszöntötte a dolgozó­kat, majd Papp István, a Vi­deoton vezérigazgatója lépett a mikrofonhoz. Bevezetőjé­ben áttekintést adott a múlt év — az ötödik ötéves terv negyedik esztendeje — ered­ményeiről. — A Videoton kollektívája — mondotta a vezérigazgató — eredményes évet zárt, 1979- ben alapvetően sikerrel tel­jesítette feladatait. Mindazt, amit egy esztendővel ezelőtt célul tűzött ki ez a közösség, sikerült elérni. Erősödtek a kedvező tendenciák, javult a munkafegyelem, a termelé­kenység. Többek között ez tette lehetővé, hogy számos kedvezőtlen körülmény elle­nére sikerült előrelépni. Azok a jelenségek, melyek a hazai piacon a televíziós­ készülé­kek körüli zavarokat, ellátá­si hiányosságokat okozták, nem a gyár hibájából ered­tek. Elsősorban a kereske­delmi szakemberek tévedtek a kereslet felbecsülésénél, s a pótlólagos megrendelések késve jutottak el a gyárhoz.­­ A Videoton árbevételi terve 1979-re nyolcmilliárd­négyszázhatvannyolcmillió forint volt, ezt a tervünket száztizenkétmillió forinttal túlteljesítettük. Termékeink 68 százaléka exportra került , és ez a szám jól jelzi, mennyire nyitott a Videoton a külső piacok hatása előtt. Számos kedvezőtlen hatás ért bennünket, ezek veszteséget okoztak, de nagy hiba lenne most e veszteségeken kese­regni. A Videoton megpró­bált és megpróbál védekezni a kedvezőtlen hatások ellen, mégpedig úgy, hogy hatéko­nyabban, termelékenyebben dolgozunk mindannyian. Ez a korszerű termelés követel­ménye, de végső soron ez mindannyiunk belső igénye is.­­ Akárhogyan is változik a piac, az eladók versenyé­ből az kerül ki győztesen, aki jó minőségű terméket gyárt, a lehető legkisebb ön­költségen és a kor színvo­nalán. Termékeink gyártásá­nál a korszerűség a tervező kollektíva feladata, de az anyag- és energiatakarékos­ságban, a határidőre és jó minőségben történő elkészí­tésben már mindenkinek bő­ven akad tennivalója. A költségek csökkentése, nem utolsósorban munkafegyelem kérdése, a munkafegyelem színvonala pedig jelzi egy közösség erejét, önbecsülését, erkölcsi színvonalát. A mun­kafegyelem nem magánügy, elsősorban a példa erejével lehet hatni társainkra. A továbbiakban, a termelés műszaki színvonaláról szólva mondotta a vezérigazgató a következőket: — A Videoton tovább akar és tovább fog fejlődni. A gyártmányfejlesztésre több mint 400 millió forintot for­dítunk, a folyamatos fejlesz­tés nélkülözhetetlen mun­kánkhoz, piaci versenyképes­ségünkhöz. Minden területen feltárjuk tartalékainkat, hogy a gazdasági élet módosított szabályozói mellett, azok cél­jainak megfelelően is ered­ményesen dolgozzunk. Meg kell tartani rangunkat, te­kintélyünket, eredményein­ket a munkában, így válik lehetővé, hogy megtartsuk mindazt, amit életszínvonal­ban elértünk. Szélesíteni kell a differenciált bérezést, ér­vényesíteni kell a bérek ösz­tönző hatását. A Videoton munkásgyűlése Németh Ottóné zárszavával ért véget. 7500 autóbusz egy év alatt Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár székesfehérvári gyárában — a több éves szo­kásnak megfelelően — az el­ső munkanapon munkásgyű­léssel zárták a múlt évet, s nyitották meg az új eszten­dőt. Jóllehet a nagygyűlés alaphangját meghatározta a sikeres tervteljesítés, a részt­vevők a vállalat tevékeny­ségének kritikus értékelését hallhatták. Nyári Istvánnak, a gyár szakszervezeti bizottsága el­nökének megnyitója után Kelemen Pál főmérnök is­mertette a tervfeladatok tel­jesítésében elért eredménye­ket, s részletesen ismertette a segítő és gátló tényezőket. A gyár 1979. évi termelési terve 7200 autóbusz volt, amit 300 darabbal sikerült túlteljesíteni. A felülterme­­lést indokolja, hogy a több­let akár tőkés piacon is jól értékesíthető. A többletter­melés révén például a tőkés export az előirányzott 23 millió helyett 25 millió dol­lár volt, de kedvezően ala­kult a szocialista kivitel is. Annak ellenére, hogy az egy­mástól lényegesen eltérő, sokféle típus nehéz feladatot rótt a gyárra, a piaci bizton­ság szempontjából — kész autóbuszok és részegységek­ben gyártott