Fejér Megyei Hírlap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-01 / 204. szám
FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1982. SZEPTEMBER 1. Gazdaság- és társadalompolitika A színvonalas ellátásért Hatezerféle áru a „fűszért”-listán A lakosság fogyasztásában ma sokkal inkább meghatározó az élelmiszer- és élvezeti cikkek vásárlása, mint korábban. Az alapvető fogyasztási cikkek keresletének színvonalas kielégítése olyan feladat, amelynek megoldása lényegesen befolyásolja a közérzetet. Két megye — Fejér és Veszprém — üzleteinek ellátásával foglalkozik a Bakony Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat. Az idén 4,8 milliárd forintos forgalmat terveztek, a félévi adatok azt bizonyítják, hogy ez a terv valóra válik. Azok a kocsik, amelyek az árut az üzletekbe eljuttatják, tavaly 2,6 millió kilométert futottak. Csaknem 800 ezer ember igényeinek kielégítése, biztonságos, kiegyensúlyozott áruellátása a feladat. Raktár, áru, választék Egy munkás havonta 350 tonna árut mozgat meg. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha megfelelően gépesítik az anyagmozgatást. Az összes raktártér több mint 30 ezer négyzetméter. A korszerű székesfehérvári gépesített raktár anyagmozgatási rendszere ma élvonalbelinek számít az országban, az ipari munka szervezettségéhez hasonló az áruelőkészítés és -összeállítás. Mindez végső soron a fennakadás nélküli áruellátást szolgálja, de természetesen nagymértékben javítja a dolgozók munkakörülményeit, segíti, hogy a dolgozók megkedveljék a gyakran sok lemondást követelő kereskedelmi szakmát. A vállalat által forgalmazott árucikkek listája megtöltene néhány újságoldalt: mintegy hatezerféle áru szerepel ezen a listán. A liszt, a cukor, a zsír mellett fűszerek, konzervek, pörkölt kávé, déligyümölcs, édesipari áruk, italok és vegyiáruk adják az árucikkek többségét, de a profilbővítési lehetőségek eredményeként számos új áruval is bővült a hagyományos „fűszert” skála. Lehetőség van műanyagáruk, apróbb vas műszaki cikkek, rövidáru forgalmazására is. A Bakony Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat ellátási területe olyan színvonalas kereskedelemmel rendelkező körzettel érintkezik, mint a főváros környéke és olyan idegenforgalmilag jelentős területeket foglal magába, mint az északi Balaton-part és a közkedvelt Velencei-tó. A 4,8 milliárd forintos terv végrehajtása csak úgy lehetséges, ha a vállalat üzletpolitikája továbbra is szoros összhangban marad az életszínvonal politikai célkitűzésekkel és a vevőpartnerek igényeivel. A cél itt is az, hogy a lehetőség szerint maximális kínálatot nyújtsanak az állami, kiskereskedelmi, vendéglátóipari és szövetkezeti partnereknek. Készlet, gazdálkodás A vállalat árukészlete átlagosan 380 millió forint, az áru forgási sebessége megfelelő. A szállítások kiegyensúlyozottak a nagy ABC- áruházak vezetőivel szoros munkakapcsolatot építettek ki, rendszeresek az árutájékoztatók. Bár a szállítók zöme teljesíti a vállalat megrendeléseit, alkalmanként mutatkoznak nehézségek a beszerzésben, így időnként előfordulhat átmeneti áruhiány. Ez azonban nem érinti az alapvető áruk körét. Megtörténik, hogy a boltvezetők mérik föl rosszul az igényeket és így alakul ki egyes üzletekben néhány cikkből hiány. Szólni kell egy új jelenségről is, amely a szerződéses üzletek létrejöttével tűnt föl. Gyakran előfordul, hogy a megrendelt tételekért csak késve fizet a bolt, kisebb összegektől 60 ezer forintig terjedő adósságok keletkeznek, ami rendkívül nagy mértékben növeli az adminisztrációt és zökkenőket okoz a pénzforgalomban. A vállalat úgy igyekszik megoldani ezeket a problémákat, hogy a notórius adósoknak csak készpénzért ad árut. Füred, Veszprém, Fehérvár Még egy hét és zár a balatonfüredi 81-es számú bolt, amely a szezonban segítette a tópart ellátását. Dávid Erika üzletvezető az idei tapasztalatokat úgy összegzi, hogy ütemes és jó volt az áruellátás még a csúcsidőszakban is elégedettek voltak a vásárlók. Veszprémben Nagy Jánosné, a Szamuely téri kis ABC üzletvezető helyettese szerint előfordult a nyáron, hogy az úgynevezett túranapokon „csúszás” volt, vagyis hétfőre nem mindig érkezett meg az áru, volt olyan is, hogy a vegyi részlegnél bizonyos mosószerekből hiány keletkezett rövidebb időre, de mindez