Fejér Megyei Hírlap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-01 / 152. szám

I. OlDA­L Katusev Budapesten Hétfőn szovjet küldöttség érkezett hazánkba a magyar —szovjet gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködési kormányközi bi­zottság 25. ülésszakára. A delegációt Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese, a kormányközi bi­zottság szovjet tagozatának elnöke vezeti. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Mar­jai József miniszterelnök­-he­­lyettes, a bizottság társelnöke és Vlagyimir Pavlov, a Szov­jetunió budapesti nagykövete fogadta. T* C­I­C­V­I­CLCA Budapest Leonyid Brezsnyev az SZKP KB főtitkára,, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke távira­tot intézett Losonczi Pálhoz abból az alkalomból, hogy újraválasztották az Elnöki Tanács elnökévé. Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke szintén táviratban fejezte ki jókívánságait Lázár György­nek, a Minisztertanács elnö­kévé történt újbóli megvá­lasztása alkalmából. Tel Aviv Izraeli katonai kommandó­osztagok vasárnap éjjel meg­támadtak egy dél-libanoni palesztin tábort — jelentette be Tel Aviv­ban a katonai parancsnokság. A tájékozta­tás szerint az akciót „megle­petésszerűen” hajtották vég­re. A támadók — Tel Aviv állítása szerint — több pa­lesztin harcost megöltek és károkat okoztak a tábor lé­tesítményeiben. Palermo Senki sem maradt életben az Itavia olasz légitársaság pénteken éjszaka szerencsét­lenül járt DC—9-es gépének utasai közül és személyzeté­ből — jelentették be szom­baton az olasz hatóságok. A mentőalakulatok eddig 42 holttestet találtak a szeren­csétlenség színhelyén, Paler­mót­ól 120 mérfölddel észak­ra, a nyílt tengeren. A kuta­tóhajók és repülőgépek to­vább folytatják a kutatást. A gép „fekete doboza” még nem került meg. U . '■Teherán A Banidad című teheráni l lap úgy értesült, hogy Bani­szadr köztársasági elnök fel­ajánlotta lemondását Kho­meini ajatollahnak. Bani­­­szadr állítólag kijelentette:­­v,az erről szóló levél Khomei­­slíji kezében van; lemondásom bármikor realizálható, ha az ajatollah úgy ítéli meg: el­tértem az iszlám szellemétől vagy a forradalom irányvo­nalától”. Kairó Hatosikreket szült egy 25 éves egyiptomi asszony va­sárnap Kairótól 300 kilomé­terre fekvő egyik kisváros­ban. A hat újszülött és az anya — hétfő délutáni jelen­tés szerint — egészséges. Az ikreknek már négy testvé­rük van: egy fiú és három l­eány. St Párizs „Az 1980. március 27—28-i ’‘érőszakszervezet” elnevezésű „titkos terrorszervezet tagjai szombaton elrabolták a Fran­cia Munkáltatók Országos Tanácsának (CNPF) alelnö­­két, Michel Mauro-Lam­bie­­re-t. A gyáros azután tűnt el, hogy szombaton délelőtt au­tón elhagyta Confolens-i ott­­­j­honát. A terroristák har-­­­mincmillió francia frank vál­tságdíjat és bebörtönzött tár­ssaik azonnali szabadon en­gedését követelik. Anchorage Edmund Muskie külföldi körútjának befejeztével va­sárnap amerikai földre, az­ alaskai Anchorage-be érke­zett. Az Egyesült Államok külügyminisztere előzőleg több mint 20 nyugat-európai és ázsiai országban tárgyalt. Moszkvában a nyugatnémet kancellár Bonn A szovjet vezetők meghívá­sára hétfőn kétnapos látoga­tásra Moszkvába utazott Helmut Schmidt az NSZK szövetségi kancellárja és Hans-Dietrich Genscher kül­ügyminiszter. Kíséretükben vannak Gün­ther van Well külügyminisz­­tériumi államtitkár, Klaus Bölling kormányszóvivő, Berndt von Staden és Horst Schulmann, a kancellári hi­vatal osztályvezetői, vala­mint több szakértő. A szov­jet fővárosban csatlakozik a delegációhoz Hans-Georg Wieck, az NSZK moszkvai nagykövete. Hétfőn Bonnban megerő­sítették: a látogatás befejez­tével Genscher külügymi­niszter szerdán reggel Wa­shingtonba repül, hogy „első kézből” tájékoztassa