Fejér Megyei Hírlap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-06 / 31. szám

I I rr ICO IVVI Cr^VIII AMI POLGÁRDIT GYARAPÍTJA | L.\J L IT IVI L Vl I Ll eoyesoljeteki A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL ^----------------------------------­| jgsaj |B| ? ■ |§p ■ » BHf a jigs rv!^Mv^inEccm«cce/-» 8 IEE S ''fel WMfkr |§| J 1982. február 6. GYÖNYÖRŰ FELELŐSSÉG g­rA| «| ll |H || W S9EP XXXVIII. évfolyam, ll idB blfr- Jp5Br_. J______JL % I 31. szám ........... Ára: 1,80 Ft | A Központi Statisztikai Hivatal jelentése A népgazdaság fejlődése 1981-ben 1981-ben a népgazdaság alapvetően a terv­ben meghatározott irányban fejlődött. A kül­gazdasági egyensúly javult. A lakosság re­­áljövedelme és fogyasztása meghaladta a ter­vezettet. A vásárlóerő és az árualap összes­ségében egyensúlyban volt. Az életkörülmé­nyeket javította a lakásállomány gyarapodá­sa, az oktatási és az egészségügyi intézmé­nyek hálózatának bővülése. A népgazdasági tervben előírt feladatok teljesítését több külső tényező nehezítette. A tőkés országok gazdasági helyzetével össze­függő kedvezőtlen piaci viszonyok és ezen or­szágok egy részének intézkedései miatt rom­lottak az export értékesítés feltételei. A szo­cialista országokból származó termékek egy részének behozatala a partnerországok szál­lítási lehetőségeinek korlátai miatt a terve­zettnél kisebb volt. A belső gazdasági munka javításának ösztönzése, és a kedvezőtlen külső hatások érzékeltetése érdekében is az év folyamán módosultak a gazdasági szabályozó rendszer egyes elemei, tovább korszerűsödött a gaz­dálkodás szervezeti rendszere és az irányí­tás intézményi rendszere is. A nehezebb körülmények és a szigorúbb feltételek között egyes gazdálkodó szerveze­tek javították a termelés és az export gaz­daságosságát. A termelés a korábbinál job­ban igazodott a kereslethez, a termelés mennyisége vállalatonként és ágazatonként differenciáltan változott. Egyes területeken az értékesítés növelését akadályozta a termékek nem kielégítő versenyképessége. 1981-ben a nemzeti jövedelem, előzetes adatok szerint, meghaladta a 620 milliárd fo­rintot, összehasonlító áron a növekedés 1,8 százalék volt, valamivel kevesebb a terve­zettnél. Az anyagi ágakban foglalkoztatottak száma közel 1 százalékkal csökkent, a mun­ka termelékenysége a népgazdaság egészé-­­ben 2,5—3 százalékkal emelkedett. A nép­gazdaság energiafelhasználása valamelyest mérséklődött. A fajlagos anyag- és energia­felhasználás csökkent. A belföldi felhasználás összehasonlító áron az 1980. évivel azonos, értéke a nem­zeti jövedelemnél némileg nagyobb volt. A behozatali többlet aránya a­ felhasználásban csökkent. A lakosság fogyasztása a terve­zettnél gyorsabban, 2,4 százalékkal emelke­dett. A felhalmozás, ezen belül a beruházás megközelítőleg az előirányzott mértéknek felelt meg. A felhalmozás aránya a bel­földi felhasználáson belül tovább mérsék­lődött. A népgazdaság 1981. évi fejlődésének főbb mutató­­számai Törv­­ény az 1980. év százalékában Nemzeti jövedelem 167,0—102,5 101,8 Nemzeti jövedelem ___ belföldi felhasználása 99,0— 99,5 99,9 Ipar .Az ipari termelés 2,3 százalékkal emel­kedett. Az állami iparvállalatok termelése 1,9 százalékkal, a szövetkezeteké 8,6 száza­lékkal nőtt. A termelés mennyiségének vál­tozása ágazatok és alágazatok szerint is je­­lentősen differenciálódott. Ebben