Fejér Megyei Hírlap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-03 / 180. szám
■«■■■«lfilttlINTBlWWITO Hazánkban a Békemenet ’82 Útjának tizenhatodik napján, hétfőn a délutáni órákban hazánkba érkezett a „Békemenet ’82” mintegy százfőnyi csoportja. A skandináv nőszövetség kezdeményezte demonstráció tagjai Stockholmból Leningrád érintésével jutottak el Moszkvába, majd Minszkbe. Innen két irányban indultak tovább úticéljuk, az osztrák főváros felé. A békemenet egyfelől Pozsonyon át tart Bécsbe, másrészről pedig a Szovjetunió kárpátontúli területén, s Magyarországon áthaladva. A Záhonyban hazánk földjére lépő békeharcosokat — számos nemzet békemozgalmának aktivistáit — sóval és kenyérrel fogadták. Az őket szállító Ikarus autóbuszok a határállomástól hajtottak a közeli pihenőparkba, ahol a helyi lakosok és a környékbeliek várták a békemenetet. [HÍRLAPI IEBEK VILÁGPROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kedd, 1982. augusztus 3. XXXVIII. évfolyam, 180. szám Ára: 1,40 Ft Ülést tartott a székesfehérvári járási pártbizottság Nőtt a községi pártmunka becsülete Tegnap délután Lontay Gyula első titkár vezetésével ülést tartott az MSZMP Székesfehérvári járási Bizottsága. Részt vett a testület munkájában Boór Ferenc, a megyei pártbizottság titkára is. Napirenden szerepelt a községi pártszervek helyzetéről, feladatairól szóló jelentés megtárgyalása. Ezután személyi ügyekben döntött a testület. A változó körülményekhez egyre jobban igazodó községi pártmunka tapasztalatait öszszegezte a testület. A Politikai Bizottság 1992-es, valamint a megyei pártbizottság e témakörű határozatainak tükrében elemezte a területen folyó pártéletet, pártmunkát. A végrehajtó bizottság jelentése, Kossovics Gyuláné szóbeli kiegészítője és a felszólaló Hegedűs Istvánná, Fazekas János, Jakli Lajosné, Bokros Józsefné, Lőrincz István egybehangzóan elismerték, példákkal bizonyították, miként javult színvonalában és gyarapodott tartalmában a községi pártmunka. A testületi ülés előtt széles körű felmérés volt a járásban. Az így szerzett ismeretek is arról szólnak, hogy a pártszervek ésalapszervezetek tevékenysége az utóbbi évtizedben megerősödött. Mindinkább igényesebben és nagyobb hozzáértéssel látják el megnövekedett hatáskörükből adódó tennivalóikat. A fokozódó követelménytámasztás s az ennek megfelelő káderpolitikai munka, a párttagság és a pártvezetőség igényessége eredményeképpen javult a területi munka színvonala. Eredményesen látják el a helyi pártszervek,alapszervezetek területük párt-, állami, gazdasági, társadalmi és tömegszervezeteinek politikai irányítását. Ösztönzik és segítik településeik fejlődését, annak közéleti aktivitását. A pártszervek ésalapszervezetek munkájának jelentős javulását tárta a testület elé az az összegzés, amely a vitában újabb tényekkel, tapasztalatokkal egészült ki. Mindebből is arra következtethetünk — mondotta Boór Ferenc —, hogy nőtt a községi pártmunka becsülete. Dicsérte a hatásos kezdeményezéseket, a pártmunkában a célravezető munkamegbeszéléseket, a másutt dolgozó, de a területen lakó kommunisták, közéleti emberek megismerését, a munkahelyekkel érdekegyeztető fórumok öszszehívását, az együttműködést. Mindarról szó volt, amit az élet a párttagok akaratával, tudatos munkájával produkált a megye legnagyobb járásában. A majdnem 90 ezres lakónépességű területen is nyomon követhető a gazdasági egységek erőteljes koncentrációja. Tért hódítottak a különböző termelési és értékesítési társulások, sokat fejlődött a háztáji gazdaság. Szakosodtak az üzemek, jellemzővé váltak a termelési rendszerek és kialakult a gazdasági egységek tájkörzetenkénti együttműködése. A gazdasági fejlődés hatására változott a települések arculata, javultak az ottani életkörülmények. A családok vegyes összetételűek. Sok a bejáró munkás. Az aktív keresők több mint 29 százaléka Székesfehérvár üzemeiben dolgozik. Ezek tények, olyanok, amelyek a helyi pártmunkában jelentkeznek, amelyekkel számolni kell. Jelenleg ebben a járásban a községi pártalapszervezetek tagjainak 45 százaléka nyugdíjas korú, ők együtt teljesítik megbízatásaikat a ma aktívan dolgozó kommunistákkal. _ Nagy szellemi erő ez, amit értelmes elfoglaltsággal az eddiginél is jobban lehet