a Balaton környéki óriási forgalom miatt érthető is. Ennek ellenére kielégítő volt a nyári hónapokban is az áruellátás. A fehérvári Münnich lakótelepi ABC üzletvezetője, Tarnai Istvánné is megelégedéssel nyilatkozott a vállalat munkájáról, kiemelte, hogy a heti szállítások pontossága nagyban segítette az üzlet munkáját és a napi igények kielégítése is zavartalan volt. Ezek a nyilatkozatok pedig azt igazolják, hogy a Bakony Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat törekvései — a jobb áruellátásért, a színvonalas üzletpolitikáért — sikeresek voltak. B. P. A fehérvári gépesített raktár anyagmozgatási rendszere ma élvonalbelinek számít Fotó: Füst László Szeptember 17-én nyílik A vásárváros készül a BNV-re Élénkül a Kőbányai Vásárváros, készül a szeptember 17-én megnyíló őszi Budapesti Nemzetközi Vásárra. Már naponta érkeznek külföldről a kamionok, s a kiállítási árukkal megrakott teherautók. Benépesülnek a pavilonok is, megkezdődtek a szerelési, berendezési munkák.. Az idei őszi BNV-n Magyarországgal együtt 41 ország és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet kiállítói mutatják be fogyasztási cikkújdonságaikat. A szocialista országok közül a szovjet, a jugoszláv, a csehszlovákiai és az NDK-beli vállalatok, a tőkés országok közül pedig az NSZK cégei jelentkeznek a legnagyobb területen. Több évi szünet után ismét a résztvevők között lesz Algéria, Görögország, Kenya és Kuvait; Costa Rica, Ecuador, valamint Honduras pedig első ízben vonultatja fel exportcikkeit. A vásár kiállítóinak száma előreláthatóan meghaladja a múlt évit: összesen mintegy 1500 hazai és külföldi cég mutatja be árukínálatát. A bemutatásra kerülő termékeket a könnyebb áttekinthetőség érdekében 12 árucsoportra osztották. Az őszi BNV-vel egyidőben három szakkiállítást is rendeznek. A Hoventa nemzetközi kereskedelemtechnikai és vendéglátóipari kiállítás az ötödik, a Protenvita nemzetközi környezetvédelmi kiállítás a harmadik, a Studexpo oktatási eszközök nemzetközi kiállítása a második alkalommal nyitja meg kapuit. Csákvár Sertéstelep, fahulladékból Fahulladékból készít olcsó, energiatakarékos sertéstelepet a csákvári Tolbuhin Tsz. A ragasztott fenyőfakéreg-épületekből minden költséget növelő berendezést elhagytak, a szállásoknak természetes szellőzésük van, a fűtést a tetőszerkezet szigetelése pótolja. Előállításuk rendkívül olcsó: egy háromszáz férőhelyes sertéstelep épületei félmillió forintnál kevesebbe kerülnek. Az első sertésszállást a csákvári gazdaság is kipróbálta. Az üzemeltetési tapasztalatok olyan kedvezőek, hogy már a szomszédos megyékből is kaptak megrendelést hasonló típusú istállók készítésére. A közelmúltban Kisnémediben megkezdték egy háromszáz férőhelyes telep épületeinek az előállítását. Kusnyár János 1899-1982 Meghalt Kusnyár János, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje, aki 1924- től volt részese a munkásmozgalomnak, és 1929-től volt tagja a pártnak. Egykoron, húszesztendősen vörös katonaként fogott fegyvert a Tanácsköztársaság védelmezői között. A tanácshatalom megdöntése után internálták. Sokszor szembenézett a halállal a nehéz kubikos munkával életét tengető fiatalember, de a harcot nem adta fel. Vállalt sokféle megpróbáltatást, azért az eszméért, aminek győzedelmességében bízott. A Szolnok megyei építőmunkások családjához tartozott, itt lett szervezett munkássá. A felszabadulás után földet osztott Szolnok megyében. 1946. óta élt Száron. Műnhelyei Komárom megyében voltak, de lakóhelyének közéletében hosszú éveken keresztül párttitkárként is részt vett. Nyolcvanhárom éveseitt ment el az élők sorából. Temetésének időpontját később közöljük. Szervezés és érdekeltség (2.) Miben érdekeltek a vezetők? Annak ellenére, hogy a szabályozórendszeren belül a vezetők anyagi érdekeltsége az egyik legfontosabb eszköz a társadalmi célok eléréséhez, a szabályozásnak ez az eleme lényegében 1968 óta változatlan. Mondhatni: változatlanul kidolgozatlan. Ezért is támadják, kritizálják oly sokan. A gazdasági szabályozórendszer módosításai vitákban születnek, ezeknek a sajtó is helyt ad, így vagyunk a vezetői érdekeltség kérdéskörével is ... Ennek néhány problémáját villantjuk fel cikkünkben. * * • Elvileg azt kellene elérni, hogy a vezetői keresetek és a vállalati eredményesség