Fejér Megyei Hírlap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-03 / 180. szám

■«■■■«lfilttlIN­TBlWWITO Hazánkban a Békemenet ’82 Útjának tizenhatodik napján, hétfőn a délutáni órák­ban hazánkba érkezett a „Békemenet ’82” mintegy száz­főnyi csoportja. A skandináv nőszövetség kezdeményez­te demonstráció tagjai Stockholmból Leningrád érinté­sével jutottak el Moszkvába, majd Minszkbe. Innen két irányban indultak tovább úticéljuk, az osztrák főváros felé. A békemenet egyfelől Pozsonyon át tart Bécsbe, másrészről pedig a Szovjetunió kárpátontúli területén, s Magyarországon áthaladva. A Záhonyban hazánk földjére lépő békeharcosokat — számos nemzet békemozgalmának aktivistáit — sóval és kenyérrel fogadták. Az őket szállító Ikarus autóbu­szok a határállomástól hajtottak a közeli pihenőparkba, ahol a helyi lakosok és a környékbeliek várták a béke­­­­m­enetet. [HÍRLAPI IEB­EK VILÁG­PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kedd, 1982. augusztus 3. XXXVIII. évfolyam, 180. szám Ára: 1,40 Ft Ülést tartott a székesfehérvári járási pártbizottság Nőtt a községi pártmunka becsülete Tegnap délután Lontay Gyula első titkár vezetésével ülést tartott az MSZMP Székesfehérvári járási Bizottsága. Részt vett a testület munkájában Boór Ferenc, a megyei pártbizott­ság titkára is. Napirenden szerepelt a községi pártszervek helyzetéről, feladatairól szóló jelentés megtárgyalása. Ezután személyi ügyekben döntött a testület. A változó körülményekhez egyre jobban igazodó községi pártmunka tapasztalatait ösz­­szegezte a testület. A Politi­kai Bizottság 1992-es, vala­mint a megyei pártbizottság e témakörű határozatainak tükrében elemezte a terüle­ten folyó pártéletet, párt­munkát. A végrehajtó bizottság je­lentése, Kossovics Gyuláné szóbeli kiegészítője és a fel­szólaló Hegedűs Istvánná, Fazekas János, Jakli Lajos­­né, Bokros Józsefné, Lőrincz István egybehangzóan elis­merték, példákkal bizonyí­tották, miként javult színvo­nalában és gyarapodott tar­talmában a községi pártmun­ka. A testületi ülés előtt szé­les körű felmérés volt a já­rásban. Az így szerzett isme­retek is arról szólnak, hogy a pártszervek és­­alapszerve­zetek tevékenysége az utóbbi évtizedben megerősödött. Mindinkább igényesebben és nagyobb hozzáértéssel látják el megnövekedett hatáskö­rükből adódó tennivalóikat. A fokozódó követelménytá­masztás s az ennek megfelelő káderpolitikai munka, a párt­tagság és a pártvezetőség igé­nyessége eredményeképpen javult a területi munka szín­vonala. Eredményesen lát­ják el a helyi pártszervek,­­alapszervezetek területük párt-, állami, gazdasági, tár­sadalmi és tömegszervezetei­nek politikai irányítását. Ösztönzik és segítik telepü­léseik fejlődését, annak köz­életi aktivitását. A pártszervek és­­alapszer­vezetek munkájának jelentős javulását tárta a testület elé az az összegzés, amely a vi­tában újabb tényekkel, ta­pasztalatokkal egészült ki. Mindebből is arra következ­tethetünk — mondotta Boór Ferenc —, hogy nőtt a köz­ségi pártmunka becsülete. Dicsérte a hatásos kezdemé­nyezéseket, a pártmunkában a célravezető munkamegbe­széléseket, a másutt dolgozó, de a területen lakó kommu­nisták, közéleti emberek meg­ismerését, a munkahelyekkel érdekegyeztető fórumok ösz­­szehívását, az