Fejér Megyei Hírlap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-09 / 107. szám
MINDENNAP GYŐZELEM FENT CSAK ÚGY VÁG A SZÉL... A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL — A PEDAGÓGIA MINŐSÉGE ÉS A MINŐSÉG PEDAGÓGIÁJA Hová ballagunk? Éberen aludtam tegnap éjjel, de kivételesen nem boszszankodtam miatta, mert az áruszállítók durva robaja, a zárórai botorkások kurjongatása és a felnyilamló holnapi gondok helyett tisztán összefonódó, fiatal énekhangok ütötték át az álom felszínes szövetét. Hálát adtam a sorsnak, amiért, úgy látszik, elég sok tanár lakik a környékünkön hallótávolságon belül, s így nekem is jutott az iskolától búcsúzó diákok őket köszöntő szerenádjából. Még kellemesebb volt az ébredés a telt ragyogású napsütésre, a bolondballagás harsány zsivajára, kavargó, tarka látványára. Hosszan bámultam az ablakból a fickándozó kikentkifent, tarka-barka, jelmezekbe és rongyokba bugyolált figurákat, fölidéztem a magam több mint húszesztendős hasonló élményeit, és hirtelen megkérdeztem: miért is hagytam abba? Miért is hagyjuk abban a jó kedv, a fiatalság, „holnapra megforgatjuk” szándékú lendületét? S ugyan mit forgattunk, forgatunk meg, hacsak nem önmagunkat? Miért hogy a vidámság, a bizalom, a tettrekészség emberhez méltó állapota helyett az évek múltával többségünkben egyre gyakrabban kerekedik fölül a kalmárkodó méricskélés, az önérdeket féltő gyanakvás és a magunkat, társadalmunkat fenntartó dolgaink „jaj, csak túl legyek az egészen”-szerű intézése. Ballagtok, fiúk, lányok? Hova ballagunk? A tegnapi maszkos parádét mára a fehér egyenblúzok, sötét szoknyák és öltönyök, emelkedett hangvételű búcsúzó és búcsúztatóbeszédek, kemény kézszorítások,kibuggyanó könnycseppek, hosszan kuporgatott pénzecskéből vásárolt, szerény, avagy mellényzsebből kifizetett, státuszszimbólumként tüntető ajándékok szertartása váltja fel. Na, nem azért. Híve vagyok a hagyományos, komoly, megható ünnepségeknek is, de a kétféle ballagást összevetve szimbólumlátó hajlam kerít hatalmába: vajon nem úgy bújunk-e bele az öltönyuniformisba, hogy soha többré nem tudjuk visszahúzni a bohócmezt? Dehát miért nem tudjuk mindennapi gondjainkon, botlásainkon az újrakezdést, a regerenálódást megkönnyítő derűvel túlsegíteni magunkat és egymást? Nem többre mennénk-e, ha szeretetből fakadó humorral, a hibákat kicsúfoló grimaszokat vágnánk ahelyett, hogy haragszunk, gyűlölködünk, intrikálunk, rendszabályozunk? Nem azért van-e mindez, mert elsősorban csak arra figyelünk, mit gyűjthetünk, mit kaphatunk, mi jár nekünk, holott minden mozdulatunkat annak vizsgálatával kellene elindítani: adunk-e ezzel valamit? Igen, valahol itt veszett el a kulcs. Ha helyesen tudnánk megítélni képességeinket, soha nem vennénk részt emberségünkhöz méltatlan tülekedésben, s nem múlna el a jókedv az ifjúsággal. Hát ne múljon el. Higygyünk benne, hogy ennek bekövetkezése felé ballagunk (ász FEJÉR MEGYEfl Szombat, WML MI 1981. május 9. | XXXVII. évfolyam, L 107. szám - ' mm 111 • 1 |T iiin jliH/iVIJJ T■TTTTTrgTTTTTTFTTrB Ára: Ft Nyitóünnepség a Vörösmarty Színházban Székesfehérváron, a Vörösmarty Színházban tegnap este tartották a béke- és barátsági hónap megyei nyitóünnepségét, amelynek elnökségében helyet foglaltak: Závodi Imre, az MSZMP KB tagja, a Fejér megyei Tanács elnöke; Sudár Iván, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának titkára, a megye, a város párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeti vezetői. A magyarés a szovjet himnusz elhangzása után Kis László, a Hazafias Népfont városi bizottságának elnöke köszöntötte a jelenlevőket, majd dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára tartott ünnepi beszédet. Emlékeztetett arra, hogy 36 éve annak, amikor a Szovjetunió, szövetségben az antifasiszta hatalmakkal és az emberséghez, tisztességhez ragaszkodó százmilliók támogatásával, szétzúzta az emberiség akkori legnagyobb ellenségét, a fasizmust. Olyan ünnep ez, amelynek hatása nem korlátozódik az évfordulóra, hanem benne él az emlékezetben, a mindennapokban. Elmondta, hogy a világ helyzete jelenleg aggodalomra és reményre