Fejér Megyei Hírlap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-02 / 282. szám

­ 'V.r'A' Az Elzett győri gyárában a napokban kezdték meg a Rába kamionok negyvenszeresen ki­csinyített másának sorozatgyártását. A gyermekjátékokból még az idén hetvenezer darab készül négyféle változatban Áruvizsgálat MAGNÓKAZETTÁK A Nagyítóban, a fogyasz­tók lapjának novemberi szá­mában a kazetták minősé­gét vizsgálták. Nyolc kazet­ta márka tulajdonságaival, minőségével ismerkedhet meg részletesebben az ol­vasó a kazetta-tesztben. Hat vasoxid szalagos ka­zetta, és két vas-króm sza­laggal töltött kazetta szere­pel a tesztben. Valamennyi C—60-as (egyórás játékide­jű) kazetta, egy kivételével (ott jelezzük). Ami hiány­zik: a krómdioxid kazetta, ami a hazai kereskedelem­ben nem kapható. Közismert, hogy a külön­féle típusú szalagok (a há­rom fő csoportja: vasoxid, krómoxid és vas-króm) csak arra alkalmas készüléken szolgáltatják „tudásuk leg­javát”. A krómoxid, illetve a vas-króm szalagot csak olyan készüléken érdemes használni, amelyen megfe­lelő üzemmód is megtalálha­tó. Általános viszont: a vas­­oxidos szalag. Az ilyen ka­zetta bármilyen kazettás magnón lejátszható. A nálunk is kapható sza­lagok minőségi rangsorában első az Agfa SFD I. kazetta, a KIVÁLÓ minősítést ka­pott. Az persze korántsem állítható, hogy ez rendszere­sen kapható lenne. Az NSZK gyártmányú kazetta az árával is toronymagasan kiemelkedik a mezőnyből: 120,— Ft-ba kerül! Ezért a pénzért majdnem hármat kapunk a minőségi rangsorban következő ka­zettából, a magyar gyártmá­nyú Polimer LH Super ka­zettából, amelynek ára 48,— Ft. Minősítése-minősége: 1ó. Bizonyára egyesek megle­pődnek az LHL jó szereplé­sén. Sajnos a Polimer ka­zettákkal megszaporodnak a gondok, a panaszok. A minőségi rangsorban harmadik az NDK gyárt­mányú Orno K—60 típusú kazetta. Ez a kazetta is vi­szonylag olcsó (50,5 Ft-ba kerül) és valamennyi tulaj­donságát figyelembe véve is jó. Elektroakusztikai tulaj­donságai azonban nem érik el a Polimer LHS színvona­lát. Az Ampex cégnek „ara­nyosan fénylő” neve van, mégis az a kazetta, amely­hez ez a cég a nevét (és szalagját) adja, bizony igen­csak közepes színvonalú. Ára pedig tiszteletet parancsol­na: 80,5 Ft-ba kerül. A minőség és az ár enyhén szólva nincs arányban egy­mással az Ampex kazettánál. Hasonlóan 80,— Ft-ba ke­rül a Jugoszláviából beho­zott Superton kazetta is. Mi­nősítése: NEM MEGFELELŐ — ezért is a múlt idő, ezt a kazettát nem importálják. A másik hazai, Polimer gyártmányú kazetta, az LH HiFi ugyancsak gyengén sze­repelt — minősítése: GYEN­GE. Mechanikai tulajdonsá­gait tekintve, igencsak haj­lamos a nyúlásra ez a mag­nószalag, ami előbb utóbb élvezhetetlenné teszi a mű­sort. Két márkás vas-króm ka­zetta is szerepel a Nagyító tesztjében, a Sony FeCr és az Agfa Carat FeCr. Előre­­bocsátható: mindkettő KI­VÁLÓ minősítést kapott. (Aruk 140,—, illetve 120,— Ft.). A Sony szalagja mecha­nikailag többet tud, többet bír; az Agfa szalag feltéte­lezi az igényes precíz mag­nó-mechanikát. A vas-króm szalagokat csak olyan ké­szülékeken érdemes hasz­nálni, amelyeken beállítható a megfelelő lejátszási (és felvételi) üzemmód; ezek pedig az igényesebb, drá­gább kazettás magnó-deck­­ek, mint amilyenek a ná­lunk csúcskészüléknek szá­mító Pioneer CT 506 és a Sanyo HD—4028 készülékek. Sz. I. Energoin­veszt 