KD kivitelében is — előnyös volt a választék további bővítése. Értékelésében Kelemen elv­társ a végzett munka ered­ményességét még egy jellem­ző számadattal támasztotta alá: az egy munkásra jutó autóbusztermelés a korábbi évi 2 darabról, 2,3 darabra nőtt. A javuló színvonalú anyag- és energiamegtakarí­tásnak, a szervezettebb mun­kavégzésnek és egy sor egyéb tényezőnek köszönhető, hogy 1979-ben az egy főre jutó át­lagbér — mintegy ötszázalé­kos éves bérfejlesztéssel — 44 080 forintra emelkedett. Előre láthatólag az 1980-as év sem lesz gondoktól men­tes. Anyagellátási, kereske­delmi problémák előre nem tervezett, veszteséggel járó átállásokat követeltek, s van­nak még megoldandó műsza­ki, technológiai és szervezési feladatok a termelés terüle­tén. Figyelmeztető a mi­nőség terén tapasztalt vissza­esés, amit legszemléleteseb­ben a selejt összegszerű emelkedése bizonyít. Megál­lapítható továbbá az is, hogy a gazdálkodó egységek nem élnek a bértömeg-gazdálko­dás nyújtotta lehetőségekkel, például létszámfelesleget se­honnan sem jelentettek. Végezetül Kelemen elvtárs felhívta a figyelmet arra, hogy a változó gazdasági kö­rülményekhez való igazodás felelős magatartást követel a gyár valamennyi dolgozójá­tól. A nagygyűlésen felszólalt még Khaut András, a gyár pártbizottságának titkára is. Közös erőfeszítésre szólította fel a minőség, a munka szer­vezettsége javításában, vala­mint a takarékosság komplex értelmezésében a munkáso­kat és vezetőket egyaránt. tpi py 8 Imi Imi Imi X X. Teherán Kedden huligánok egy cso­portja provokációt hajtott végre a Szovjetunió teheráni nagykö­vetsége ellen. A csoport beha­tolt a nagykövetség területére, de a diplomáciai képviseletet őrző iszlám forradalmi gárdisták eltá­volították őket onnan. A huligá­nok nem voltak hajlandók közöl­ni nemzetiségüket. Rijad Lemondott Mekka kormányzó­ja, és több más magas rangú szaúdi katonatisztet királyi ren­delettel eltávolítottak hivatalá­ból, nyilvánvalóan a múlt havi véres mekkai mecsetfoglalással összefüggésben. A rijadi rádió szerint a mekkai kormányzó „egészségi okokból” nyújtotta be lemondását, s Khaled király el­fogadja azt. Utódját még nem je­lölte ki, Új-Delhi Indiában a választásokkal kap­csolatos rendzavarásokról szá­moltak be a hírügynökségek. Mint ismeretes, Indiában csütör­tökön és vasárnap 361 millió sza­vazásra jogosult állampolgár 529 parlamenti képviselőt választ 4600 jelölt közül. Indira Gandhi pártja választási kilátásairól bi­zakodóan kijelentette: győzelme esetén hajlandó újra vállalni a miniszterelnökséget. Lisszabon Francisco da Carneiro, az új portugál miniszterelnök ismer­tette kormánya névsorát. A de­cemberi választásokon győztes jobboldali pártkoalíciót képvise­lő kabinet a kormányfővel együtt 15 tagú. A miniszterelnök szo­ciáldemokrata pártja a kormány­fői poszt mellett még nyolc mi­niszteri tárcát kapott. A koalíció másik pártját, a demokratikus centrumpártot (CDS-t) öt mi­niszter képviseli a kabinetben, egy független tagja is van a kormánynak, amelyet csütörtö­kön iktatnak be hivatalába. A jobboldali kabinet hatfős több­ségre számíthat a nemzetgyűlés­ben. New York A Biztonsági Tanácsnak az amerikai-iráni konfliktussal foglalkozó vitájában a résztvevők többsége hangsúlyozta, hogy bé­kés úton kell megoldani a két ország közötti problémákat. Rá­mutattak azoknak a lépéseknek a veszélyére, amelyek csak a fe­szültség éleződéséhez vezethet­nek. Róma II. János Pál a terrorizmust és a fegyverkezési versenyt jelölte meg, mint a két legnagyobb bajt, amely az emberiséget fenyegeti az új évtizedben, az elmúlt év utolsó szentmiséjén mondott be­szédében, amelyet a hagyomány­nak megfelelően a I­ Gesu­­ban, a jezsuiták templomában tartott hétfőn este. Quebec Szilveszter éjszakáján tűz ütött ki a Montreáltól 500 kilométerre fekvő Chapais kanadai bányavá­ros egyik éjjeli szórakozóhelyén. A szerencsétlenség következtében 41 személy életét vesztette, ötve­­nen súlyos égési sérüléseket szenvedtek. Több személy eltűnt. Nemzetközi élet Üdvözlő távirat