egyaránt okot ad,hiszen az enyhülés megtorpant, feszültebb a nemzetközi légkör. Viszont az emberiség jövőjének egyetlen ésszerű lehetősége a békés egymás mellett élés. Ennek megvalósítására reális alap a szocialista világ ereje, a Szovjetunió békeprogramja, amelyet a magyar nép is magáénak vall és támogat. Mindenkinek kötelessége küzdeni a békéért a maga eszközeivel. Ilyen a szocialista világ összehangolt békepolitikája, a nemzetközi békemozgalom törekvése, hogy a tőkés országokban is új erőket nyerjen meg. A magyar nép úgy tehet a legtöbbet, ha munkával erősíti hazáját, a népi-nemzeti egységet és megvalósítja a XII. pártkongresszus határozatait, méltóan a szabad és független Magyarországhoz, amely a 36 évvel ezelőtti május 9-hez kötődő győzelem és béke jegyében született. A beszéd elhangzása után dr. Molnár Béla átadta a békemozgalom kitüntető jelvényét Séllei Lajosnak, az MSZBT székesfehérvári városi munkabizottság vezetőjének, a megyei pártbizottság agitációs és propaganda munkabizottsága tagjának és Szabó Sándort esperesnek, a Hazafias Népfront megyei bizottsága tagjának, eredményes munkássága elismeréséül. Az elnöki zárszó és az Internacionálé elhangzása után kezdődött az ünnepi műsor, amelyben fellépett az etyeki férfikórus, a pusztavámi nemzetiségi együttes, a sárbogárdi kórus, a Primavera vegyeskar és a Fejér megyei Népi Együttes. .. M. L. Béke- és barátsági hónap Kiváló a Mezőfalvi Mezőgazdasági Kombinát Többet, jobbat, olcsóbban! Pénteken délután a hibridüzemi kultúrteremben vették át a Mezőfalvi Mezőgazdasági Kombinát dolgozói a Kiváló Vállalat címet igazoló oklevelet dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkártól. Mihók Károly, a kombinát pártbizottságának titkára köszöntötte a megjelent dolgozókat, s a vendégeket, közöttük Boór Ferencet, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának titkárát; Fogarasi Tibort, a Fejér megyei Tanács általános elnökhelyettesét; Knizse Gyulát, a Szakszervezetek Fejér megyei Tanácsa Vezető titkárát. Ezt követően Zángó Zoltán, a kombinát vezérigazgatója beszélt a múlt évi termelésről. Elmondta többek között, hogy a kombinát kollektívája a kongresszusi munkaverseny eredményeként, a szocialista munkabrigádok lelkes tevékenysége nyomán, a tervezettnél több, 86,4 millió forint nyereséggel zárta az évet. A termelés 13,1 százalékkal nőtt, a többlethozam jelentős részét termelékeny munkával állították elő. Ma már az egy dolgozóra jutó termelési érték megközelíti a félmillió forintot. Részletesen elemezte a vezérigazgató az ágazatok eredményeit. Hangsúlyozta többek között, hogy az energiatakarékosság keretében 1979-hez viszonyítva 18 százalékkal kevesebb benzint, tüzelő- és gázolajat, valamint villamos energiát használtak fel. A növénytermelési főágazaton belül a búza 61,2, a tavaszi árpa 58, a cukorrépa 474, a szokványkukorica pedig 75 mázsás átlagterméssel hálálta meg a hozzáértő tenyésztői munkát. Tehenenként 5081 kilogramm tejet fejtek, az egy kocára jutó választott malac 21,5, a juhszaporulat pedig 100 anyára 165. Ez utóbbi tények az állattenyésztők hozzáértését dicsérik. Soós Gábor államtitkár az oklevél átadása előtt dicsérő hangon szólt a kombinát közösségéről, az elért eredményekről. Utána tízen vették át a miniszteri kitüntetést. Balogh Károlyné borjúgondozó, Molnár Jenő kerületvezető, Zángó Zoltánné szociálpolitikai előadó, Rauf György gépkocsivezető, Szalai Józsefné baromfigondozó, Völcsey Károly traktoros, Léhner István irodavezető, Nagyfejő István karbantartó szerelő, Rabi János MTZ szerelő és Kuti Ferenc lakatos. A kombinát Gagarin, Asztalos János nevét viselő és a Győzelem szocialista brigád a Vállalat Kiváló Brigádja lett. Nemzetközi sajtótájékoztató Gabonatermesztésünk világszínvonalon A mezőgazdaság és az élelmiszeripar időszerű kérdéseiről tájékoztatta a hazai és néhány baráti ország sajtójának képviselőit tegnap délelőtt a Parlamentben Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A sajtótájékoztatón ott volt Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke is. — Az élelmiszertermelők helyzete egyre nehezebbé válik napjainkban az