együttműkö­dést. Mindarról szó volt, amit az élet a párttagok akaratával, tudatos munkájával produ­kált a megye legnagyobb járásában. A majdnem 90 ez­res lakónépességű területen is nyomon követhető a gaz­dasági egységek erőteljes koncentrációja. Tért hódítot­tak a különböző termelési és értékesítési társulások, sokat fejlődött a háztáji gazdaság. Szakosodtak az üzemek, jel­lemzővé váltak a termelési rendszerek és kialakult a gazdasági­­ egységek tájkör­zetenkénti együttműködése. A gazdasági fejlődés hatására változott a települések arcu­lata, javultak az ottani élet­­körülmények. A családok vegyes össze­­tételűek. Sok a bejáró mun­kás. Az aktív keresők több mint 29 százaléka Székesfe­hérvár üzemeiben dolgozik. Ezek tények, olyanok, amel­­yek a helyi pártmunkában jelentkeznek, amelyekkel szá­molni kell. Jelenleg ebben a járásban a községi pártalapszerveze­­tek tagjainak 45 százaléka nyugdíjas korú, ők együtt teljesítik megbízatásaikat a ma aktívan dolgozó kommu­nistákkal. _ Nagy szellemi erő ez, amit értelmes elfoglaltsággal az eddiginél is jobban lehet ka­matoztatni. Miként sok más jobban kiaknázható lehetőség is kínálkozik a községi párt­munka színvonalának növe­lésére, tartalmának további gazdagítására. S ez olyan té­ma, amely naponta munkát ad a területen dolgozó kom­munistáknak, a testület tag­jainak és az apparátusnak. N. E. Nemzetközi orvos­kongresszus Budapesten Vasárnap a Budapest Sportcsarnokban megkezdő­dött a Nemzetközi Haemato­­lógiai Társaság 19. és a Nem­zetközi Vértranszfúziós Tár­saság 17. kongresszusa. A tanácskozás ünnepélyes meg­nyitásán részt vett Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a kormány több tagja, a poli­tikai, a társadalmi és a tu­dományos élet számos ki­emelkedő személyisége. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. Dr. Trautmann Rezső, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának helyettes el­nöke köszöntötte a világ 74 országából érkezett csaknem háromezer tudóst — szakor­vost, biológust, genetikust, vegyészt, fizikust, matemati­kust, mérnököt — a két nem­zetközi tudományos társaság közös kongresszusának részt­vevőit. Hangsúlyozta: orszá­gunkban megkülönböztetett érdeklődéssel figyelik e kongresszus munkálatait. A haematológiai és a vértransz­fúziós kutatások eredménye­ként számos betegség vált gyógyíthatóvá, a vérkészít­mények alkalmazása révén olyan sebészeti beavatkozá­sok lehetségesek, amelyeket régen nem végezhettek el. Magyarországon a haemato­lógiai és a vértranszfúziós ku­tatásban és az eredmények­ alkalmazásában nemzetközi­leg elismert eredményeket értek el. Ezt az elismerést bi­zonyítja az is, hogy a két nagy múltú, tekintélyes tár­saság Budapesten tartja kö­zös kongresszusát. A továbbiakban elmondta, hogy hazánk lehetőségeihez mérten segíti a fejlődő orszá­­gok vértranszfúziós szolgála­tainak kialakítását. E kong­resszus megszervezésével is a világ népeinek egészségvédel­mét, együttműködését kíván­juk elősegíteni — hangsú­lyozta. Ezután dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter üdvözölte a résztvevőket és sikeres munkát kívánt a kongresszusnak. Szentágothai János, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke felszólalásában ki­emelte a haematológiai kuta­­tások jelentőségét a