Fejér Megyei Hírlap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-01 / 281. szám
g Gazdaság- és társadalompolitika Nobel-díj — kérdőjelekkel A dinamitvagyon kamatai Nyolcvan évvel ezelőtt adták át először az egykori feltaláló tudós és dinamitgyáros, Alfred Nobel végrendelete alapján létrehozott kitüntetéseket. Idén is — mint minden évben — december 10., az alapító halálának évfordulója a díjkiosztás időpontja. A Nobel végakaratának nyilvánosságra hozatala után annak idején hosszú pereskedés kezdődött, s öt esztendő telt el, míg az e célra alakult alapítvány megkezdhette működését. Tegyük rögtön hozzá: a stockholmi döntések napjainkban is heves vitákat váltanak ki. Sok támadás éri például Nobel végakaratát, amely szerint évente öt ágban, fizikában, kémiában, az orvostudományban, a béke védelmében és az irodalom terén legkiemelkedőbb eredményt elérő személyiségek kapják a kitüntetést , s vele biztos értékpapírokba fektetett 30 millió koronás vagyona kamatának meghatározott részét. (Az idők folyamán a kezdeti összeg persze többszörösére duzzadt, s az idén a tőke kiegészítése és az igazgatási költségek levonása után is összesen már egymillió svéd koronával jutalmazzák az arra érdemeseket.) A bírálatok szerint a tudományok fejlődése során olyan új tudományágak keletkeztek, amelyek kiesnek a Nobel-díjak köréből. Javasolták például kulturális és matematikai díjak létesítését is — sikertelenül. Az egyetlen elfogadott változtatási javaslat alapján 13 éve egy úgynevezett köztársasági Nobel-emlékérmet is kiadnak — ám ezt a Svéd Bank finanszírozza. „A Nobel-díjjal csak néhány tudományág kiemelkedő tudósait jutalmazzák” — írta nemrég a New York Times, hozzátéve legnagyobb hibaként, hogy a díj a tudományos kutatás rég túlhaladott szerkezetét feltételezi. A mai sikerek ugyanis legtöbbször tudóscsoportokhoz fűződnek, nem pedig egy-egy magányos zsenihez. A legtöbb probléma emellett természetesen a díjak odaítélésének rendszerével kapcsolatos. A jelöltek kiválogatása a Svéd Királyi Akadémia, illetve a békedíjnál a norvég parlament kijelölt bizottságainak kezében van. A határozatokat szigorú titoktartás közepette hozzák: ajánlást kérnek külföldi egyetemektől és korábbi jutalmazottaktól, de a végső döntés körülményei nem ismeretesek. A díjat kiadhatják megosztva is (maximum három ember közt) vagy akár átvihetik a következő évre. Az illetékeseknek sokszor szemére hányták tévedéseiket. 1905- ben például elvetették Mengyelejev díjazását, Einsteint sem a relativitás elméletért jutalmazták, s olyan írók estek ki a stockholmi rostán, mint Tolsztoj, Mark Twain, James Joyce, Francz Kafka, Proust, Ibsen, Gorkij. Márpedig egy-egy mulasztás nehezen hozható helyre, Nobeldíjat ugyanis általában csak élő személynek, illetve működő szervezetnek ítélnek. Nem véletlen, hogy a jelöltek névsora épp az irodalom terén a legbőségesebb: ez ugyanis az az ág, amely — a Békedíjjal együtt — a legszubjektívebb. Hogy is lenne lemérhető, ki a világ „legjobb” írója, költője. A védekezés általában úgy szól, hogy a díj odaítélésével egész életműveket jutalmaznak, s egyben a figyelmet egy-egy kevéssé ismert alkotóra, nyelvre, nemzeti irodalomra akarják ráirányítani. A döntéshozókat sokszor éri bírálat amiatt is (az