Fejér Megyei Hírlap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-01 / 152. szám

Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe érkezett Ülést tartott a Fejér megyei Tanács • •Ötéves tervteljesítés, múlt évi zárszámadás Anyagi támogatás a társadalmi munkában legjobb településeknek Ülést tartott tegnap délelőtt Székesfehérváron Fejér megye Tanácsa. A tanácskozást vezető Závodi Imre tanácselnök üd­vözölte a testület tagjait, a megye országgyűlési képviselőit, a meghívott vendégeket. Külön köszöntötte az elnökségben he­lyet foglaló Takács Imrét, a megyei pártbizottság első titká­rát. Závodi elvtárs tájékoztatta a testületet a végrehajtó bi­zottságnak a két tanácsülés között végzett tevékenységéről, a fontosabb eseményekről. A tájékoztatót, valamint a tanács le­járt határidejű határozatainak végrehajtásáról szóló jelentést a tanácsülés egyhangúan elfogadta. Ezután két jelentést együtt vitatott meg és fogadott el a testület: Teubel György tanácselnök-helyettes a megyei tanács ötödik ötéves közép­távú pénzügyi fejlesztési tervének, cselekvési programjának végrehajtásáról adott számot; dr. Gálicz Tibor, a vb pénzügyi, és dr. Bajzák Tamás, a vb tervosztályának vezetője a megye tanácsainak 1980. évi költségvetési és fejlesztési alap zár­számadását terjesztette elő. A két írásos jelentéshez Teubel György fűzött szóbeli kiegészítést. A már sokak által ismert, több fórumon elhangzott té­nyeket tartalmazó két jelen­tés bevezetőjeként Teubel György megjegyezte: a vég­zett munkáról adott értékelés akkor teljes, ha a tanácsi gaz­dálkodás elemzése még jobb munkára ösztönöz, ehhez nyújt segítséget. A szóbeli kiegészítés főleg ezt az elem­zést vállalta magára. Fejér megye gazdasága az ötödik ötéves terv éveiben is dinamikusan fejlődött; a szo­cialista szektor bruttó terme­lése — folyó áron számítva — a tervezettnek megfelelően, évente átlag 8 százalékkal növekedett, értéke 1980-ban meghaladta a 70 milliárd fo­rintot. A növekedésnek csak­nem 90 százaléka a termelé­kenység emelkedéséből szár­mazott. Az ágazatok közül leggyorsabban az ipar és az építőipar növelte termelését, ami összefüggésben van a kiemelt fejlesztési programok megvalósulásával. A megye szocialista szektorában az ötödik ötéves tervciklusban 53 milliárd forint értékű be­ruházás valósult meg, ennek 86 százaléka az anyagi ága­zatokban. Az előirányzott nagyberuházások határidőre elkészültek, a folyamatban lévők megvalósítása jó ütem­ben halad. A megye exportja 1975-höz viszonyítva 50 szá­zalékkal növekedett.­­ A megye gazdaságának fejlődésével összhangban ter­veztük a lakossági ellátás, az élet- és munkakörülmények fejlesztését, javítását. A ta­nácsi fejlesztési elképzelések összességében teljesültek — mondta Teubel György. — Bár anyagi forrásaink, főleg a tervidőszak második felé­ben, bizonyos mértékben szű­kültek, tanácsaink kiegyen­súlyozott pénzügyi viszonyok között gazdálkodtak. A fej­lesztési és költségvetési célok elérésének eredményeként to­vább javult megyénk lakos­ságának ellátása. Fejér megye ötödik ötéves terület- és településfejlesztési tervének legfontosabb adatai jó­részt ismertek: felépült több mint 18 200 lakás, sike­rült megvalósítani a lakótele­pek, lakónegyedek zavartalan működését szolgáló közműve­ket, jelentős előrelépés tör­tént a jelenlegi tervciklus la­kásépítkezéseinek előkészíté­sében. A víz-, csatorna-, köz­műfejlesztések között az egyik legfontosabb feladat volt a községek vízellátásának javí­tása. Befejeződött az adonyi, a lajoskomáromi, a tordas­­gyúrói és a kőszárhegyi víz­művek építése; a tervidőszak második felében felgyorsult az alcsúti, a szárligeti, a csák­­vári és a sárszentmiklósi víz­mű építése, illetve az időszak végén megkezdődött Sáros­­don, Balinkán, Perkátán, Pázmándon és Vajtán a víz­műépítés. Székesfehérváron és Dunaújvárosban a csator­nahálózat fejlesztése volt az egyik legjelentősebb cél, a lakásépítkezésekhez kapcso­lódóan. Kiemelt fejlesztések gazda­gították a művelődési ágaza­tot; a terv 4740 óvodai hely megépítésével számolt és 5114 hely épült meg. Az eredetileg tervezett 231 