Fejér Megyei Hírlap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-01 / 152. szám
I. OlDAL Katusev Budapesten Hétfőn szovjet küldöttség érkezett hazánkba a magyar —szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 25. ülésszakára. A delegációt Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a kormányközi bizottság szovjet tagozatának elnöke vezeti. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Marjai József miniszterelnök-helyettes, a bizottság társelnöke és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete fogadta. T* CICVICLCA Budapest Leonyid Brezsnyev az SZKP KB főtitkára,, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke táviratot intézett Losonczi Pálhoz abból az alkalomból, hogy újraválasztották az Elnöki Tanács elnökévé. Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szintén táviratban fejezte ki jókívánságait Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökévé történt újbóli megválasztása alkalmából. Tel Aviv Izraeli katonai kommandóosztagok vasárnap éjjel megtámadtak egy dél-libanoni palesztin tábort — jelentette be Tel Avivban a katonai parancsnokság. A tájékoztatás szerint az akciót „meglepetésszerűen” hajtották végre. A támadók — Tel Aviv állítása szerint — több palesztin harcost megöltek és károkat okoztak a tábor létesítményeiben. Palermo Senki sem maradt életben az Itavia olasz légitársaság pénteken éjszaka szerencsétlenül járt DC—9-es gépének utasai közül és személyzetéből — jelentették be szombaton az olasz hatóságok. A mentőalakulatok eddig 42 holttestet találtak a szerencsétlenség színhelyén, Palermótól 120 mérfölddel északra, a nyílt tengeren. A kutatóhajók és repülőgépek tovább folytatják a kutatást. A gép „fekete doboza” még nem került meg. U . '■Teherán A Banidad című teheráni l lap úgy értesült, hogy Baniszadr köztársasági elnök felajánlotta lemondását Khomeini ajatollahnak. Baniszadr állítólag kijelentette:v,az erről szóló levél Khomeislíji kezében van; lemondásom bármikor realizálható, ha az ajatollah úgy ítéli meg: eltértem az iszlám szellemétől vagy a forradalom irányvonalától”. Kairó Hatosikreket szült egy 25 éves egyiptomi asszony vasárnap Kairótól 300 kilométerre fekvő egyik kisvárosban. A hat újszülött és az anya — hétfő délutáni jelentés szerint — egészséges. Az ikreknek már négy testvérük van: egy fiú és három leány. St Párizs „Az 1980. március 27—28-i ’‘érőszakszervezet” elnevezésű „titkos terrorszervezet tagjai szombaton elrabolták a Francia Munkáltatók Országos Tanácsának (CNPF) alelnökét, Michel Mauro-Lambiere-t. A gyáros azután tűnt el, hogy szombaton délelőtt autón elhagyta Confolens-i ottjhonát. A terroristák har-mincmillió francia frank váltságdíjat és bebörtönzött társsaik azonnali szabadon engedését követelik. Anchorage Edmund Muskie külföldi körútjának befejeztével vasárnap amerikai földre, az alaskai Anchorage-be érkezett. Az Egyesült Államok külügyminisztere előzőleg több mint 20 nyugat-európai és ázsiai országban tárgyalt. Moszkvában a nyugatnémet kancellár Bonn A szovjet vezetők meghívására hétfőn kétnapos látogatásra Moszkvába utazott Helmut Schmidt az NSZK szövetségi kancellárja és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter. Kíséretükben vannak Günther van Well külügyminisztériumi államtitkár, Klaus Bölling kormányszóvivő, Berndt von Staden és Horst Schulmann, a kancellári hivatal osztályvezetői, valamint több szakértő. A szovjet fővárosban csatlakozik a delegációhoz Hans-Georg Wieck, az NSZK moszkvai nagykövete. Hétfőn Bonnban megerősítették: a látogatás befejeztével Genscher külügyminiszter szerdán reggel Washingtonba repül, hogy „első kézből” tájékoztassa Carter amerikai