Fejér Megyei Hírlap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-25 / 71. szám

Ülést tartott a megyei párt-végrehajtó bizottság Joggal büszkék a Videoton dolgozói Az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága tegnap Takács Im­rének, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. Papp István, a Videoton Elektronikai Vállalat vezérigazgatója tájékoztatta a testületet a nagyüzem gazdál­kodási tapasztalatairól. A napirendi pont tárgyalásán részt vett Horváth Gáspár, a Videoton pártbizottságának titkára is. A Videoton tavaly az 1980. évihez viszonyítva csaknem 12 százalékkal növelte terme­lését, s így a múlt évi árbe­vétel meghaladta a 9 milliárd forintot A Videotonnál az anyagköltség a termelési ér­téknek fele. Az energiafel­használás növekedési üteme tavaly mindössze egyharma­­da volt a termelésnövekedés ütemének, a létszám pedig 1980-hoz viszonyítva válto­zatlan volt A termékszerkezet igazo­dott a piaci igényekhez. A jobb minőségért folytatott munka eredményeként a ter­mékek hibáinak aránya a kereskedelemben a tv-készü­­lékeknél 7,4 százalékról 4,3 százalékra csö­kkent, a rádió­­készülékeknél 7,3 százalékról 5,6 százalékra. Javulás mu­tatkozott a számítástechni­kai berendezések minőségi mutatóinál is. Tavaly a vállalati ered­ményszint az árbevétel 14,1 százaléka volt. Ebben mű­szaki és szervezési intézkedé­seknek a termelési szerkezet kedvező alakulásának, a szo­cialista exportpiacon az ár­színvonal javulásának volt szerepe. A gyárban megvalósult félmilliárd forint értékű be­ruházás nagy része a géppar­kot gyarapította. Az a tapasztalat hogy a Videoton termékei iránt nö­vekszik az érdeklődés mind a belföldi, mind a külföldi pia­con. Hátrányosan hat a ter­melésre és főként az értéke­sítésre, hogy a hazai háttér­ipar által szállított termékek messze elmaradnak még a nemzetközi követelmények­től. 1982-re a Videoton a ter­melési érték 6,1 százalékos növekedését tervezi. Az ex­port részaránya 65 százalékot tesz ki az idén, számolnak a dollárelszámolású kivitel di­namikusabb növekedésével. E tervek ellenére a vállalatnak jelentős gondokkal kell szem­benéznie. A színes televíziók belföldi értékesítését valószí­nűleg kedvezőtlenül befolyá­solja az OTP-hitelakció meg­szűnése, bár eddig a vásár­lási kedv sem tv-készülék­­ből, sem Hi-Fi toronyból nem csökkent. Gondot jelentenek az importból eredő beszerzé­sek, a gyorsított ütemű mű­szaki fejlesztések pénzügyi fedezése, s végül a kvalifi­káltabb munkaerő nagyobb arányának biztosítása, a szel­lemi erőforrások átcsoportosí­tása. Mindent figyelembe véve is az idén 1,2—1,3 milliárd forint eredményt (nyeresé­get) tervez a nagyvállalat. Tudni kell, hogy a gyár nye­resége szempontjából a leg­gyengébb termékcsoport a szórakoztató elektronika, szemben a számítástechniká­val. A lakosság azonban ele­gendő, jó minőségű, kellő vá­lasztékú és viszonylag olcsó rádiókat, tv-készülékeket stb. vár, így e termékek arányá­nak csökkenése ellátási zava­rokat okozna. Az újabb, kor­szerűbb termékek gyártásba­­vételével javítják a terme­lési szerkezetet Nő a színes televíziók, display-k, sor­nyomtatók és hangdobozok gyártása. A fekete-fehér­ tv­­készülékek gyári értékesítése az idén 18 százalékkal csök­ken. Az idei évre tervezett mű­szaki fejlesztések fontos ele­me az anyagköltségek csök­kentése, ami terv szerint 141 millió forintot jelent. Az energiatakarékosság nem is magában a gyártási folyamat­ban döntő a Videotonnál, ha­nem abban, hogy a gyártott termékeket lehessen energia­takarékosan üzemeltetni. Jel­lemző példa, hogy ha a ko­rábbi gyártmányú 1,27 millió csöves vevőkészüléket ma gyártott konstrukciókra cse­rélnék ki ez az átállás 127 megawatt