Fejér Megyei Hírlap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-01 / 1. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1981. JANUÁR 1. A népgazdaság 1981. évi terve A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1981. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy az összhangban van a Magyar Népköztársaság VI. ötéves tervével, annak céljait konkretizálja az ötéves tervidőszak első évére. A terv előirányzati a népgazdaság fejlődésének 1980. évi eredményeire alapozódnak és figyelembe veszik a gazdasági növekedés 1981. évben várható belföldi és külföldi feltételeit. Az 1980. évi népgazdasági terv fő célja teljesült: a népgazdaság egyensúlyi helyzete számottevően javult, az összes behozatali többlet jelentősen csökkent, ezen belül a nem rubel elszámolású áruforgalmi mérleg a tervezettnél kedvezőbb. Az egyensúlyi helyzet javulása a gazdasági növekedésnek a tervezettnél alacsonyabb üteme mellett ment végbe. A gazdasági szabályozórendszer 1980-ban végrehajtott módosításai és az éves terv egyéb intézkedései hozzájárultak ahhoz, hogy a belföldi felhasználás szabályozásában az előző évben elért eredmények megerősödtek. A nemzeti jövedelem a tervezett 3—3,5 százalék helyett mintegy 1 százalékkal emelkedett. A termelő ágazatokban foglalkoztatottak száma a számítottnál nagyobb mértékben csökkent, a munka termelékenysége nőtt. Az egységnyi termelésre jutó eszközráfordítás a számítottnál nagyobb. A nemzeti jövedelem belföldi végső felhasználása a tervezettnél valamelyest jobban csökkent, ezen belül a lakosság fogyasztása kismértékben nőtt. A felhalmozás, főleg az állóeszközfelhalmozás mérséklődött, kisebb a számítottnál a készletfelhalmozás is. A fogyasztás és a felhalmozás aránya így a fogyasztás javára változott. A külkereskedelmi forgalom mennyiségében nem haladta meg az 1979. évi színvonalat. Az áruk és szolgáltatások kivitele a tervezettnél kevésbé nőtt, behozataluk a számított kisebb növekedés helyett csökkent. Az ipari termelés a tervezett 3,5—4 százalékos növekedéssel szemben valamelyest az 1979. évi színvonal alatt maradt. A bányászat, a kohászat és a gépipar termelése az 1979. évinél kisebb, a többi ágazaté nagyobb volt. A mérsékelt belföldi kereslet mellett az ipar néhány ágazatában a gazdaságtalan termelés és kivitel mérséklésének, illetve megszüntetésének is része volt az alacsonyabb termelésben. Hozzájárult az is, hogy a vállalatok nagy része a tervezettnél magasabb termelői árszínvonal folytán alacsonyabb termelés mellett is jelentős nyereséghez jutott, így nem volt erőteljes törekvés a szabad kapacitásoknak gazdaságos kivitelre, vagy importhelyettesítésre történő hasznosítására. Az ipari termékek értékesítése irányában és arányaiban megfelelt a terv céljainak. A termelő célú kibocsátás megegyezett az elmúlt évivel, a fogyasztási célú értékesítés kismértékben csökkent, a beruházási javak értékesítése alacsonyabb volt az 1979. évinél, a kivitel emelkedett. Folytatódott az ipari termelés szerkezetének korszerűsítése. A termelés hatékonyságának növekedése, szerkezetének átalakítása, a dinamikus vállalati magatartás kialakítása azonban az indokoltnál lassabban halad. Érezhető eredményekkel járnak az 1979—80- ban bevezetett energiatakarékossági intézkedések, törekvés tapasztalható a termelés fajlagos anyag- és energiaigényének csökkentésére. Az ország energiafelhasználása nem haladta meg az 1979. évit. Az iparban foglalkoztatottak száma a termelést meghaladóan csökkent, az egy főre jutó termelés emelkedett. Az építőipar termelése a beruházások mérséklésével összhangban csökkent. A termelés