betegsé­gek, főleg a daganatos be­tegségek korai felismerésében és kezelésében. Hangsúlyoz­ta: ez az a szakma, amely­nek orvosai leginkább isme­rik a nukleáris, elemi ré­szecskék hatásait, ők­ azok, akik a leginkább el tudják képzelni az elképzelhetetlent, egy atomháború következmé­nyeit. Javasolta, hogy ezen a kongresszuson mindenki az­zal az elhatározással vegyen részt, hogy egy ilyen kataszt­rófát mindenképpen el kell kerülni és csökkenteni kell a bizalmatlanságot a különbö­ző társadalmi rendszerekben élő emberek között. Jean Bernard professzor, a Francia Tudományos Akadé­mia tagja, a világhírű hae­­matológus, klinikus és kuta­tó, az MTA tiszteletbeli tag­ja méltatta e tudományág ki­emelkedő jelentőségű szemé­lyiségeinek munkásságát és a szakemberek nemzetközi együttműködésének jelentő­ségét. Felszólalt Joghem van Leg­­hem professzor, a Nemzetkö­zi Vértranszfúziós Társaság elnöke. Elismeréssel szólt ar­ról a rendkívüli munkáról, amit a haematológiai és vér­transzfúziós kongresszus meg­szervezése jelent, s meleg szavakkal beszélt Hollán Zsuzsa professzornőnek az egész világon megbecsült munkásságáról. Dr. Paddy Moore, a Nem­zetközi Vértranszfúziós Tár­saság elnöke megemlékezett a társaság fennállásának 45 esztendejéről és azokról az eredményekről, amelyeket e tudományág szakemberei el­értek. Ezt követően, a plenáris ülést megnyitó beszédében Hollán Zsuzsa akadémikus, a Nemzetközi Haematológiai Társaság elnöke, mindkét társaság kongresszusának el­nöke arról szólt, hogy a hae­­matológia és a vértranszfúzió tudománya rendkívül gyor­san fejlődik. A biológia és az orvostudomány számos nagy jelentőségű eredményének el­érését a vérsejtek és a vér­plazma anyagainak bioké­miai, biofizikai élettani, kór­élettani vizsgálata, vagyis a haematológia, az immunoló­gia és a vértranszfúzió segí­tette elő. Mindhárom szak­ma más-más szempontból ugyanazoknak a sejteknek és anyagoknak a természetét ku­tatja, ezért Magyarországon mind a három területet egy­ségben fejlesztik. Rámutatott, hogy a haematológia és a transzfúzió, akárcsak más tu­dományok, egyre jobban spe­cializálódnak. Ezért szüksé­ges, hogy időnként mindany­­nyian áttekintsék kutatásaik eredményeit, a tudományos fejlődés összefüggéseit, együt­tesen segítsék elő kutatási eredményeik gyógyászati al­kalmazását. E kongresszus­— — hangoztatta — jó alkalom a kölcsönös tájékoztatásra, az együttműködés fejlesztésére. A kongresszus színhelyén nagyszabású kiállítást ren­deztek neves világcégek leg­újabb orvosi műszereiből, gyógyszereiből. A kiállítást Szentágothai János nyitotta meg. Hétfőn szekcióüléseken ta­nácskoztak a kongresszus résztvevői. (MTI) Három tsz kombájnjai Battyánban Az összefogás szép pillanata A sárpentelei határ törté­netében erre még talán soha sem volt példa: egyszerre tizenöt kombájn dolgozik az út mindkét oldalán található búzatáblákban. Agárdi, abai, seregélyesi aratóbrigádok egészítik ki a szabadbattyá­­niakat. — Legelőször az agárdiak­tól kaptunk segítséget — magyarázza a helyzetet Pethes József termelési el­nökhelyettes. — Ők már második hete aratnak ná­lunk. A seregélyesiek vasárnap reggel érkeztek, az öttagú „Claas-brigádból” Tóth Lász­ló és Ódor Sándor csatlako­zott a battyániakhoz. Teg­nap déltájban Heller Ist­ván és Scheffer