Fejér Megyei Hírlap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-06 / 31. szám
I I rr ICO IVVI Cr^VIII AMI POLGÁRDIT GYARAPÍTJA | L.\J L IT IVI L Vl I Ll eoyesoljeteki A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL ^----------------------------------| jgsaj |B| ? ■ |§p ■ » BHf a jigs rv!^Mv^inEccm«cce/-» 8 IEE S ''fel WMfkr |§| J 1982. február 6. GYÖNYÖRŰ FELELŐSSÉG grA| «| ll |H || W S9EP XXXVIII. évfolyam, ll idB blfr- Jp5Br_. J______JL % I 31. szám ........... Ára: 1,80 Ft | A Központi Statisztikai Hivatal jelentése A népgazdaság fejlődése 1981-ben 1981-ben a népgazdaság alapvetően a tervben meghatározott irányban fejlődött. A külgazdasági egyensúly javult. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása meghaladta a tervezettet. A vásárlóerő és az árualap összességében egyensúlyban volt. Az életkörülményeket javította a lakásállomány gyarapodása, az oktatási és az egészségügyi intézmények hálózatának bővülése. A népgazdasági tervben előírt feladatok teljesítését több külső tényező nehezítette. A tőkés országok gazdasági helyzetével összefüggő kedvezőtlen piaci viszonyok és ezen országok egy részének intézkedései miatt romlottak az export értékesítés feltételei. A szocialista országokból származó termékek egy részének behozatala a partnerországok szállítási lehetőségeinek korlátai miatt a tervezettnél kisebb volt. A belső gazdasági munka javításának ösztönzése, és a kedvezőtlen külső hatások érzékeltetése érdekében is az év folyamán módosultak a gazdasági szabályozó rendszer egyes elemei, tovább korszerűsödött a gazdálkodás szervezeti rendszere és az irányítás intézményi rendszere is. A nehezebb körülmények és a szigorúbb feltételek között egyes gazdálkodó szervezetek javították a termelés és az export gazdaságosságát. A termelés a korábbinál jobban igazodott a kereslethez, a termelés mennyisége vállalatonként és ágazatonként differenciáltan változott. Egyes területeken az értékesítés növelését akadályozta a termékek nem kielégítő versenyképessége. 1981-ben a nemzeti jövedelem, előzetes adatok szerint, meghaladta a 620 milliárd forintot, összehasonlító áron a növekedés 1,8 százalék volt, valamivel kevesebb a tervezettnél. Az anyagi ágakban foglalkoztatottak száma közel 1 százalékkal csökkent, a munka termelékenysége a népgazdaság egészé-ben 2,5—3 százalékkal emelkedett. A népgazdaság energiafelhasználása valamelyest mérséklődött. A fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkent. A belföldi felhasználás összehasonlító áron az 1980. évivel azonos, értéke a nemzeti jövedelemnél némileg nagyobb volt. A behozatali többlet aránya a felhasználásban csökkent. A lakosság fogyasztása a tervezettnél gyorsabban, 2,4 százalékkal emelkedett. A felhalmozás, ezen belül a beruházás megközelítőleg az előirányzott mértéknek felelt meg. A felhalmozás aránya a belföldi felhasználáson belül tovább mérséklődött. A népgazdaság 1981. évi fejlődésének főbb mutatószámai Törvény az 1980. év százalékában Nemzeti jövedelem 167,0—102,5 101,8 Nemzeti jövedelem ___ belföldi felhasználása 99,0— 99,5 99,9 Ipar .Az ipari termelés 2,3 százalékkal emelkedett. Az állami iparvállalatok termelése 1,9 százalékkal, a szövetkezeteké 8,6 százalékkal nőtt. A termelés mennyiségének változása ágazatok és alágazatok szerint is jelentősen differenciálódott. Ebben a kereslet változásán kívül tükröződött a vállalati jövedelemszabályozás hatékonyságra ösztönző hatása is. A gépipar 5 százalékkal növelte termelését. Ezen belül kiemelkedően nőtt a műszeripar, a híradás- és vákuumtechnikai ipar termelése, és számottevően bővült a gépek és berendezések gyártása. A fémtömegcikkipar termelése nem érte el az előző évi színvonalat. A vaskohászat termelése csökkent, az alumíniumkohászaté emelkedett. A vegyipar 2 százalékkal növelte termelését. Ezen belül jelentősen nőtt a gyógyszeripar, a műanyagfeldolgozó ipar, a háztartási és kozmetikai vegyipar termelése, míg a kőolaj-feldolgozó iparé — az energiatakarékossággal és az energiafelhasználás szerkezetének átalakulásával összefüggésben — csökkent. A könnyűipar termelése 2,8 százalékkal emelkedett. Ezen belül számottevően nőtt a papír- és a nyomdaipar termelése. A textilipari termelés egészében mérsékelt emelkedése mellett élénk ütemben nőtt a lenkender-, a gyapjú- és a kötszövőipar termelése, míg a pamutiparé — a kedvezőtlen értékesítési lehetőségek miatt — csökkent. Az