elnököt a moszkvai tárgyalásokról. A többi NATO-partner tájékoztatása állítólag van Well államtitkár feladata lesz. Moszkva A szovjet kormány meghívására hétfőn délben Moszkvába érkezett Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja, valamint Hans-Dietrich Genscher alkancellár, külügyminiszter. A Vnukovói repülőtéren a vendégeket Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin miniszterelnök, Andrej Gromiko külügyminiszter és más hivatalos személyiségek fogadták. Moszkvában hétfőn megkezdődtek a szovjet—nyugatnémet tárgyalások. A megbeszéléseken szovjet részről Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke vesz részt. A nyugatnémet felet Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja és Hans-Dietrich Genscher alkancellár, külügyminiszter képviseli. * * * Szászt Júlia, az MTI tudósítója írja: Zászlódíszt öltött hétfőn délelőtt a Vnukovói repülőtérről Moszkva központjába vezető Lenin sugárút: a sarló-kalapácsos vörös zászlók mellett az NSZK lobogói a déli órákban érkező Helmut Schmidt kancellárt és Hans-Dietrich Genscher alkancellárt, külügyminisztert köszöntik. A Pravda hétfői száma címoldalán a két nyugatnémet politikus fényképével jelent meg. Az életrajzok ismertetését követően az SZKP KB központi lapja megjegyzi: a szovjet emberek abban a reményben üdvözlik fővárosukban Schmidt kancellárt és Genscher külügyminisztert, hogy látogatásuk hozzájárul majd a két ország közötti kapcsolatok további fejlődéséhez, és ily módon javára válik mindkét népnek, valamint az európai béke és enyhülés ügyének. A látogatást megelőzően Moszkvában hangsúlyozzák, hogy Schmidt kancellár és Genscher külügyminiszter személyében olyan állam vezetői tárgyalnak két napon át a szovjet fővárosban, amely vitathatatlanul vezető szerepet játszik Nyugat-Európában — mind politikai, mind gazdasági, mind pedig katonai téren. E tény pozitív példái közül kétségkívül kiemelkedik a tíz évvel ezelőtt, s éppen a Szovjetunióval kötött szerződés révén kiteljesedett keleti politika, és ennek ösztönző hatása az egész kontinensre. Emellett azonban Moszkvában egy pillanatig sem titkolták, hogy rosszallják a NATO fegyverkezési programjának nyújtott nyugatnémet támogatást Schmidt kancellár személyes szerepét a rakétatelepítési terv elfogadásában. Az európai enyhülés fennmaradásának esélyei, a nemzetközi kérdésekről várható eszmecsere latolgatása mellett a szovjet sajtó az elmúlt napokban több ízben tért ki a két ország kereskedelmigazdasági kapcsolatainak elemzésére, megjegyezvén, hogy a politikai és gazdasági viszony összefügg, kihat egymásra, ellentétes irányuk huzamosan nem tartható fenn. Az NSZK a Szovjetunió legnagyobb tőkés partnere: az évi növekedési ráta átlagosan 25 százalék, a kereskedelem volumene tavaly meghaladta a 4 milliárd rubelt. Az 1980-as részadatok ennél is nagyobb fejlődésről tanúskodnak: az első negyedévben az 1979. évi 887,4 millió rubelről 1234,5 millió rubelre emelkedett az árucsere értéke, és javult az export és az import aránya. Egyre nagyobb szerephez jut az ipari kooperáció, amelynek példái hosszan sorolhatók, kezdve a leglátványosabbal, a nyugatnémet közreműködéssel épült új moszkvai repülőtérrel. A fejlődés alapja az a 25 évre szóló gazdasági együttműködési megállapodás, amelyet Leonyid Brezsnyev 1978 májusi bonni látogatása alkalmával írtak alá, és amelynek keretében újabb és újabb szerződéses programok születnek. A mostani látogatás idején írják alá a hosszú távú ipari-gazdasági együttműködési programot. Képünkön: a nyugatnémet kancellárt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, államfő üdvözli Szovjet vélemény Carter kínai „kártyája” Az Egyesült