Gyula „fu­tott” be az Urhidára vezető út menti tarlóra. Itt van most, egy kivétellel, a teljes aratóbrigád Seregélyesről, Agáréról és Abáról. — Itt vannak a jó szom­szédok — jegyzi meg Szilasi István főagronómus. Az abaiak részéről Kovács Ferenc, az agárdiaktól Heim Gábor, Seregélyesről Tóth László mutatkozik be. Nekik az aratás egy héttel meg­hosszabbodott. De „kemé­nyebbé” is vált, hiszen , az utolsó fordulók, az eső áztatta és meggyomosodott, napra­forgó árvakeléssel teleszórt búzatáblákban a legtöbb he­lyen már csak egyes fokozat­ban, egy menetben lehetséges viszonylag jól dolgozni. Aki az országútról nézi, annak csupán különleges él­mény együtt látni ennyi „akaratot”, tizenöt, illetve az újabb segítséggel tizenhét kombájnt. A levegő is belé­re­meg, nemcsak a föld, ami­kor „beleharapnak” a búza­táblába. A battyániak akkor örül­nének, ha az eső előtt meg­kaphatták volna ezt a segítsé­get. De így sem késő, még akkor sem, ha a betakarítási veszteség ilyenkor már eléri helyenként a 7—10 százalékot is. Pethes József úgy számol­ja, hogy esős aratásban ma még kivédhetetlen az ilyen nagyobb mennyiségű elhullás. — Nem sok az, ami kihul­lott — mutatja a búzaföldet. — A megbámult, erősen eler­­nyedt kalászból azonban már sokat kiütnek a motollok. Igen nagy szükség lett vol­na arra, hogy a KSZE-től előbb megkapják az új gépe­ket. Ott ahol 1200 hektár bú­za érik, öt kombájn kevés. A segítség azonban mindig akkor jó, amikor kell, ami­kor ott van és a szívet-lelket gyönyörködtető teljesítmény­ben jelen van. Ennyire volt szükség a befejezéshez. Peresztegi T. Ferenc­Fotó: Rabáczy Szilárd Egyetlen felvételre rá sem fértek valamennyien, csak a széles pentelei búzatáblán látszottak kevésnek OKISZ-elnökségi ülés Szövetkezeti vállalkozások az építőiparban A beruházások mérséklő­dése miatt az utóbbi idő­szakban előtérbe kerültek a lakóház felújítások és a kü­lönféle épületfenntartási munkák. Ennek megfelelően, élve az új vállalkozási lehe­tőségekkel, ez év első felében — már 25 építőipari és építő­­anyagipari szövetkezet, va­lamint 8 ipari — szolgáltató szakcsoport alakult, nagy­részt ezekre a munkákra. A most alakult szervezetek se­gítik a szövetkezeti építőipar élét álló új feladatok meg­valósítását. Mindezt az OKISZ elnökségének hétfői ülésén állapították meg, ami­kor is az építőipari szövet­kezetek helyzetével és fej­lesztésükkel foglalkoztak. A tanácskozáson részt vett Ábrahám Kálmán építésügyi és­­városfejlesztési miniszter is. Az OKISZ keretében csak­nem 250 ipari szövetkezet­­ foglalkozik építőipari, építés­­tervezői és építőanyagipari munkával. Közülük több mint 160 szövetkezet kivitele­zést végez. A szövetkezeti építőipar az utóbbi évtized­ben jelentős részt vállalt a lakásépítési programban, ez idő alatt 60 ezer lakást épí­tettek fel zömében a legkor­szerűbb technológiákkal. Be­kapcsolódtak a lakásfenntar­tási, -felújítási és -karban­tartási munkákba is. Ez utób­biak munkájuk 50 százalé­kát tették ki már a múlt év­ben is, s előreláthatóan a következő esztendőkben is elsősorban az ilyen jellegű megbízásokra számíthatnak. A szövetkezetek jó munka­­szervezéssel, a meglevő kapa­citások átállításával igyekez­nek jó minőségben és a ko­rábbinál rövidebb határ­idő alatt eleget tenni.­­

Next