Fejér Megyei Hírlap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-01 / 126. szám

lill—M» 1IIIHHI­IMIMIWBMIIIIIIIBMMBWMMMWMMMMMII FEJÉR MEGYEI[!|E ||||p|| jil a Tipp |||8&| ; Kedd, y£‘. Bl | 1982. június W tamma* « |£gggE XXXVIII. évfolyam, ■ ■ i «lUli i.'jjL, .u | I L« . l.li Ara: 1,40 Ft ■UJUU^éiiiBUlXiJJUUUhXUiiLliUkJiliüxlAlMuüIilXXlilLlil . ...... . ■■ ÚJ MUNKAVÁLLALÁSI FORMÁK A TSZ-EKBEN ELEMES SZEKRÉNYFALAK AZ OLVASÓ KRITIKÁJA: ELFOGYOTT AKTIVITÁS ÉS FELELŐSSÉG ■ ■ 1 Folttisztítás Egy-egy folt eltüntetése, legalábbis ha fehérvári vagy dunaújvárosi ember ruhájá­ról van szó, nem nagy ügy. Sőt, egyre több a községek száma is a megyében ahol legalább egy Patyolat-átvevő­hely van, s ha nem is na­ponként, de legalább heten­ként elszállítják a tisztítani valót. Egy úgynevezett „fehér folt” eltüntetése valahonnan megyénk szolgáltatási térké­péről — igen, ez már a ne­hezebb ügyek közül való. Mert a lakossági szolgáltatás minden egyes területe nem áll még ,olyan jól, mint a ruhatisztító-kapacitás dolga. Mennyit segítenek ezeken a gondjainkon a napjainkban oly gyorsan terjeszkedő, bon­takozó kisvállalkozások, egye­lőre nem lehet pontosan tud­ni. Ma még csak annyi lát­ható — s az első pillantásra igen ígéretes —, hogy Szé­kesfehérváron az év első hó­­­napjaiban csaknem kétszáz új iparengedélyt kezdemé­nyeztek, Dunaújvárosban hetvennél többen startoltak — többen, mint máskor egy egész esztendőben. Bővült, igaz, főként két városunkban, a híradásipari cikkeket javító, egyes építőipari szakmákban vállalkozó és az autójavító kisiparosok száma. Csakhogy messzemenő, op­timista következtetéseket le­vonni ezekből a jelekből erős túlzás lenne. Főként, ha­ meggondoljuk, hogy ugyan­ebben az időszakban csaknem százan adták vissza az ipart megyénk két városának idős iparosai. Másfelől, különös­képp a kevésbé „divatos” szakmákban kevés az után­pótlás, tapasztalható elörege­dés. És mivel éppen ezek azok a területek, ahol az ál­lami, szövetkezeti ipar kapa­citása sem jelent támaszt, félő, hogy jó darabig gon­dunk lesz még a „fehér fol­tok” tisztogatásával. Félek, csalódniuk kell­­ azoknak, akik a vállalkozási divatot csodaszernek hiszik, és­ minden szolgáltatási gon­dunk spontán megoldódását remélik tőle. Egyrészt a ma­gánkezdeményezések főként a várost érintik, ahol úgyis jobb az ellátás mint a közsé­gekben. Másrészt, például épí­tőipari területeken, ahol nagy a kapacitás­ szűke, közületek is munkát adnak a magán­iparnak, s megint a lakossági ellátás marad utoljára, az iparosnak nagyobb és bizto­sabb pénzt ígérő közületi fel­adattal szemben. A helyi tanácsok nagyon talpraesett, rátermett ellátás­szervező munkájára van szük­ség most ahhoz, hogy tisztáb­bá váljék a szolgáltatási hely­zetkép. A megyei tanács ille­tékesei megteszik a magukét a „fehér foltok” szüntetése érdekében, támogatva a me­gyei szövetkezetek, vállala­tok integrált hálózatbővítését. A szolgáltatóházak, mint legutóbb az ercsi, a kápol­­násnyéki, jól példázzák a he­lyi tanácsok ügyes koordiná­cióját is. Egyszóval a „folttisztítás” a szolgáltatásban igen bonyo­lult és összetett feladat. A lakossági szolgáltatás némely területe, bizony, nem tűnik fényes üzletnek. Kedvező le­hetőségek teremtésével kell kedvet csinálni hozzá, a la­kossági érdekek pontos szol­gálatában. Mekis János A Fokonról jelen időben követelődző divat Már tíz éve, hogy Dunaújvárosban, a Fákon üzemében a fe­hérneműgyártásról áttértek blúzok varrására. Napjainkban már öt külföldi cég dolgoztat Dunaújvárosban és a csaknem hatszáz asszony munkájáért dollárral fizet. Igényes, pontos munkát kö­vetel a divat. Szoros a ver­seny határainkon túl is, így egyre bonyolultabb fazono­kat, díszesebb blúzokat csi­náltatnak. Minden új modell újítást is kíván, hiszen ha­gyományos módon csak gaz­daságtalanul készíthetők a ma oly divatos ráncolások, gumí­­rozások, csipke- és