Fejér Megyei Hírlap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-02 / 205. szám

r.......... icc icd hjicnvcii NÉHÁNY TÉNYEZŐ MÁNYON | L— I 1 I V I d T HZ. I egyesüljetek! * __________________ .' Ép Kedd, IS­B Jz» W ■ B, 1980. szeptember 2. KÓCSAGOK BIRODALMÁBAN XXXVI. évfolyam. 1 . , • 1 205. szám A LUDI ROMANI­A GORSIUMBAN ^ • B TJ*iyjriTTTTT7TTTTTTTTm'W Ára: f°dnt A Versenyben Pártunk XII. kongresszu­sát a feladatok folyamatossá­gának figyelembevételével úgy köszöntötte dolgozó né­pünk, hogy az esemény tiszte­letére szervezett szocialista munkaversenyt a határozatok végrehajtásának egy jelentős időszakára is kiterjesztette. S noha ma már nem szólunk olyan gyakran erről­ a ver­senyről, mint a kongresszus napjaiban, a verseny az élet minden területén folytatódik, a jobbért, a többért, a határ­időkért, a szervezettebb, haté­konyabb munkáért, az ered­ményesebb tevékenységért. Versenyben maradtunk, hi­szen itt egy kohóátépítés kí­nálja fel a határidő rövidí­tést, amott egy iskolaépítés, másutt az új gyártmányok sorozatgyártásba való véte­lét sürgeti az idő é­s ilyenkor, év vége közeledtén, a külföl­di piacokra induló termékek gyártási és szállítási határ­ideje ad lehetőséget a ver­­s­senyszellem újult erővel való­­ kibontakozásához. S nem kerüljük el a lehető- j ségeket! Nem térünk ki a fel-­­ adatok újabb kihívása elől, s hiszen a szocialista brigádok­­ ezreinek kezdeményezőkész- I sége tudatosítja mindannyi- j unkkal, hogy országunknak, s népünknek szüksége van a­­ kohóépítésnél megnyerhető I előnyökre, december helyett I szeptemberben az iskolára, s­­ szükségünk van az importá- I­­andó energiahordozót megta­­­­karító többletszénre, ércre,­­ amelyet a bányászok külde- I nek napra, igazodva pártunk I kongresszusi határozataihoz, ] a kongresszusi verseny során I megfogalmazott vállalásaik- I hoz. Versenyben maradtunk a I mezőgazdaság dolgozóit pró-­­­bára tevő nyári—őszi beta- i­karítás nagy feladatsorában,­­ s az ezzel párhuzamosan vég-­­­zendő, a jövő évi aratást I megalapozó talajművelési és I -vetési munkák idejére is. [ Mert iparban és mezőgazda-­­ ságban, építőiparban és új szállítás területén, életünk­­ minden munkás-őrhelyén ért- j jük, tudjuk, hogy önmagunk­­ érdekében cselekszünk, ami- I kor tervezett feladatainkat s megtoldjuk a szocialista I munkaverseny erejével. Népünk tettekkel politizál I a kongresszusi munkaver-­­ seny mindennapjaiban is. I Pártunk politikájára, egész S népünk jövőjének terveire, a J kongresszus határozataira a j szocialista munkaverseny I eredményeivel mondunk j igent. S ennek az igenlésnek I köszönhetjük, hogy a világ-­­ gazdaság válsághelyzeteivel, a­­ körülményekhez képest, az át-­­ lagosnál eredményesebben­­ küzdünk meg. Fejlődésünk üteme mérsék-­­ lődött, ez igaz. De bárhová is­­ tekintünk, mindenütt talál- l kozhatunk az újjal, a korsze-­­ rűbbel, az egyén és a közösség I életkörülményeit könnyítő ] fejlesztésekkel. S ezt úgy és­­ csakis úgy érhettük el és foly­ t tathatjuk a jövőben is, ha I versenyben maradunk. Az­­ egyes brigádok csakúgy, mint I az egész társadalom. Ver- I senyben önmagunk terveivel, I versenyben kereskedelmi I partnereink igényeivel, a kül- l földi piac követelményeivel. Az élet minden területén I élő, alkotóképességű kong-­­ resszusi munka versenyünk a­­ biztosíték arra, hogy verseny- I ben maradunk. Mert ez a ver- I seny milliók akaratára épült. I K. A. ! ÚJAT, JOBBAT . Székesfehérvár, Dunaújváros, Soponya Iskolaátadások a tanévnyitón „Abban a korszakban, amelyben az emberi erőfeszítés, a hoz­záértéssel és becsülettel végzett munka a fejlődés legjobb forrása, nem lehet haladás jó iskola nélkül” — mondta