szakmánként és körzetenként differenciáltan alakult, a csökkenés az átlagosnál nagyobb volt a mélyépítőiparban. Az építési kereslet és kínálat viszonya javult. Erősödött az építőipari vállalatok vállalkozói magatartása, egy részük azonban még nem volt képes rugalmasan alkalmazkodni a változó piaci feltételekhez. Csökkent az építőiparban foglalkoztatottak száma, az egy főre jutó termelés valamelyest nőtt. A mezőgazdasági termékek termelése — a szeszélyes időjárás, az ár- és belvizek ellenére — a tervezetthez közelállóan emelkedett. Kalászos gabonából a számítottnál több termett. A kukoricatermés valamivel kevesebb a tervezettnél. A burgonya-, a zöldség- és gyümölcsfélék termésmennyisége az elmúlt évinél nagyobb, de a tervben számítottnál kisebb. Az állattenyésztés a tervezettet valamelyest meghaladóan fejlődött. A mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátottsága kielégítő. Az energiafelhasználásban a takarékosság fokozódott. Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből a belföldi ellátás jó, kivitelük emelkedett. Az áru- és személyszállítási teljesítmények az igényeknek megfelelően alakulnak. Az energiatakarékosság fokozására tett intézkedések eredményeként a szállítás és hírközlés összes energiafelhasználása az előző évihez képest csökken. A beruházások volumene a tervezettnél nagyobb mértékben csökkent. A beruházások csökkenése mind az állami, mind a vállalati körben elsősorban az újonnan kezdődő beruházások számának mérséklődését eredményezte. A tervezett ütemben vagy annál gyorsabban halad a nagyberuházások kivitelezése. A befejezésre előirányzott kilenc nagyberuházás közül hét (deáki bauxitbánya, Bélapátfalvai Cementgyár, Magyar Viscosa PAN II. Tiszai Kőolajfinomító I. üzem, Hajdúsági Cukorgyár, Adria Kőolajvezeték, Vörösmarty téri kulturális központ) teljesen elkészült, két nagyberuházásnál (recski bányászati kutatás létesítményei, Magyar Gördülőcsapágy Gyár rekonstrukciója) maradnak későbbre kisebb munkák. Nagyberuházás 1980-ban nem kezdődött meg. A tervezettnél nagyobb a teljesítés a lakásépítéshez kapcsolódó létesítmények, a közforgalmú úthálózat és a vízgazdálkodás fejlesztésénél. A vállalatok és szövetkezetek beruházásaikra az előző évinél kevesebbet, a számítotthoz közelálló összeget fordítottak. A munkaképes korú népesség és a szocialista szektorban foglalkoztatottak száma kismértékben csökkent, ezen belül a nem termelő és szolgáltató ágazatokban nőtt. Az év során jelentősebb foglalkoztatási vagy munkaerőellátási gondok nem voltak. A kormányhatározatokban kijelölt területeken megkezdődött az előírt létszámcsökkentés. Az átlagbérek lényegében a tervezettnek megfelelően nőttek, a mezőgazdasági termelésből származó bevételek is a számítottal megegyezően emelkedtek. A pénzbeli társadalmi juttatások jelentősen magasabbak az 1979. évinél, nagyobbrészt a családi pótlék növelése és egyéb életszínvonalpolitikai intézkedések hatására. A fogyasztói árszínvonal és az egy keresőre jutó reálbér a tervezettnek megfelelően alakult. A lakosság reáljövedelme megegyezik az előző évivel. A lakosság jövedelmeiből 1980-ban kevesebbet takarított meg, mint az előző évben. A kiskereskedelmi forgalom volumene nem érte el a tavalyi színvonalat. A lakosság fogyasztása 0,5—1 százalékkal emelkedett. Az átlagosnál jobban nőtt az élvezeti cikkek fogyasztása és a szolgáltatások igénybevétele. Az élelmiszerellátás az év folyamán összességében kiegyensúlyozott volt. Iparcikkekből az év elején a szokásosnál több volt a hiány, a második félévben az ellátás a legtöbb termékcsoportban javult. Emellett is gyakran nem