Fejér Megyei Hírlap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-16 / 39. szám

Alkatrészek, forgóvázak, gépészeti berendezések Kiemelt feladatuk a kocsijavítás Az udvaron a vasúti kocsik és a­ forgóvázak körül embe­rek sürgölődnek. Az egyik fővizsgás teherkocsit most bontják, a lángvágó kék és sárga szikrákat szór. A má­sik kocsi már kész, csörlővel húzzák ki a festőüzemből. A MÁV Járműjavító szé­kesfehérvári üzeme kilencven­éves. A jelentős munkásmoz­galmi hagyományokkal ren­delkező gyár létszámának kétharmad része törzsgárda tag. Néhányan közülük — negyvenöt évvel ezelőtt — a szakmát is itt tanulták. Apá­ról fiúra szállt a mesterség. Nem ritka ma már, hogy együtt dolgozik három nem­zedék. A járműjavító termelésé­nek 50 százalékát a vasúti ko­csikhoz szükséges alkatrészek gyártása teszi ki. Ezenkívül forgóvázat és különböző gé­pészeti berendezéseket (pél­dául kocsimosó, emelőcsoport) készítenek. Kiemelt feladatuk a kocsijavítás, a fővizsgák és a futójavítások elvégzése. Az üzem munkájára évek óta jellemző a széles termék­­szerkezet, a sokfajta gyárt­mány. Céljuk a változó igé­nyek maradéktalan kielégíté­se. 1981-ben 25 százalékos termékszerkezet-váltást haj­tottak végre. A kocsijavítás mellett egye­di, kissorozatú gyártmányo­kat készítettek. Fővizsgán 748 teherkocsit újítottak föl, és el­végezték 1000 kocsi futójaví­tását is. Vasúti személyko­csikhoz 154 forgóvázat, a Du­nai Vasmű részére speciális kohászati kocsikat gyártottak. Ebben az évben a kiemel­ten fontos — a normaórafel­használást is megelőzve — a meghatározott darabszámok teljesítése. Ezek alapján 850 fővizsgát és 1000 futójavítást kell elvégezniük. A folyama­tos alkatrészgyártáson kívül, a terv 66 személykocsi-forgó­váz elkészítését, és 98 V 25-ös típusú forgóváz felújítását, átalakítását írja elő. A fehérváriak az idén szov­jet exportra is dolgoznak: összesen 92 forgóvázat készí­tenek a Ganz-Mávagban ösz­­szeszerelésre kerülő motorvo­natokhoz. A futóművek gyár­tását januárban kezdték, az első kész egységet áprilisban adják át. V. V. A szovjet exportra készülő motorvonat forgóváz-kereteit a forgácsoló II. csarnokban munkálják meg. A vasszerkezetet — a művelet elvégzése után — daru emeli le a négyfejes maró­gépről Fotó: Rabáczy Szilárd a m­mammmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm ■ ■■■■ n, JB % m mam a “ “ ”” L #1 m * L g világ proletárjai. i 7r ej cn ifiOj i ö egyesül,eteki AZ ÜGYELETES ÓVODÁBAN — ----------­A GAZDASÁGI BÍRÁSKODÁSRÓL J il ll Á-W ' Kedd HA JÖN A TURISTA 8 WMS& S| SH| 8 W/tm ^ XXXVIII. évfolyam, KRÉTAKÖR EGY KÖNYVTÁR KÖRÜL Ára: 1,40 Ft MAiMUkiaiiiMuiaJIiB illülüUiU IiIIIIt IItWIiMlL 1 IIUHIaB * 1,3 millió hektoliter tej Tucatnyi tsz 5000 literen felül A közelmúltban készítette el és adta közre a mezőgaz­dasági nagyüzemek tejterme­léséről és tej értékesítéséről készített végleges jelentését a Fejér megyei Takarmányo­zási és Állattenyésztési Fel­ügyelőség. Eszerint a megyei fajlagos termelés elérte a 4700 litert, ami új rekordnak számít. A nagyüzemekben jól sikerült a tejtermelési program, tavaly összesen 31 000 tehenet fejtek a gazda­ságok. A megye nagyüzemei 1,3 millió hektoliter tejet ér­tékesítettek 1981-ben, ami az előző évihez mérten 9,7 szá­zalékkal több. A háztájiak­ban 3600 tehenet fejtek 1981- ben, a tejipari adatok szerint 75 000 hektoliter tejet adtak át az iparnak. A jelentés kiemeli 5714 li­teres fajlagos termelésével az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátot, ahol kevés hí­ján, 2000 tehén átlagában ér­tek el ilyen kimagasló ered­ményt. A Pélpusztai Állami Gazdaság 5640, a Móri Álla­mi Gazdaság 5314 literes fe­­jési átlagot ért el. A