Fejér Megyei Hírlap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-09 / 7. szám

Alkotó­módon Évet zártunk, és mint ren­desen, ezekben a napokban számadással és tervezgetéssel telik el sok-sok óra. Mégis más ez az év vége , év ele­je. Nemcsak az ötéves ter­vek fordulója teszi. Bonyo­lultabb gazdasági környezet­­ben, a megszokottnál nagyobb ö­állósággal kellett dolgozni­uk a vállalatoknak a múlt esztendőben. Megyénk ipara, fiatal kora ellenére, számottevő helyet foglal el a népgazdaságban. Több nagyvállalat munkáján, számos hazai gyár, üzem za­vartalan termelése múlik. Elég ha példaként a Köfém félgyártmányait, a Videoton elektrotechnikai berendezé­seit, a Dunai Vasmű terméke­it említem. Ugyanakkor Fe­jér megyéből a világ sok or­szágába jut el áru, az itt dol­gozó emberek szorgalmáról, szaktudásáról is számot adva. Jól zárták a megye válla­latai ezt a változásokkal, új követelményekkel teli eszten­dőt. Jól zárták, hisz legtöbb­jük az előzetes számítások alapján is nyereséget köny­velhet el mérlegében. Jól zárták a népgazdaság szem- pontjából is. Több hazai vál­­alat sikeres exportjához já­rultak hozzá jó minőségű anyaggal, félgyártmánnyal, berendezéssel. Saját export­jukkal részesei a népgazda­sági egyensúly javulásának. Mindezt megváltozott munka­stílussal érték el. Másképp dolgoznak és gondolkodnak a gazdasági vezetők és a mun­kások is, mint akár egy évvel ezelőtt. Próba volt a múlt esztendő. Egyének és kollek­­ívák próbája. Fejér megye ipara korsze­rű, így csakis alkotó módon bánhatnak vele irányítói és munkásai. 1980 sikerei nem csúcsokat és ünnepléseket je­lentenek, hanem a továbblé­pés alapjait adják. Munkások és vezetők egyaránt állták a próbát, megtanultak a kor követelményei szerint dol­gozni, de itt nem állhatnak meg. A kor, a korszerű gaz­daság és ipar az állandó fej­ődést, a folytonos megújulás­ra való képességet követeli. Megyénkben már az el­múlt ötéves terv időszakában­­ több nagy beruházás ké­szült el, és még ebben az év­ben is befejeződik néhány. Még több és korszerűbb be­rendezéssel gazdálkodhatnak vállalataink. Képességeiket a tavalyi sikereikkel bizonyí­tják. Lehetőségeik adottak a világszínvonalhoz viszonyí­tott munka végzésére. Ez egyben a folytatás irányát is megmutatja. Új esztendő kezdődött, amely egyben új ötéves terv­időszak küszöbe is. Nagyvál­lalatok feleltek meg itt, Fejér megyében a nemzetközi gaz­dasági élet követelményeinek. Kollektívái megtanultak kor­szerűen, alkotó módon dol­gozni. További fejlődésükben, az elkövetkező öt évben már ennek alapján kell még több értékes terméket előállítani­uk, olyanokat, amelyek bár­mely piacon eladhatók. For­dulópont azért is ez az év­kezdet számukra, mert a vi­lág gazdasági életében nem a múlt évhez hasonlítják eredményeiket, hanem a je­len és a jövő követelményei­hez. Nem kicsi Fejér megye vállalatainak felelőssége. Le­hetőségeik és a népgazdaság­ban elfoglalt helyzetük tuda­tában kell dolgozniuk. K. É. M CT l Cl E3 I VILAG PROLETÁRJAI PÁRTNAPOK MEGYÉNKBEN | LJ L­ ll M­­ C wl ■ L. I egyesüljetek i PUSZTÁBÓL LETT NAGYKÖZSÉG I I I ■ flHH __________________ Péntek, H p 1981. január 9. DE KI A KÁROSULT? g XXXVII. évfolyam, --------------------------- 7. szám CSUSZI-SZOLGÁLTATÁS ' • M 111 Hl M 111tjh j|­1LF11­­­J IJ ■ JJ ■ 11 J0TTTTTTTTTTTTTTTH1 Ára: 1,40 forint Munkásgyűlés a Köfémben Korszerűbb technológiával még jobb minőséget Történetének munkasike­rekben leggazdagabb öt évét tudhatja maga mögött a Szé­kesfehérvári Könnyűfémmű kollektívája. A fehérvári nagyüzem a Magyar Alumí­niumipari Tröszt egyik meg­határozó nagyvállalata lett, az utóbbi öt évben jelentős fejlesztések fejeződtek be, és nagyértékű új beruházás kezdődött, amelynek ered­ményeként 65—70 százalék­kal bővül hazánk legnagyobb alumíniumipari üzemének termelése. Tegnap munkásgyűlést tartottak a Székesfehérvári Könnyűfémmű dolgozói, ahol beszámolót hallgattak meg az elmúlt öt év munkájáról, eredményeiről, a VI. ötéves terv feladatairól. A munkásgyűlésen részt vett Horváth András és Hor­váth Ferenc, az MSZMP szé­kesfehérvári Városi Bizottsá­gának