kamatoztatni. Miként sok más jobban kiaknázható lehetőség is kínálkozik a községi pártmunka színvonalának növelésére, tartalmának további gazdagítására. S ez olyan téma, amely naponta munkát ad a területen dolgozó kommunistáknak, a testület tagjainak és az apparátusnak. N. E. Nemzetközi orvoskongresszus Budapesten Vasárnap a Budapest Sportcsarnokban megkezdődött a Nemzetközi Haematológiai Társaság 19. és a Nemzetközi Vértranszfúziós Társaság 17. kongresszusa. A tanácskozás ünnepélyes megnyitásán részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormány több tagja, a politikai, a társadalmi és a tudományos élet számos kiemelkedő személyisége. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. Dr. Trautmann Rezső, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke köszöntötte a világ 74 országából érkezett csaknem háromezer tudóst — szakorvost, biológust, genetikust, vegyészt, fizikust, matematikust, mérnököt — a két nemzetközi tudományos társaság közös kongresszusának résztvevőit. Hangsúlyozta: országunkban megkülönböztetett érdeklődéssel figyelik e kongresszus munkálatait. A haematológiai és a vértranszfúziós kutatások eredményeként számos betegség vált gyógyíthatóvá, a vérkészítmények alkalmazása révén olyan sebészeti beavatkozások lehetségesek, amelyeket régen nem végezhettek el. Magyarországon a haematológiai és a vértranszfúziós kutatásban és az eredmények alkalmazásában nemzetközileg elismert eredményeket értek el. Ezt az elismerést bizonyítja az is, hogy a két nagy múltú, tekintélyes társaság Budapesten tartja közös kongresszusát. A továbbiakban elmondta, hogy hazánk lehetőségeihez mérten segíti a fejlődő országok vértranszfúziós szolgálatainak kialakítását. E kongresszus megszervezésével is a világ népeinek egészségvédelmét, együttműködését kívánjuk elősegíteni — hangsúlyozta. Ezután dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter üdvözölte a résztvevőket és sikeres munkát kívánt a kongresszusnak. Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke felszólalásában kiemelte a haematológiai kutatások jelentőségét a betegségek, főleg a daganatos betegségek korai felismerésében és kezelésében. Hangsúlyozta: ez az a szakma, amelynek orvosai leginkább ismerik a nukleáris, elemi részecskék hatásait, ők azok, akik a leginkább el tudják képzelni az elképzelhetetlent, egy atomháború következményeit. Javasolta, hogy ezen a kongresszuson mindenki azzal az elhatározással vegyen részt, hogy egy ilyen katasztrófát mindenképpen el kell kerülni és csökkenteni kell a bizalmatlanságot a különböző társadalmi rendszerekben élő emberek között. Jean Bernard professzor, a Francia Tudományos Akadémia tagja, a világhírű haematológus, klinikus és kutató, az MTA tiszteletbeli tagja méltatta e tudományág kiemelkedő jelentőségű személyiségeinek munkásságát és a szakemberek nemzetközi együttműködésének jelentőségét. Felszólalt Joghem van Leghem professzor, a Nemzetközi Vértranszfúziós Társaság elnöke. Elismeréssel szólt arról a rendkívüli munkáról, amit a haematológiai és vértranszfúziós kongresszus megszervezése jelent, s meleg szavakkal beszélt Hollán Zsuzsa professzornőnek az egész világon megbecsült munkásságáról. Dr. Paddy Moore, a Nemzetközi Vértranszfúziós Társaság elnöke megemlékezett a társaság fennállásának 45 esztendejéről és azokról az eredményekről, amelyeket e tudományág szakemberei elértek. Ezt követően, a plenáris ülést megnyitó beszédében Hollán Zsuzsa akadémikus, a Nemzetközi Haematológiai Társaság elnöke, mindkét társaság kongresszusának elnöke arról szólt, hogy a haematológia és a vértranszfúzió tudománya rendkívül gyorsan fejlődik. A biológia és az orvostudomány számos nagy jelentőségű eredményének elérését a vérsejtek és a vérplazma anyagainak biokémiai, biofizikai élettani, kórélettani vizsgálata, vagyis a haematológia, az immunológia és a vértranszfúzió segítette elő. Mindhárom szakma más-más szempontból ugyanazoknak a sejteknek és anyagoknak a természetét kutatja, ezért Magyarországon mind a három területet egységben fejlesztik. Rámutatott, hogy a haematológia és a transzfúzió, akárcsak más tudományok, egyre jobban specializálódnak. Ezért szükséges, hogy időnként mindanynyian áttekintsék kutatásaik eredményeit, a