elmúlt évtizedek alapján mondjuk ki: néha nem alaptalanul), hogy az érdemek mérlegelése mellett politikai szempontokat is szem előtt tartanak, s ez különösen a Békedíj-kategóriában nemegyszer visszásságokat, sőt felháborodást szül. A díjazottak névsorát átfutva feltűnhet az is, hogy aránytalanul kevés köztük a nő. Akad hát kérdőjel a dicsőséget hozó kitüntetés körül. Hogy lehetne megreformálni a Nobel-díjak rendszerét? — kérdezte a már idézett New York Times. Az amerikai lap két módszert ajánl: egyének helyett magukat a felfedezéseket kellene elismerésben részesíteni, vagy pedig a díj jelentőségét kellene csökkenteni. Ez utóbbi javaslat irreálisnak tűnik: ma már senki sem vonhatja kétségbe, hogy a Nobel-díj századunkban a világ legtekintélyesebb kitüntetése. Szegő Gábor A díj megalapítója, Alfred Nobel A híres Nobel-díj emlékérem, F. Lindberg svéd művész alkotása CSÚNYASÁGVERSENY Kovácsné a héten tizenkét levelet írt a televíziónak, húszat a rádió különböző műsorainak, beküldte a megfejtett keresztrejtvényeket és a Márka-kupakokat, volt a tanácsnál, a rendőrségen, a KISZ-nél, és a nyugdíjasbizottságnál. De heti normáját még így sem teljesítette. Hogy ne legyen hiányérzete, új papírt tett a konyhaasztalra, és írni kezdett. „Rendezvények Országos Felügyelősége, Program Főosztály! T. Et(nő)! t. A dolgozó magyar nők nagy átlaga nevében szólok. A bálokon, meg anélkül is mindenféle szépségkirálynőket választanak. A falu szépe, a szakma szépe, a konferencia szépe, és így tovább. Mi egyszerű nők tiltakozunk, akik sem szépek, sem túl csúnyák nem vagyunk. Ám ezek mellett a szépek mellett, kérem, kifejezetten rosszul mutatunk. Ez elveszti önbizalmunkat, és elidegeníti tőlünk a férfiakat. Ezért azt javaslom, hogy az érdekeinket sértő szépségversenyek helyett rendezzenek csúnyaságversenyt. Válasszák meg a bál rondáját! Osszák ki a legvisszataszítóbb nők számára kiírt díjat. Mutassák be a csúnyaság-királynő fényképét, lehetőleg bikiniben! Akkor aztán megbecsülnek majd minket, átlagos magyar dolgozó nőket, akik a sok munkától nem érnek rá szépítkezni." A levél természetesen elsikkadt a Felügyelőség férfidolgozóinak kezén. Kovácsné ezért két hét múlva megírta a kedvenc újságjának, hogy közérdekű bejelentésére, a szabályoknak fittyet hányva, nem kapott nyolc napon belül gyógyuló választ. A Felügyelőség munkatársa a riporter érdeklődésére elismerte, hogy hibát követtek el, amikor Kovácsnénak nem adtak méltó választ. De ami késik, nem múlik. Csak kerüljön a kedves levélíró a szeme elé! Ami pedig az ötletet illeti, nem rájuk tartozik, hanem a nőtanácsra. Az újságcikk elolvasása után 42 propagandista és reklámfőnök csapott a fejéhez (valakinek), és hirdetett vásárokon, szakboltokban, áruházakban és egyéb helyeken, ahol erre semmi szükség, Miss Randa vetélkedőket. Közülük 38-nak remek ötlete támadt. Leróva tiszteletét a csúnyaságverseny szülőanyja előtt, az első díjat ünnepélyesen Kovácsnénak adták át. Azóta nem ír Kovácsné leveleket. Mint mondta, a nagy szellemeket nem érti meg koruk. Tótisz András ____________ Trópusok üzenete „A fehér vagy szürkés törzsek, mint kiszáradt csontok rajzolódnak ki a lombok homályos hátteréből... Az európaiaknál bujább növények nyújtogatják szárukat és leveleiket, mintha