Fejér Megyei Hírlap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-01 / 204. szám
M r----------FEJER MEGYEI KISZ-TITKÁROK FÓRUMA ■ ■—W ki It M V I U I Lm I _______________________ LAKOSSÁGI IGÉNYEKET ELÉGÍTENEK Kl I HH ■ ---------I M ■ If mi B HMr a rr mm Kedd, a rrmiinre, G ajyii w Mk U J 1981. szeptember 1. „ NO A TERMELÉSI KEDV aa—i G H mm « wl ^ Vwwi. • t . R* V XXXVII. évfolyam, . 1 ^^B M M B__^zj MStik I lytB 204. szám AUTÓALKATRÉSZ-GONDOK • I t M ÉT j■ 11 k/ fiiJ I j |á ■ 1 t ijtifTTT^lTTTTB Ára: 1.40 Ft ■aIjIÍIaIÍIÍMUIIaIIIIJII III lil'ilil vlillllVi jlGlilllilTlSill'liB ---------------------------- 1 •— A jó tömegkapcsolat - társadalmi érték A megyében működő politikai szervek és testületek vezetői tegnap munkaegyeztető megbeszélést folytattak a megyei pártbizottságon. Ezen Bodnár Lászlóné, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára tartott tájékoztatót a népfront közreműködéséről a lakóterületi demokratizmus erősítésében. A résztvevők a népfront e téren kifejtett munkájáról, eredményeiről elismeréssel szóltak. A települések sajátos küzdőterei a lakossági kapcsolatoknak. Helyesnek bizonyult, látoknak. Helyesnek bizonyult, hogy a tanácsok, döntéseik meghozatala előtt, több kérdést széles körben megvitatnak a lakossággal, s a döntésnél figyelembe veszik a lakók észrevételeit, kívánságait, segítőkészségét, esetleges ellenvéleményét. A különböző lakossági fórumok — köztük a falugyűlések — jórészt elvesztették formális jegyeiket, s valóban az ott élők társadalmi fórumai. A legutóbbi falugyűléseken több mint ezer kérdést küldött be a lakosság az előadóknak a lakókörzetet érintő gyakorlati gondokról. További 1700-an mondták el véleményüket a községpolitikáról. A népfront tapasztalata szerint azok a falugyűlések sikeresebbek, amelyek előadói maguk a tanácselnökök. Újszerű kezdeményezés egyes üdülőtelepüléseken (Gárdony) a hétvégi ház tulajdonosok számára szervezett fórum az üdülőterület fejlesztéséről, rendjéről. A lakóhelyi demokratizmust szolgálják azok a kezdeményezések, amelyek a lakóhely és a munkahely közös ügyeinek megvitatását szolgálják. Itt az Ikarus, az Alba Regia Építőipari Vállalat, a községek közül Szabadbattyán, Kincsesbánya, Szabadegyháza kezdeményezése szolgálhat példaként. Némi fejlődés tapasztalható a tanácstagi beszámolók színvonalában, aktivitásában. Sok vita van az úgynevezett összevont tanácstagi beszámolókról, ahol egy-egy városrész, vagy lakótelep több tanácstagja tart együttes beszámolót. Több helyütt — így Dunaújvárosban — jó példák vannak erre a módszerre, jogilag viszont vitatható, hiszen minden tanácstag személyesen köteles munkájáról számot adni választóinak. A lakossággal való kapcsolat számos fórumát alakították ki a politikai szervek. A sikertelenségeknek, kudarcoknak valószínű személyi okai vannak: a lakosság tapasztalatait, segítő szándékát nem minden választott igényli jelentőségének megfelelően. A lakosság társadalmi aktivitása, a beleszólás igénye és a besegítés szándéka kétségkívül számottevő többletmunkát is jelent. Az a tanácstag viszont, aki elfogadta a választók bizalmát, egyben többletmunkát is vállalt a köz érdekében. A dolgok ott mennek jobban, ahol a lakosság ismeri, szereti a megválasztott tanácstagot, bizalommal van iránta, illetve ahol ezek a jegyek kölcsönösek a tanácstag részéről is. Takács Imre, a megyei pártbizottság első titkára a vita összefoglalójában többek között elmondta, hogy a