az országos tanévnyitó ünnepségen Pozsgay Imre művelődési miniszter. Az általános képzést előtérbe helyező fejlett köz­nevelési rendszernek nemcsak munkájukat jól végző, elköte­lezett pedagógusokra, a társadalom segítségére, hanem mo­dern iskolákra is szüksége van. Fejér megyében tegnap, szep­tember elsején Pákozd, Dunaújváros, Soponya és Székesfe­hérvár összesen öt új általános iskolájában először tartottak tanévnyitó ünnepséget. Székesfehérváron, a Sziget utcában rendhagyó ünnep­ségre került sor tegnap dél­előtt. A Himnusz, a rövid műsor után Seres József, Székesfehérvár város Taná­csának elnöke köszöntötte a tanulóifjúságot, a nevelőket és mindazokat a kollektívá­kat, amelyek hozzájárultak az új tizenhat tantermes is­kola tervezéséhez, felépítésé­hez, majd üdvözölte a meg­nyitóra érkezett vendégeket, dr. Szabó Jánost, az Építési és Városfejlesztési Miniszté­rium államtitkárát, dr. Han­ga Mária művelődési minisz­terhelyettest, Takács Imrét, az MSZMP Központi Ellen­őrző Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Závodi Imrét, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagját, Fejér megye Tanácsának elnökét, vala­mint a párt-, állami, társa­dalmi szervezetek jelenlevő képviselőit. A könnyűszerkezetes építé­si móddal készült iskola át­adási ünnepségén ezután Kiss József, a Fejér megyei Állami Építőiipari Vállalat igazgatója adott jelentést dr. Szabó János államtitkárnak, a könnyűszerkezetes építés­módról. A FÁÉV 1976-ban kapta a megbízatást arra, hogy vegyen részt a kor­mány könnyűszerkezetes építési programjában, száz­ezer négyzetméter alapterü­letű épület megtervezésében, megépítésében. A FÁÉV kö­zel félmilliárdos beruházást valósított meg az elmúlt időszakban. „Jelentem — mondta a vállalat igazgatója —, hogy meghatározott idő­re és meghatározott gazda­sági kereteken belül oldot­tuk meg feladatunkat. Az el­ső épületet 1978-ban, Szé­kesfehérváron adtuk át. Be­fejeződött 30 CLASP-épület megépítése és ugyanennyi folyamatban van: több mint tízezer iskolás és óvodás ta­nulhat épületeinkben. Több mint százezer négyzetméter alapterületű épület készült el, több mint fele megyénket szolgálja. Kívánom, hogy ez az iskola, amely hét hónap alatt készült el, legalább hét évtizedig fogadja a tanulói ifjúságot.” Az államtitkár válaszában megköszönte a FÁÉV-nak, hogy vállalta az új építési rendszer kidolgozásának koc­kázatát, azt, hogy rövid idő alatt elsajátították, sőt to­(Folytatás az 5. oldalon) Készletgazdálkodási konferencia Huszonnégy ország 100 neves külföldi közgazdászának közre­működésével hétfőn a Hilton Szállóban megkezdődött az első nemzetközi készletgazdálkodási konferencia. Mivel az ener­giahordozók, nyersanyagok, befejezetlen és készáruk világ­szerte nagy értékeket kötnek le, mindenütt behatóan vizsgál­ják a fölösleges készletezés, a készletek hullámzásának meg­előzési módjait. Ezeknek a vizsgálatoknak a tapasztalatait cserélik ki most Budapesten, a Magyar Tudományos Akadé­mia rendezésében. Csikós-Nagy Béla, állam­titkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke nyitó­­előadásában elmondta, hogy hazánkban a készletállomány alakulása az utóbbi években bizonyos mértékben javult. 