egész világon — mondta bevezetőjében a miniszter. — Főleg az energiaárak rohamos emelkedése drágítja a termelést. Ennek érzékeltetésére csak két összehasonlító adatot közlök: 1972-ben egy tonna kőolajat 124 kiló szemes kukorica áráért lehetett megvenni, tavaly már 1440 kiló kukorica árával volt az egy tonna olaj egyenértékű. Magyarországon az 1980-as esztendő nehéz, de eredményes év volt a mezőgazdaságban és ez biztató alapot adott az idei év kezdéséhez. Az élelmiszertermelés kétségkívül stratégiai tényező mindenütt a világon — hangsúlyozta a miniszter —, s hogy versenyben maradhassunk a világpiacon, ehhez ma már a nagy mennyiség és a jó minőség összhangja nélkülözhetetlen követelmény. A jó termelés gépi háttere megvan Magyarországon. Jelenleg 100 milliárd forintot érő gépparkkal dolgozik a mezőgazdaság, s idén 13 milliárd forint értékű új gépet és eszközt forgalmazunk, melynek 60 százaléka külföldről kerül hazánkba. A tavalyi jó terméseredményeknek tulajdonítható, hogy sok nagyüzem vásárol idén is új gépet az első negyedévben. Szerencsére kevés már az olyan mezőgazdasági nagyüzem, ahol áltakarékos szemlélet uralkodik, s a költségek csökkentését a műtrágyaadagok csökkentésével akarják kezdeni. A mezőgazdasági termelés színvonalának érzékeltetésére ugyancsak két számadatot ismertetett a miniszter: hazánkban az egy lakosra jutó búzatermés 1300 kiló, s az egy lakosra jutó megtermelt hús pedig 140 kiló. Ezzel Magyarország a fejlett országok között is az első harmadban van, a világon körülbelül 8—10. helyet foglalja el. Ezt a pozíciót már öt éve elértük, nagy szó, hogy ha nem is léptünk előbbre, de tartottuk — a cserearányok romlása ellenére is — előkelő helyünket. Nagy szóródás van azonban a különböző ágazatok között. Míg gabonatermesztésünk valóban világszínvonalon áll, addig a kertészet, főleg pedig a zöldségtermesztés jóval elmaradt ettől. Az országban még mindig 300 körül van azoknak a veszteséges termelőszövetkezeteknek a száma, amelyeknél nem lehet csak a kedvezőtlen ökológiai adottságokkal magyarázni a silány eredményeket. Jelenleg dollárelszámolású exportunknak egyharmadát jelentik a mezőgazdasági termékek, terv azonban, hogy öt év múlva ezt 30 százalékkal, az idén kilenc százalékkal kell növelni. Exportunk legfőbb „pillére” továbbra is a gabona és a hús. Jelentős szerepe lesz továbbra is a háztáji és kisegítő gazdaságoknak, termelési kedvük növelésére további jövedelem-, adókedvezmények és egyéb ösztönzők várhatók. G. G. A megváltozott munkaképességűekért Rehabilitációs konferencia Székesfehérváron Az Alba Regia napok keretében tartották meg tegnap azt a tanácskozást, amelynek témája a rehabilitáció volt. Székesfehérváron, az István-teremben összehívott rehabilitációs konferencia szervezői, a Fejér megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, a Szakszervezetek Fejér megyei Tanácsa és a megyei rehabilitációs bizottság meghívta mindazokat, akik e témában valamennyire is érdekeltek. Képviselték magukat a vállalatok, munkahelyek, ott voltak az üzemorvosok és szakszervezetek képviselői. A tanácskozást Nagy Jenőné, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg, üdvözölve a meghívott előadókat és a tanácskozás résztvevőit. Bevezetőként hangsúlyozta, hogy a Fejér megyei Tanács mellett megalakult rehabilitációs bizottságot azzal a céllal hívták életre, hogy az orvosi, foglalkozási, pedagógiai, pszichológiai rehabilitáció érdekében mindenki számára közösen hasznosítható helyzetképet alkothassunk, hogy ezek birtokában a megyében a rehabilitációt eredményesebben tudjuk összehangolni a megváltozott munkaképességű emberek érdekében. Ezt követően dr. Borsay János, az Országos Rehabilitációs Intézet főigazgatója, a Magyar Rehabilitációs Társaság elnöke tartott szemléletes előadást az orvosi rehabilitáció hazai helyzetéről. A foglalkozási rehabilitáció számos ellentmondással terhes problémájáról dr. Major Mária, a Munkaügyi Minisztérium főelőadója tárt sajátos helyzetképet a hallgatóság elé, majd a Szakszervezetek Országos Tanácsa képviseletében dr. Banin Alfréd előadásával zárult a rehabilitációs konferencia.