35 országban A szarajevói ENERGO­­INVESZT egyesülésbe tö­mörült vállalatok — ipari termelőüzemek, erőművek, bányák, tervező- és kutató­­intézetek — hazai feladata­ik ellátásán felül jelentős export-tevékenységet fej­tenek ki. 1979-ben Jugosz­lávia össz-exportjának 6 százalékát ez az egyesülés bonyolította le. A 36 000 jól képzett szak­munkást, műszaki szakem­bert foglalkoztató ENER­­GIONVESZT terveket ké­szít­, kutatásokat végez, épí­tési szerelési feladatokat vállal, „kulcsra kész” gyá­rakat ad át külföldi meg­rendelőinek a gépipar, vil­lamos gépipar, az automati­­kák, erőmű építés-szerelés stb. területén. Gyárt fel­szereléseket atomerőművek­hez, olajfinomítókhoz, kü­lönféle nyersanyagok — bauxit, cink — feldolgozá­sához, ugyanakkor kész­termék exportja is jelentős. Termékeit ismerik, szolgá­latait szívesen veszik igény­be a világ 35 országában. A fejlődő országokban például az ENERGOIN­­VESZT szakemberei eddig 25 000 kilométer hosszú távvezetéket építettek. A villamosítási program meg­valósítását segítették töb­bek között Pakisztánban, Bangladesben, Egyiptom­ban, Etiópiában, Indonéziá­ban, Irakban, Iránban, Lí­biában, Szudánban, Zam­biában. Támogatásukkal több mint 300 transzfor­mátorállomás épült ezek­ben az országokban. Hő­erőműveket építettek In­diában, Indonéziában, ön­töző­rendszereket Egyip­tomban, Pakisztánban. Számítanak az ENER­­GOINVESZT szakembereire a fejlett országokban is. A szovjet megrendelőknek atomerőművi berendezése­ket, ausztráliai partnereik­nek mezőgazdasági gépe­ket szállítanak. FFIFR MFGYSZ HÍRLAP : 1080 DECEMBER ? Halló! Orvosi ügyelet? 2. A gyerek vasárnap is beteg Hideg eső szemerkél, nép­­telenek az utcák. A székesfehérvári gyer­mekszakorvosi ügyelet előtt sárga taxi várakozik , az orvos még nem indult ki a hívásokra. A várószobában gyerekek sírnak, a bundák­ból, kabátokból nedves me­leg párolog. Amikor a rendelő ajtaja kinyílik, élénkül a mozgoló­dás. Sokan vannak, az elme­nőket rendületlenül váltják az újonnan érkezők, de a zsúfoltság korántsem olyan nagy, mint azon a bizonyos kettős ünnepen. Az idegen, a szemlélő szá­mára úgy tűnik, az orvos véget nem érő futószalag mellett áll, amely csak hozza, hozza a betegeket. Déltájban csökken a forga­lom, de ez nem pihenőt je­lent. Dr. Főző Máriát a sárga taxi a telefonon bejelentett betegekhez viszi. A csendben adminisztráci­ós teendőivel magára marad Sulyok Katalin védőnő. — Hányan voltak eddig? Az órájára néz. — Fél kettőig száznégyen. Hét helyre hívták a doktor­nőt. Legtöbben injekcióra jöttek — délután az injekciós forgalom úgy négytől hétig megismétlődik. Csörren a telefon. Lázas csecsemőhöz kér valaki or­vost. — Lázcsillapítójuk van ott­hon? — kérdezi a védőnő, hogy az orvos megérkezéséig is segítsen valamennyit. Tisztán hallani a választ: — Lázcsillapító? Nem va­gyok én patikus!... A válaszon a védőnő meg sem lepődik. Egészen min­dennapos dolog, hogy a szü­lők jó részének sejtelme sincs arról, hogyan kell a magas lázat a leggyorsabban csillapítani, sokan még re­cept nélkül kapható lázkúpot sem tartanak a házipatiká­ban. — Nem is tudom, melyik korosztálynál kellene kezde­nünk az egészségügyi felvilá­gosítást — mondja csöppnyi keserűséggel a védőnő, aki hétköznaponként az iskolás korosztály egészségére fel­ügyel. Amint múlik az idő, kint­ről egyre több hang