kát titkára. Fekete József, a vállalati szakszervezeti bizottság tit­kára köszöntötte a megjelen­teket, majd Juhász János, a Könnyűfémmű igazgatója mondott beszédet. Az igazgató bevezetőjében elmondta, hogy a magyar alumíniumipar és a könnyű­fémmű munkáját a dinami­kus fejlődés jellemezte. Irányt adtak a XI. kongresz­­szus határozatai, valamint az V. ötéves tervtörvény, amely meghatározta a hazai fél­­gyártmány termelés fejleszté­sének irányát. — Árutermelési feladatun­kat a tervidőszak minden évében túlteljesítettük — mondotta Juhász János. Az előirányzott 539150 tonnás termelési feladatunkat már november első napjaiban tel­jesítettük, az év végéig elért túlteljesítéssel összesen 557 997 tonna árut termel­tünk. Termelésünk 20 száza­lékát a szocialista, 15 száza­lékát pedig a dollárelszámo­lású piacokon értékesítettük. A megvalósuló beruházások figyelembevételével az V. ötéves terv időszakára 8,7 százalékos létszámnövekedést terveztünk, ezzel szemben feladatainkat 70 fővel kisebb létszámmal oldottuk meg, tehát a termelés növekedése teljes egészében a termelé­kenység növeléséből adódott, öt év alatt 75 százalékkal nőtt a vállalatnál a teljesít­ménybérben foglalkoztatottak száma. A népgazdasági célkitűzé­sekkel összhangban jelentő­sen növekedtek a kapacitá­sok. Az igazgató emlékezte­tett az 1976-ban befejezett egymilliárdos beruházásra. Az V. ötéves terv kiemelkedő feladatát képezte még a meg­valósításának félidejében já­ró hétmilliárdos nagyberuhá­zás, melynek megvalósulását új csarnokok, présgépek, mi­nőséget javító kikészítő be­rendezések, jelentős rekonst­rukciók jelzik. Az eredmé­nyek lehetővé tették, hogy az elmúlt öt év alatt a dolgo­zók bérszínvonala 46,2 szá­zalékkal emelkedjen. Jelen­tős szociálpolitikai intézke­désekre is sor került, több mint 360 lakással, óvodabő­vítéssel, a munkásszálló kor­szerűsítésével, új sportcsar­nokkal, csaknem 20 millió forint értékű munka- és vé­dőruhával, új konyha és ét­terem építésével javították a dolgozók élet-­ és munkakö­rülményeit. A KÖFÉM dol­gozói társadalmi munka­­akciókkal jelentős részt vál­laltak a közösségi létesítmé­nyek építéséből, fejlesztésé­ből. A továbbiakban a közel­múlt termelési eredményei­ről, az eredményeket befo­lyásoló piaci változásokról szólt az igazgató, majd a VI. ötéves terv feladatairól el­mondotta, hogy a Könnyű­fémmű kollektívájának jelen­tős részt kell vállalni­ai nép­gazdaság feladataiból. A meglévő és az új kapacitá­sok magas szintű kihasználá­sával a piaci igények maxi­mális kielégítésével, a haté­konyság és a takarékosság szempontjainak érvényesíté­sével kell megoldani a ter­melési feladatokat. A könnyűfémmű áruter­melése 1985-ben eléri a 180 ezer tonnát, a következő öt év alatt a termelékenység 40 százalékos növekedését ter­vezik. Az igazgató felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a terme­lőberendezések, főként azok amelyek az új beruházás so­rán valósultak meg, a világ­­színvonalat képviselik, az igényes technológia minden­kitől gondosabb, jobb mun­kát követel. A hatékonyság fokozása és a minőség javítása céljából — mondotta az igazgató — minden dolgozónak a maga munkaterületén az a legfon­tosabb feladata, hogy gon­dosatt bánjon az alumínium­mal, ezzel érjük el,­­ hogy termékeink a magas követel­ményeket támasztó piacokon is teljes értékűvé váljanak, költségeink csökkenjenek, így a vállalati eredmény nö­vekedése biztosítson minden becsülettel dolgozó ember részére megérdemelt jövedel­met. A munkásgyűlésen Juhász János igazgató mondott be­szédet Fotó: Rabáczy Szilárd Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Felhívta a minisztereket és az orszá­gos hatáskörű szervek veze­tőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés decemberi ülés­szakán elhangzott és meg nem válaszolt képviselői ja­vaslatok megvalósításának lehetőségét és arról tájékoz­tassák az országgyűlés elnö­két, valamint az érdekelt képviselőket. A kormány elfogadta az Országos Közművelődési Ta­nács és az Állami Ifjúsági Bizottság együttes tájékozta­tóját a közművelődési tör­vénynek az ifjúság körében történt