volt kielégítő a választék. A lakosság infrastrukturális ellátottsága a tervezettnél valamivel jobban fejlődött. Az előirányzottnál több, 85—86 ezer lakás készült el. A gyógyintézeti ágyak, valamint az óvodai férőhelyek száma — utóbbi elsősorban a társadalmi összefogás eredményeként — a tervet meghaladó mértékben nőtt, az óvodákban elhelyezhető gyermekek aránya eléri a 81 százalékot. Általános iskolai osztálytermekből is a tervezettnél több épült. * * * A gazdasági munka fő feladata 1981-ben is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, elsősorban a külkereskedelmi áruforgalom egyenlegének javítása, és a lakosság elért életszínvonalának fenntartása, az életkörülmények javítása. A termelés és a belföldi felhasználás növekedése és összetétele e célnak megfelelően alakul. A nemzeti jövedelem belföldi végső felhasználása az 1980. évinél kisebb lehet. Ezt elsősorban a felhalmozás, ezen belül a beruházások további csökkentésével kell elérni. A lakosság fogyasztása kismértékben emelkedhet. A termelés továbbra is mérsékelt, de az 1980. évit meghaladó ütemben és differenciáltan nő. A növekedés nagyobbrészt a gazdaságos kivitel bővítését szolgálja. Meg kell gyorsítani a gazdaságtalan termlés visszaszorítását és az ezáltal, valamint a belföldi kereslet mérséklődése következtében felszabaduló kapacitásokat az eddiginél eredményesebben kell a kivitel növelésére és a behozatal helyettesítésére hasznosítani. A munka- és üzemszervezésben, a jobb munkaidőkihasználásban, a munkafegyelem javításában, a munkaerő átcsoportosításában rejlő tartalékok feltárásával a munka termelékenysége a termelésnél jobban növekedjék, az álló- és forgóeszközök kihasználása pedig a korábbi évekénél eredményesebb legyen. Az energia- és anyagtakarékosság fokozása és a ráfordítás szerkezetének ésszerűsítése révén el kell érni, hogy az anyagi ráfordítások legfeljebb a termeléssel azonos mértékben emelkedjenek. Az 1981. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 182 milliárd forintot lehet fordítani. Az iparban a tervcélokkal összhangban álló, hatékony és versenyképes termelés bővülhet. Az ipari termékek kivitelének erőteljesebb fokozása mellett jobban kell kielégíteni a mérsékelten emelkedő belföldi keresletet. Ennek megfelelően különösen a gépipar, ezen belül főként a híradás- és vákuumtechnikai-, a műszer, és a fémtömegcikkipar, valamint a vegyipar, ennek keretében a gyógyszer- és növényvédőszer-gyártás, a gumi és műanyagfeldolgozó ipar termelése és értékesítése emelkedik számottevően. A belföldi és a külföldi kereslethez igazodva meggyorsul a temetés szerkezetének korszerűsítése. Azok a vállalatok fejlődhetnek dinamikusan, amelyek gyártmányösszetételüket átalakítva gyorsan alkalmazkodnak a piaci feltételekhez. A gazdasági szabályozórendszer és egyéb intézkedések is elősegítik, hogy a picai alkalmazkodában, a termelés hatékonyságában meglevő, illetve kialakuló különbségek mielőbb felszínre kerüljenek és a hatékony vállalatok gyorsan fejlődjenek. Jelentős haladást kell elérni a gazdaságtalan vállalatok tevékenységének hatékonnyá tételét célzó progrmok végrehajtásában, a gazdaságtalan termelésnek jövedelmezővel történő felváltásában. A termelés korszerűsítését segíti, hogy folytatódnak az alumínumipari, a petrolkémiai és a számítástechnikai központi fejlesztési programok és megkezdődik a gyógyszer-, növényvédőszer- és intermediergyártás, valamint az elektronikai alkatrész- és részegységgyártás központi fejlesztési programjának végrehajtása, továbbá az energiagazdálkodás javítását, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosításának növelését szolgáló programok megvalósítása. Az építőipari termelés a mérséklődő beruházási kereslet miatt változó piaci feltételekhez alkalmazkodik. A beruházási építés csökken, a felújítási-karbantartási munkák növekednek. Az építőipari szervezetek feladata, hogy — vállalkozási készségük növelése mellett — tovább javítsák a kivitelezések szervezettségét, a munkafegyelmet, csökkentsék a kivitelezési időtartamokat. Az irányítás segíti az építési piac kereslet-kínálati egyensúlyának megszilárdulását, támogatja a vállalatokat az építési kapacitások és a munkerő keresletnek megfelelő átcsoportosításában. Állami eszközökből 24 ezer lakást kell felépíteni. A mezőgazdaságban gabonafélékből — átlagos időjárás esetén — az 1980. évi termésmennyiség megközelítése a feladat. A zöldségek és gyümölcsök, valamint az ipari növények termelése emelkedik. Az állattenyésztésben a hústermelés kisebb mértékben, az egyéb állati termékek termelése gyorsabban nő. Az ár- és szabályozórendszer javítása és egyéb intézkedések elősegítik, hogy a kisüzemekben a tenyésztési kedv fennmaradjon. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből a termelés növekményének túlnyomó része a gazdaságos kivitel bővítését szolgálja. Emellett fenn kell tartani a lakosság ellátásának változatlanul jó színvonalát. A terv azzal számol, hogy a mezőgazdaságban folytatódik és fokozódik az anyag- és energiatakarékosság, javul a meglévő gépek és épületek hasznosítása, a termeléshez szükséges anyagok felhasználása. Növekszik a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége. Az 1981. évi szállítási feladatokkal összhangban az áruszállítás 1—2 százalékkal, a személyszállítás 3 százalékkal emelkedik. A hírközlési teljesítmények 4,5—5 százalékkal növekednek. A beruházások mind az állami, mind a vállalati döntési körben csökkennek. Ennek megfelelően történik a felhalmozási célú pénzforrások szabályozása. A beruházási eszközöket a folyamatban levő beruházások befejezésére, illetve ütemes folytatására kell összpontosítani. Új beruházások csak szűk körben, a műszakilag indokolt időtartam betartása, a koncentrált megvalósítás feltételeinek megteremtése esetén kezdődnek. Új nagyberuházásként megkezdődik a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciója és az Árpád-híd szélesítése, valamint az előkészítéstől függően a mecseki széntermelés fejlesztése, a mányi bányaüzem és a dunaújvárosi kokszolómű beruházásainak a kivitelezése. A termelőágazatokban csak a népgazdaság energia- és nyersanyag-ellátását szolgáló, a gazdaságos kivitelt növelő, a behozatalt hatékonyan csökkentő, valamint az energia- és anyagmegtakarítást eredményező vállalati beruházásokat lehet megkezdeni. Előnyben részesülnek a viszonylag gyorsan eredményt hozó, a meglevő állóeszközök kihasználását javító, kiegészítő, korszerűsítő fejlesztések. A készletek a termelés és a forgalomi szükséglettevel összhangban emelkedhetnek. Javítani szükséges a vállalatok anyag- és készletgazdálkodását, a termelőeszköz-kereskedelem munkáját, a vállalatok közötti együttműködést. A népgazdaságban foglalkoztatottak száma várhatóan csökken. Folytatódik a foglalkoztatás ágazati szerkezetének átalakulása: a foglalkoztatottak száma az iparban és az építőiparban csökken, a termelő és a nem termelő infrastruktúrában emelkedik. A teljes foglalkoztatás és a folyamatosan felszabaduló és átcsoportosuló munkaerő zökkenőmentes elhelyezkedése érdekében korszerűsödik a munkaerő közvetítési rendszer. Továbbra is fontos gazdaságpolitikai cél az elért átlagos életszínvonal megőrzése. Az átlagos nominálbér és a fogyasztói