Fejér Megyei Hírlap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-01 / 101. szám

4. OLDAL • • Ünnepi jegyzet az Értelmes ÉLETRŐL Az Ivan Iljics halálában az élethez szükséges felismerés nyűgözött le, annak üzenete, hogy nem szabad elfecsérelnünk éveinket jelentéktelen dolgokra, múlandóságokra. Ivan Iljics is csak a halálos ágyán döbbent rá, hogy nem élte az életét. Azért rettegett a haláltól, mert nem tudott számot adni élete értelméről, tartalmáról. Tolsztoj minden bizonnyal azért írta meg hivatali pályafutását, betegségét, haldoklását, hogy segítsen minket a felismerésben, hogy ne járjuk végig hőse értelmetlen útját. Magát Tolsztojt is gyötörte az értelmes élet dilemmája, pedig ő nem tétlenkedett, az irodalomtörténetet benépesítette halhatatlan művekkel, hősökkel. Egyik írásában így vall: „... kérdésem, amely 50 éves koromban az öngyilkosság szélére sodort, a legegyszerűbb kérdés volt, tudniillik ez a buta kisgyermektől kezdve a bölcs aggastyánig ott szunnyad minden ember lelkében; ez az a kérdés, amely nélkül lehetetlen az élet: mi származik abból amit ma csinálok, amit holnap fogok csinálni — mi származhat az én egész életemből?” Másik kérdése: „milyen értelmet tulajdonítanak és tulajdonítottak a saját életüknek mindazok a milliárdok, akik éltek és élnek a világon?” Létünk igazoltnak tűnhet azáltal, hogy tesszük a dolgunkat, hogy teljesítjük a ránk kiszabott penzumot. A hivatali becsvágyak, a jó szórakozások számlái, a hízelgő dicséretek, az anyagi sikerek közepette gyakran kiderülhet, hogy nem méltó módon éljük az életet. József Attila szavaival: úgy élünk, mintha volnánk, vagy Adyt idézve: álmosak és félig élők vagyunk. Gyakran kiengedjük kezünkből — vagy elmegyünk mellettük — azokat a lehetőségeket, amelyeket vállalva, végigküzdve közvetlenül érezhetnénk, hogy igenis van értelme életünknek, haszna munkánknak, hogy létünk nem csupán vegetáció, alkalmazkodás, beletörődés, hanem cselekvő, változtató létezés. A korlátokat nem mulasztásaink mentségeként emlegetjük, hanem felismerésükre törekszünk, meghaladásuk érdekében. A valóságos cselekvési lehetőségektől megfosztott, vagy a kényelmesség miatt a tetteket mellőző élet aligha több, mint az anyagi részecskék ideiglenes, esetleges találkozása. A munka tette az embert emberré, ébresztette öntudatra, szabadította ki a zűrzavarból. A tézist továbbgondolva azt kell mondanunk, hogy az értelmes, az alkotó munka neveli az egyetemesen fejlett, a sokoldalú embert. Egy társadalmat nem akármilyen munka gazdagít, fejleszt, hanem az értelmes, a szükségszerű, a fegyelmezett, a kulturáltan végzett. Mindezek ellenkezője gyengít és fellazít. A munkát persze nem az minősíti, hogy csak egy kis csavar, vagy bonyolult tervrajz, hanem a célja, a rendeltetése. Makarenko telepén volt, hogy székeket készítettek a közösség tagjai, mégpedig primitív eszközökkel és technikával, mégis nagy lelkesedéssel csinálták, mert tudták a célt, hogy munkás és paraszt nézőkkel benépesült színházakba kerülnek majd. Az értelmes élet másik nélkülözhetetlen tartozéka a közösség. Az elszigetelt egyén csak egy, amely nem szoroz, nem hatványoz, de kapcsolatainak teljességével megsokszorozódhat. A közös történelmi feladat minőségileg új státuszt teremt az embernek. Iván Iljics, aki egész életében csak magával törődött, a halálhoz közeledvén kapcsolatok, barátok, őszinteség, szeretet után vágyódik, másokkal is törődik, talán ezzel vezekel egész életének értelmetlenségéért. Megpróbál nyomot hagyni másokban, hogy ne feledjék el oly könnyen és hamar. Rádöbbent — még ha későn is —, hogy csak a másokkal való kötelékekből lehet erőt és vigaszt meríteni. Csak másokba kapaszkodvaélhetünk úgy, hogy az élet ne csússzon ki kezünk közül, s mi sem az élet kezéből. Beauvoirt olvasgatva jegyeztem fel ezeket a sorokat: „Szabadságom kiteljesüléséhez