Fejér Megyei Hírlap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-01 / 127. szám

■ ,, ,, ■ - > ’ › - ■I A SZAVAKON TÚL — TETTEKKEL — KISIPAROSOK A LAKÓHELYÉRT FALU VASÁRNAP TANÍTÓ VOLTAM FEJÉR MEGYEI Vasárnap, v.:­­ ? ■ ' 1980. június 1. Wk­­gl XXXVI. évfolyam, nj . 127. szám m tl'TTiVI f ||1' fj'J’i J fVf I'/JT'HTiTjPnBiJ III TTJTTTT'M Ára: forint Atmoszféra és bioszféra vizsgálatok Tegnap: féltucat kísérlet Moszkva A szokásosnál 50 perccel később volt éb­resztő szombaton a Szaljut-6 űrállomáson dolgozó nemzetközi űrexpedíció részére, mert a kísérleti programban szereplő feladatok tel­jesítése miatt pénteken este valamivel később mentek aludni is. Míg az állandó személyzet tagjai, Leonyid Popov és Valerij Rjumin a szombati könnyí­tett munkarendnek megfelelően viszonylag több szabad időt kapott — bár természetesen el kellett végezniük a berendezések ellenőr­zését és a számukra igen fontos tornát, emel­lett néhány kísérletet is­­, a látogatókra sok munka várt: az űrállomáson töltött napok alatt nem sok idő jutott pihenésre. A délelőtti munkarendben a Föld megfi­gyelése és filmfelvételek elkészítése szerepelt. Valerij Kubászov és Farkas Bertalan napi programja mintegy féltucat kísérletet irány­zott elő, főként az atmoszféra és a bioszféra vizsgálata terén. Az űrállomás lakói együtt ebédeltek és vacsoráztak, s együtt készítették elő, tartották meg napi televíziós riportjukat is, amelyben beszámoltak a szombati esemé­nyekről. A szovjet—magyar űrex­pedíció szombati programjá­ban szereplő „Bioszféra—M” program célja az érdekesebb földfelszíni képződmények és a természeti jelenségek ta­nulmányozása. E kísérletben az űrhajósok személyes dön­tésük, szabad szemmel vég­zett megfigyeléseik alapján készítettek kézi kamerájuk­kal színes fényképfelvétele­ket. A „Bioszféra—M” program négy egységből állt. A „Kár­pát” kísérletben geomorfoló­giai célból fényképezték a Földfelszín meghatározott te­rületeit — köztük a Kárpát­medencét; a „Metamorf” kí­sérletben a geológiai határ­vonalak és törésvonalak te­rületét, s az átalakulás sza­kaszában lévő geológiai kép­ződményeket (vulkánokat, fiatal medencéket stb.) fény­képeztek. Az „ókeán” kísér­letben az óceánokról készí­tettek felvételeket: vizsgál­ták a partvonal alakulását, a nagy kiterjedésű óceáni ör­vényeket, a víz mozgását, tisztaságát, a planktonfel­halmozódásokat; a „Ciklon” kísérlet célja pedig az űr­komplexumról megfigyelhe­tő meteorológiai jelenségek (ciklonok, időjárási frontok) fényképezése volt. A „Bioszféra—M” prog­ram keretében vizsgálni kí­vánt területekről és jelensé­gekről az űrhajósok térkép­­vázlatokat és részletes le­írást vittek magukkal, eze­ken belül azonban saját megfigyeléseik alapján sza­badon választhatták ki a megfigyelési objektumokat. Farkas Bertalan és Valerij Kubászov a többi kísérlet­­nél is nagyobb kedvvel haj­totta végre ezt a programot, hiszen — mint az eddigi rá­diókapcsolatok során kide­rült — mindkettőjük ked­venc foglalatosságai közé tartozik a Földfelszín megfi­gyelése és fényképezése. A Szojuz—36 űrhajósai, szombaton is folytatták a légkör kutatását. E célt szol­gálta a „Polarizáció—1” és a „Polarizáció—2” kísérlet — mindkettő a navigációs fel­adatok végrehajtásához kap­csolódik. A navigációs optikai ké­szülékek által végzett mé­rések adatai attól függően változnak, hogy az űrhajó milyen távolságban repül a földtől, s hogy az adott tér­ségben milyen a légtér álla­pota. A „Polarizáció—1” kísér­let célja a különböző at­moszférikus helyzetek hatá­sainak kutatása azokon a pontokon, ahol a napfényt a föld különböző szögek alatt tükrözi. A kísérletet az űr­hajósok polarizációmérő­ esz­­köz segítségével