Fejér Megyei Hírlap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-01 / 179. szám

FEJER MEGYEI HÍRLAP , 19?, AUGUSZTUS­­ Pártélet Az együttműködés alapja a népgazdasági érdek A pártmunka egy sajátos területéről tájékoztatta a me­gyei párt-végrehaj­tó bizottsá­got szerdai ülésén Gadanecz György, a dunaújvárosi váro­si párbizottság első titkára. Mégpedig a pártmunka szer­vezett, egyeztetett folyama­tairól, a „leányvállalatoknál” kihelyezett intézményeknél. Arról van szó ugyanis, hogy településeinken számos olyan vállalat, gyárrészleg, intézmé­nyi egység dolgozik, amely­nek gazdasági irányító köz­pontja más településen székel, ugyanakkor az adott telepü­lést ezernyi szállal befolyá­solja az adott részleg jelenlé­te. Dunaújvárosban hét olyan „anyavállalat” működik, amelynek pártszervei és szervezetei a városon kívülre, más városokban dolgozó rész­legeire gyakorolnak befolyást, ugyanakkor 23 olyan részleg, üzemrész, kihelyezett intéz­mény tevékenykedik, amely­nek „anyavállalata” a váro­son kívül működik. Sok ezer ember munkájáról, hovatarto­zásáról van tehát szó. Érthe­tő, hogy a gazdaságpolitikai feladatok előtérbe kerülésével a politikai és gazdasági mun­ka szervezett, tudatos össze­hangolása növekvő szerepet kapott. Az együttműködésnek, koordinációnak érintenie kell a középtávú és éves tervezést, a beruházásokat és fejleszté­seket, a termékszerkezet ki­alakítását, a bér- és jövede­lempolitikát, a szocialista ver­senymozgalom konkrét céljait és egységes gyakorlatát, a kollektív szerződéseket. Köl­csönösen egyeztetni kell a szociálpolitikai feladatokat, mindenképpen pedig a főbb káderpolitikai kérdéseket. Ez a munka egyik alapja a várospolitika egyeztetett foly­tatásának is, az egységes gaz­daságpolitikai követelmények támasztásának is, de segítője az egységesebb vállalati szemlélet kialakításának, a tervszerűség javulásának is. Mit mutat a dunaújvárosi gyakorlat? Az „anyavállalatok” megfe­lelően támogatják a város fejlesztési, beruházási elkép­zeléseit, hiszen dolgozóik Du­naújvárosban élnek. Növekvő arányban vesznek részt a nem Dunaújvárosban működő „anyavállalatok” a város la­kás-, óvoda- és bölcsődegond­jainak megoldásában. Volt természetesen olyan eset is (kirívó példa), hogy az egyik „anyavállalat” még a dolgo­zói által a városban végzett kommunista szombat ellen­értékét sem utalta át a váro­si tanács egyszámlájára. De szerencsére nem ez a jellem­ző. A város — és a járási párt­­bizottság — sokat segít a vál­lalatok elhelyezési, fejleszté­si, munkaerő-gondjainak megoldásában, a­­ dolgozók életfeltételeinek javításában. Ugyanakkor a vállalatok a termékszerkezet-változással kedvezően befolyásolják a termelési eredményeket, a dolgozók jövedelmi lehetősé­geit is. Jó példa erre a MOM dunaújvárosi gyára, a Duna Cipőgyár dunaújvárosi egysé­ge vagy a Fésűsfonoda. Mint a napirendi pont tár­gyalásánál Takács Imre, a megyei pártbizottság első tit­kára elmondta, a tervszerű együttműködés alapja a vál­lalati tervben megtestesülő népgazdasági érdek, amely mind az „anyavállalatnak”, mind a területileg illetékes pártszervnek közös és kölcsö­nös kötelessége. Ez a közös érdek lehet minden vitás kérdés eldönté­sének alapja és célja. Emellett kiemelt jelentősé­get tulajdonított az első tit­kár a várospolitikához való viszonynak és a káderpoliti­kának. A koordinációs tevékeny­ség vitathatatlanul fejlődik, egyre eredményesebbé válik, de az érintett pártszervezetek még mindig eltérő színvona­lon végzik azt. A tervszerű egyeztetés módszerei, formái gazdagodtak, erősíteni azokat a jó tapasztalat alapján lehet. A végrehajtó bizottság a tájékoztató alapján jónak ítélte a dunaújvárosi pártbi­zottság tapasztalatait, s a tervszerű egyeztetés e pozitív vonásainak tovább erősítésére ösztönzött. Iparjogvédelmi szakemberek Az eddigi alap- és közép­fokú iparjogvédelmi tanfolya­mok mellett felsőfokú ipar­­jogvédelmi tanfolyamokat is szerveznek hazánkban. Az új képzési formával a