élelmiszeripar 2,4 százalékkal többet, az építőanyagipar ugyanannyit, a bányászat kevesebbet termelt, mint az előző évben. Változott az ipar termékszerkezete, bár a szükségesnél lassúbb ütemben. A gyártmány- és a gyártásfejlesztés, az új termékek gyártásba vétele még mindig hosszadalmas. Néhány fontosabb termék 1981. évi termelése a következőképpen alakult: Néhány fontosabb termék termelése a szocialista iparban Az 1981. évi Az 1981. év termelés az 1980. év mennyisége százalékban villamos energia, milliárd kwó 24,2 101,4 Hengerelt acél, millió tonna 2,8 92,6 Szén, millió tonna 25,9 100,9 Kőolaj, millió tonna 2,0 99,6 Földgáz, milliárd köbméter 6,0 97,6 (Folytatás a 3. oldalon) Ipari termelés 103,9—103,5 102,3 Országos építés-szerelés 99,0 96,5 Mezőgazdasági termékek termelése 103,0 100 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101,0 102,2 A lakosság fogyasztása 101,0 102,4 A szocialista szervek beruházásai, milliárd Ft 182 183,5 Lakásépítés, ezer db 77 77 Őrizték a jövőt, sen ma van szerint henkásör egylahol Bicsrés munkásra a 241 -ik umi emlékjelvény kitüntetést, amit Fejér megyeinek adományoztak. Tudjuk, az alapítók ennél sokkal többen voltak. A ■párt újjászervezői, karhataltalinisták és más névtelen misták és más névtelenek, akik elsőnek felentek meg, munkahelyükön, vagy el sem mentek onnan, akik először ültek volán mellé, álltak a 424-es pódiumára, hogy meginduljon az élet. A nagy viharok megtépázzák a fákat. A még nagyobbak a lelkeket is. Nagy vihar után úgy érzed, meghalt az erdő, csak egyes fák vannak, megszámlálhatatlan magány. A még nagyobb vihar után sebzetten állt a lélek: a szenny és mocsok hirtelen szökőárja nyomán felakasztott, megcsonkított embertestek, sáros lábbal megtaposott eszmék és fenyegető, ostoba fecsegés maradt vissza. Ez volt a látszat legalábbis. A magányos ember ott állt a dilemma előtt: vajon mindenki megbolondult-e, vagy vele van valami baj? A vastapsban kifejezett látványos hit a múlté, de vajon legbelül, idegen szem elől rejtve maradt-e a hitnek, a hűségnek egy kicsinyke lángja másokban is? Tudtuk, hogy maradt. Nem egymás szavát, egymás tekintetét kerestük akkor. És mennyi mindent megértettünk egy kézszorításból, egy néma szemvillanásból. Az első taggyűlések 1956 november-decemberében nem voltak valami látványosak vagy szószátyárok. Sem drapéria, sem vizeskancsó. Többnyire az üzemcsarnok egy félreeső zuga. A napirendi pontot mindenki tudta, aki eljött. Sokan nem jöttek a régiek közül, de jöttek néhányan, akik nem is voltak sohasem párttagok. Feszengtek is, hogy maradhatnak-e. Mindenki maradhatott, akinek kezét csak a munka piszkította be. Némiképp változott a pártmunka. A fiatal vasöntő, akinek évekig a faliújságfelelősi tisztség jutott, pufajkát, géppisztolyt és karhatalmista karszalagot kapott kellékként további pártmunkájához. Az első éjszakai járőrözésen kiderült társakról, hogy van köztük katonatiszt, öt évre börtönben felejtett művezető és volt kisrendőr. Hajnalban egy hazafelé osonó péket igazoltattak, aki harmadik napja dolgozott a gyárban. Ijedt arca volt, s ruhájában kicsente a gyárból a friss kenyér illatát. Elkísérték egy darabon, nehogy baja essék. Kenyér holnapis kell... És szén is kellett, villamos áram is, autóbuszjárat is, hús is. Mi lett volna belőlünk pékek, bányászok, vasöntők, tanítók, sofőrök, parasztok ezrei nélkül, akik megjelentek munkahelyükön és tették kötelességüket egy belső parancsra. S ez a parancs erősebb volt mindennél. Közülük hányan nem érhették meg az újjászületés 25. évfordulóját. Hányan vannak, akiket sohasem szólítottak díszemelvény elé, hogy átvegyék kitüntetésüket. Hányan vannak, akiknek érdemét, személyes helytállását soha egy szóval nem említette a világ. Mert van-e annyi kitüntetés, elismerő oklevél a világon, hogy jusson minden emberi helytállásáért? Az alapítók sorsa, hogy elvegyülve az alapban soká és biztosan tartsák a rájuk nehezedő jövőt. A fundamentumba ágyazott részecskékből nem tudjuk már, hogy egy nagy mederben különkülön is szépek, csillogóak, csiszoltak, vagy rusztikusan kemények voltak. Mérni csak azt tudjuk, az egész bírja-e a terhelést, jó-e, munkál-e a kötőanyag, amely a részt a résszel öszszefűzi. S amikor ma Fejér megyében a 241-ik munkás is mellére tűzi a jól megérdemelt kitüntetést, tudnia kell, és tudja is, hogy azok a kezek, amelyek megszorítják az övét, negyedszázadon át vele