Államokban befejeződött a választási kampány első fordulója. Győztese a Demokrata Pártnál a jelenlegi elnök Jimmy Carter, a Köztársasági Pártnál Ronald Reagan lett. A Washington Post című amerikai lap az első fordulót értékelve megállapította, hogy Carter sikerét a belpolitikai kérdések tudatos háttérbe szorítása és a külpolitikai problémák előtérbe tolása biztosította. A Fehér Ház külpolitikai tevékenységének feltűnően fontos részévé léptek elő a Kínával fenntartott kapcsolatok. Pekinget az utóbbi időben egymás után keresték fel az amerikai adminisztráció különböző képviselői. Brzezinski, nemzetbiztonsági főtanácsadó ellátogatott még a Nagy Falhoz is, Harold Brown, az USA hadügyminisztere pedig széles körben reklámozott utazást tett a kínai hegyek között, miközben amerikai hadfelszerelések esetleges eladásáról tárgyalt. Teng Hsziao-ping kínai miniszterelnök-helyettes tavaly Washingtonban egyenesen királyi fogadtatásban részesült, tüzérségi díszsortűzzel és pezsgővel. Mindezzel egy időben mindkét irányba szinte özönlöttek a különböző alacsonyabb szintű küldöttségek. Ami a gazdasági kapcsolatokat illeti, az amerikai adminisztráció e téren is számos lépést tett. Washingtonban bejelentették, hogy a jövőben Pekingnek biztosítják a legnagyobb kedvezmény elvét, hiteleket és kölcsönöket bocsátanak az ország rendelkezésére. Kínát felvették a Nemzetközi Valutaalapba is. A kínai vezetők a maguk részéről különböző törvényeket kezdtek kidolgozni és életbe léptetni a külföldi részesedéssel induló vállalkozásokról. A beruházási társaság elnöke, aki 1949-ig egyébként a kínai malom- és textilipar kizárólagos tulajdonosa volt, lelkendezve jelentette ki: „A külföldi beruházások maximuma nincs megállapítva, 100 százalékos külföldi tőkeberuházásokról is szó lehet”. A „kínai kártya” kijátszása ideológiai téren egyenesen groteszk formákat ölt. Az amerikai hírközlő eszközök minden lehetséges módon dicsérik az úgynevezett „kínai modellt”, a Kínai Népköztársaságot gondosan kihagyják a szocialista országok ellen folytatott kampányból. Szóljunk végül röviden a „kínai kártya” katonai vonatkozásairól. Az amerikaiak növekvő erőfeszítéseket tesznek, hogy Kínát nyugati fegyverekkel lássák el. Hua Kuo-feng nemrég Japánban és Keng Piao Amerikában tett látogatása után Washington úgy döntött: Kínának minden korlátozás nélkül el lehet adni úgynevezett „kettős rendeltetésű” berendezéseket, azaz olyan technikai eszközöket, melyek mind polgári, mind katonai célokra felhasználhatók. (Szakértők számításai szerint a kínai hadsereg korszerűsítése 41— 62 milliárd dollár értékű nyugati híradástechnika megvásárlását teszi szükségessé.) Számos nyugati megfigyelő szerint azonban Carter próbálkozásai nem hozzák meg a várt sikert. A protokolldiplomáciai paraván nem mindig tudja elrejteni a két partner — és egyben vetélytárs — sokszor eltérő céljait. Carter joggal érezhet kétségeket a Pekinggel fenntartott kapcsolatok miatt, hiszen Kína valójában túlságosan bonyolult „lap” ahhoz, hogy egyszerűen „ki lehessen játszani”. A szovjet- és haladásellenes politika, amelyben a Carter-adminisztráció és a jelenlegi kínai vezetők egymásra találtak, visszájára is fordulhat az őszi amerikai választásokon. G. Sahov FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1980. JÚLIUS 1. Khomeini felhívása után Folytatódik a „tisztogatás” Iránban Teherán Az Egyesült Államok tovább folytatja hadüzenet nélküli háborúját Irán ellen — jelentette ki Baniszadr iráni elnök a hét végén egy teheráni beszédében. Baniszadr hangsúlyozta: Washington nem változtatta meg Iránnal szembeni politikáját, és ezért továbbra is megoldatlan az amerikai túszok ügye. Washington