Fejér Megyei Hírlap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-01 / 179. szám

A NYÁRI ÁR ELVONULT­­ HH Játszóterek Vajon hová tűntek el a gyerekek a városból? Még a cukrászdák lehúzott fagy­­laltos ablakai előtt sem lát­ni őket. A hinták is üresen lógnak láncaikon és a ho­mokozót is csak néhány ap­róság birtokolja. Aki teheti, elküldi vala­hová a falusi rokonokhoz, nagyszülőkhöz a­­gyereket, vagy kihúzódnak (már aki­nek van) a telekre, hol tá­­gabb az élettér, s nem szorít­ja testünk-lelkünk a szűkre méretezett otthon. És azok a gyerekek, akik itt maradtak mégis a város­ban, hol és hogyan játsza­nak? Rég tudjuk, érezzük, hogy valami nincs rendjén a ját­szóterekkel , hiszen látjuk, hogy a gyerekek többsége alig tud mit kezdeni vele. Kis vödrökkel, lapátokkal a szülők kíséretében a kicsik levonulnak a homokozóba. Ez egy nagy betonteknő, ami kiegészül még egy mű­anyagcsúszdával . Ide aztán a nagyobb gye-­­­rekek már be nem állnak játszani. De mit is csinálja­nak, mikor se közel, se távol semmi lehetőség. Puffognak hát a labdával kelletlenül, míg rájuk nem szól valaki. De igazán a labdát rúgni sincs hely a városban, nem­régiben lábukra húzták hát a görkorcsolyát, hogy leg­alább levezessék természetes mozgásigényüket. Kevésnek és szegényesnek találjuk a város játszótereit?­­ Pedig csupán Székesfehérvá­­­­ron 113 van belőlük. No, ha nem is igazán tér, de terecs­­ke, lélegzetnyi tér a játéko­­­nak. S hogy csakis a kicsi­nyeké lenne? Lám, az infor­máció arról szól, hogy 18 éves korig (!) megtalálhat­ják ott az elfoglaltságukat. Mert van, létezik foci- és kosárlabdapálya, rögzített beton pingpongasztal, persze mindez korántsem elegendő, egy ekkora és egyre növekvő város — szerencsére — népes gyermeknépének. Szó ami szó, lehetne ebben a játszótérkészítésben sok­kalta több fantázia. Itt-ott olykor felkapnak egy-egy ne­vet, akad egy-két vállalkozó, többnyire ifjú még a gyer­mekkor élményeihez évek­ben is közelálló művész, ter­vező. Elkészítenek, megter­veznek, bemutatnak valamit. Ami talán újabb, jobb „gye­­rekközelibb”, fantáziadúsabb a régieknél. Például a pa­­lánkvár, fából készült lovak, szekerek... Városon az újonnan épülő városrésznyi lakónegyedek tervezésében, építésében bennfoglaltatik a park, és a játszótér. Országos szab­­vány alapján lélekszám sze­rint meghatározva, hány és mekkora épüljön. De ez mindig kevés. Nézem az apróságokat, s kis vödreikkel a betonteknő­ben, a tűző napon. A lakó­telepi három hinta előtt » hosszú a sor... Emlékszem, a Tisza széli­­, fűzfák ágaiból kötöttünk ■ magunknak hintát, az üres ] kukoricagóré volt a várunk... ! A gyermekkor szép játé­kairól az emb­er felnőtten nosztalgiával beszél, s gond­i dől. Hogyan gondolnak majd­­ a mi gyerekeink, unokáink­­ ezekre a játékokra? Balázs Katalin M ___________________________ L I L |Y it | ^ Lj |1 VILÁG PROLETÁRJAI, AGITÁCIÓ, VÉLEMÉNYCSERÉVEL | [Z\J L l­ |VI LvJI T L I EGYESDUETEK1 ------------------------------ | Szombat, A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL 1 X XXXVII. évfolyam, I 179. szám HOVA SZÁLL A FEKETE SAS ? 9 ■ • — , j , I 1UJM ILI - - || WWT-T-M ^ra' ^ 18 ezer tonna zöldséget, gyümölcsöt dolgoznak fel évente a Magyar Hűtőipar székesfehér­vári gyárában. A mélyhűtött áruk csaknem 40 százalékát Nyugat-Európába és a skan­dináv országokba szállítják. Az idei szezonban zöldbabból és borsóból mintegy ötezer tonnát tartósítanak DRW velencei üzemigazgatóság Kevés a csatornabekötés A közműves ivóvízellátás korszerűsítésével, fokozatos bővü­lésével a vízgazdálkodási szervezeteknek egyre nagyobb mennyiségű szennyvíz összegyűjtését és tisztítását kell meg­oldaniuk. Az üdülőkörzetekben működő vízművek működésé­re mindez fokozott felelősséget is jelent, hiszen megyénkben a kiemelt üdülőkörzet — a Velencei-tó környéke — zavartalan vízellátása, kifogástalan szennyvízelhelyezés nélkül értékel­hetetlen lenne és­ persze nem is elképzelhető. A többi között néhány éve ezért bővítették a Velencei­tavi Regionális Vízmű agár­di szennyvíztisztító-telepét. Megvalósult a tisztított szennyvizek mérése és a