hajtották végre. A különböző navigációs feladatok végrehajtása során az űrhajósoknak követniük kellett a „földi horizontot”. A Föld megvilágításának kü­lönböző körülményei között a „földi horizont” megfigye­lésének feltételei is változ­tak, s egyes esetekben a megfigyelés erősen megne­hezült. A „Polarizáció—2” kísérlet célja a „Földi hori­zont” mgfigyelési feltételei­nek javítása speciális fény­szűrők segítségével. Lénye­ge a Földfelszín kontrasztjá­nak növelése a terminátor (az úgynevezett árnyékhatár) közelében. Polarizációs fény­szűrő alkalmazásával. A kí­sérlet során az űrhajósok az illuminátorokon át és a műszerek segítségével tanul­mányozták a kontrasztot, s összehasonlították a kapott adatokat. Megtörtént a „Balaton” műszer első kozmikus vizs­gája. Arról a legilletékeseb­bek, a kozmonauták nyilat­koznak, majd a műszer lét­rehozóinak, a Medicor Mű­vek alkotó kollektívájának, azonban már a világűrből érkező első apró hírek meg­nyugvást jelentenek. Czina József, a vállalat gyártmá­nyfejlesztési főosz­tályának vezetője elmondta: " Amikor a szovjet szak­emberek először jártak ná­lunk és ismertették a mű­szerrel szemben támasztott követelményeket, egy csöp­pet magam is elbizonytala­nodtam. Néhányan azt sut­togták : ebbe belebukunk. Szerencsére a javarészt fiata­lokból álló gárda lelkesedése valamennyiünket átlendítette a holtponton. A „Balaton­nal” sikerült megvalósíta­nunk azt, ami az egész or­vosi műszergyártás jövője: a maximális üzembiztonságot és a miniatűr méreteket. HVDSZ Küldöttértekezlet és választás Tegnap reggel kezdte meg munkáját a Helyiipari és Város­gazdálkodási Dolgozók Szakszervezete Fejér megyei Bizottsá­gának küldöttértekezlete. A megye szakszervezeti tagságát nyolcvanöt küldött képviselte, és meghívottak is részesei vol­tak a tanácskozásnak. A vendégek között köszöntötték Bod­nár Lászlót, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának tagját, Fogarasi Tibort, Fejér megye Tanácsának általános elnökhe­lyettesét és Kovács Istvánt, a S­VDSZ elnökségének tagját. Kiss György a megyei bi­zottság titkára beszámolt az elmúlt öt esztendőben vég­zett munkáról. A gazdasági tevékenység elemzésekor el­mondta, hogy nehéz hely­zetben is számos vállalat jó eredményeket ért el. Több vállalat és költségvetési üzem nyerte el a „Kiváló vállalat” címet és részesült miniszteri dicséretben. A dunaújvárosi Ingatlankezelő és Városgaz­dálkodási Vállalat egymás után hét alkalommal, a szé­kesfehérvári IKV pedig öt ízben nyerte el a „Kiváló” címet. A fehérváriak a Mi­nisztertanács és a SZOT „Vö­rös Vándorzászló” kitünte­tést is megkapták. Az örömet jelentő ered­mények mellett az előadó szólt a gondokról, közöttük a munka- és üzemszervezés hiányosságairól. Ezek fel­számolásában segítséget nyújthat a mind jobban megerősödő szocialista bri­gádmozgalom. A szocialista brigádok — jelenleg 179 brigád több mint kétezer tagot számlál — rugalmasan kapcsolódnak az országos vagy ágazati kez­deményezésekhez. Ilyen pél­dául a garancia­vállalás, vagy a patyolatos „Munkád mellé add a neved” mozga­lom. A szocialista brigádok a társadalmi munkaakciók­ban és a kommunista szom­batokon végzett 12 X 35 per­ces mozgalomban is részt vettek. A bérkérdésekről számot adva a megyebizottság tit­kára elmondta, hogy a mű­szakpótlék bevezetése szá­mos helyen kedvező válto­zást hozott, s általában az átlagbérek az átlagjövedel­meknél gyorsabban növeked­tek. Szólt a munkakörülmények javulásáról: csökkent a ne­héz fizikai munka és az egészségre ártalmas helyek, valamint a kulturálatlan munkahelyek száma. Javult a szociális létesítményekkel való ellátottság is. Az elmúlt öt esztendőben javult a munkavédelmi