Fejér Megyei Hírlap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-10 / 58. szám

_________________________Gazdaság- és társadalompolitika___________________________ A Vértesi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csákvári erdészetében évente huszonhárom-huszon­­hétezer köbméter fát termelnek ki. Egy részét a TISZÉP környező telepein értékesítik, a zömét a gazdaság saját üzemeiben dolgozza fel Igények és lehetőségek Lakni kell és ötéves tervünk második esztendejét tapossuk. Tudjuk, ma a „szintentartás” is jobb munkát, nagyobb erőfeszítéseket kö­vetel. Országosan, megyénkben is fontos cél az életkörülmé­nyek fokozatos javítása. Ezen belül is elsőséget élvez a lakás­kérdés. Mert lakni mindenkinek kell valahol. Nem véletlen tehát, hogy a megyei tanács a tervidőszak fontos feladataként kezeli az építési igények és lehe­tőségek összehangolását. A meglevő lehetőségek még hordoznak magukban tartalékokat. A feladatok jobb szervezésével, hatéko­nyabb munkavégzéssel még nagyon sokat lehet segíteni és javítani a helyzeten. Mert van, ami nemcsak a beruhá­zási kerettől függ, és nem csupán pénz kérdése. Megyénkben az ötéves tervciklus alatt összesen 16100 lakás felépítése a cél. Ebből több mint ötezer az OTP beruházásában. Családi ház előre láthatóan hét­nyolc ezer épül. Az összes la­kásból 5740 Székesfehérvá­ron, 2150 pedig Dunaújváros­ban készül el. Fontos feladat a meglevő lakásvagyon megóvása. Fel kell készülni a megnöveke­dett felújítási és karban­tartási feladatok mind jobb, mind kielégítőbb megoldá­sára. A tanácsi tervező szerve­zeteknek is alaposan föl kell készülni a karbantartások megtervezésére. A tervező vállalatok között a meglevő műszaki tervezői kapacitás hatékonyabb felhasználása ér­dekében célszerű megosztani a feladatokat és növelni az együttműködést. A tetőterek beépítéséről szóló jogszabályok módosítá­sa tágabb lehetőségeket nyújt megyénk két városá­ban, de a nagyközségekben is új lakások kialakítására. Emelkedett az erre a célra felhasználható OTP-kölcsön összege is. Egy másik lehetőség, az Országos Takarékpénztár kezdeményezésében született. E szerint a takarékpénztár a tanácsokkal megállapodva, közös felelősségvállalással garzonházat épít, s az elké­szült lakásokat fiatalok részé­re elfogadható áron eladja. A szerződés szerint a gar­zonlakásokat öt év után a fia­taloktól visszavásárolják, és egyidejűleg lehetőséget kínál­nak nagyobb lakás vásárlá­­sára. Számításba kell venni az újabb lehetőségeket. És élni is kell velük. Mert lakni mindenkinek kel valahol. Persze az sem lehet közömbös, hogy hol és hogyan. A lakásokhoz kapcsolódik, és szintén az életkörülmé­nyek javítását szolgálja a víz- és csatornahálózat fej­lesztése. A tervidőszak évei alatt összesen újabb hatvan­ezer lakos jut megyénkben jobb minőségű vízhez. Így 1985-ig megyénk lakosságá­nak több mint 80 százaléká­hoz jut el a vezetékes ivó­víz, öt év alatt körülbelül ki­lencezer újabb lakást kap­csolnak a csatornahálózatba, amely körülbelül hatvan kilo­méterrel hosszabbodik ez idő alatt. Balog László Az Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat Ceglédi úti önkiszolgáló raktáráruházát a tavalyi nyitás óta tízezer magánkereskedő, szerződéses és üzletbérlő kereste fel. A viszontel­adóknak élelmiszer és iparcikkekből több mint ezernégyszáz féle tételt kínálnak. Minden olyan jellegű cikk megtalálható a raktáráruházban, ami az alapellátáshoz szükséges A közhangulat hullámhosszán SZÉNKÉSZLETEK - SZÉNHIÁNYOK Kifelé megyünk a télből. De mivel ebben a szezonban sokáig tartottak a hideg napok, ezért a háztartásokban megfogyatko­zott a tüzelőkészlet. Mi sem természetesebb, minthogy