elengedhetetlen a nyitott jövő — a jövőt előttem megnyitni, így tehát a jövőmet meghatározni is a többi ember fogja, méghozzá azáltal, hogy a holnap világát megalkotja számomra. Ha azonban nem engedik meg, hogy magam is részt vegyek ebben az alkotó folyamatban, transzcendenciám elvesztésére kényszerítenek és az általuk elért, vagy a jövőben elérhető szinten tartanak, akkor elszakítanak jövőmtől és dologgá változtatnak ...” Kell-e bizonygatnom, hogy minket ilyen veszélyek nem fenyegetnek? Kell-e sorolnom azokat a fórumokat, lehetőségeket, ahol kíváncsiak véleményünkre, ahol javasolhatunk, ahol vitázhatunk, bírálhatunk. Igaz, előfordul, hogy nem követi változtató cselekvés javaslatainkat, de ahhoz is módunk és jogunk van, hogy rákérdezzünk: miért e halogatás és türelem a sürgető feladatokban? Az is igaz, hogy gyakorta nem a lényeg kerül a vitázók asztalára, de joga bárkinek, sőt kötelessége mindenkinek, hogy megállítsa a szavak mellékfolyamát és a fű irányba terelje. Restségből, tunyaságból, közönyből gyakran elodázzuk, vagy egy életre elhalasztjuk azoknak a szavaknak a kimondását, azoknak a tetteknek véghezvitelét, amelyek megerősítenék hitünket, hozzájárulnának magunk és mások életének jobb minőségéhez. Hallani fiataloktól, de még merev formákba ragadt idősebbektől is, meg kellene újulnunk, valami nagy és szép dologba kellene fognunk! Annyi a feladatunk, oly sok a lehetőségünk, hogy mindenkinek jut teendő, csak ne késlekedjünk! Zágoni Erzsébet HÁZTŰZNÉZŐ A háztűznéző régen az a fajta látogatás volt, amikor az égvilágon mindenről szó esett, csak szerelemről, házasságról, hozományról nem. A fiatalok lopva megmustrálták egymást, a tapasztalt öreg szemek meg a nagy hálaistenkedés közben bepásztázták a kertet, házat, baromfiudvart, istállót, egy szemvillanásnyi időre ha nyílt a kamra vagy ruhásszekrény ajtó, oda is betévedtek — és már kész is volt a leltár. Mert minek beszéljen az ember hozományról és egyéb ronda dologról, ha időjárásról, csúzról, csevegve egyébként is láthatja, amit látnia kell? Közös és kölcsönös érdekek Ez a régi szokás jutott eszembe Szabadbattyánban, amikor aktívaértekezleten fogadták a község vezetői, pártlakói Székesfehérvár pártbizottságának első titkárát, tanácselnökét és a város más vezetőit. Na, nem mintha Fehérvár és Battyán házasságra készülne. A szocializmusban egyébként sincs háztűznéző. De érdekek vannak. És az iménti háztűznéző-példa csupán ezért jutott eszembe. A transzparens a nézőtéren, a "kedves fogadtatás a kultúrház aulájában sejtetni engedte, hogy inkább ismerkedés készül itt, mint párviadal. Szabadbattyán és Fehérvár első nagy találkozója volt ez. Lontay Gyula, a fehérvári járási pártbizottság első titkára inkább házigazda volt itt, mint vendég. S úgy tűnt, az Ikarus gyári pártbizottság titkára is, a Battyánból bejáró ikarusos kommunisák között, meg a községbeliek között legalább olyan otthonosan mozog. A széksorokon ülők nagy részének otthona a község és munkahelye a város. Vagyis ismerik mindkét ruhásszekrényt, mind a két kamrát. Lenkár István, a fehérvári járási hivatal elnöke megnyitó szavaiban egy közös lehetőséget csillantott fel: „a falu adta jó lehetőségeket osszuk meg a várossal, a város adta lehetőségeket pedig a faluval”. Vagyis mindkét fél jól járhat, ha a közös és kölcsönös érdekből táplálkozik ez a szomszédság. Tézisek Fehérvárról Az aktívaértekezlet szónokának, Seres Józsefnek, Székesfehérvár tanácselnökének annyiban volt nehéz dolga, hogy e közös ügyben Fehérvár érdekeit képviselhette, a szabad battyániakét természetesen nem. Azt meg éppen nem mondhatta, hogy a battyániak vállalják át a fehérváriak gondjait. A beszédből érdemes néhány gondolatot megidézni: — Kevés az, ha a települések saját közigazgatási határaikon belül gondolkodnak. Lássanak azon túl! A társadalom adta lehetőségekkel, a