te­lepen már működik a fázisja­vító berendezés is. A tisztí­tótelep bővítésével — melyet az egyre növekvő szennyvíz­­kibocsátás tett szükségessé — a tisztítókapacitás a bővítést megelőző időszakhoz képest napi kétezer köbméterrel növekedett. Mintegy négy hektárral növekedett a szik­kasztó és párologtatómező, — amely vésztartalékul szolgál — s az új szennyvíznyomócső üzembe helyezésével egyidő­­ben lehetővé vált a tisztított szennyvizek mezőgazdasági hasznosítása is. A szennyvíztisztító-telep kapacitásának bővítése lehe­tővé tette további csatornabe­kötések elvégzését is. A tisz­títóteljesítmény fokozatos emelésén túl a telepen meg­oldásra vár még a nagy mértékű habzás csökkentése, valamint az iszap víztelení­tése. Felmérések szerint a tér­ségben a szennyvízkibocsátók nem megfelelő számban köt­nek rá a közcsatornára. Az elmúlt két évben mindössze 354 bekötés történt. A múlt év végén az összes szenny­vízbekötések száma csak mintegy 1100 volt. A kevés csatornabekötés kedvezőtle­nül hat a szennyvíztisztító­telep kihasználására. Az üzemeltetőnek most már évek óta változatlanul gondot jelent a felszíni víz és a csa­padékvíz. Nyári felhőszaka­dások esetén a mélyen fekvő üdülőterületekről a csatorná­ba kerülő igen nagy mennyi­ségű felszíni vizet az áteme­lők nem képesek zavartala­nul továbbszállítani, és a sok csapadékvíz a biológiai szennyvíztisztítást olykor szinte lehetetlenné teszi. A rendszerben már két éve — a Velencei-tavi Intéző Bi­zottság megrendelésére, a VÍZITERV által készített ter­­vek alapján — megvalósult a II-es számú átemelő kapaci­tásbővítés. A DRW most elkészítette a III-as számú szennyvízátemelőt és a hozzá­tartozó szennyvíznyomócső bővítésének terveit. Kivitele­zése még az idén megkezdő­dik és várhatóan a jövő évi üdülési idény kezdetére be­fejeződik. Az üdülőkörzetben a szenny­vízcsatorna mellékgyűjtő­rendszer az elmúlt két évben több mint egy kilométerrel bővült. A múlt év végén az üzembe helyezett főgyűjtők és mellékgyűjtők hossza elérte a 45 kilométert. Az idén is épültek mellékgyűjtők Gár­­donyfürdő és Velence Wi­­ckenburg-telepen, a DUVI­­ÉP kivitelezésében. A VIB megbízása alapján már a múlt évben elkészült a VI. jelű szennyvízátemelő Velencén, a hozzá tartozó több mint egy kilométer nyomóvezetékkel és 800 mé­ter gravitációs csatornával. Ez a szennyvízrendszer a tó északkeleti partja mentén létesült, azzal a feladattal, hogy lehetővé tegye a követ­kező években épülő autós­kemping és mellékgyűjtőre csatlakoztatható üdülők, la­kóépületek szennyvizeinek fogadását. V. Gy. Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága nép­hadseregünknél Az Országgyűlés Honvé­delmi Bizottsága Pap Já­nosnak, a bizottság elnöké­nek vezetésével látogatást tett néphadseregünk honi légvédelmi csapatainál, is­merkedett egy magasabb egység és egy vadászrepülő­alakulat életével, tevékeny­ségével, a katonák munka­­körülményeivel, a korszerű harci technikával. Pap Já­nos elismerését fejezte ki a látottakért, a katonák min­dennapos helytállásáért. Kiszélesítik a Rákóczi utat A környező új lakótele­pek felépülése következté­ben a székesfehérvári Rá­kóczi út forgalma többszö­rösére növekedett, és szak­emberek véleménye szerint továbbra is jelentősen nőni fog. Ez a csúcsforgalmi időszakokban máris ne­hézségeket okoz, emiatt szükséges az úttest mielőb­bi kiszélesítése. Erre most nyílik mód, hogy a Fehérvár Áruház és a József Attila utca között lebontották az ottani régi házakat. Az útkorszerűsí­tés során kétszer két nyom­sávos lesz a Rákóczi út. Az előreláthatóan ősszel kez­dődő munkák nem akadá­lyozzák a közlekedést, mert két ütemben történnek, és amíg két sávon dolgoznak, közben a másik két sávban haladhatnak a járművek. Az utat parkolóhelyek is övezik. Tekintettel a nagy forgalomra, a későbbiekben közlekedési lámparendsze­reket is építenek itt. A lámpákat a Népköztársaság útnál, a József Attila út torkolatánál és a Május 1. térnél helyezik majd el. A KISZ megyei bizottságának ülése Ifjúsági parlamentek előkészületei Tegnap délelőtt Székesfehérváron ülést tartott a KISZ Fejér megyei Bizottsága. A