eddigi végrehajtásá­ról és a további feladatokról. Önálló vállalatok Több, modernebb közszükségleti cikk Az iparirányítás fejleszté­sével együtt megkezdődött a vállalati szervezet korszerű­sítése is. Az eredményesebb gazdálkodás, a rugalmasabb piac-alkalmazkodás és a versenyképesség fokozása ér­dekében a trösztök és a nagyvállalatok belső irányí­tási és érdekeltségi rend­szere folyamatosan átalakul. A szervezeti változtatások és átcsoportosítások már a múlt évben megkezdődtek, de fő­leg az idén teljesednek ki. A gépipari vállalatok kö­zül a Lampart Zománcipari Művek mind a négy vállala­ta, a fővárosi és három vi­déki gyár január 1-én ön­álló vállalatként kezdte meg munkáját. A bonyhádi gyár, új nevén Bonyhádi Zománcárugyár, az elmúlt évek fejlesztései nyo­mán az idén körülbelül 50 százalékkal növeli termelését, összesen mintegy 10 millió edényt készítenek. Több új cikk sorozatgyártását kezd­ték meg az idén. Az ovális pecsenyesütő, a két-három li­teres zománcozott teafőző, palacsintasütők és más köz­­szükségleti cikkek várhatóan kelendőek lesznek itthon és külföldön egyaránt. A Kecskeméti Kádgyárban egyelőre több gonddal küsz­ködnek: keresik a kiutat, miként csökkenthetnék, il­letve szüntethetnék meg a rá­fizetést. Elsősorban nem az árak emelésében látják a megoldást, hanem a jobb munkaszervezésben és a gyártmányfejlesztésben. A fürdőkádakat ezentúl a vál­tozó divathoz formatervezik és színezik, s ezekhez gaz­daságos eljárásokat vezet­nek majd be. Az elmúlt évek több százmilliós rekonstruk­ciója nyomán a jövő évtől a termelés is 30 százalékkal nő. Öntött zuhanyozótálcák és mosogatók sorozatgyártá­sára is berendezkednek. Gon­dosabb és határozottabb pi­ackutatással a hazai szükség­let teljes kielégítése mellett exportálni is többet akar­nak. Mert csak nyereség el­érésével, majd fokozatos nö­vekedésével tehetnek csak eleget a korábbi hitelek visz­­szafizetésének. A két évtized után ismét önállóvá vált Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár­ban a múlt évi veszteséges termelés okainak elemzésé­vel kezdték a munkát. A gyár vezetőinek véleménye szerint jelenlegi gyártmány­szerkezetük nem felel meg a jövedelmezőség követelmé­nyeinek, ezért már ebben az évben főleg a hazai piacon keresett és gazdaságosan gyártható cikkekből bővítik a termelést. Az általában hiánycikknek számító széntüzelésű tea­tűzhelyekből egy év alatt megháromszorozzák a gyár­tást. A gyár idei terve 920 millió forint értékű termék, amelynek megvalósulásával garantálják a hazai igények jobb kielégítését. Az önálló­vá vált salgótarjáni gyár cél­ja a többi között új techno­lógiák, új üzem- és munka­­szervezési rendszer bevezeté­sével, hogy az elkövetkezen­dő két éven belül ismét nye­reséges vállalattá fejlődjék. A Cooptourist terveiből A múlt évben mintegy 100 ezer külföldi látogatotta meg hazánkat, s több mint 40 ezer magyar turista utazott kül­földre a magyar szövetke­zetek utazási irodájának, a Cooptouristnak szervezésében — jelentette be Lesták Pál vezérigazgató csütörtökön a Budapest Szállóban tartott sajtótájékoztatón. Az 1981-es évi tervekről szólva a vezérigazgató el­mondta, hogy az idén 37 or­szág üdülőhelyeit ajánlják az utazni vágyóknak. Továbbra is szerepelnek a programban a közkedvelt szakmai utazá­sok, például nemzetközi me­zőgazdasági kiállítás megte­kintése Párizsban és London­ban, borászati szakprogram a Szovjetunióban és Ausztriá­ban, világkiállítás Erfurtban és Hollandiában, s állatte­nyésztési szakmai napok Dá­niában és Ausztriában. A belföldi programok kínálata is tovább bővül, új lehetőség a Tokaji, valamint a Büki Termál Üdülőszövetkezetben szervezett üdültetés. Mindezeken túl a Cooptou­rist tovább fejleszti a jól be­vált utazási akciók és ked­vezmények körét, így egye­bek közt március 1-től min­den hónap első csütörtökén meghirdet egy-egy rendkívül kedvezményes külföldi tár­sasutazást, vagy belföldi üdü­lést. Ezenkívül a Szovjet­unióba — a Moszkva—Kijev, illetve Leningrád—Tallinn— Moszkva — útvonalon 1000 forintos kedvezménnyel utazhatnak egész évben a turistacsoportok. (MTI)

Next