árszínvonal azonos ütemben, 4,5—5 százalékkal emelkedik. Az egyéni keresetek a minőségi és mennyiségi teljesítményektől függően növekedhetnek. A teljesítmények szerinti bérezést szolgálja a vállalati és intézményi alapbérrendszerek 1981. évtől érvényes módosítása, illetve bértételeinek növelése. A pénzbeli társadalmi juttatások közül meg kell őrizni az alacsony nyugdíjak reálértékét. A három- és több gyermekesek családi pótlékának reálértéke — az 1980. évi családi pótlék emelés egész éves hatásának eredményeképpen — emelkedik. A kiskereskedelmi forgalom volumene 1— 1,5 százalékkal haladja meg az 1980. évit. A lakosság áruellátása elsősorban a választéknak a kereslethez jobban igazodó bővítésével javul. Szervezettebbé és rugalmasabbá kell tenni ezért a termelő- és a kereskedelmi vállalatok együttműködését. A kiszolgálás színvonalának növelését az új üzemeltetési formák, üzlettípusok is elősegítik. Állami és magánerőből 76—78 ezer lakás, ebből állami beruházásként mintegy 23—24 ezer lakás épül. A jelentős arányú személyi tulajdonú lakásépítést elősegíti a telekgazdálkodás és -elosztás fejlesztése, a műszaki tervválaszték bővítése és a lakásépítés pénzügyi feltételeinek javítása. Az egészségügyi ellátás javítására mintegy 1500 új gyógyintézeti hely létesül. Javulnak továbbá a fekvő- és a járóbetegellátás feltételei. Az év végére a gyógyintézeti helyek száma eléri a 98 ezret, a tízezer lakosra számított ágyak száma pedig 92-re emelkedik. A bölcsődei ellátottság javítását 3000—3500 új férőhely létesítése szolgálja. Ezzel a bölcsődés korúak férőhelyellátottsága megközelíti a 16 százalékot. Nő az óvodában elhelyezhetők aránya. A közoktatás fejlesztésére 1100 új általános iskolai osztályterem épül. Szerény mértékben bővülhet a gyógypedagógiai intézetek és a gyermekvédelmi intézetek férőhelyállománya, s javulhatnak a középiskolai és a szakmunkásképzés feltételei. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rekonstrukciója. A jelentősebb közművelődési fejlesztések közül folytatódik a Budavári Palota helyreállítása. Befejeződik a budapesti nagy sportcsarnok építése, megkezdődik a Magyar Állami Operaház rekonstrukciója. A külkereskedelmi forgalomban a cél az, hogy a rubel elszámolású külkereskedelmi mérleg hiánya csökkenjen, a nem rubel elszámolású külkereskedelmi mérleg egyensúlyban legyen. A kivitel 7,5—8 százalékkal, a behozatal kismértékben emelkedik. Javítani kell a kivitelre szánt termékek műszaki jellemzőit, minőségét, a szállítási feltételeket, növelni a versenyképes, korszerű termékek arányát, a kivitel gazdaságosságát. A külkereskedelmi tevékenység hatékonyságát jobb, aktív piaci és ármunkával is elő kell segíteni. * * * A tervcélok alátámasztására a gazdasági szabályozórendszer néhány eleme 1981-ben módosul. A változások, a célok és az azokat szolgáló eszközök összhangját, a változó feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást, a kedvező gazdasági eredmények gyorsabb kibontakozását segítik elő. A Minisztertanács döntött továbbá a termékforgalmazást, a külkereskedelmet, a beruházásokat, a lakosság jövedelmét és a fogyasztói árakat, a termelői árakat, az oktatás fejlesztését és a terv végrehajtásának ellenőrzését illető intézkedésekről. (MTI) 1980—100 Nemzeti jövedelem 102,0—102,5 Belföldi felhasználás 99,0— 99,5 Ipari termelés 103,0—103,5 Országos építés-szerelés 99,0 Mezőgazdasági termékek termelése 103,0 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101,0 Lakosság fogyasztása 101,5 Az idén már acélt termel a Dunai Vasmű nagyberuházása, a konverteres acélmű Fotó: Fási László 3 OLDAl