napirendi pontok között szerepelt az 1981—82-es évi ifjúsági parlamentek megrendezésével kapcso­latos feladatok tárgyalása. A Minisztertanács határo­zata értelmében 1981 szep­tember eleje és 1982 április vége között ismét megrende­zik az ifjúsági parlamente­ket. Ez év szeptembertől év végéig a munkahelyi, illetve oktatási intézményi, 1982 ja­nuár és február hónapokban középszintű, 1982 március és április hónapokban országos ágazati ifjúsági parlamentek zajlanak majd. Az ifjúsági parlamentek megszervezésében, azok poli­tikai céljainak megvalósítá­sában a KISZ valamennyi szervének és szervezetének hatékonyan kell részt vennie. A parlamentek segítsék elő a párt ifjúságpolitikájának megvalósítását, a fiatalok közéleti aktivitásának foko­zását, a szűkebb és a tágabb környezet, a munka és a la­kóhely gondjainak, terveinek megismerését, az azokban való tevékeny részvételt. A KISZ minden járási, vá­rosi, lakóhelyi, üzemi KISZ- vezetőjének adódnak felada­tai a parlamentek előkészíté­sében. Ezeket a feladatokat vázolták fel a tegnapi ülé­sen. Határozatot hoztak a parlamentek előkészítéséről. A megyei szintű felkészí­tést már augusztusban meg­rendezik, azután kerül sor a járási-városi felkészítőkre. Az ülésen tájékoztató hangzott el a KISZ-szerveze­­tek lakásgazdálkodással, la­kásépítéssel kapcsolatban végzett tevékenységéről, azokról a várható feladatok­ról, melyeket az ifjúsági szervezet képes saját erőből, saját eszközeivel megvalósí­tani. Juh és gyapjú Dunántúlon Fejér az első A dunántúli megyék közül Fejér megye juhászata a legfejlet­tebb. A juhok száma ma már eléri a százezret. Ebből mintegy 75—80 ezer található a gazdaságok, szövetkezetek birtokában, a többit a magántermelők tartják. A Gyapjú és Textilnyers­anyag Forgalmi Vállalat székesfehérvári kirendeltsége tartja a kapcsolatot a megye tenyésztőivel. A kirendeltség vásárolja fel az értékesítésre szánt bárányokat és a gyapjút is. A feladatokról, s az ered­ményekről Kocsis Antal, a kirendeltség vezetője tájé­koztat.­­ A fehérvári kirendelt­ségnek jelenleg negyvenhat termelővel van kapcsolata. Legjelentősebb partner a Me­zőfalvi Mezőgazdasági Kom­binát, amely kétségtelenül a legjobb minőségű árut szál­lítja részünkre. Mennyiségi­leg kiemelhető az iszkaszent­­györgyi, cecei, bakonycser­­nyei és a csákberényi terme­lőszövetkezet, valamint a Mó­ri Állami Gazdaság. Tavaly 44 250 bárányt vá­sárolt fel a kirendeltség. Idén az első fél évben 21 894 ezer bárányt értékesítettek, ez idáig pedig­­ már 26 300-ra emelkedett ez a szám. Az el­ső hat hónapban a termelő­­szövetkezetek 11681, az ál­lami gazdaságok 5871, a ma­gántermelők pedig 4342 bá­rányt szállítottak. A tejesbárány és a gyors­­hizlalású pecsenye bárány legjelentősebb külföldi vá­sárlója Olaszország. Rajtuk kívül sokat vásárolnak az arab országok, különösen Al­géria. A kirendeltség eladás­ra szánt bárányból csakis extra minőséget vásárol fel, amely árban kilogrammon­ként 5—6 forinttal drágább az első osztályúnál. A kor­szerű állattartás, a juhok jó kondíciója, a kétévenkénti három ellés ma már mara­déktalanul biztosítják a kí­vánt minőséget. Az idei gyapjú mennyisége, és méginkább a minősége minden tekintetben megha­ladja a tavalyit — mondja a kirendeltségvezető. — Ez el­sősorban a kedvező tavaszi időjárásnak, s nem utolsó­sorban az igen jó múlt évi szalmatermésnek köszönhető. Egyértelműen a minőség ja­vulásának tulajdonítható, hogy a tavalyihoz képest két forint tíz fillérrel magasabb volt az átvételi ár. — Az április 1-től június derekáig tartó gyapjúfelvá­sárlási főidény milyen ered­ménnyel zárult? — Most már nyugodtan ki­jelenthetem, hogy ez évben elérjük az 500 tonnás felvá­sárlást. Jelenleg 495-nél tar­tunk, amely mennyiségből 290 a termelőszövetkezetek­től, 135 a magántermelőktől származik, és 70 tonna jött össze az állami gazdaságoktól. Megyénkben a juhtartási kedv, és annak ütemes nö­vekedése jól szemléltethető egy jellemző adattal: öt év alatt a magántermelőktől fel­vásárolt gyapjú mennyisége kereken 100 tonnával emel­kedett. Mindez biztató elő­jel a jövőre nézve. Balog László

Next