szövet­kezeti gazdaságok közül a legjobbak közé sorolták 5678 literes átlaghozamával a ka­­j­ászói Dózsa Termelőszövet­kezetet; a mányi összetartás Tsz 5562, a seregélyesi Alko­tás Tsz 5478, a lajoskomáro­­mi Győzelem Tsz 5333, az enyingi Vörös Hajnal 5325, a martonvásári Új Élet Tsz 5233, a ráckeresztúri Március 15. Tsz 5152, az igazi Lenin Tsz 5146, a székesfehérvári Kossuth Tsz 5101 és a dégi Szabadság Tsz 5048 literes fajlagos termelést ért el. A felügyelőség a felvásár­lási index alapján sorol va­lamennyi nagyüzemi tejter­melő tehenészetet. A puszta­szabolcsi Mező Imre Tsz 1981-ben 44,5, az ercsi Béke 30,5 a nagykarácsonyi Kos­suth Tsz 29,6, az alcsútdobo­­zi Egyetértés 24,8 százalékkal értékesített több tejet, mint 1980-ban. A mezőgazdasági nagyüzemek kétharmada ér­tékesített több tejet, mint az előző esztendőben. Külön em­lítésre méltó a három fehér­vári szövetkezeti gazdaság, amelyek 21,7, 20,7, illetve 2,7 százalékkal adtak több tejet az iparnak, mint a megelőző évben. Ezért a városi tsz-ek tejértékesítési többlete meg­haladta a 15 százalékot. A felügyelőség kimutatja a tíz gyengén termelő tehené­szetet is. Ezekben a gazdasá­gokban még mindig igen las­sú a hozamnövekedés. Azt is megállapítják, hogy általá­ban is gyengén foglalkoznak a tenyésztési-tartási munká­val, az állategészségügyi fel­adatokkal, de bajok vannak a takarmánygazdálkodással is. (Ptf) A felvételen a seregélyesi Alkotás Tsz tehenészetének fejőháza látható Puja Frigyes hazaérkezett Puja Frigyes külügymi­niszter, aki Jozef Czyreknek, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterének meg­hívására hivatalos, baráti látogatást tett Lengyelor­szágban, vasárnap hazaér­kezett Budapestre. ninwTipiiiHM—iii» iíw■nimmum »mmiiiMiwai Nem értek bennünket vá­ratlanul a KSH megyei igazgatósága jelentésének adatai. Sőt, közülük néhány már közismert volt, ha nem is százaléknyi pontosságra. Hiszen éveleji munkásgyű­léseken, tanácsi, tanácstagi és más politikai lakóhelyi fórumokon gyakran szóba kerültek ennek az egész megyét átfogó jelentésnek apróbb-nagyobb részletei. Utaltak és utalnak ezekre a pártnapok előadói és azok is, akik kérdésekkel, észre­vételekkel kapcsolódnak az elhangzottakhoz. Mindenesetre jó arról új­ból és újból olvasni, ismé­telten hallani, hogy Fejér megye iparának és mezőgaz­daságának termelési dina­mizmusa, növekedésének üteme meghaladta az orszá­gos átlagot. És ami még en­nél is beszédesebb: a megye szocialista iparának terme­lése, a 6,5 százalékos emel­kedéssel a népgazdasági elő­irányzatot is jóval megelőz­te. Igaz, hogy az eredmé­nyek, az előrelépés, a ked­vező tendenciák számba­vé­telekor mindig elhangzik: a mi területünk dicsérete, ne­vezetesen az, hogy lehetősé­geink, termelési és termő­helyi adottságaink is előtte vannak az országos átlag­nak, meg a szocialista gaz­daság maga is fiatal, éppen ezért korszerű is. Csakhogy bármennyire is kedvezőek a feltételek, azok önmagukban csak a lehető­ségét adják a jobb munká­nak. A feltételekhez, a kor­szerű, vagy kevésbé korsze­rű berendezések működteté­séhez dolgozók sokaságára van szükség. Méghozzá egy­re felkészültebb dolgozók so­kaságára. Fejérben teljes a foglalkoztatottság. És a több mint 200 ezer aktív kereső több mint tizenöt százaléka két nagyüzemben, a székes­­fehérvári Videoton Elektro­nikai Vállalatnál, valamint a Dunai Vasműben dolgo­zik. Tudom, manapság a foglalkoztatottak száma nem sokat mond egy-egy munka­hely fontosságáról. Más mu­tatók soroltak az értékelés, a minősítés élvonalába. Csakhogy az említett két nagyvállalat és mellettük a Könnyűfémmű, az Ikarus fehérvári gyára, a PIV du­naújvárosi gyára, az ARÉV, a bányák és a mezőgazdasá­gi kombinátok adják a me­gye gazdaságában előállított több mint hetvenmilliárdos termelési érték nagy részét. Ezért a közfigyelem méltán terelődik rájuk éven át. Nem csupán rájuk, mert közfigyelemnek örvend me­gyénk. Nemrégiben visszala­poztuk újságunk tavalyi­ szá­mait. Nem volt olyan hónap, hogy magas rangú , hazai vagy külföldi delegációk, politikusok, államférfiak nem látogattak volna el hozzánk.