a fo­gyasztók a TÜZÉP-telepeken jelentkeznek szénért, fáért. És előfordul, hogy a keresett, a megszokott tüzelőfajtáért néhány napot várni kell. Legalábbis a dunaújvárosi járás néhány te­lepüléséről ezt jelezték. Hogyan vélekedik erről Gombos Gáborné, a Buda­pest környéki TÜZÉP Válla­lat Fejér megyei Igazgatósá­gának vezetője? — Van bőven szénkészle­tünk. Telepeinken prizmák magasodnak. Az viszont való­ban előfordulhat, hogy átme­netileg egy-két fajta kifogy, de a feltöltés ezekből is fo­lyamatos. Legalábbis, a me­gye tizenegy TÜZÉP-telepén ez a helyzet. De nemcsak ne­künk, hanem az áfészeknek is vannak telepeik. Ezek ki­sebbek és egyrészt tárolási nehézség miatt, másrészt az esetleges tüzelő elporladásá­val tartva — ez kockázattal jár — nem töltik fel nyáron az udvarokat. Tavaly az állami TÜZÉP- telepek forgalma 4,1 száza­lékkal nagyobb volt az előző évinél, ugyanakkor a szövet­kezeti szektor telepeinek for­galma csupán 0,3 százalékkal nőtt. A fogyasztó viszont nem osztályozza, hogy áfész vagy vállalati TÜZÉP-telep-e a vá­sárlási hely, ő csak azt nézi, kap-e tüzelőt. Ha nem, akkor reklamál. Ezt tette most is. De tegyünk néhány próbát. Perkátán, az áfész telepén a múlt héten is, de télen át folyamatosan volt szén. Ami­kor érdeklődtünk, 800 mázsa dorogi, illetve várpalotai volt „raktáron”. Adonyban, a TÜZÉP-telepen is volt vá­laszték. Sorolták, van felső­­gallai, ajkai dió, berentei nagydarabos. A mezőfalvi áfésztelepen viszont egy hét­tel ezelőtt nem volt semmi­féle szén, de a hét végére be­futott a szállítmány. És mi újság Ercsiben, ahonnan ugyancsak pa­naszkodtak a szénellátásra. A régi 6-os országút men­tén a TÜZÉP-telep hatalmas szénkupacokkal, meg fapriz­mákkal. Élénk a forgalom szombaton is. Messzi a záróra ideje, de már több mint öt­­venen megfordultak ezen a kora délelőttön. És dolga vé­gezetlenül aligha ment el va­laki. A pénztárnál Nyikos Imre fizet. Szenet vett. — Mindig itt veszem meg a téli tüzelőt — magyarázza. Most ő is pótlást vett, mint annyian mások, hideg is van, aztán meg hosszúra nyúlott a téli időjárás. Mondom a telepvezető Debreczeni Ferencnek, hogy panasz érte háza táját, állí­tólag kifogyott a szénkész­lete. Rám csodálkozik, merthogy éven át nem fogyott ki a te­lepről a szén. — Az viszont előfordult — magyarázza —, hogy a vá­laszték néhány napig szegé­nyesebb volt. De megmond­hatója ennek Banádi Imre, Paloviczer Antal árukiadó és Héja Józsefné pénztáros is, aki noha szabad szombatos, de egy kis időre besegít. A tágas telepen fuvarosok biztatják lovaikat, megy a maga útján a szállítás. Jelen­leg három-négyféle szénből van kínálat. Van és egyszer sem fogyott ki a balinkai dió, de van tatai, ajkai és várpa­lotai is. — Ercsiben a lignit brikett a sláger, ezért nagy a keletje például a várpalotai tüzelő­nek. Répi tüzépes lévén, van tapasztalatom a vásárlói szo­kásokról. Dunaújvárosban ennek a tüzelőfajtának nem volt nagy respektje. Így hát megismervén az itteni szo­kást, amennyire lehetséges, hozzá igazodunk. Mert ha so­káig ránk marad a nem kere­sett szénkészlet, az csak tönk­re megy. A szénport eladni, visszaszállítani viszont nem üzlet, hanem ráfizetés. A má­zsánként majdnem kétszáz forintot érő szénért por gya­nánt csak 46 forintot fizetnek. És a szállítási költség is min­ket terhel — sorolja Debre­czeni Ferenc. Évről évre nő a telep for­galma. Több mázsa szén fogy időről időre. És úgy tűnik be­került a köztudatba ismétel­ten a szilárd tüzelő becsüle­te. Ehhez igazodik a­ telepve­zető, aki a szállítási nehézsé­gek ellenére — csak lovas ko­csikkal van fuvarszerződésük és a vasútállomás majdnem öt kilométerre van a teleptől — még ebben a hónapban 