erőművi villamos energiamegtakarítást jelente­ne. Az ötnapos munkahétre való átállás a Videotonnál is rendben megtörtént. A gyár éveken át igen nagy súlyt helyezett a szakemberkép­zésre. Mivel például a Video­tonnál tömeges műszerészi szakma keresett és sokszor hiányolt lakossága szolgáltató tevékenység is, a szakembe­rek egy része a jobb kereset tudatában elhagyja a nagy­üzemet. Ezt a vállalat a nagyüzemi termeléshez in­tegrált új vállalkozási formák létrehozásával szándékozik mérsékelni, ami kölcsönösen hasznos lehet a gyárnak is, a dolgozónak is. A gyár vezeté­se ide érti a Software gyár­tás­­ (a számítógépek prog­ramjaiban elhelyezett szelle­mi termék) egy­ részét is, amit vállalati gazdasági mun­kaközösségekre bíznak. A végrehajtó bizottság úgy ítélte meg, hogy a nehéz gaz­dasági körülmények között látványos, szép eredményeket ért el a Videoton kollektívá­ja, tevékenysége minden szfé­rájában. Az ország és a me­gye büszke lehet a Videoton munkájára. A végrehajtó bi­zottság elismerte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a vállalat vezetése tett, hogy az 1982. évi dinamikus fejlődést megalapozza, belső tartalékait következetesen feltárja. A végrehajtó bizottság támoga­tásáról biztosította ezeket a helyes törekvéseket. A Vi­deotonban összpontosított igen nagy szellemi kapacitást mutatja, hogy a gyár termé­keinek listáján hároméves­nél régebbi termék nem sze­repel. A végrehajtó bizottság támogatta azt a törekvést, hogy a bérfejlesztés szolid le­hetősége mellett erőteljes bel­ső differenciálással töreked­jenek a legjobb szakemberek munkáját anyagiakkal is el­ismerni. „A további eredményes munka feltétele, hogy a Vi­deoton dolgozó kollektívája felsorakozzon az átgondolt, megvalósítható 1982. évi vál­lalati tervekhez” — hangsú­lyozta a vita összefoglalójá­ban a megyei pártbizottság első titkára. N. J. M |—————| 10 IV/I [■ I „HÁLA EMBERNEK, TEHÉNNEK, | L 11 |VI LVJI I Ll egyesüljetek! - SZÉNÁNAK ..---------------------------------­■ ■ PÁRTIRÁNYÍTÁS A TANÁCSI MUNKÁBAN | I W 1 ,____ * ■ , ■_ mm | * Csütörtök, NEMCSAK BANÁNÜGY g fjlg|§ §| JS || ||||||? ^ m­­gg||| XXXVIII. évfolyam, --------------------------- fe 111P ftrwti SpL H jjlllllll 71. szám FILMJEGYZET: ■.■rrTiii hijiiijbilhijih Ára: 1,40 Ft BUjiliJjlllMiiilJUlAilUllJiiJillAJilllililMiililii JL­lililAiiM­­­H -dH Hk J 1982. március 25. Korom Mihály előadása a politikai akadémián A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának Politikai Aka­démiáján szerdán Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára elő­adást tartott „Az állami élet és a szocialista demok­rácia fejlesztése társadal­munkban” címmel. Az előadáson részt vettek a párt- és tömegszervezetek vezető propagandistái, az egyetemek, főiskolák mar­xista tanszékeinek tanárai, az állami élet területén dol­gozó vezetők. A résztvevő­ket Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának köz­­igazgatási és adminisztratív osztályának vezetője kö­szöntötte. Az előadás anyagát a Kossuth Könyvkiadó megje­lenteti. Lázár György látogatása Tolna megyében Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke szerdán— Tolna megyei lá­togatásának második napján — a térség országosan is je­lentős ipari létesítményeivel ismerkedett. A Minisztertanács elnöke ezután Paksra utazott. Elő­ször az építők, illetve a le­endő üzemeltetők gyors ütemben épülő lakóhelyét, az atomvárost tekintette meg,­­majd a hazai beruházási gya­korlatban mindeddig példát­lan arányú építési-szerelési munkák színhelyét, az atom­erőmű építkezését kereste fel. A nagyszabású munkákról Szabó Benjamin kormány­­biztos tartott beszámolót. Részletesen ismertette azt a hallatlan erőfeszítést, amely­nek