a kereslet változásán kívül tükröződött a vállalati jöve­delemszabályozás hatékonyságra ösztönző ha­tása is. A gépipar 5 százalékkal növelte termelé­sét. Ezen belül kiemelkedően nőtt a műszer­ipar, a híradás- és vákuumtechnikai ipar termelése, és számottevően bővült a gépek és berendezések gyártása. A fémtömegcikkipar termelése nem érte el az előző évi színvona­lat. A vaskohászat termelése csökkent, az alumíniumkohászaté emelkedett. A vegyipar 2 százalékkal növelte termelését. Ezen belül jelentősen nőtt a gyógyszeripar, a műanyag­feldolgozó ipar, a háztartási és kozmetikai vegyipar termelése, míg a kőolaj-feldolgozó iparé — az energiatakarékossággal és az energiafelhasználás szerkezetének átalakulá­sával összefüggésben — csökkent. A könnyű­ipar termelése 2,8 százalékkal emelkedett. Ezen belül számottevően nőtt a papír- és a nyomdaipar termelése. A textilipari terme­lés egészében mérsékelt emelkedése mellett élénk ütemben nőtt a len­kender-, a gyap­jú- és a kötszövőipar termelése, míg a pa­mutiparé — a kedvezőtlen értékesítési lehe­tőségek miatt — csökkent. Az élelmiszeripar 2,4 százalékkal többet, az építőanyagipar ugyanannyit, a bányászat kevesebbet termelt, mint az előző évben. Változott az ipar termékszerkezete, bár a szükségesnél lassúbb ütemben. A gyártmány- és a gyártásfejlesztés, az új termékek gyár­tásba vétele még mindig hosszadalmas. Né­hány fontosabb termék 1981. évi termelése a következőképpen alakult: Néhány fontosabb termék termelése a szocialista iparban Az 1981. évi Az 1981. év termelés az 1980. év mennyisége százalékban villamos energia, milliárd kwó 24,2 101,4 Hengerelt acél, millió tonna 2,8 92,6 Szén, millió tonna 25,9 100,9 Kőolaj, millió tonna 2,0 99,6 Földgáz, milliárd köbméter 6,0 97,6 (Folytatás a 3. oldalon) Ipari termelés 103,9—103,5 102,3 Országos építés-szerelés 99,0 96,5 Mezőgazdasági termékek­­ termelése 103,0 100 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101,0 102,2 A lakosság fogyasztása 101,0 102,4 A szocialista szervek beruházásai, milliárd Ft 182 183,5 Lakásépítés, ezer db 77 77 Őrizték a jövőt, sen ma van szerint he­­nkásör egy­­lahol Bics­­rés munkás­ra a 241 -ik umi emlék­jelvény kitüntetést, amit Fe­jér megyeinek adományoz­tak. Tudjuk, az alapítók ennél sokkal többen voltak. A ■párt újjászervezői, karhatal­­talinisták és más né­vtelen misták és más névtelenek, akik elsőnek felen­tek meg, munkahelyükön, vagy el sem mentek onnan, akik először ültek volán mellé, álltak a 424-es pódiumára, hogy meginduljon az élet. A nagy viharok megté­pázzák a fákat. A még na­gyobbak a lelkeket is. Nagy vihar után úgy érzed, meghalt az erdő, csak egyes fák vannak, megszámlálha­tatlan magány. A még na­gyobb vihar után sebzetten állt a lélek: a szenny és mocsok hirtelen szökőárja nyomán felakasztott, meg­csonkított embertestek, sáros lábbal megtaposott eszmék és fenyegető, ostoba fecse­gés maradt vissza. Ez volt a látszat legalábbis. A magányos ember ott állt a dilemma előtt: vajon mindenki megbolondult-e, vagy vele van valami baj? A vastapsban kifejezett látványos hit a múlté, de vajon legbelül, idegen szem elől rejtve maradt-e a hit­nek, a hűségnek egy ki­csinyke lángja másokban is? Tudtuk, hogy maradt. Nem egymás szavát, egymás te­kintetét kerestük akkor. És mennyi mindent megértet­tünk egy kézszorításból, egy néma