hímzett betétek, fodros nyakak és ké­zelők. Mindössze tizenöt férfi dol­gozik a dunaújvárosi üzem­ben. Ők tartják rendben a gé­peket, és gondolkodnak azon is, hogyan lehetne bonyolult műveleteket végeztetni velük. Nem volt sok újításuk tavaly, csupán tizenkettő. Ugyaneny­­nyi ötlettel jelentkeztek az idén is. E néhány műszaki megoldással és­ a varrógépek­re szerelt apparátokkal vi­szont sikerült úgy megvarrni a blúzokat, ahogy azt a meg­rendelők kívánták. Nem is keveset, hiszen az idén egymillió-nyolcszázezer blúz elkészítését vállalták. Feladatuk azért is ember­próbáló, mert az ötnapos munkahétre való áttérés meg­rövidítette a munkaidő-alap­jukat, a blúzokat pedig vár­ják NSZK, Hollandia áruhá­zai. A kollektíva összefogá­sát, az üzemben levő jó han­gulatot bizonyítja, hogy ez év eddig eltelt hónapjaiban ter­melési terveiket több mint száz százalékra teljesítették. Ebben az üzemben is a mind gazdaságosabb termelésre tö­rekednek, így nem a mennyi­ség az elsődleges cél. A meg­varrt blúzok 99,5 százaléka első osztályú. Megrendelőik 2—3 havonta látogatják meg őket. Részben ellenőrzik a technológiai fegyelem betar­tását, másrészt tanácsokkal segítik a dunaújvárosiak munkáját. Elégedettségüket a további megrendelések mu­tatják. Még pár éve munkaerő­­hiánnyal küszködött a gyár, tanulók is alig akadtak. Idén a jelentkezők közül már vá­logatni is tudtak, szeptem­berben hatvan lány kezdi itt elsajátítani a női szabó mes­terség fogásait. Maradnak azok is, akik ezekben a he­tekben kapják meg szakmun­kás-bizonyítványukat, negy­venen már januártól az üzem dolgozói. Vonzó lett az üzem, a szak­ma. Megszokták a dolgozók a kényes anyagokat, a divatos és egyre bonyolultabb fazo­nokat. Vonzóak a minőségi munkával járó bérek is. k. é. (Fotó: Gregority Antal) Bemutatják a Köfém beruházását Építészeti konferencia Hétfőn a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székhá­zában Fülöp Imre, az Iparterv igazgatója sajtótájékoztatót tartott a június 8—10 között megrendezésre kerülő IV. ipari építészeti konferenciáról. Emlékeztetett arra, hogy a 7 évvel ezelőtti hasonló konferencia jelentős eredményeket hozott az építés iparosításában, s az ipari épületek karbantartási mód­jainak, eszközeinek meghatározásában. Elmondta, hogy a mostani konferenciára mintegy 250 résztvevőt várnak, több mint 60 magyar és több külföldi szakember tart előadást. A konferencia a hazai épí­tészek számára jó alkalom lesz arra is, hogy összeves­sék az ipari épületek felújí­tásának hazai gyakorlatát a nemzetközi módszerekkel. E területen ugyanis Európa­­szerte hasonlóak a gondok, mert a technológiai rendsze­rek olyan gyorsan változnak, hogy nem mindig alkalmaz­hatók a meglévő létesítmé­nyekben, új ipari csarnokok építése azonban nem lenne gazdaságos. Ezért szükséges, hogy minél kisebb ráfordítás­sal és minél hatékonyabban alakítsák át az elmúlt 30 év alatt épült üzemeket, ipari épületeket. A konferencián szó lesz a beruházók, a tervezők, a ki­vitelezők hatékony együtt­működésének lehetőségeiről is. A hazai gyakorlatban az ipari üzemek létesítésének e három fázisa élesen elkülö­nül egymástól, bár az építé­szek évek óta szorgalmazzák, hogy már a beruházási elkép­zelések kialakításában is részt vehessenek, s aktívan közreműködjenek a kivitele­zés befejezéséig. A konferenciával egyidő­­ben szakmai kiállításon mu­tatják be az utóbbi 5-6 év­ben felépített jelentősebb magyar ipari létesítményeket, az utolsó napon pedig szak­mai tanulmányutat szervez­nek a külföldi vendégek ré­szére. Bemutatják a Székes­­fehérvári Könnyűfémmű leg­újabb beruházását, a Szabad­­egyházán felépített cukor­gyárat, a Paksi Atomerőmű­vet, valamint a Szekszárdon befejezés előtt álló­­sajtgyá­rat. (MTI) Parlamenti tisztségviselők tanácskozása Hétfőn a Parlamentben tanácskozást tartottak az or­szággyűlés tisztségviselői, az állandó bizottságok elnökei, a