1961 és 1968 között még lé­nyegében a termeléssel azo­nos ütemben növekedtek a készletek, azóta a változás annyi, hogy a termelés min­den 1 százalékos emelkedése átlagosan a készletek 0,6 százalékos bővülésével jár. Egy, a közelmúltban lezárult vizsgálat szerint azonban még mindig nem kielégítő a helyzet. A készletállomány a javulás ellenére továbbra is indokolatlanul magas, a társadalmi tőkének 23 és fél százalékát köti le. Az ipar­­vállalatok néha a túlzott, háromhónapos készletek bir­tokában is újabb anyagokat rendelnek soron kívül. Meg­figyelhető azonban, hogy mi­közben a készleteken belül növekedett az anyagok ará­nya, kisebb arányban hever­nek a raktárakban befejezet­len termékek és készáruk. Az utóbbi összefügg azzal, hogy a vállalatok most már job­ban igazodnak a kereslethez, kevesebb olyan terméket ál­lítanak elő, ami nehezen ér­tékesíthető és hosszú ideig a raktárakban áll. Az anyag­­készletek magas arányának pedig egyfajta hiánypszichó­zis az oka. A készletfelhalmozás köz­­gazdasági okait és a meg­oldás lehetőségeit elemezve az államtitkár kifejtette, hogy visszamenőleg hosszabb távon nagyjából azonos ideig tartó készletezési ciklusok alakultak ki, amelyeknek kezdetén a készletek növe­kedési üteme alacsony volt, a ciklus végére pedig igen magas szintet ért el. Ilyen volt az 1960—1965, az 1966— 1971, majd az 1972—1978-as időszak. Emlékeztetett arra, hogy a három ciklus kezdő éveiben, tehát 1960-ban, 1966- ban és 1972-ben a népgazda­ság is a leginkább kiegyen­súlyozott helyzetben volt és az egyensúlyzavarok mindig a ciklus befejező évében vol­tak a leginkább kiélezettek. A készletezés tehát össze­függ a népgazdaság egész helyzetével, mindenekelőtt a beruházások tervszerűségé­vel vagy tervszerűtlenségé-é­vel. A termelés és a fogyasz-­ tás egyensúlyát a pénzügyi politika mindig hatásosab­ban meg tudta teremteni, mint a beruházások egyen­súlyát, mivel a beruházások fejlesztési céljai rendszerint a tervezettnél számottevően nagyobb pénzösszegeket igé­nyelnek, s ezeket — leg­alábbis a legutóbbi időkig — pótlólagos hitelek formá­jában a beruházók rendel­kezésére bocsátották, így időről időre kialakultak a túlzott beruházási kiadá­sok, amit a beruházások visszafogásával kénysze­rülnek az egyensúly felé terelni. Megyénk élen jár a terjesztésben Több milliós értékű politikai irodalom Ez év tavaszán költözött új helyiségbe a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége. A József Attila utca egyik házának földszintjén e célra berendezett helyiség jobban szolgálja a politikai könyvterjesztés feladatait a korábbi körülményeknél. Nemcsak a szervező és adminisztrációs munka körülményei javultak, de enyhültek a raktározási, elhelyezési gondok is és mód nyílott arra, hogy külön bemutatóteremben állítsák ki és mutassák be könyveiket.­ ­ Idén a megye lakossága megközelítően három és fél millió forint értékű politikai irodalmat vásárolt és ez jó­val meghaladja a tavalyi év hasonló időszakának ered­ményét. Egyébként is évek óta élenjárunk a terjesztés­ben — mondja Horváth Ist­ván, a megyei kirendeltség vezetője. A kiadó az idén, Lenin szü­letésének 110. évfordulója tiszteletére fejezte be az 55 kötetből álló sorozatot, amely Lenin műveit tette közkincs­­­sé. A sorozatra a megyei ki­­rendeltségnél 157-en adták le megrendelésüket 1962-ben, az induláskor, és most ugyan­­ennyien vették át az utolsó kötetet is. A korábbinál nagyobb ér­deklődés mutatkozik a poli­tikai, elméleti folyóiratok iránt. Több áruspéldány fogy a Pártéletből, a Nemzetközi Szemléből, a Társadalmi Szemléből, valamint a Béke és Szocializmus című kiad­ványokból. Növelte az érdeklődést, hogy egyik-másik régebbi kiadvány új, tetszetősebb for­mában jelenik meg, mint a Világesemények dióhéjban, az Univerzum tudományos folyóirat, valamint a Nők Magazinja. E három kiad­ványból 12 ezer példányon felül forgalmaznak a me­gyében. Az ősz, a tanévkezdés a megyei kirendeltség dolgozói­nak munkáját is megsokszo­rozta. E napokban folyamato­san érkeznek azok a tan­könyvek, amelyek a pártok­tatást szolgálják. Ezeket szeptember 15-ig megyeszerte mindenütt kézhez kapják az alapszervezetek.

Next