fémből vágtákvolna ki őket. Ez a természet kívülről nézve másféle, nem olyan mint a miénk, több benne a jelenvalóság és az állandóság.” Lévi- Strauss híres könyvében dél-amerikai útjáról a „Szomorú trópusok” földjéről, olyan megelevenítően ír, hogy aki olvasta, most itt az üvegfalak közé zárt pálmakerti növények láttán szinte érzi a trópusok leheletét, „perzselt” illatát. A budapesti Állat- és Növénykert tenyérnyi egzotikus tájat tár elénk az álombéli növényvilágból, ahol — az író szavaival élve — a görcsösen csavarodó pálmacsoportok, mint hatalmas táncosnők a legérzékletesebb tartásban állnak, s ezt a mozdulatlan balettet csak a források ásványi pezsgése zavarja. A nemrég felújított pálmakertnek a hideg, hűvös hónapokban is sok a látogatója: diákok, felnőttek jönnek el ide pár órás „expedícióra”, hogy megismerjék a trópusi Afrika, Ázsia, Dél- Amerika növényvilágát. Évente kétmillióan keresik fel pálmaházunkat, amelyet 1912-ben alapítottak, frankfurti mintára. Növényföldrajzi csoportosításban láthatók itt az egzóták — mondja Kráczné dr. Sulyok Mária, a botanikai osztály vezetője. — Különösen hasznos iskolásoknak, mert bővül természetismeretük és a szakköri foglalkozások is tar kavicsutánzó pozsgásnövény almasabbá tehetők egy kis természetbúvárkodással. Fél nap elég ahhoz, hogy bárki is bekalandozza a földet a brazil őserdőktől Hátsó-Indiáig. Banánfa, kávé-, kakaó-, és teacserje, érett gyümölcsű citromfa — élő szemléltetőeszközök biológiaórákra. — Sokan azt hiszik, hogy fán terem az ananász, pedig mindössze félméteres levélrózsa közepén hozza virágát, amiből a húsos, zamatos termés fejlődik — mutatja a színes, csipkézett levelű növényi expedíciónk botanikus vezetője Minden lépés újabb ámulat: rovarfogó, mézkelyhű kancsókavirág Ázsiából, papagályvirág Afrikából, madagaszkári csavart pálma ... Kísérőnk kedvenc növénye a levegőből élő Tillandsia, mely sarjadékláncot alkotva fátyolszerűen lebeg. A trópusokon olyan tömegben él, hogy hazájában csomagolóanyagnak használják. Különösen érdekes a szarvasagancs-páfrány, ez a növény saját korhadékából táplálkozik. Végtelen gazdagságú az orchidea-gyűjtemény... A kaktuszok és egyéb pozsgások, például a kutyatejfélék családjába tartozók külön házat kaptak. Az 1800 faj között találni kuriózumokat is. Például a közép- és délamerikai Lophophora kaktuszról azt tartják az indiánok, hogy varázslatos, kábító ereje van: aki kiszívja a növény nedvét, az hallja a színeket és látja a hangokat. Egyébként a kaktuszoknak Amerika a hazája, másutt csak a hozzá hasonló pozsgás növények, élnek. — Hogyan gazdagítják növényállományukat. — Nemzetközi magcsereegyezmény jött létre a botanikus kertek között; 380 cserepartnerünk van a világ minden tájáról. Sziklakertünk és pálmagyűjteményünk is a nemzetközi botanikuslánc segítségével született, ehhez hozzájárult szakembereink, kertészeink féltő, gondos munkája. Ezért is kétszeresen fáj nekünk, ha a látogatók kárt tesznek növényeinkben, amelyek számunkra felbecsülhetetlen értékűek. H. A. Kiáczné dr. Sulyok Mária, botanikus osztályvezető féltett növényei között A madagaszkári csavartpálma, gyökereivel valósággal kiponyvázza magát, hogy ne mossa el az árhullám Az ananász a szobanövényként ismert bromélia rokona