3000 mázsa brikettet rendelt. Ebből 2000 mázsa a várpalo­tai és 1000 mázsa a tatai. És érkezik még felsőgallai, oroszlányi és ajkai szén is. Jóllehet több kellene néhány jobb minőségű szilárd tüzelő­anyagból. Vagyis a választé­kot a lehetőségen belül lehet majd bővíteni, mert vissza­jön a széntüzelésű fűtés ide­je. Németh Erzsébet Óvoda­szépítés Lepsényben A lepsényiek nagyértékű társadalmi munkával segí­tettek az óvodaépítésben. Segítettek ebben a mun­kában olyan lepsényiek is, akiknek már nincs óvodás korú gyermekük, unokájuk sem. Lepsény és Mezőszent­­györgy községek közös ta­nácsának vezetői — jól együttműködve a­­ helyi pártvezetéssel, a Hazafias Népfront helyi bizottságá­val — hívta közérdekű tár­sadalmi munkára a két község lakosságát. A felhívás eredménye: a lakosság által végzett 1 mil­lió 624 ezer forint értékű társadalmi munka. Ebben az összegben nem szerepel az a csaknem 16 ezer forint, amelyet a Vetőmagtermelte­tő és Értékesítő Vállalat lepsényi üzeme utalt át a közös tanács részére, a dol­gozói által végzett önkénte­sen felajánlott munkák bé­reként. A múlt évi akciónapokon is folyamatosan végeztek társadalmi munkát. A lep­sényi és mezőszentgyörgyi lakosok óvodát építettek, és parkosítottak, karbantartot­ták a sportpályát, a középü­leteket, utaka, járdába. Előfordult az is, hogy sza­badnapjukon autóbusszal utaztak Velencére ifjúsági tábort építeni. Szépek, gondozottak az udvarok, virágosak a ker­tek, Lepsény Fő utcája mél­tó a nagy autósforgalom­hoz. B. S. Ötnapos munkahéttel dolgoznak Negyvenhét mozgó Patyolat-felvevőhely Növekvő feladatokban, nehézségekben nem szűkölködő évet tudhat maga mögött a székesfehérvári Patyolat Vállalat. A nagyobb gondok közül is kiemelkedett a nemegyszer égető létszámhiány, amelyet csak jól megfontolt belső átszervezés­sel sikerült enyhíteni. Sokat segített a munkaidő jobb kihasználásában a tak­­sok új munkarendje.­ E szerint ők fél órával előbb kezdenek, s előkészítik a gé­peket, amelyek munkakez­désre már „harcra” készen várják a dolgozókat. A munkaidő után is fél órával tovább maradnak a karbantartók, és ezalatt rend­be teszik a berendezéseket. A nagyobb karbantartási fel­adatokat szombatonként vég­zik. A múlt év eredményessé­gét fémjelzi a 3 millió 305 ezer forintos nyereség. Figye­lemre méltóan javult az egy főre vetített termelékenység és a jövedelmezőség is. Ta­valy összesen 11,4 százalékos bérfejlesztés volt a vállalat­nál. A múlt esztendőben har­mincötről negyvenhétre emelkedett a mozgó felvevő­helyek száma. Érdekeltségi területükön ma már vala­mennyi, ötszázat meghaladó lélekszámú községbe eljut a ruhatisztító szolgáltatás. 1981-ben öt új üzletet ad­tak át, és így jelenleg 22 át­vevőhelye van a fehérvári Patyolatnak. A múlt­­év ki­emelkedő feladatai között szerepelt még az ötnapos munkahét „alapjainak a le­rakása”. Előre elkészített nyomtat­ványokon széles körű felmé­rést végeztek. A közvéle­mény-kutatásnak az volt a célja, hogy a lehető legpon­tosabban felmérjék a lakos­ság elvárásait, igényeit. Két hónap elteltével úgy tűnik, jól sikerült a felmérés és az átállás az új munka­rendre s nyitva tartásra. A felmérések tanúsága szerint a lakosság túlnyo­mó többsége nem igényli az átvevőhelyek szombati nyitva tartását. Persze azért — mint azt már tapasztalhattuk — most is vannak szombaton ügyeletes felvevő üzletek Székesfehérváron. A Kossuth Lajos utcai tisz­títószalon például minden szombaton nyitva van. Ugyanígy a Kisteleki utcai felvevő­hely is, ahol idén is a hétfő a szünnap. A Liszt Ferenc utcai átve­vőhely páros hetek szombat­ján, a Népköztársaság úti pedig páratlan szombatokon fogadja az ügyfeleket. B. L.

Next