Carter amerikai elnököt a moszkvai tárgyalásokról. A többi NATO-partner tájékoztatása állítólag van Well államtit­kár feladata lesz. Moszkva A szovjet kormány meghí­vására hétfőn délben Moszk­vába érkezett Helmut Schmidt, a Német Szövet­ségi Köztársaság kancellárja, valamint Hans-Dietrich Gen­scher alkancellár, külügy­miniszter. A Vnukovói repü­lőtéren a vendégeket Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin miniszterelnök, Andrej Gro­­miko külügyminiszter és más hivatalos személyiségek fo­gadták. Moszkvában hétfőn meg­kezdődtek a szovjet—nyu­gatnémet tárgyalások. A megbeszéléseken szovjet rész­ről Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke vesz részt. A nyugatnémet felet Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kan­cellárja és Hans-Dietrich Genscher alkancellár, kül­ügyminiszter képviseli. * * * Szászt Júlia, az MTI tudó­sítója írja: Zászlódíszt öltött hétfőn délelőtt a Vnukovói repü­lőtérről Moszkva központjá­ba vezető Lenin sugárút: a sarló-kalapácsos vörös zász­lók mellett az NSZK lobogói a déli órákban érkező Hel­mut Schmidt kancellárt és Hans-Dietrich Genscher al­­kancellárt, külügyminisztert köszöntik. A Pravda hétfői száma címoldalán a két nyugatnémet politikus fény­képével jelent meg. Az élet­rajzok ismertetését követően az SZKP KB központi lapja megjegyzi: a szovjet embe­rek abban a reményben üd­­vözlik fővárosukban Schmidt kancellárt és Genscher kül­ügyminisztert, hogy látogatá­suk hozzájárul majd­ a két ország közötti kapcsolatok további fejlődéséhez, és ily módon javára válik mindkét népnek, valamint az európai béke és enyhülés ügyének. A­ látogatást megelőzően Moszkvában hangsúlyozzák, hogy Schmidt kancellár és Genscher külügyminiszter személyében olyan állam ve­zetői tárgyalnak két napon át a szovjet fővárosban, amely vitathatatlanul vezető szere­pet játszik Nyugat-Európá­­ban — mind politikai, mind gazdasági, mind pedig kato­nai téren. E tény pozitív pél­dái közül kétségkívül kiemel­kedik a tíz évvel ezelőtt, s ép­pen a Szovjetunióval kötött szerződés révén kiteljesedett keleti politika, és ennek ösz­tönző hatása az egész konti­nensre. Emellett azonban Moszkvában egy pillanatig sem titkolták, hogy rosszall­­ják a NATO fegyverkezési programjának nyújtott nyu­gatnémet támogatást Schmidt kancellár személyes szerepét a rakétatelepítési terv elfo­gadásában. Az európai enyhülés fenn­maradásának esélyei, a nem­zetközi kérdésekről várható eszmecsere latolgatása mel­lett a szovjet sajtó az elmúlt napokban több ízben tért ki a két ország kereskedelmi­gazdasági kapcsolatainak elemzésére, megjegyezvén, hogy a politikai és gazdasági viszony összefügg, kihat egy­másra, ellentétes irányuk hu­zamosan nem tartható fenn. Az NSZK a Szovjetunió leg­nagyobb tőkés partnere: az évi növekedési ráta átlagosan 25 százalék, a kereskedelem volumene tavaly meghaladta a 4 milliárd rubelt. Az 1980-as részadatok en­nél is nagyobb fejlődésről ta­núskodnak: az első negyed­évben az 1979. évi 887,4 mil­lió rubelről 1234,5 millió ru­belre emelkedett az árucsere értéke, és javult az export és az import aránya. Egyre na­gyobb szerephez jut az ipari kooperáció, amelynek példái hosszan sorolhatók, kezdve a leglátványosabbal, a nyugat­német közreműködéssel épült új moszkvai repülőtérrel. A fejlődés alapja az a 25 évre szóló gazdasági együttműkö­dési megállapodás, amelyet Leonyid Brezsnyev 1978 má­jusi bonni látogatása alkal­mával írtak alá, és amelynek keretében újabb és újabb szerződéses programok szü­letnek. A mostani látogatás idején írják alá a hosszú tá­vú ipari-gazdasági együtt­működési programot. Képünkön: a nyugatnémet kancellárt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, államfő üdvözli Szovjet vélemény Carter kínai „kártyája” Az Egyesült Államokban befejeződött a választási kampány első fordulója. Győztese a Demokrata Párt­nál a jelenlegi elnök Jimmy Carter, a Köztársasági Párt­nál Ronald Reagan lett. A Washington Post című ame­rikai lap az első fordulót ér­tékelve megállapította, hogy Carter sikerét a belpolitikai kérdések tudatos háttérbe szorítása és a külpolitikai problémák előtérbe tolása biztosította. A Fehér Ház külpolitikai tevékenységének feltűnően fontos részévé léptek elő a Kínával fenntartott kapcso­latok. Pekinget az utóbbi időben egymás után keresték fel az amerikai adminisztrá­ció különböző képviselői. Brzezinski, nemzetbiztonsági főtanácsadó ellátogatott még a Nagy Falhoz is, Harold Brown, az USA hadügymi­nisztere pedig széles körben reklámozott utazást tett a kínai hegyek között, miköz­ben amerikai hadfelszerelé­sek esetleges eladásáról tár­gyalt. Teng Hsziao-ping kí­nai miniszterelnök-helyettes tavaly Washingtonban egye­nesen királyi fogadtatásban részesült, tüzérségi díszsor­­tűzzel és pezsgővel. Mindez­zel egy időben mindkét irány­ba szinte özönlöttek a külön­böző alacsonyabb szintű kül­döttségek. Ami a gazdasági kapcsola­tokat illeti, az amerikai ad­minisztráció e téren is szá­mos lépést tett. Washington­ban bejelentették, hogy a jö­vőben Pekingnek biztosítják a legnagyobb kedvezmény el­vét, hiteleket és kölcsönöket bocsátanak az ország rendel­kezésére. Kínát felvették a Nemzetközi Valutaalapba is. A kínai vezetők a maguk ré­széről különböző törvénye­ket kezdtek kidolgozni és életbe léptetni a külföldi ré­szesedéssel induló vállalkozá­sokról. A beruházási társaság elnöke, aki 1949-ig egyébként a kínai malom- és textilipar kizárólagos tulajdonosa volt, lelkendezve jelentette ki: „A külföldi beruházások maxi­muma nincs megállapítva, 100 százalékos külföldi tőke­­beruházásokról is szó le­het”. A „kínai kártya” kijátszá­sa ideológiai téren egyene­sen groteszk formákat ölt. Az amerikai hírközlő eszközök minden lehetséges módon di­csérik az úgynevezett „kínai modellt”, a Kínai Népköztár­saságot gondosan kihagyják a szocialista országok ellen folytatott kampányból. Szóljunk végül röviden a „kínai kártya” katonai vo­natkozásairól. Az amerikaiak növekvő erőfeszítéseket tesz­nek, hogy Kínát nyugati fegyverekkel lássák el. Hua Kuo-feng nemrég Japánban és Keng Piao Amerikában tett látogatása után Washing­ton úgy döntött: Kínának minden korlátozás nélkül el lehet adni úgynevezett „ket­tős rendeltetésű” berendezé­seket, azaz olyan technikai eszközöket, melyek mind pol­gári, mind katonai célokra felhasználhatók. (Szakértők számításai szerint a kínai hadsereg korszerűsítése 41— 62 milliárd dollár értékű nyu­gati híradástechnika megvá­sárlását teszi szükségessé.) Számos nyugati megfigyelő szerint azonban Carter pró­bálkozásai nem hozzák meg a várt sikert. A protokoll­­diplomáciai paraván nem mindig tudja elrejteni a két partner — és egyben vetély­­társ — sokszor eltérő céljait. Carter joggal érezhet kétsé­geket a Pekinggel fenntartott kapcsolatok miatt, hiszen Kí­na valójában túlságosan bo­nyolult „lap” ahhoz, hogy egyszerűen „ki lehessen ját­szani”. A szovjet- és hala­dásellenes politika, amelyben a Carter-adminisztráció és a jelenlegi kínai vezetők egy­másra találtak, visszájára is fordulhat az őszi amerikai választásokon. G. Sahov FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1980. JÚLIUS 1. Khomeini felhívása után Folytatódik a „tisztogatás” Iránban Teherán Az Egyesült Államok to­vább folytatja hadüzenet nél­küli háborúját Irán ellen — jelentette ki Baniszadr iráni elnök a hét végén egy teheráni beszédében. Baniszadr hang­súlyozta: Washington nem változtatta meg­­ Iránnal szembeni politikáját, és ezért továbbra is megoldatlan az amerikai túszok