szemvillanásból. Az első taggyűlések 1956 november-decemberében nem voltak valami látvá­nyosak vagy szószátyárok. Sem drapéria, sem vizeskan­csó. Többnyire az üzemcsar­nok egy félreeső zuga. A napirendi pontot mindenki tudta, aki eljött. Sokan nem jöttek a régiek közül, de jöttek néhányan, akik nem is voltak sohasem párttagok. Feszengtek is, hogy marad­hatnak-e. Mindenki maradhatott, akinek kezét csak a munka piszkította be. Némiképp változott a pártmunka. A fiatal vasön­tő, akinek évekig a faliúj­­ságfelelősi tisztség jutott, pufajkát, géppisztolyt és karhatalmista karszalagot kapott kellékként további pártmunkájához. Az első éj­szakai járőrözésen kiderült társakról, hogy van köztük katonatiszt, öt évre börtön­ben felejtett művezető és volt kisrendőr. Hajnalban egy hazafelé osonó péket igazoltattak, aki harmadik napja dolgozott a gyárban. Ijedt arca volt, s ruhájá­ban kicsente a gyárból a friss kenyér illatát. Elkísér­ték egy darabon, nehogy baja essék. Kenyér holnap­­is kell... És szén is kellett, villa­mos áram is, autóbuszjárat is, hús is. Mi lett volna be­lőlünk pékek, bányászok, vasöntők, tanítók, sofőrök, parasztok ezrei nélkül, akik megjelentek munkahelyü­kön és tették kötelességüket egy belső parancsra. S ez a parancs erősebb volt mindennél. Közülük hányan nem ér­hették meg az­­ újjászületés 25. évfordulóját. Hányan vannak, akiket sohasem szó­lítottak díszemelvény elé, hogy átvegyék kitüntetésü­ket. Hányan vannak, akik­nek érdemét, személyes helytállását soha egy szóval nem említette a világ. Mert van-e annyi kitüntetés, elis­merő oklevél a világon, hogy jusson minden emberi helytállásáért? Az alapítók sorsa, hogy elvegyülve az alapban soká és biztosan tartsák a rájuk nehezedő jövőt. A fundamen­tumba ágyazott részecskék­ből nem tudjuk már, hogy egy nagy mederben külön­­külön is szépek, csillogóak, csiszoltak, vagy rusztikusan kemények voltak. Mérni csak azt tudjuk, az egész bírja-e a terhelést, jó-e, munkál-e a kötőanyag, amely a részt a résszel ösz­­szefűzi. S amikor ma Fejér me­gyében a 241-ik munkás is mellére tűzi a jól megérde­melt kitüntetést, tudnia kell, és tudja is, hogy azok a kezek, amelyek megszo­rítják az övét, negyedszáza­don át vele voltak, erőt, biz­tatást adtak a munkákhoz, az éjszakai ügyelethez, a vasárnapi gyakorlatokhoz, a jeges árban idegen jószágot mentő didergéshez, és egy­általán ahhoz a nagyszerű vívmányhoz, hogy nálunk huszonöt korosztálynyi kis­gyerek álmát soha semmi nem zavarta meg. Nagy vihar után millió rügyre van szükség, hogy új hajtások, levelek, virá­gok sarjadjanak. És per­sze sok tízezer szálfára, amelyek, helyükön marad­tak, állva maradtak és lé­petten is őrizték sejtjeikben a jövőt. Nagy Jenő Soltész István látogatása Kincsesbányán Soltész István ipari mi­niszterhelyettes tegnap Kin­csesbányára látogatott, ahol tájékozódott a Fejér me­gyei Bauxitbányák Vállalat munkájáról. A miniszter­­helyettest elkísérte dr. Dó­zsa Lajos, a Magyar Alumí­niumipari Tröszt vezérigaz­gatója és az Ipari Miniszté­rium két munkatársa. Soltész Istvánt Iski Ká­roly, a Fejér megyei Bau­xitbányák Vállalat igazgató­ja, Bátomfi Ferenc, a válla­lat pártbizottságának titkára és Gordos Péter műszaki igazgatóhelyettes, a válasz­tókerület országgyűlési kép­viselője fogadta. Ellátogat­tak a Rákhegy II. bánya­üzembe, ahol megtekintet­ték az egyik