hallat­szik. Kezdődik a délutáni in­jekciós forduló, s új, hirtelen megbetegedett kicsinyekkel várnak. Beteglátogató körút­járól rohanvást érkezik az orvosnő, s míg kezét mossa, diktálja a kis páciensek diag­nózisát, az alkalmazott gyógymódot, s egy fél perc sem telik bele, már készíti az első injekciót. A rendelő pa­rányi belépőjében egyszerre két gyermeket vetkőztetnek a szüleik. Kérdésekre nincs mód, a sarokból figyelem tovább az eseményeket. Az első kislányt lázasan hozza az édesanyja, s a vizs­gálatot bizony itt is tűszúrás követi — az ügyelet gyógy­szeres szekrényében megta­lálhatók a legfontosabb ké­szítmények — mert a szájon át szedhető, külföldi kanalas orvosság sajnos ritkán kerül le a hiánycikkek listájáról. A kisgyerekkel együtt sír az édesanyja, pedig hát inkább bátorításra lenne szüksége a rémült gyereknek. A következő páciens egy bátor fiatalember. Apja kezét szorongatva hősiesen tűri a „szurit”, de ő a kivétel. A legtöbben könyörgő szemmel lesik a doktornő minden mozdulatát. A csendes két­ségbeeséssel síró vagy éppen hangosan zokogó, sikoltozó gyerekek kezelése alapos próbára teszi még a hivatá­sát végző orvos türelmét, ide­geit is. Egy csöppet sem cso­dálkozom, amikor az orvosnő felsóhajt: „Valósággal bol­dog vagyok, ha csak vizsgál­ni és nem injekciót kell adni. Némelyik gyereknek szinte szitává lőttük a combját. A tizedik, tizenötödik injekció után nem csoda, ha reszket­nek, félnek szegények”. Hasmenés, magas láz, to­rokgyulladás, félig gyógyult beteg visszaesése, megint hasmenés ... sorban egymás után. A receptírás után min­den szülőnek részletes, ha kell kétszeri, lelkiismeretes magyarázat a további teen­dőkről. Kinn már sötét van. De még mindig jönnek új bete­gek. Az orvos déli kávéja érintetlenül áll az asztal sar­kán. — Ketten jöjjenek be! — szól ki a védőnő, s bekéri a soron következő injekciósok receptjét és dobozát. A reggelihez hasonló zsú­foltságot mutat a várószoba képe. Ezen a vasárnapon is­mét kétszáz fölött lesz az ügyeletén napközben megfor­dult betegek száma , s még csak ősz van. Igaz, ködös, esős, betegséget könnyen hor­dó ősz. Még mindig esik. Ag­gódó arcok és lázas kis sze­mek friss emléke kísér. Mi vár vajon otthon? Apró lányom eltalál a nagylabdával, körberohan a lakáson, vonszolja az orosz­lánját , égető rossz, mint mindig. Megkönnyebbülök: semmi baja. Móré Erzsébet A Központi Fizikai Kutató Intézet — a Magyar Optikai Mű­vekkel együttműködve — a világ vezető műszaki nagyhatal­maival közel egyidőben kidolgozta a mágneses buborékme­mória előállításának technológiáját. Képünkön, a mágneses buborékmemóriában lejátszódó alapfolyamatokat gyorsfény­képező berendezés segítségével vizsgálják. Az előtérben a buborékmemória kivetített képe látható. Új mongol üzemek Szovjet segítséggel új ipari üzem épül az ércbányászat mongóliai központjában, Er­­denetben: ez a szőnyeggyár a mongol könnyűipar leg­nagyobb, legkorszerűbb lé­tesítménye. A szőnyeggyár ez év végén kezdi meg mű­ködését. Évi teljesítménye 650 ezer négyzetméternyi szőnyeg lesz. Az ulánbátori malom húsz évvel ezelőtt épült. A kö­zelmúltban szovjet gépek­kel, berendezésekkel kor­szerűsítették, bővítették, így teljesítménye 64 százalékkal megnőtt. A malom dolgozói 900 tonna liszttel többet őröltek a tervezettnél az el­ső háromnegyed évben. Nálunk mindig történik­­ valami!

Next