hely­zet, amely főként a rendsze­res képzésnek, munkavédel­mi bejárások és ellenőrzések­nek köszönhető. Csökkent az üzemi balesetek száma. Az egészségügyi ellátást hat vállalatnál saját üzemorvos segíti. Javult a táppénzes fe­gyelem, s rendszeresek a nyugdíjasokkal, illetve gye­sen levő anyákkal való ta­lálkozások. Külön is kieme­lendő, követésre méltó pél­dául a Víz- és Csatornamű­­vek ezirányú tevékenysége. A beszámoló kitért a kul­turális ügyek intézésére, kezdve az általános iskolát el nem végzettek oktatásától az olvasómozgalomig, szólt az üdültetés gondjairól és más szociális kérdésről. A beszámolót követő vitá­ban többek között szót kért közgazdasági munkabizottság vezetője, a nőbizottság va­lamint a gazdasági-pénzügyi bizottság vezetője. A szünet után kedves ese­ményre került sor. Stumpf Fer­értené küldött javasolta, hogy a küldöttértekezlet a HVDSZ egész megyei tag­sága nevében küldjön üdvöz­lőtáviratot az űrben dolgozó magyar—szovjet párosnak. Javaslatát nagy taps fogad­ta. A vita és az ezt követő válaszadás után került sor a választásra. A küldöttek 11 tagú megyebizottság­ot vá­lasztottak. 11 személyt pe­rlig SZMT küldöttnek vá­lasztottak. A . TTVn.CI’7, Tv*ocrvf‘Vv7n++«.q­­ff-ínplr okrtöVp Jithns? Valtar­ió fi tv ára ismét Kiss Cherou lett. M. E. Kukorica­termelési verseny A Fejér megyei Mezőgaz­dasági Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetsége ál­tal szervezett kukorícater­­melési verseny eredményeit a napokban értékelték. En­nek eredményeként került sor tegnap arra a kis házi ünnepségre, amelyet a szé­kesfehérvári Szabad Élet Termelőszövetkezetnél tar­tottak. A megye termelő­­szövetkezetei között folyó versenyben ugyanis ők let­tek az elsők. Vezetőségi ülésen nyújtot­ták át Varjas Gyula tsz­­elnöknek az első helyezé­sért járó oklevelet és dísz­vázát. A Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetsége ne­vében Cserhalmi István ad­ta át a díjakat. A Szabad Élet Termelő­­szövetkezet 1979-ben az 1978. évhez viszonyítva 560 hektárról 1112 hektárra nö­velte a vetésterületét. Az összes hozam — ugyancsak 1978. évhez viszonyítva — 43,4 tonnával szemben 94,7 tonnára növekedett. Igen magas — 85 mázsa feletti — a hektáronkénti termésátl­­ag is, amelynek következ­tében kedvezően alakult az önköltség. A versenyben második helyet a soponyai Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet érte el, harmadik helyet a pusztaszabolcsi Mező Imre Termelőszövetkezetnek­ ítél­ték oda az értékelés során. Könyvhét­­ megyei megnyitó Az 51. ünnepi könyvhét megyei megnyitóját ezúttal a harmincadik évfordulóját ünneplő Dunaújvárosban rendezték meg. A Dózsa mo­zi előtti téren már kora dél­után nagy forgalmat bonyo­lítottak le a könyvárusok. A szokásos könyvheti slágerek — Körkép, Irószemmel, Ri­valda­­ mellett elsősorban a dedikáló írók művei iránt volt nagy az érdeklődés. A „Város lesz csakazértis .. című kötet péntek délután egyedül Dunaújvárosban volt kapható, ismerősök, ba­rátok és ismeretlenek egy­aránt sokáig ostromolták dedikációért a Dunaújváros­ról szóló szociográfia szerző­jét, Miskolczi Miklóst. Pasztner Frigyes, a Fejér megyei Tanács V. B. műve­lődésügyi osztályvezetője megnyitó beszédében méltat­ta a könyvhét jelentőségét, hangsúlyozta, hogy ismere­teink alapvető forrása a könyv. Az 51. ünnepi könyv­hét megnyitóján megjelent Sudár Iván, az MSZMP Fe­jér megyei Bizottságának tit­­­kára, Gadanecz György, a­ dunaújvárosi pártbizottság első titkára, Nagy Jenőné a Fejér megyei Tanács elnök­­helyettese. A dunaújvárosi könyvhét megnyitó napján került sor az első író-olvasó találkozó-­­ra is, az MMK könyvtárának vendége Boldizsár Iván volt.

Next