lakosság által kezdeményezett társadalmi összefogással csak így lehet jól sáfárkodni. — A város (Székesfehérvár) a környezetében levő településekkel az átlagosnál jobb, szorosabb kapcsolatot kíván kialakítani. — Fehérvár nappali lélekszáma 130 ezer. Vagyis nemcsak az ott lakó 104 ezer embert kell ellátnia, hanem azokat is, akik dolgozni, ügyeiket intézni, vásárolni oda járnak. Rendezzük úgy az ellátási formákat, hogy az alapellátást mindenkinek a lakóhelye nyújtsa, a magasabb társadalmi szolgáltatások pedig a városban legyenek. — Székesfehérvár húsz éve tartó rekonstrukciója befejezéséhez közeledik, kialakult a történelmi városmag körül az új lakótelepek gyűrűje, a város építési területei lényegében elfogytak. A város válaszút előtt áll: tovább tolja-e ki a város peremén a közigazgatási határokat, vagy a várost körülölelő községekben alakuljanak ki új bolygóvárosmagok? — Fehérváron pillanatnyilag 9700 lakásigényt tartanak nyilván. Állami és szövetkezeti lakást a következő években csak igen keveset építhetünk. A lakások nagy többsége magánerőből épül, támogatni a csoportos, tömbönként épülő formákat lehet szervezeten. Az uralkodó építési forma tartósan ez lesz. Vagy Fehérvár kertövezetében, vagy a környező községekben. A battyániak „vették a lapot” Seres József tanácselnök tehát Székesfehérvárról beszélt, de a battyániak „vették a lapot”. Olyannyira, hogy dr. Somogyi Lajos, a szabadbattyáni népfrontbizottság elnöke egyenesben tette fel a kérdést: — Egy új városmag kialakulása itt a faluban távlatban milyen hatással jár? Jó lesz-e az nekünk? Ha sorházak, tömbházak, épülnek itt, nem lenne-e okos dolog „megcsapolni” a falu mellett húzódó gázvezetéket, s akkor már az épülő házak energiaellátását eleve földgázra tervezni? Kiss Ernő iskolaigazgató még tovább megy: — Évtizedek alatt értünk el itt a községben egy jó ellátottsági szintet. Egy műszakos iskola lesz itt is, 90 százalékos az óvodai elhelyezés. Tudjuk-e ezt tartani, ha a népesség Battyánban és társközségeiben két évtizeden belül tényleg meghaladja a 10 ezret? Vagy elébe nézünk-e egy ellátási szint csökkenésnek?, Gáspár Ferenc pedagógus: — A tervezett fejlesztéshez kellene az épülő intézményeket is méretezni. Például az épülő iskolát... Kérdőjelek A kérdések ott lógnak a levegőben, mire az aktívaértekezletvéget ér. Kérdések, amiket tovább kell gondolni, vagyis tisztázni. Fülöp Józseftől, Szabadbattyán tanácselnökétől kérdem: — Lesz-e elegendő telek, házhely az építéshez, és más feltételek? — A községrendezési terv szerint folytatjuk az építést Helyet jelöltünk ki családi házak és sorházak építésére is, kis kerttel. Jó útjaink vannak, és alapközműveink. Dr. Miklós Bélához, az OTP Fejér megyei igazgatójához: — A Szabadbattyánban építkezők ugyanolyan előnyökhöz jutnak-e, mint akik Fehérváron építkeznek OTP- támogatással? — Természetesen. A családiház építőknek hosszú lejáratú hitelt tudunk sidni legfeljebb 200 ezer forintig, a rendeleteinkben foglalt feltételek mellett. Sorházak építése esetén ez a hitelnagyság elérheti a 320 ezer forintot is. Ez a felső határ. Ha nagyobb csoport úgy kívánja, az OTP maga építtet fel sorházakat kulcsra készen, s ezzel tehermentesíti a lakásvásárlót a szervezés, beszerzés, szállítás és építés gondjaitól. A kérdések kérdése: — Képes-e a város lemondani arról hogy egy Battyánban felépítendő lakótelep járulékai ne Fehérváron épüljenek meg? Óvoda, orvosi rendelő, élelmiszerbolt stb. Grabsits László, a városi tanács általános elnökhelyettese: — Hát ez nem olyan egyszerű. Egyelőre a lakásokról lehet szó. Bajzák Tamás, a megyei tanács osztályvezetője: — Természetes, hogy az alapellátásnak is ott kell jelentkeznie, ahol a lakások megépülnek, ahogy Nagyvenyim esetében is tervezik a dunaújvárosiak. Teubel György, a megyei tanács elnökhelyettese: — A község csak úgy tehermentesítheti