­ Minden bizonnyal azért jöt­tek szűkebb hazánkba, mert volt mit megnézni, tapasz­talni. Volt mivel büszkélkedni az élet- és munkakörülmé­nyek változásában is. Csak utalásképpen említem meg az átlagkeresetek 7 százalé­kos növekedését és azt, hogy a pénz­jövedelemből 2,2 szá­zalékkal több árut vásárol­tunk, mint korábban. De itt sorol a több mint 3 ezer új lakás, amibe beköltöztek. Ezt kellőképpen azok a családok értékelik, akik la­káshoz jutottak, akik házat építettek. Folytathatnánk az életkörülmények fejlesztésé­nek részleteit az egészség­­ügyi ellátással, az óvodai helyek számának növekedé­sével, a bővülő tanterem­hálózattal, a vízművekkel, a szilárd burkolatú utak hosz­­szával, parkokkal és játszó­terekkel. Ezek is sokszor el­ismételt tételek. Olyanok, amelyeken túljutottunk, amelyeknek megvalósítása újabb igényeket hozott fel­színre. Azért sem árt még egyszer elolvasni a KSH megyei igazgatóságának tavalyról szóló jelentését, hogy jobban tudjuk dolgunkat, ma és holnap is, itt Fejér megyé­ben, ahol a korszerű gazda­ság egyre inkább kiköveteli magának a korszerű maga­tartást. Ez a garancia arra, hogy egy év múlva még ked­vezőbb kép tárulhat elénk idei összesített munkánk mérlegében. Németh Erzsébet Ismert tételek Tájékozódás, tájékoztatás a Köfémben Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a KB agitációs és propa­gandaosztályának vezetője tegnap délelőtt találkozott Takács Imrével, a megyei pártbizottság első titkárával és a pártbizottság más ve­zetőivel. A beszélgetés után Győri Imre a székesfehérvári Könnyűfémműbe látogatott, ahol pártnapot tartott. A pártnap előtt az alumínium­­ipari nagyüzem vezetői fo­gadták és tájékoztatták a munkahely gazdaságpolitikai feladatairól, a folyamatban lévő nagyberuházásról, a dolgozók helyzetéről,­ munka- és életkörülményeiről. Vöröskereszt Kongresszusi előkészületek Tegnap ülést tartott a Vö­röskereszt megyei vezetősé­ge. Ez alkalommal tájékozta­tó hangzott el a vezetőség tavalyi munkájáról, majd megvitatták az idei munka­program-tervezetet. A má­sik fontos napirenden lévő téma az az intézkedési terv volt, amely a Vöröskereszt VI. kongresszusának megyei előkészítését szolgálja. Esze­rint 1982. február 1-e és áp­rilis 15-e között tartják a Vöröskereszt alapszervezetei a vezetőség- és küldöttvá­lasztó taggyűléseket. Ezután lesznek — május 7—június 6. között — a váro­si, járási vezetőségeket és a küldötteket választó értekez­letek, majd a nyáron me­gyei értekezlet következik. Az alapszervezetek taggyű­lésein elnököt, titkárt, gazda­sági felelőst és további 2­6 vezetőségi tagot, számellen­őrt és küldöttet választanak a felsőbb fórumra. A városi, járási küldöttér­tekezleteken, az alapszerve­zetekhez hasonló módon, ve­zetőségeket és 3­7 tagú számvizsgáló bizottságot, va­lamint általában 300 vörös­keresztes tag után egy-egy küldöttet a megyei értekez­letre. A megyei küldöttérte­kezleten pedig 2000 tag után választható egy-egy kong­resszusi küldött, így Fejér megyében majd 22 kongresz­­szusi küldöttet választhat­nak. Az előkészületekhez tarto­zik az apparátus, az iskolai alapszervezetek titkárainak, a tanárelnököknek, valamint a lakóhelyi és a munkahelyi vezetőségeknek felkészítése, a választásokkal kapcsolatos feladatokra.

Next