belső puccsal kísérelte meg az Iszlám Köztársaság szétzúzását — mondotta Baniszadr, rámutatva: az Egyesült Államok, abban reménykedve, hogy kihasználhatja az ország gazdasági és belpolitikai problémáit, a katonaság egy részét, a vallási kisebbségekre építve mozgalmat akart létrehozni az iráni forradalom ellen. Khomeini ajatollah a hét végén erélyes felhívást intézett az iráni állami hivatalokhoz, hogy oldják meg belső problémáikat és törődjenek végre a nép szociális és egyéb problémáival. A vallási vezető sürgette, hogy távolítsák el a közhivatalokból a sah megdöntött rendszerének volt alkalmazottait. Khomeini felhívásának jegyében nagyszabású tisztogató akciók kezdődtek az iráni minisztériumokban, hivatalokban, gyárakban és az egyetemeken. A teheráni rádió vasárnapi jelentése szerint a vizsgáló bizottságok elbocsátották a kőolajipari minisztérium 500 alkalmazottját és csupán az utóbbi napokban újabb 69 egyetemi tanárt, és diákot távolítottak el a teheráni egyetemről a sah rendszerével, és a SAVAK-kal való együttműködés vádjával. Elbocsátották a megdöntött rendszer volt parlamentjének tagjait is. Baniszadr elnök bejelentése szerint csupán a minisztériumokból 4 ezer személyt távolítottak el a tisztogató akciók során. Az USA gyorsítja a fegyverkezést Arbatov nyilatkozata a nemzetközi helyzetről Washington Ha az Egyesült Államoknak az a célja, hogy megváltoztassa az afganisztáni kormányt (amellyel egyébként diplomáciai kapcsolatban van), ne beszéljen békés rendezésről — jelentette ki Georgij Arbatov. A Szovjetunió tudományos akadémiája Amerikakutató Intézetének vezetője a The Washington Post vasárnapi számában megjelent nyilatkozatában elemezte a két nagyhatalom viszonyának kérdéseit. Az Egyesült Államok, Kína, Egyiptom, Szaúd-Arábia közvetlenül támogatja az afgán kormány ellen harcolókat. Ezért nagyon is jogos a Szovjetunió igénye, hogy szűnjék meg a külső agreszszió, a felforgatás, mielőtt teljes mértékben kivonnák Afganisztánból a szovjet csapatokat. Az Afganisztánból történt szovjet csapatkivonás nem jelképes és annak a jele, hogy a Szovjetunió a kérdés politikai rendezésében érdekelt. A Moszkvában adott nyilatkozatban Arbatov akadémikus felidézte, hogy nem a (lényegében helyi jellegű) afgán kérdés vezetett a két nagyhatalom viszonyának megromlásához, ez a folyamat már jóval korábban megkezdődött. A SALT-szerződés Washingtonban „szinte halott volt”, az amerikai kormány közeledett Kínához,a fegyverszállításról tárgyalt vele. Korábbi megállapodása ellenére Washington kizárta a Szovjetuniót a közel-keleti béketárgyalásokból és Carter elnök a fegyverkezés meggyorsítása mellett döntött. Arbatov elutasította a nyugati vádakat a szovjet fegyverkezésről. Emlékeztetett rá is a két nagyhatalom korábban, abban állapodott meg, hogy fegyveres erői egyenlőek maradnak, és egyikük sem törekszik fölényre a másikkal szemben. NDK-reagálás Berlin Vasárnap az NDK kormánya az NDK belügyeibe való durva beavatkozásnak minősítette a NATO külügyminiszterek ankarai üléséről kiadott közleménynek azt a részét, amely helyet ad a banni kormány revansista követeléseinek. A berlini reagálás szerint a NATO külügyminiszteri ülése a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének legutóbbi konstruktív javaslataira való pozitív válasz helyett támogatásáról biztosítja a bonni kormány és általában az NSZK revansista álláspontját az NDK-val szemben. Ez a provokáció ellentétes a helsinki záróokmány szellemével, a békével és a népek békés együttműködésével — mutat rá az állásfoglalás, s figyelmeztet arra, hogy az ilyen megnyilatkozások csak ártanak az NDK és az NSZK közötti kapcsolatok további fejlődésének.