Vorosilovgrád megyéből B. Goncsarenko, a Vo­­rosilovgrád megyei párt­­bizottság első titkára, és V. Liszk­in, a Vorosilov­­grád megyei tanács elnöke táviratban köszöntötték Ta­kács Imrét, a Fejér megyei pártbizottság első titkárát, az új esztendő alkalmából. „Fogadják szívből jövő jókívánságainkat — han­goztatja a távirat —. A megyei pártbizottság és megyénk valamennyi dol­gozója nevében kívánunk önnek és Fejér megye min­den dolgozójának sok bol­dogságot, és sikereket az új, 1980. évben. Munkál­kodjunk együtt a kommu­nizmus építéséért és az em­beriség békéjéért.” Waldheim Teheránban Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének főtitkára kedden délben Teheránba érkezett. A repülőtéren az újság­írók arról faggatták, hogy számít-e Khomeini aja­­tollahhal való találkozóra. Waldheim közölte, hogy iráni programjának meg­szervezésében a teheráni kormány illetékes, amely­nek meghívására tartózko­dik Iránban — abban a reményben, hogy látogatása hozzájárulhat az iráni— amerikai kapcsolatok vál­ságának megoldásához. Az ENSZ főtitkárát a teheráni repülőtéren Ghatbzadeh iráni külügy­miniszter fogadta. Bécsi beszélgetések I. Jószomszédságban A magyar bécsi nagykövetségen talán én voltam az első „nemhivatalos honi állampolgár”, aki megpillanthatta a két miniszter aláírását. Dr. Kun Pál, a konzuli osztály vezetője hozta nagy örömmel az államközi okmányokat, amelyek a magyar és az osztrák belügyminiszter azóta már jól ismert megegyezését foglalják magukban. A bűnüldözés természete­sen csak egyik területe annak a rendkívül széles körű és köz­vetlen kapcsolatrendszernek, amely Magyarország és Auszt­ria között kialakult. Összességében a békés egymás mellett élés elvének, Helsinki szellemének példamutató érvényesülé­sét látjuk a két különböző társadalmi rendszerű ország hagyományos és gyümölcsöző együttműködésében. A legutóbbi hónapokban is egymást követték politiku­saink találkozói. A magas szintű eszmecseréken szüle­tett elvi döntéseket a gya­korlati intézkedések és megállapodások követik. Így a gazdasági, kereske­delmi, idegenforgalmi té­mákban is meggyorsult az együttműködés. Osztrák cé­gek vesznek részt például a magyar szállodaipar fej­lesztésében, előkészületek folynak a közös országhatár­nál lévő lignitmező feltá­rására, és sorolhatnánk to­vább a példákat. Jó néhány magyar üzem és vállalat épí­tett ki partneri, kooperációs kapcsolatokat az osztrák cé­gekkel. A kétoldalú kapcsolatok­ról beszélgetünk dr. Yuri Standenat tanácsossal, az osztrák külügyminisztérium­ban.­­ A magyar—osztrák együttműködés különösen kedvezően alakult ebben az évben a kölcsönös igények­nek megfelelően. Figyelemre méltó, hogy egyre több szer­ződéses kapcsolat jön létre a legkülönbözőbb területe­ken. A rendszeres konzultá­ciók szintén megkönnyítik munkánkat. Gazdasági té­ren nagy az előrehaladás, bár még nincsenek teljesen kimerítve a lehetőségek — gondolok itt egyebek között a vámkérdésekre. Mind a két felet érdeklő terveken dolgozunk az energiaellátási együttműködés javítására. — Hogyan ítéli meg a to­vábbi lehetőségeket? — Jónak tartom a kilátá­sokat. Az elmúlt évhez ha­sonlóan ezután is arra lesz szükség, hogy a kölcsönösen kedvező folyamatokat elmé­lyítsük és fejlesszük Auszt­ria és Magyarország között. Osztrák partnereink nem­csak az államközi, hanem az emberi kapcsolatok erő­sítését is előtérbe helyezik. Ezt például a vasutasok or­szághatárokon átnyúló ba­rátságával, közös szakmai érdeklődésével hozza össze­függésbe Fritz Prechtl par­lamenti képviselő. Teszi ezt annál is inkább, mert hiva­tása egybekapcsolódik a vas­úttal és jól ismeri a MÁV háza táját, a magyar vas­utasokat, különösen a ha­tárközeli vidéken. Sőt, mint szociáldemokrata képviselő, az ideológiai különbségek el­lenére sem látja akadályát a konstruktív véleménycserék­nek. Munkáját megszakítva, készséggel nyilatkozik: — A szociáldemokrata pártban legutóbb felvetődött a közös energiagazdálkodás gondolata Európa nyugati és keleti része között, ön sze­rint ez milyen lehetőségeket rejt