megyei képviselőcsoportok vezetői. Az eszmecserén tá­jékoztatást hallgattak meg a nyári ülésszak előkészületei­ről, az 1981. évi költségvetés végrehajtásáról, valamint a belkereskedelem és az ide­genforgalom helyzetéről. Az OSZT ülése Az OSZT elnöksége hét­főn Rév Lajos elnökletével megtartott ülésén megvitat­ta a szövetkezetek jogi sza­bályozásának továbbfejlesz­téséről készült tájékoztatót. Elhatározta, hogy a beszá­molót s az elnökség indít­ványait az OSZT legköze­lebbi teljes ülésén napirend­re tűzi. Az elnökség elhatá­rozta, hogy az OSZT teljes ülését július 3-ra Szolnokra összehívja. Békegyűlés Maroshegyen EMLÉKPLAKETT A BRIGÁDNAK Tegnap munkaidő végeztével az Ikarus székesfehérvári gyá­rának dolgozói az utolsó székig megtöltötték a Gárdonyi Géza Művelődési Ház mozitermét, hogy részesei legyenek a májusi békehónap keretében rendezett békegyűlésnek. Az ünnepségen, amelyen megjelent Khaut András, a a Székesfehérvári városi Pártbizottság első titkára, és dr. Etelvári Attila, az SZMT titkára is, Salamon László, a Hazafias Népfront Fejér me­gyei Bizottsága nevében mondott megszívlelendő gon­dolatokat a napi munkával, hétköznapi tettekkel kifejtett béketevékenységről, mely a dolgozó ember nagyszerű ál­lásfoglalása is egyben. A békegyűlés méltó és jó alkalom volt arra, hogy a gyár szervezési és ellenőrzési főosztályán tevékenykedő Wilhelm Pieck aranykoszorús szocialista brigádnak, a nem­zetközi kapcsolatok ápolásá­ban és a békemozgalomban végzett kiemelkedő munká­jáért, átnyújtsák az Országos Béketanács „Békemozgalom Emlékplakettjét”. A kitüntetést dr. Etelvári Attila, az SZMT titkára adta át Zsombok Tiborné szocia­­listabrigád-vezetőnek. Településfejlesztő munka Elismerő oklevél Kislángnak A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elismerő Oklevelet adományozott Kisláng község lakosságának, mert tavaly a legjobbak között voltak a településfejlesztést segítő társadalmi munkában. Az­­oklevelet nyilvános tanácsülésen — május 28- án — adta át Teubel György, a megyei tanács elnökhelyettese. Hogy mennyi munka van az elismerés mögött, erről adott, számot Kolonics József tanácselnök. Megtette hatá­sát a párt, a tanács, a nép­front és a Vöröskereszt helyi szerveinek társadalmi mun­kára ösztönző felhívása, s a tanácstagok, a társadalmi szervek aktíváinak személyes példamutatása. A társadalmi munka akciónapjain, vala­mint a kommunista műsza­kok szervezésével is hozzájá­rultak a tervezett feladatok megvalósításához. Ma már azonban elmondható, hogy a lakosság többsége folyamato­san sokat tesz azért, hogy la­kóhelye gyarapodjon. Tavaly a településfejlesz­tésre szánt társadalmi mun­ka értéke meghaladta a négy­millió forintot, így épült meg többek között majdnem tíz­ezer négyzetméter köves út, házilagos kivitelben.­ A helyi Béke Tsz a polgárdi kőbá­nyából 5200 tonna követ szál­lított a helyszínre. 1380 négy­zetméter területen építettek betonlapokból járdát és 450 méterrel, bővült a villanyhá­lózat is. Megoldották az óvo­da vízellátását, iskolát tata­roztak és folyamatosan kar­bantartják a­ földutakat. Idén hasonló szorgalommal dolgoznak a lakóterület ja­vára. A nyilvános tanácsülésen 8 kollektíva kapta meg a Tár­sadalmi Munkáért oklevelet és tíz tanácstag is hasonló el­ismerésben részesült. Emel­lett kitüntető jelvényt és könyvjutalmat kaptak tizen­hatan. ­ Katonai könyvek hete A Magyar Néphadsereg ünnepi könyvheti eseménysoroza­tának megnyitójára Dunaújvárosban, a Dunai Vasmű klubjá­ban került sor tegnap délután. Az eseményen a város állami, társadalmi szerveinek vezetői mellett részt vett Nagy Jenőné, a Fejér megyei Tanács elnökhelyettese és Németh László al­ezredes, a Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó igazgatóhelyet­tese. A könyvhetet Fehéri Béla, a dunaújvárosi pártbizottság tit­kára nyitotta meg, méltatva a katonai könyvkiadás eredmé­nyeit.

Next