a várost, ha ugyanolyan alapellátást ad, mint a város. Máskülönben mi vonzaná ide az embereket? Ki a bejáró? Persze az sem közömbös, hogy egy majdani elvi egyetértés után az ellátó intézmények párhuzamosan fejlődnek-e a lakótelepekkel, vagy 10—20 éves fáziseltolódással. Mert mi sem könynyebb, mint „külvárost” csinálni, bár a battyáni találkozó ennek még feltételezésére sem engedett következtetni. A dolgok egyszerűbbek, a maguk bonyolultságában is. Szabadbattyán helységnévtáblájától az Ikarusig négy kilométert mutat a mérőműszer. A fehérvári Fecskeparttól az Ikarusig kilenc kilométert. Nos, ki a „bejáró”? Miért is ne mehetne „helyi járatú” autóbusz ugyanúgy Szabadbattyánba, mint ahogyan a messze távoli Nagyszombati útra? Igaza van Fehérvár tanácselnökének: túl kell látnunk a helységnévtáblákon. És megfontoltan minden kérdőjelre válaszolni. Nagy Jenő FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1981. MÁJUS 1. ■■■■■■■ „EZ A HÁZ ELADÓ” Ez a felirat olvasható Székesfehérváron a Fehérvár Áruház mellett felállított hétvégi ház tetején. Naponta több száz érdeklődő keresi fel a néhány nap alatt felállított, külső és belső kivitelében egyaránt újszerű házat. A gyártó Agrokomplex és a forgalmazó Fehérvár Áruház a korábbiakhoz képest magasabb színvonalú igényeket szeretne kielégíteni új termékével. Az országban kapható legnagyobb alapterületű hétvégi ház, tetőtérbeépítéssel együtt 62 m-en két helyiséget foglal magába. A földszinten a 20 m-es nappali étkező mellett hálószoba, konyha és fürdőszoba található. A tetőtéri 28 m-t 2 hálószoba és egy „járható szekrény" foglalja el. A „Fehérvár" hétvégi ház hét rétű, hőszigetelt panelelemekből áll. A ház alápincézhető, téliesíthető és a terepviszonyoknak megfelelő átalakításokkal bárhol felállítható. Újszerűsége nemcsak a kivitelezésben mutatkozik meg. A két vállalat ugyanis arra szövetkezett, hogy megkímélje az építkezni szándékozókat az ezzel járó kellemetlenségektől, utánjárásoktól. Egy adás-vételi szerződés megkötése után csaknem minden gondot magukra vállalnak. Ők gondoskodnak az építési engedélyhez szükséges tervekről és a vásárló által elkészített betonaljattra két nap alatt felállítják a hétvégi házat. Ez a kétnapos határidő csak akkor módosul egy hétre, ha a vásárló kéri a belső szerelési munkálatok elvégzését is. Ugyanis a leendő tulajdonosok két lehetőség közül választhatnak. Azok számára, akik valóban egy hét alatt szeretnék felállíttatni - minden „beavatkozás" nélkül - hétvégi házukat, a Fehérvár Áruház összeállított egy kiegészítő listát. A lista alapján az érdeklődök kiválaszthatják a konyha és a fürdőszoba berendezési tárgyait, a fal- és padlóburkoló anyagokat, világítótesteket. A kiválasztott árukat a ház elemeivel együtt kiszállítják és az Agrokomplex szakemberei elvégzik a belső szerelési munkákat is. A „kész ház” ára kb. 300 000 Ft. A másik variáció valószínűleg a „Csináld magad” mozgalom hívei között lesz népszerűbb. Ebben az esetben csak a ház szerkezeti elemei kerülnek leszállításra és felállításra. A panelelemek tartalmazzák a villamossági és vízvezetékeket, a tulajdonosnak tehát itt sincs nehéz dolga. A különböző szerelvényeket, világítótesteket csak csatlakoztatnia kell a végekhez. Ha azonban a vásárló csak azért nem választotta az első variációt, mert már korábban megvásárolta a berendezéseket, az Agrokomplex vállalja a tárgyak külön térítés nélküli felszerelését. Ebben az esetben az ár 250 000 Ft. A ház helyszínre szállítása az egész ország területén külön költség felszámítása nélkül történik. A ház vételárát nem kell egy összegben kiegyenlíteni, az 5 OTP 60 000 Ft-os kölcsönt nyújt 3 évi lejáratra. •V.. A megrendelés felvételétől számítva kb. 2 hónap alatt lebonyolítható az egész építkezés, így már az ez évi szabadságát a „Fehérvár" hétvégi házában töltheti az „építkező".