magában az osztrák— magyar együttműködés szempontjából? — A világ energiaproblé­mái közismertek, nálunk éppúgy jelentkeznek, mint másutt. Nos, éppen az em­lített energiaegyütműködés­­be illene bele, mondjuk kö­zös erőművek létrehozása, energiarendszereink egybe­kapcsolása, egymás kisegí­tése. Ezek egyelőre távlati tervek, de már vannak konk­rét előkészületek is. Bármikor és bárhol kerül szóba a „magyar—osztrák párbeszéd”, nem feledkeznek meg a bécsi Collegium Hun­­garicumról sem. Az első vi­lágháború után alapított in­tézmény jelenleg is egyik fő feladatának tartja a ma­gyar kulturális értékek szé­les körű megismertetését Ausztriában.­­ Legutóbb igen nagy sikere volt a Salzburgi Ma­gyar Heteknek. Az elkövet­kező időszakban a távolabbi osztrák tartományokban is aktívabb kulturális missziót akarunk betölteni — mond­ja Kozma Gyula, a Collegi­um Hungaricum igazgató­­helyettese. A bécsi Duna-parton ön­kéntelenül eszébe jut az embernek, hogy nyolc orszá­got szel át Európában ez a folyó. A jószomszédságnak a vízi országútja Bécset Bu­dapesttel köti össze. Szabó Róbert (Következik: Törekvések a külkereskedelemben) FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1980. JANUÁR 3. KOMMENTÁR Egy rágalomhadjárat háttere A legújabb hírek szerint Afganisztánban visszatér rendes kerékvágásába az élet, de a nemzetközi porond nyugati rá­galmaktól hangos. Az Egyesült Államok egyik legtekintélye­sebb lapja, a Washington Post olyan címet ad egyik „elemző” cikkének, amely önmagában is jól érzékelteti, mire igyekszik felhasználni az afganisztáni fejleményeket az amerikai veze­tés. A cím így hangzik: „Az enyhülés halott...” Az afgán helyzetre való nyugati — elsősorban persze amerikai — rea­gálás félreérthetetlenül beleillik abba a szovjetellenes kam­pányba, amelynek célja nem utolsósorban belpolitikai ter­mészetű: hidegháborús hisztéria felkorbácsolásával próbál „nemzeti egységet” teremteni és ennek nyomán a hivatalban lévő apparátus számára szavazatokat szerezni. Mi az igazság Afganisztán körül? Ez a stratégiailag fontos helyen lévő ország a földkerekség egyik legelmaradottabb ál­lama volt: nyomor, tudatlanság, teljes kiszolgáltatottság ju­tott osztályrészül a népnek és a társadalom szerkezete szinte középkori szinten konzerválódott. Az utóbbi években azonban sokasodtak annak jelei, hogy a magas hegyek sem zárhatják el légmentesen Afganisztánt a világ változásaitól. Itt is meg­születtek azok az erők, amelyek az immár másfél évtizede megalakult forradalmi párt vezetésével győzelemre akarták — és tudták — vinni az új életért vívott küzdelmet. Diadal­maskodott az áprilisi forradalom és az afgán nép Taraki el­nök vezetésével megindult az új élet útján. A belső ellenfor­radalmi és a külső reakciós erők azonban nem nyugodtak be­le pozícióik elvesztésébe. Fő céljuk az új rendszer lejáratása, katonai, gazdasági és politikai meggyengítése volt. Egyre nö­vekvő mértékben folytatták fegyveres beavatkozásaikat és provokációikat. Kívülről, lényegében az Egyesült Államok im­perialista köreinek, a kínai és pakisztáni vezetők támogatá­sával. A reakció népellenes törekvései megvalósításához po­litikájával Hafizullah Amin államfő is hozzájárult. Amin szeptemberben puccsal buktatta meg Taraki haladó rendsze­rét, a törvényesség durva megsértésével és visszaéléseivel be­feketítette az áprilisi forradalom eszményképeit. Ilyen helyzetben, a szovjet—afgán szerződés és az ENSZ- alapokmány megfelelő cikkelye alapján fordultak segítségért a szomszédos Szovjetunióhoz a hazájuk érdekeit valóban szí­vükön viselő afgán erők — és a segítség nem is maradt el. „Országunk — írja a Pravda — nem titkolta: nem engedi meg, hogy Afganisztánt a Szovjetunió déli határán imperia­lista agresszió előkészítésének ugródeszkájává változtassák.” Ez az állásfoglalás különösen azoknak a híreknek a fényé­ben tűnik indokoltnak, amelyek szerint az Egyesült Államok fokozza fegyverszállításait Pakisztánba, amely eddig is az Afganisztán elleni támadások fő kiindulópontja volt. Harmat Endre

Next