felsőfokú végzettségű (elsősorban mű­szaki, közgazdász, mezőgaz­dász, vegyész, jogász) szak­emberek széles körének te­szik lehetővé sokoldalú ipar­­jogvédelmi ismeretek meg­szerzését. Erre azért van szükség, mert csak szabadalmi ügy­vivők — nevezetesen: jogi szakvizsga alapján iparjogvé­delmi képesítést szerzett mér­nökök és természettudomá­nyi felsőfokú végzettségű szakemberek — ma már nem tudják megfelelően kielégíte­ni az iparjogvédelmi vezetők és szakemberek iránti meg­növekedett népgazdasági igé­nyeket. A továbblépést egyrészt az jelenti, hogy lehetővé teszik valamennyi érdekelt, egyete­met vagy főiskolát végzett szakember számára a felsőfo­kú iparjogvédelmi szakképe­sítés megszerzését, másrészt a felsőfokú iparjogvédelmi kép­zés eddigi — többnyire jogi képviseletre orientált — tema­tikáját korszerűsítik, a KGST keretében kidolgozott komp­lex tématervek figyelembe­vételével. Az új tematika az iparjog­­védelem hazai, külföldi és­ nemzetközi szabályai mellett felöleli majd az iparjogvé­delmi vizsgálatok módszerta­nát, a dokumentációs és in­formációs tudnivalókat, vala­mint a licenc és know-how forgalmi ismereteket. A vál­lalati iparjogvédelmi felada­tok ugyanis a jogi képviseleti munkánál sokkal többrétűb­­bek: átszövik a gazdálkodás egész folyamatát a kutatási­fejlesztési célkereséstől, a ter­melésen át, a termékek piacra viteléig. Gazdaság- és társadalompolitika A jugoszláv autógyártás Jugoszlávia négy nagy autó­gyára 1979-ben 300 000 személy­­gépkocsit készített, 45 ezerrel többet, mint 1978-ban. 1985-re eléri az évi félmilliót. A jugoszláv autógyárak mind­egyike neves külföldi cégekkel működik együtt. Így a CRVE­­NA ZASTAVA — 1954 óta — az olasz FIAT-céggel, a novo-mes­­tói IMV gyár a francia Renault­­val, a koperi CIMOS a Citroen­nel, a szarajevói TAS pedig a nyugatnémet Volkswagen­nel. Rövidesen újabb autógyárak kezdik meg a gyártást: a vaj­dasági Kikindán az amerikai General Motors-szal, a kosovói Pristinán a francia Peugeot­­tal kooperációban készülnek majd a személygépkocsik. (BUDAPRESS — TANJUG) A szakma ifjú mestere ÚJÍTÓ A MÓRI IKARUSBAN A hegesztők, forgácsolók, lakatosok keze­­nyomát a munkadarabok őrzik. Az alkotás örömeit megízlelhetjük egy csavar készítése­kor, de az ember egyre többre vágyik. Az Ikarus móri gyárában körültekintve számos kiemelkedő újítóval találkozhatunk. Szembe­tűnő változást hozott az integrál habosítás a gyár, s egyben Párkányi Lajos életében is. Az új profil új feladatokat jelentett. Talán ez volt a huszonkilenc éves fiatalember igazi kibontakozásának kezdete. 1976-tól a szer­számműhelyben dolgozott. Lakatosként került a gyárba, először készülékek javításával, majd szerszámkészítéssel foglalkozott. Most viszont az integrál habosítás alapját képező formaké­szítést végzi Párkányi Lajos, mégpedig nem is alapfokon. A fogvédő formák több változásának elké­szítésével kezdődött, majd a könyöktámasz alapját csiszolta tökéletesen. A gyártásfejlesz­tés megkezdésével pedig újabb lehetőségeket kapott a fiatalember. Az új konstrukciós ülésekhez kar-, és fej­támasz formákat készített. A karcsú, áttöré­sekkel tarkított mintadarabok megformálása már hosszabb folyamat eredménye. Ezek mel­lett másra is van ideje. A kábel, célgép, a ká­beldaraboló, pneumatikus szerszámnyitó, a szakaszkos hajlítószerszám, mind a szakember újítókedvét dicséri. A fiatalsághoz tartozását pedig az Alkotó ifjúság kiállítás és a Szakma ifjú mestere cím elnyerése bizonyítja. Ez év­ben jó munkájáért Kiváló Dolgozó kitüntetést is kapott. A szerszámműhely vezetője így jellemezte: „Csendes, lelkesedő, az új iránt fogékony szak­ember, aki tapasztalatait társainak átadja. Ilyen dolgozókra van szükségünk! Szántó Sándor A SZÖVMŰ-ről tárgyalt a MÉSZÖV elnöksége A Fogyasztási Szövetkeze­tek Fejér megyei Szövetségé­nek elnöksége csütörtökön délelőtt tartott ülésén a Szö­vetkezetek Műszaki Szolgál­tató Közös Vállalat munká­járól szóló jelentést tárgyal­ta meg. A SZÖVMŰ tizenhat