tudományos fejlődés összefüggéseit, együttesen segítsék elő kutatási eredményeik gyógyászati alkalmazását. E kongresszus— — hangoztatta — jó alkalom a kölcsönös tájékoztatásra, az együttműködés fejlesztésére. A kongresszus színhelyén nagyszabású kiállítást rendeztek neves világcégek legújabb orvosi műszereiből, gyógyszereiből. A kiállítást Szentágothai János nyitotta meg. Hétfőn szekcióüléseken tanácskoztak a kongresszus résztvevői. (MTI) Három tsz kombájnjai Battyánban Az összefogás szép pillanata A sárpentelei határ történetében erre még talán soha sem volt példa: egyszerre tizenöt kombájn dolgozik az út mindkét oldalán található búzatáblákban. Agárdi, abai, seregélyesi aratóbrigádok egészítik ki a szabadbattyániakat. — Legelőször az agárdiaktól kaptunk segítséget — magyarázza a helyzetet Pethes József termelési elnökhelyettes. — Ők már második hete aratnak nálunk. A seregélyesiek vasárnap reggel érkeztek, az öttagú „Claas-brigádból” Tóth László és Ódor Sándor csatlakozott a battyániakhoz. Tegnap déltájban Heller István és Scheffer Gyula „futott” be az Urhidára vezető út menti tarlóra. Itt van most, egy kivétellel, a teljes aratóbrigád Seregélyesről, Agáréról és Abáról. — Itt vannak a jó szomszédok — jegyzi meg Szilasi István főagronómus. Az abaiak részéről Kovács Ferenc, az agárdiaktól Heim Gábor, Seregélyesről Tóth László mutatkozik be. Nekik az aratás egy héttel meghosszabbodott. De „keményebbé” is vált, hiszen , az utolsó fordulók, az eső áztatta és meggyomosodott, napraforgó árvakeléssel teleszórt búzatáblákban a legtöbb helyen már csak egyes fokozatban, egy menetben lehetséges viszonylag jól dolgozni. Aki az országútról nézi, annak csupán különleges élmény együtt látni ennyi „akaratot”, tizenöt, illetve az újabb segítséggel tizenhét kombájnt. A levegő is beléremeg, nemcsak a föld, amikor „beleharapnak” a búzatáblába. A battyániak akkor örülnének, ha az eső előtt megkaphatták volna ezt a segítséget. De így sem késő, még akkor sem, ha a betakarítási veszteség ilyenkor már eléri helyenként a 7—10 százalékot is. Pethes József úgy számolja, hogy esős aratásban ma még kivédhetetlen az ilyen nagyobb mennyiségű elhullás. — Nem sok az, ami kihullott — mutatja a búzaföldet. — A megbámult, erősen elernyedt kalászból azonban már sokat kiütnek a motollok. Igen nagy szükség lett volna arra, hogy a KSZE-től előbb megkapják az új gépeket. Ott ahol 1200 hektár búza érik, öt kombájn kevés. A segítség azonban mindig akkor jó, amikor kell, amikor ott van és a szívet-lelket gyönyörködtető teljesítményben jelen van. Ennyire volt szükség a befejezéshez. Peresztegi T. FerencFotó: Rabáczy Szilárd Egyetlen felvételre rá sem fértek valamennyien, csak a széles pentelei búzatáblán látszottak kevésnek OKISZ-elnökségi ülés Szövetkezeti vállalkozások az építőiparban A beruházások mérséklődése miatt az utóbbi időszakban előtérbe kerültek a lakóház felújítások és a különféle épületfenntartási munkák. Ennek megfelelően, élve az új vállalkozási lehetőségekkel, ez év első felében — már 25 építőipari és építőanyagipari szövetkezet, valamint 8 ipari — szolgáltató szakcsoport alakult, nagyrészt ezekre a munkákra. A most alakult szervezetek segítik a szövetkezeti építőipar élét álló új feladatok megvalósítását. Mindezt az OKISZ elnökségének hétfői ülésén állapították meg, amikor is az építőipari szövetkezetek helyzetével és fejlesztésükkel foglalkoztak. A tanácskozáson részt vett Ábrahám Kálmán építésügyi ésvárosfejlesztési miniszter is. Az OKISZ keretében csaknem 250 ipari szövetkezet foglalkozik építőipari, építéstervezői és építőanyagipari munkával. Közülük több mint 160 szövetkezet kivitelezést végez. A szövetkezeti építőipar az utóbbi évtizedben jelentős részt vállalt a lakásépítési programban, ez idő alatt 60 ezer lakást építettek fel zömében a legkorszerűbb technológiákkal. Bekapcsolódtak a lakásfenntartási, -felújítási és -karbantartási munkákba is. Ez utóbbiak munkájuk 50 százalékát tették ki már a múlt évben is, s előreláthatóan a következő esztendőkben is elsősorban az ilyen jellegű megbízásokra számíthatnak. A szövetkezetek jó munkaszervezéssel, a meglevő kapacitások átállításával igyekeznek jó minőségben és a korábbinál rövidebb határidő alatt eleget tenni.