helyett 337 ál­talános iskolai tanterem léte­sült öt év alatt, ebből a két városban 140 tanterem. Nem teljesültek viszont az egész­ségügyi ágazat tervfeladatai, például a tervezett 350 kór­házi ágy helyett 236 állt a be­tegek szolgálatába; a terve­zett 540 bölcsődei helynél 240-nel kevesebb épült. Kiegyensúlyozottan fejlő­dött a lakosság áruellátása; a kereskedelmi forgalom öt év alatt 58 százalékkal nőtt. Az öt év alatt megépült ke­reskedelmi egységek alapte­rülete meghaladta a 48 ezer négyzetmétert. A lakossági szolgáltatások értéke mintegy 80 százalékkal nőtt. A kapa­citás fejlődése főleg a gépjár­műjavításban maradt el a gyorsan növekvő igényektől. Az összes szolgáltatások több mint 40 százalékát magánkis­iparosok végzik, jelentőségük főleg a községekben számot­tevő. Szóbeli kiegészítőjében Teu­bel elvtárs hangsúlyozta: a beruházási források korláto­zott volta miatt is nagy volt, és jelenleg is nagy a szerepe a meglévő állóeszközökkel, értékekkel való jó gazdálko­dásnak, a felújításoknak, kar­bantartásoknak. A legutóbbi évek egyik számottevő és fi­gyelmeztető tapasztalata volt, hogy a tanácsok, a gazdálko­dó szervek a szükségesnél ke­vesebb figyelmet fordítottak a megóvásra, a felújításra, az ilyen célra tervezett pénz­eszközeiket csak részben használták fel. Az írásos je­lentés szerint a tervidőszak­ban 430 millió forint állt a tanácsok rendelkezésére,­­a meglévő állóeszközök felújí­tására, de az összegnek csak 95,6 százalékát használták fel. Az 1980. évi zárszámadás szerint a felújítási tervet csak 85,2 százalékra teljesí­tették. (A felújítási alap kép­zésére jogosult nagyközségek közül tavaly Enying 48 szá­zalékos, Cece 56 százalékos, Ercsi 70 százalékos teljesítést ért el, Székesfehérváron is csak 75,7 százalékos volt az alap felhasználása.) A nagy összegű maradvá­nyok okainak vizsgálata azt mutatja, hogy nemcsak az építőipari kapacitás hiánya gátolta a feladatok ellátását, hanem szerepet játszott eb­ben az előkészítés hiánya, a szervezetlenség is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ezért kötelezte valamennyi helyi tanács végrehajtó bi­zottságát, hogy a fejlesztési elképzelésekkel összhangban azt kiegészítve, dolgozzon ki felújítási és karbantartási tervet. A napirendi pont vitájában felszólaló Klujber László vé­leménye szerint alapos, átfo­gó, reális és egyben előremu­tató helyzetképet tártak a testület elé a beszámoló je­lentések és a kiegészítés. A megyei képbe beillesztette la­kóhelye, Mór, az egész járás kedvező irányú fejlődését. Szólt arról is, hogy a helyi tanácsok jobban, tervszerűb­ben gazdálkodtak a zárszám­adás időszakában és a lakos­ság társadalmi munkája, a kommunista szombatok tettei is hasznosultak a lakóhelyek fejlesztésében. Végül a szám­­vizsgáló bizottság nevében javasolta a napirenden sze­replő témák elfogadását. Ezután dr. Sass József a bicskei járásból említett pél­dákat az előrelépés mérlegé­hez. Ebben a járásban többek között ötszázzal bővült az óvodai ellátás lehetősége, megépült 72 kilométernyi ivóvízhálózat és 1000 köbmé­terrel bővült a szennyvíztisz­tító-kapacitás. Dicsérte a gazdálkodók, a tanácsi irá­nyítók, a beruházók javuló munkáját. A felszólalásokban elhang­zottakra Teubel György vá­laszolt. A megyei NEB elnökének javaslatára a dunaújvárosi járási-városi NEB egy tagját visszahívta, a móri járási NEB egy tagját pedig felmen­tette, s helyükbe újakat vá­lasztott a tanács. (Folytatás a 2. oldalon) A tanácsülés felhívta a figyelmet: nagyobb gondot szükséges fordítani a meglevő értékek felújítására, karbantartására. A képen: épületfelújítás Székesfehérváron, a Jókai utcában Fotó: Fisi László - SzflI KÖ­ZPO­MTI , KÖNYVTÁR M 1 _________________________ L 1^ I L [j lm MM L f ^\# Lj I világ proletárjai, Kádár János | QJ L MM M­­ LvJI T L I EGYESÜLJETEKI ■ H r- H §•'.'• ‘'*A mSMSSMM k Ü Szerda: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- dr. :'V-- rgB wgr „• I ponti Bizottságának első titkára kedden az esti órák- H HB «gw gHHKggp ílpk A 1981. július 1. ban Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe érkezett. A Köz- áj SSHEBig* (af§| BdA P - A-'- «pijj - .