fejtési koncent­rációt. Ezután a Bitó II. állami nagyberuházás munkálatai­ról tájékozódott. A SZOT Elnökségének ülése Szakszervezeti bizalmi aka­démia létrehozásáról határo­zott pénteki ülésén a SZOT Elnöksége. Olyan magas szin­tű oktatási formát vezetnek be, ahol a bizalmiak, főbizal­miak elsajátíthatják a szak­­szervezeti munkához szüksé­ges ismereteket, egyben rend­szeres időközönként központi tájékoztatást kapnak társada­lompolitikai, kül- és belpoli­tikai kérdésekről, valamint a szakszervezeti mozgalom idő­szerű feladatairól. Az akadé­mia kétéves tanfolyamán évente nyolc alkalommal tar­tanak előadásokat magasan képzett párt-, állami és szak­­szervezeti vezetők. A résztve­vők látogatási könyvet és az akadémia elvégzéséről. Az első szakszervezeti bi­zalmi akadémia megnyitását Budapesten ez év szeptembe­rére tervezik, később ha­­sonlóakat hoznak létre vidé­ken is. Az előadások nemcsak a résztvevőknek,­ hanem vala­mennyi szakszervezeti bizal­minak szólnak, ezért azok szövegét — a SZOT költsé­gén — háromszázezer pél­dányban kiadják. Az elnökség további napi­rendi pontként megvitatta a környezetvédelemmel kap­csolatos szakszervezeti fel­adatokat, összegezte továbbá a munkavédelemről 1979-ben hozott minisztertanácsi ren­delet végrehajtásának tapasz­talatait és jóváhagyta a szak­­szervezetek és a SZOT idei költségvetését. A költségvetéssel kapcso­latban az elnökség rámuta­tott, hogy a szakszervezetek­nek az eddigieknél is terv­szerűbben kell takarékoskod­niuk, a lehetőségek szerint csökkentve az ügyviteli, ad­minisztratív és technikai ki­adásokat. Ugyanakkor na­gyobb összegeket biztosíta­nak szociális és kulturális cé­lokra. (MTI) A mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitója Tudásunk forrása a jó szakkönyv Lajoskomáromban, a köz­ségi pártházban került sor tegnap a mezőgazdasági könyvhónap Fejér megyei megnyitójára, mely rendez­vény az idén huszonötödik jubileumát ünnepelheti. A megjelenteket Turcz István, a helyi termelőszövetkezet termelési elnökhelyettese, a TIT Mezőföldi agrárklubjá­nak elnöke köszöntötte, kü­lön, s név szerint is dr. Vi­rág Árpádot, az Országos Vízügyi Hivatal főosztály­­vezető helyettesét, Müllner Istvánt, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi osztályának vezetőjét, s Pasztner Frigyest, a megyei tanács vk művelődésügyi osz­tály vezetőjét. A mezőgazdasági könyv­hónapot megyénkben Müll­ner István nyitotta meg. Be­szédében elmondta, hogy el­sősorban a mezőgazdasági tudást összefoglaló irodalom, s a könyv iránti tisztelet fémjelzi évente ezt az ünne­pet, s ennek a harmincna­pos rendezvénysorozatnak is része van abban, hogy szo­cialista mezőgazdaságunk eredményeit tisztelik ország­határainkon túl is. Ma már büszkén elmondhatjuk, hogy hazánkban — nem kevés or­szágtól eltekintve — élelmi­szerbőség van. A szakiroda­­lom jelentősége a jövőben tovább fog növekedni, ugyan­is egyre inkább új és elmé­lyült ismeretekre van szük­ség mezőgazdasági termelé­sünk továbbfejlesztéséhez. A megnyitó után dr. Virág Árpád tartott személyes él­ményekkel átfűtött, érdekes, s színvonalas előadást a me­zőgazdasági kemizálás és a környezetvédelem összefüg­géseiről. Végezetül a Sárbogárdi Já­rási Áfész könyvesboltja tar­tott a lajoskomáromi községi pártházban mezőgazdasági szakkönyvkiállítást és -vá­sárt. G. G. Fotó: Gregority Antal

Next