ügye. Washington belső puccsal kísérelte meg az Iszlám Köz­társaság szétzúzását — mon­dotta Baniszadr, rámutatva: az Egyesült Államok, abban reménykedve, hogy kihasz­nálhatja az ország gazdasági és belpolitikai problémáit, a katonaság egy részét, a val­lási kisebbségekre építve mozgalmat akart létrehozni az iráni forradalom ellen. Khomeini ajatollah a hét végén erélyes felhívást inté­zett az iráni állami hivata­lokhoz, hogy oldják meg bel­ső problémáikat és törődje­nek végre a nép szociális és egyéb problémáival. A val­lási vezető sürgette, hogy tá­volítsák el a közhivatalokból a sah megdöntött rendszeré­nek volt alkalmazottait. Khomeini felhívásának je­gyében nagyszabású tisztoga­tó akciók kezdődtek az iráni minisztériumokban, hivata­lokban, gyárakban és az egyetemeken. A teheráni rá­dió vasárnapi jelentése sze­rint a vizsgáló bizottságok el­bocsátották a kőolajipari minisztérium 500 alkalma­zottját és csupán az utóbbi napokban újabb 69 egyetemi tanárt, és diákot távolítottak el a teheráni egyetemről a sah rendszerével, és a SA­­VAK-kal való együttműködés vádjával. Elbocsátották a megdöntött rendszer volt parlamentjének tagjait is. Baniszadr elnök bejelentése szerint csupán a miniszté­riumokból 4 ezer személyt távolítottak el a tisztogató akciók során. Az USA gyorsítja a fegyverkezést Arbatov nyilatkozata a nemzetközi helyzetről Washington Ha az Egyesült Államok­nak az a célja, hogy megvál­toztassa az afganisztáni kor­mányt (amellyel egyébként diplomáciai kapcsolatban van), ne beszéljen békés ren­dezésről — jelentette ki Georgij Arbatov. A Szovjet­unió tudományos akadémiája Amerikakutató Intézetének vezetője a The Washington Post vasárnapi számában megjelent nyilatkozatában elemezte a két nagyhatalom viszonyának kérdéseit. Az Egyesült Államok, Kí­na, Egyiptom, Szaúd-Arábia közvetlenül támogatja az af­gán kormány ellen harcoló­kat. Ezért nagyon is jogos a Szovjetunió igénye, hogy szűnjék meg a külső agresz­­szió, a felforgatás, mielőtt teljes mértékben kivonnák Afganisztánból a szovjet csa­patokat. Az Afganisztánból történt szovjet csapatkivonás nem jelképes és annak a jele, hogy a Szovjetunió a kérdés politikai rendezésében érde­kelt. A Moszkvában adott nyi­latkozatban Arbatov akadé­mikus felidézte, hogy nem a (lényegében helyi jellegű) afgán kérdés vezetett a két nagyhatalom viszonyának megromlásához, ez a folya­mat már jóval korábban megkezdődött. A SALT-szer­­ződés Washingtonban „szinte halott volt”, az amerikai kor­mány közeledett Kínához,a fegyverszállításról tárgyalt vele. Korábbi megállapodása ellenére Washington kizárta a Szovjetuniót a közel-keleti béketárgyalásokból és Carter elnök a fegyverkezés meg­gyorsítása mellett döntött. Arbatov elutasította a nyu­gati vádakat a szovjet fegy­verkezésről. Emlékeztetett rá is a két nagyhatalom korábban, abban állapodott meg, hogy fegyveres erői egyenlőek ma­radnak, és egyikük sem tö­rekszik fölényre a másikkal szemben. NDK-reagálás Berlin Vasárnap az NDK kormá­nya az NDK belügyeibe való durva beavatkozásnak minő­sítette a NATO külügymi­niszterek ankarai üléséről ki­adott közleménynek azt a ré­szét, amely helyet ad a ban­­ni kormány revansista köve­teléseinek. A berlini reagálás szerint a NATO külügyminiszteri ülé­se a Varsói Szerződés Politi­kai Tanácskozó Testületének legutóbbi konstruktív javas­lataira való pozitív válasz he­lyett támogatásáról biztosítja a bonni kormány és általá­ban az NSZK revansista ál­láspontját az NDK-val szem­ben. Ez a provokáció ellentétes a helsinki záróokmány szel­lemével, a békével és a né­pek békés együttműködésével — mutat rá az állásfoglalás, s figyelmeztet arra, hogy az ilyen megnyilatkozások csak ártanak az NDK és az NSZK közötti kapcsolatok további fejlődésének.

Next