népfrontnak nagy érdemei vannak a lakossági igények felszínre hozatalában, a vélemények továbbításában, a döntések előkészítésében és a lakosság mozgósításában. A kapcsolat azonban akkor lehet tartós és szilárd, ha a lakosság által megfogalmazott igényeket helyes döntések és a megvalósítás követi. S ez már túllép a népfront keretein , nagyrészt politikai és gazdasági lehetőségeink kérdése. Többek között az is indokolja a községi fórumok nagyobb látogatottságát, aktivitását a városi lakóközösségek fórumaival szemben, hogy a községekben szervezett falugyűlésen jelen vannak a párt, állami, gazdasági és ellátási szervek, fórumok vezetői is, s így a helyi gondok megoldására egységes, összpontosított elképzelés alakulhat ki, amely — a lakosság mozgósításával — egyben a megoldás kezdete is. A városokban más a helyzet: a főként lakótelepi érdekeket képviselő lakossággal szemben a tanácstagnak szinte minden esetben a szélesebb közösségi érdekeket kell képviselnie. Megoldás itt is csak az lehet, ha a tanácstag nagy energiával képes harcolni azokért a közvetlen igényekért, amelyek kielégítését közvetlenül meg tudja szervezni és oldani, választói segítségével. Megkezdődött a napraforgóbetakarítás „Valutaaratás” a sárkeszi határban Derékig érő tarlóban gázolunk. A napraforgó tányérja magasabban áll, mint a Claas-domintátor. Liliputik küzdelme az óriással, így látszik. Két pótkocsis IFA „rakodik” a kombájnok mellett. Vastag sugárban ömlik a szemtermés a gépkocsi-platóra. Nem mindennapi élmény. Juhos Istvánnak sem, aki sok-sok tonna termést beszállított már a szabadbattyáni Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet raktáraiba. — Napraforgóval az idén ez az első forduló. Alig értem, mit mond. A kombájnok dübörgését túlkiabálni lehetetlen. Recseg-ropog itt minden. Megkezdődött az ember küzdelme — az első őszi érésű termés betakarításával. Az első fordulót járja Török László, Puskás Lajos, Sárkány Ferenc, Fülöp Miklós és Mecséri József kombájnos is. Lassan, a lépésnél is lassúbban „járják” géptáncukat ebben az őserdőszerű napraforgótáblában. — Jónak látszik a termés — markol a pótkocsiról egy kis mutatónak valót. Tenyerét kinyújtja felém és átcsorgatja az egészet az enyémbe. Balogh György elnök szavai szerint valutatermő növényük ez, mert a hazai ipar jelentős mennyiséget exportál a szabadbattyániak napraforgójából. — A Sárrét aranyának is nevezhetjük. A tsz több mint 1200 hektáron termelt az idén napraforgót. Tartani akarják a régi jó valutatermő kapcsolatokat. Tartani mennyiségben és minőségben is a bevált üzletet. Ezért „valutaaratásnak” is gondoljuk. Egy maréknyit tartok itt a kezemben — természetesen „apróban”. (Pdf) Országos tanévnyitó Sárospatakon Tíz Fejér megyei iskolában kezdődött meg a tanítás A hirtelen jött zápor sem zavarta meg vasárnap a Sárospatakon tartott országos tanévnyitó ünnepséget, amelyet a televízió is közvetített. A fennállásának 450. évfordulóját ünneplő Rákóczi Gimnáziumban az iskola mintegy 700 diákja, s ugyanennyi meghívott vendég jelenlétében Pozsgay Imre művelődési miniszter köszöntötte az ország tanulóifjúságát az 1981—82-es tanév kezdete alkalmából. Beszéde bevezető részében az ország valamennyi pedagógusát, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szakemberét, az óvodásokat, az általános- és középiskolásokat, a szakmunkásképzők és szakiskolák tanulóit, az egyetemi és főiskolai hallgatókat köszöntötte, majd így folytatta: — Kívánom, hogy az újabb fejlődést és sikereket ígérő, de előreláthatóan nem kevés nehézséget is hozó új tanévben, a korábbiaknál több nevelő és tanuló találjon örömet munkájában, feladatában. Az oktatás fejlesztéséről szólva a miniszter hangsúlyozta: " Az iskolát nem időnkénti lökésekkel, megrázkódtatást okozó változtatásokkal, hanem folyamatos, szakadatlan fejlesztéssel kell beilleszteni a társadalmi haladás menetébe. Fejlesztésre természetesen ezen a területen is szükség van, mert hiszen a gyorsan szaporodó ismeretek elsajátításának módszereit újra és újra létre kell hozni és alkalmazni kell. Olyan megoldást kell találnunk az iskolarendszer és az oktatás-nevelés fejlesztésében, amely épít a magyar nemzeti okatásügy évszázados jó hagyományaira, a nemzetközi jó tapasztalatokra, a szocialista iskolarendszer vívmányaira, a mai iskola sok-sok értékére. Mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban hosszú távra szóló, messze tekintő fejlesztési tervek kidolgozása a feladatunk. A továbbiakban a miniszter leszögezte, hogy az általános iskola keretében kell biztosítani a kötelező alapiskolázás egységének megőrzését, a tankötelezettségi törvény következetesebb érvényesítését; önálló iskolázási formaként kell megőrizni a középfokú oktatást, s ugyan(Folytatás az 5. oldalon) Az első tanítási nap után a székesfehérvári Münnich Ferenc Általános Iskola előtt A DINTER-igazgatósági ülés 53,5 millió gépekre A közelmúltban igazgatósági ülésen vitatták meg a DINTER termelési rendszer munkáját, különös figyelemmel az év hátralévő részében elvégzendő feladatokra. Megállapították: jelentős átlagtermés-növekedést értek el az elmúlt évben a partnergazdaságok kukoricából, napraforgóból, cukorrépából és szójából is. Viszszaesés mutatkozik viszont — az 1981. évi hozamátlagok alapján — őszi búzából és repcéből. Az igazgatóság elé terjesztett jelentésből az is kiderült, hogy a növénytermelési rendszer mit tett eddig és mit kíván tenni ezután az egyes növények hozamának emeléséért. Az idén a termesztett növények közül a repce, a szója és a napraforgó-felvásárlást minden eddiginél szervezettebben, pontosabban végzik. A szerződések szerint 1950 tonna repcét, 450 tonna szóját és 8700 tonna napraforgót vesznek át a gesztorgazdaság megbízottai, összesen 102 millió forint értékben. Az igazgatósági ülésen foglalkoztak a műszaki ágazattal is. Tovább bővítették szolgáltatásaikat. Újabb bemérőkocsit vásároltak, amely alkalmas az erőgépek mindenkori diagnosztizálására. Nagykanizsán az új alközponttal együtt körzeti raktárt is létesítenek. Másfél milliós költséggel Szigetváron IFA- anyagraktárat alakítanak ki. Az év első felében 38 millió forintnak megfelelő, tőkés importból származó gépet vásároltak, a szocialista országoktól 11 millió 246 ezer forint értékű gép vásárlására volt lehetőség. Várhatóan még az idén 4,2 millióért PFA és terepjáró személygépkocsikat kap a DINTER. Az összes gépi forgalom 1981- ben meghaladja az 53,5 milliót. Még az idén a szervizkocsik számát is gyarapítani akarják, ez a program 1982- ben tovább folytatódik, mert gyorsítani akarnak a javításokon. Az igazgatósági ülés elfogadta: szerződést köt a DINTER a szolnoki AGROKER Vállalattal gépforgalmazásra, mert árrés átengedésével, szállítási kedvezménnyel kedvező árakat kínáltak. Együttműködést kívánnak teremteni a ZÖLDÉRT Vállalattal szalmaértékesítésben, amihez máris hat 7800-as Hesston óriásbálázót rendeltek. P. T. F.