voltak, erőt, biztatást adtak a munkákhoz, az éjszakai ügyelethez, a vasárnapi gyakorlatokhoz, a jeges árban idegen jószágot mentő didergéshez, és egyáltalán ahhoz a nagyszerű vívmányhoz, hogy nálunk huszonöt korosztálynyi kisgyerek álmát soha semmi nem zavarta meg. Nagy vihar után millió rügyre van szükség, hogy új hajtások, levelek, virágok sarjadjanak. És persze sok tízezer szálfára, amelyek, helyükön maradtak, állva maradtak és lépetten is őrizték sejtjeikben a jövőt. Nagy Jenő Soltész István látogatása Kincsesbányán Soltész István ipari miniszterhelyettes tegnap Kincsesbányára látogatott, ahol tájékozódott a Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat munkájáról. A miniszterhelyettest elkísérte dr. Dózsa Lajos, a Magyar Alumíniumipari Tröszt vezérigazgatója és az Ipari Minisztérium két munkatársa. Soltész Istvánt Iski Károly, a Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat igazgatója, Bátomfi Ferenc, a vállalat pártbizottságának titkára és Gordos Péter műszaki igazgatóhelyettes, a választókerület országgyűlési képviselője fogadta. Ellátogattak a Rákhegy II. bányaüzembe, ahol megtekintették az egyik fejtési koncentrációt. Ezután a Bitó II. állami nagyberuházás munkálatairól tájékozódott. A SZOT Elnökségének ülése Szakszervezeti bizalmi akadémia létrehozásáról határozott pénteki ülésén a SZOT Elnöksége. Olyan magas szintű oktatási formát vezetnek be, ahol a bizalmiak, főbizalmiak elsajátíthatják a szakszervezeti munkához szükséges ismereteket, egyben rendszeres időközönként központi tájékoztatást kapnak társadalompolitikai, kül- és belpolitikai kérdésekről, valamint a szakszervezeti mozgalom időszerű feladatairól. Az akadémia kétéves tanfolyamán évente nyolc alkalommal tartanak előadásokat magasan képzett párt-, állami és szakszervezeti vezetők. A résztvevők látogatási könyvet és az akadémia elvégzéséről. Az első szakszervezeti bizalmi akadémia megnyitását Budapesten ez év szeptemberére tervezik, később hasonlóakat hoznak létre vidéken is. Az előadások nemcsak a résztvevőknek, hanem valamennyi szakszervezeti bizalminak szólnak, ezért azok szövegét — a SZOT költségén — háromszázezer példányban kiadják. Az elnökség további napirendi pontként megvitatta a környezetvédelemmel kapcsolatos szakszervezeti feladatokat, összegezte továbbá a munkavédelemről 1979-ben hozott minisztertanácsi rendelet végrehajtásának tapasztalatait és jóváhagyta a szakszervezetek és a SZOT idei költségvetését. A költségvetéssel kapcsolatban az elnökség rámutatott, hogy a szakszervezeteknek az eddigieknél is tervszerűbben kell takarékoskodniuk, a lehetőségek szerint csökkentve az ügyviteli, adminisztratív és technikai kiadásokat. Ugyanakkor nagyobb összegeket biztosítanak szociális és kulturális célokra. (MTI) A mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitója Tudásunk forrása a jó szakkönyv Lajoskomáromban, a községi pártházban került sor tegnap a mezőgazdasági könyvhónap Fejér megyei megnyitójára, mely rendezvény az idén huszonötödik jubileumát ünnepelheti. A megjelenteket Turcz István, a helyi termelőszövetkezet termelési elnökhelyettese, a TIT Mezőföldi agrárklubjának elnöke köszöntötte, külön, s név szerint is dr. Virág Árpádot, az Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezető helyettesét, Müllner Istvánt, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjét, s Pasztner Frigyest, a megyei tanács vk művelődésügyi osztály vezetőjét. A mezőgazdasági könyvhónapot megyénkben Müllner István nyitotta meg. Beszédében elmondta, hogy elsősorban a mezőgazdasági tudást összefoglaló irodalom, s a könyv iránti tisztelet fémjelzi évente ezt az ünnepet, s ennek a harmincnapos rendezvénysorozatnak is része van abban, hogy szocialista mezőgazdaságunk eredményeit tisztelik országhatárainkon túl is. Ma már büszkén elmondhatjuk, hogy hazánkban — nem kevés országtól eltekintve — élelmiszerbőség van. A szakirodalom jelentősége a jövőben tovább fog növekedni, ugyanis egyre inkább új és elmélyült ismeretekre van szükség mezőgazdasági termelésünk továbbfejlesztéséhez. A megnyitó után dr. Virág Árpád tartott személyes élményekkel átfűtött, érdekes, s színvonalas előadást a mezőgazdasági kemizálás és a környezetvédelem összefüggéseiről. Végezetül a Sárbogárdi Járási Áfész könyvesboltja tartott a lajoskomáromi községi pártházban mezőgazdasági szakkönyvkiállítást és -vásárt. G. G. Fotó: Gregority Antal