évvel ezelőtt alakult azzal a céllal, hogy a fogyasztási szövetke­zetek és szövetkezeti vállala­tok iroda- és hűtőgépeit, gép­kocsijait rendben tartsa. Idők folytán újabb szolgáltatási formák léptek be a vállalat profiljai közé, mint a külön­féle nyomtatványkészítés, könnyűszerkezetes elemekből kisáruházak és pavilonok gyártása, nem utolsósorban pedig a használt autók véte­le, bizományi értékesítése. A SZÖVMÜ területileg is terjeszkedik. Valamikor egy parasztház telkén és a hozzá tartozó kertben kezdte meg tevékenységét, ma pedig már a szomszédos telkekre is vá­sárlási szándékot jelentett be, sőt a törzsteleptől nem mesz­­sze a Széchenyi utcában most fejeződött be egy új munka­hely berendezése, ahol a vál­lalat 30 nőnek ad majd állan­dó munkát azzal, hogy a fő­városi Politechnika Ipari Szö­vetkezet részére bérmunká­ban a „bűvös kocka” nevű logikai játékszer összeszere­lését végzi. Ezzel a munkaal­kalommal hosszabb távon le­het számolni. A termék igen komoly tőkés exportot jelent az országnak. A vállalat több évtizede foglalkozik könnyűszerkeze­tes épületek — kisáruházak, pavilonok — építésével. Az elemek gyártása a telepen történik, az összeszerelés pe­dig az ország minden részé­ben a megrendelő kívánsága szerint. E területen kooperá­cióban dolgozik a vállalat a móri és dunaújvárosi járási áfészek lakatosüzemi részle­gével, valamint a kálozi Ve­gyesipari Szövetkezettel. Itt javítják a szövetkezetek hűtőpultjait, író- és irodagé­peit, itt gyártják, javítják és töltik a különféle tűzoltó ké­szülékeket. Vállalják a szö­vetkezetek személy- és teher­gépkocsijainak szervizelését. A lakosság részére is végez­nek háztartási kisgépjavítást. Irodaberendezések is ké­szülnek itt — főként vállala­tok részére. A vegyesipari részlegben a Videotonnak forrasztópálát készítenek, az Autóvill részére pedig a generátorok állórészeinek tekercselését végzik. A nyomdarészlegben a leg­igényesebb szitanyomású ké­szítményektől a vállalati mérlegbeszámolókig, jegyző­könyvekig és nyomtatványo­kig mindenféle nyomtat-, ványt előállítanak. Az autószerviznek a saját fejlesztési alap terhére kor­szerű tényező részleget állí­tanak fel. A következőkben a megyei szövetség elnöksége az orszá­gos tanács irányelveiről és ajánlásairól, valamint a tájé­koztatás rendjéről tárgyalt. B. J. Elzamajorban Apor hármas ikre Ritkaságszámba menő szenzációval hívta fel magá­ra a figyelmet az Agárdi Me­zőgazdasági Kombinát elza­­majori holstein-friz tehené­szetében az Apor nevű tehén. Hármas ikreket — egy bika, két üsző — borjadzott né­hány nappal ezelőtt. Hamar Imre ellenős segítet­te világra az első borjút. Nem sokkal később észre­vette, hogy újabb jövevény kéri segítő közreműködését. Azon viszont a gyakorlott el­letős is elcsodálkozott, hogy rövid pihenés után az Apor tehénnél ismét ellési tünetek jelentkeztek, és harmadik­ként egy formás kis bikabor­júval is szaporította az állo­mányt. A hármas ikrek egészsége­sek, súlyuk egyenként 22—25 kilogramm között van. Jó ét­­vágyúak a kis borjak. Nem kell éhezniök, mert bőven te­jelő anyjuk második laktá­­ciójában 8245 liter tejet adott. Tejének zsírtartalma 3,6 százalékos volt. Az ikerellés az utóbbi idő­ben nem ritka esemény Elzá­rná s­or­ban. Májusban és júni­usban száznyolcvanöt ellés­­ből tíz, július első felében pe­­dig hat ikerpár borjú jött a világra. A hármas ikerellés viszont a szakvélemények szerint még a holstein-fríz tenyésze­tekben is nagy ritkaság. 3. OlDAl 7 TH Autószerviz Lipcsében. Több mint 4300 négyzetméter alapterületű szervizállomást épít a 26. ÁÉV a GÉPEXPORT fővállalkozásában Lipcsében. A munkákat Uza Károly kirendelt­ségvezető, Németh János művezető és Botyánszki János technikus irányítja. A tavaly­ augusztusban kezdett munka eredményeként már összeszerelték a földszintes szervizcsar­­nokot és a kétszintes szociális épületet. Előreláthatóan a jövő év júliusában adják át a la­kosságnak a személygépkocsi szervizt Fotó: Tímár Mátyás

Next