eredményeként még az idén meg kell történnie az I. számú reaktorblokk sike­res üzembe helyezésének. Az ezt követő próbaüzem során, még ebben az esztendőben, körülbelül 300 millió kilo­wattóra villamos energiát is termel már az erőmű. Mint a kormánybiztos is­mételten hangsúlyozta, a paksi atomerőmű nem egy beruházásunk a sok közül. Itt olyan óriási arányú, mű­szakilag annyira bornyolult és minden vonatkozásban szinte teljesen újszerű feladatról van szó, amely a magyar ipartól és építőipartól min­den korábbit meghaladó erő­feszítést követel. A beszámoló után Lázár György, vendéglátói kíséreté­ben részleteiben is helyszínen tájékozódott a monumentá­lis beruházás helyzetéről, amelynek kivitelezői eddig több mint 30 milliárd forin­tot használtak fel. Végül a Minisztertanács elnöke részt vett és beszédet mondott az atomerőmű terü­letén, a 22-es Állami Építő­ipari Vállalat üzemcsarnoká­ban tartott munkásgyűlésen. A kétnapos program után Lázár György hazautazott Budapestre. Március az abai földeken Végre, hogy tavasz van... Az éjszakák azonban még mindig nagyon hűvösek. Dél­előtt jár már az idő de még csak most érzi az ember a nap melegét a Gulyakúton, az abad­isz B-5-ös tábláján, ahol Borbély István az egyik John Deere-vel kombináto­rozza a talajt. Hámory Fe­renc elnök és Tálos István főmezőgazdász társaságában követjük. — Ide cukorrépa kerül — mondja az elnök. Az „öreg” traktoros, aki a harmincadik tavaszt „szag­gatja” az abai határban, le­ereszkedik a vezetőkabinból. — Olyan a föld most, kí­vánni sem lehetne jobbat. Egy marékkal a tenyerébe vesz, szétmorzsolja, mintha gyönyörködne benne. A kaj­tori csucskán négyes vetőbrigád­ fordul, éppen borsóval töltik fel a Lajta— 32-eseket. Itt már valósággal ragyog fölöttünk a márciusi nap. Valahol a magasban, a szem nem látja, pacsirta „fújja” márciusi dalait. A vetőpárok: Csapó Lajos— Dániel Mihály, Szabó Ferenc —Sereg Zoltán, Kovács Ist­ván—Bernáth István, Kiss József—Csordás Attila. Egy szemüveges, vékony dongájú fiatalember, Csapó Zoltán mutatkozik be, nö­vénytermesztési műszakve­zető. Bőven van dolga, össz­munkáról van itt is szó. El­lenőrizni kell a vetőmélysé­get. — Mennyit követelnek? — Meg kell lenni a hat­nyolc centinek. A főmezőgazdász egy kis „kontrollra” vállalkozik. Be­lekaparnak a vetett sorba. Nézik, a „tőszám” is jó. Ez a másik igen fontos ellenőr­zési feladat. — Folyóméterenként — hallgatjuk a műszakvezető precíz válaszát — 16—17 magnak kell esnie, ekkor van meg hektáronként az egy­­millió-kétszázötvenezer csí­raszám. Utunk az Agrokémiai Köz­pontba visz. Messziről sze­münkbe „tüzel” a piros gra­­boplaszt tető. Itt is csúcsfor­galom van. Bent az épület­ben forgó rakodóval dolgoz­nak. A tavaszi igény meg­lepően nagy. A partnerek, a nagylóki, a kálozi, a sopo­­nyai, a sárszentágotai szö­vetkezet szállító járművei tucatnyit fordulnak naponta. Zajlik a szuszpenzió-gyár­­tás, telítettek a „kofferek”, vagyis a központ területén épített tárolók. Ide kell csak állni, azután a tartálykocsi megszívhatja magát. A fiatal agrárkémikus, Bogdán Sándor azt mondja, ez a tavasz az első igazi nagyüzem itt. Húszezer ton­nára becsüli az 1982. évi ösz­­szes forgalmat, forint érté­két ötvenmillióra. — Az idén mi is jobban merintün­k belőle — tájékoz­tat Hámory Ferenc, és őszinte megnyugvással beszél arról, milyen jó, hogy itt van, ké­szen van, dolgozik az agro­kémiai központ. Ha most akarnák, aligha futná az ere­jükből. A nagylakiak pótkocsis IFA-ja a hídmérlegre gör­dül, azután irány a tavaszi határ, ahol várják a „boszor­kánykonyha” termékét... Valahonnan egy régi sláger töredékét libbenti ide a már­ciusi szellő: Na végre, hogy tavasz van ... (Peresztegi)

Next