-«-gafiSi YYY­/N­ ' f I ponti Bizottság első titkárát megyei és helyi vezetők ... J'v - j V AAAVII. évfolyam, Mezőkövesden fogadták. Az ünnepi külsőt öltött város- ptp ■ v, ^ ^^ 152 szám­ban régi matyó szokás szerint nemzetiszínű szalaggal ,.. . ' . $ -.r-1yr.. .. •:* ~ • Jffw .. átkötött kenyeret és a megye világhírű tokaji borából ■KWC««*«- s kóstolót nyújtottak át matyó népviseletű fiatalok, úttö­rők pedig vörös szegfűvel köszöntötték a vendégeket. ■ 1LHIJIN­BJ Ára: 1,40 Ft JLSZ A városházán Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Buda­pesti Pártbizottság első titká­ra és Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke fogad­ta. A tanács épületében Ma­róthy László Budapest poli­tikai, társadalmi, gazdasági életéről, a fővárosi pártszer­vezetek, kommunisták tevé­kenységéről adott tájékozta­tást. Szépvölgyi Zoltán az ötö­dik ötéves terv idején meg­valósult városfejlesztési eredményekkel összefüggés­ben az elkövetkező öt esz­tendő feladatait vázolta. A megbeszélést követően Lázár György útja a Katona József Színházba vezetett. Itt többek között Drecin József művelődési miniszterhelyet­tes fogadta a vendéget, akit Gérnyi Kálmán, a fővárosi tanács elnökhelyettese tájé­koztatott a több mint 3 és fél éve folyó rekonstrukciós munkáról. Rövid színháznéző séta után Lázár György a fővárosi tanács épületében Gáspár Ti­bornak, Budapest főépítészé­nek tájékoztatása alapján megszemlélte néhány új, ma még maketten kirajzolódó fővárosi létesítmény, köztük a VI. ötéves terv idején Óbu­dán felépülő, háromezer la­kásos Kaszás dűlői, valamint a 2900 lakásra tervezett Pók utcai lakótelep tervét. A továbbiakban a XV. ke­rületben épülő budapesti sze­métégető mű beruházását ke­reste fel . Hajdú György, a Fővárosi Közterületfenntar­tó Vállalat vezérigazgatója adott tájékoztatást arról, hogy a nagy beruházás meg­valósulásával évente 440 ezer tonna szemét megsemmisíté­sére lesz mód. Lázár György megtekintette az épülő sze­métégetőmű technológiai fő­épületét, több részlegét, majd útja az újpesti városközpont rekonstrukciós területén fel­épülő lakótelepre vezetett. A program az Árpád-híd szélesítésével és a Flórián tér rendezésével kapcsolatos ter­vek megismerésével folytató­dott. Nagy Rudolf, a közle­kedési főigazgatóság vezetője a Margitsziget északi csúcsá­nál maketten is szemléltetve tájékoztatta a kormány elnö­két arról, hogy az 1979-ben jóváhagyott beruházási prog­ram szerint az építés első üteme a jövő év októberében. A második program üteme pedig 1984 októberében való­sul meg. Lázár György végül a Margit kórház fejlesztésével ismerkedett. Lázár György új létesítményeknél Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedden egész napos programon tájé­kozódott a főváros fejlődéséről, a tervekről és felkeresett több nagy építkezést, néhány új létesítményt. Ülést tartott a KISZ KB Tegnap délelőtt ülést tar­tott a KISZ Központi Bi­zottsága. A résztvevők meg­hallgatták Fejti György első titkár tájékoztatóját az MSZMP KB üléséről. Nyitrai Istvánnak, a KISZ KB titká­rának előterjesztése nyomán megvitatták a KISZ Köz­ponti Bizottsága munkamód­szerére és munkarendjére vonatkozó javaslatot. Az ed­diginél is jobban kívánják végezni a párt politiká­jának alakításából és végreha­­tásá­ból következő feladatokat, a fiatalok eredményesebb, szo­cialista szellemű nevelését. Érzékenyebben és rugalma­sabban reagálni az ifjúság és a társadalom helyzetére. Az ülésen foglalkoztak a jövő hónapban sorra kerülő, a magyar—szovjet barátság fesztivál programjával is. Mezőgazdasági gépüzemi szakemberek és kombájnosok vet­tek részt tegnap délelőtt a Bábolnai Iparszerű Kukoricater­melő Közös Vállalat (IKR) és a 2000. termelésszervező egysé­ge által az enyingi Vörös Hajnal Tsz-ben szervezett gabona­­betakarítási tapasztalatcserén. Az IKR körzeti szervizmérnö­ke ismertette a jelenlévőkkel hogyan készültek fel az 1981. évi gabonabetakarításra, tájékozódtak a veszteségmentes gabona­betakarítás műszaki feltételeiről, majd gyakorlatban nézték meg mindazt, amiről a szakemberek szóltak

Next