szoros kapcsolatban legyenek egymással. A vezető által kapott jövedelemben tükröződjön a saját, az általa vezetett szervezet és a gyári gazdálkodás eredményének megítélése is, de ezek közül a vezető tényleges teljesítménye legyen a döntő. Mennyiben sikerül ezt megvalósítani? A felmérések azt mutatják, hogy a vezetői keresetekben a körülbelül háromnegyed részt képviselő alapbér nem a tényleges teljesítménytől, hanem a vállalat méretétől függ. Például egy kiemelt vállalatnál dolgozó főosztályvezető csupán azért, mert egy magasabb kategóriájú vállalatnál dolgozik, másfélszer annyit kereshet, mint egy alacsonyabb kategóriás vállalat főosztályvezetője. Biztos az, hogy egy vezető, függetlenül teljesítményétől, csupán azért mert egy nagyobb vállalatnál dolgozik, már eleve nagyobb fizetést érdemel ? A prémium és a jutalom megállapításánál a legfőbb vállalati eredményességi mutatón kívül szempontok sokaságát veszik figyelembe, meglehetősen nagy szubjektivitással, így aztán nem egy helyen előfordult az utóbbi években, hogy miközben a vállalati eredmények fokozatosan romlottak a vezetői keresetek folyamatosan növekedtek. Vezetői keresetek Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy elsősorban a vezetők túlzottan magas jövedelme ellen kell harcolni. Ezért alakulhatott ki ez az állapot, hogy ma a vezetői keresetek önmagukban és más dolgozói csoportokhoz képest is alacsonyabbak, mint kellenének, és nem is eléggé differenciáltak ahhoz, hogy a vezetők által végzett munka különbségeit az anyagiakban kifejezésre juttatnák. 1975-ben a vállalatok vezetői még két és félszer kerestek többet a vállalati átlagnál, s ez a különbség napjainkban már igen jelentősen csökkent. 1979-es felmérések szerint a felső vezetők, akiknek havi átlagfizetése 7747 forint volt, csupán egyharmad részszel kerestek többet a harmadik szintre tartozó vezetőknél. Ma sem ritka, hogy sok szakmunkás legálisan többet keres, mint annak a vállalatnak az első számú vezetője, amelyhez tartozik. Talán ennek is következménye, hogy a viszonylag rosszabbul fizetett gazdasági vezetők egy része (mintegy 10 százalék) kötődött 1979- ben a második gazdasághoz valamilyen fizikai munkával is, kiegészítő jövedelemszerzés miatt. A realitás kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a vezetői jövedelmek a nem fizikai, adminisztratív dolgozók jövedelméhez képest igenis jelentősek. A nem fizikai - fizikai éves keresetek összehasonlításánál az előbbiek javára billent mérleg azért félrevezető, mert most a nem fizikaiaknál veszik figyelembe a vezető beosztásúak jövedelmét is. És a mozgóbér? Látva az alapbérek alakulásában ható ellentmondásokat, érdemes szemügyre venni az ezt kiegészítő jövedelmeket is. 1977-ben a mozgóbér az alapbérekhez viszonyítva mintegy 32 százalék volt a vezetőknél. Ez az arány nem is lenne kevés, ha megfelelő ösztönző erő lenne benne a végzett munka javítására. Ám sok vezető csak kiegészítésnek tekinti (főleg a komplex jutalmat) a jól mérhető teljesítménykritériumok híján. Ha távlati feladatra tűzik ki, az első szakaszban nem értékelhető, ha rövid időszakonként vannak értékelések, mikor az eredmény még nem lehet a várt, akkor gyors siker hajszolására ösztönzünk. Mindez vezetett el odáig, amit ma már több ilyen jellegű vizsgálat is megállapított: „A teljesítmények helyett a vezetőknek erős érdekük a pozíció megtartásához, személyes előmenetelük javításához fűződik”. Változások Bár a vezetők anyagi érderkeltségi rendszere — a kritikikák alapján elmondható, nem eléggé kidolgozott, mégis állandó mozgásban van. Jelentős volt a szabályozórendszer 1980. januári változtatási részeként a vezetői érdekeltségi alapok módosított számítási formája,,vezetői prémiumok felső hatáirának megszüntetése, a bérj tételek némi emelése a tari-farendszerben. A jövőben további változtatások szükségesek. Ezek egyike, hogy jövőre megszűnik a bérfejlesztési mutató, amely a jövedelemszabályozásban a nyereség mellett egy másik érdekeltségi centrumot jelentett, s amely torzította a hatékonyságbeli különbségek érvényre juttatását. Érlelődik az elképzelés is, hogy a vezetők kinevezését bizonyos időre adnák meg. A három-öt éves megbízás után a minősítő vállalat képviselői és a minősített vezető közös megegyezésétől függne az esetleges pályamódosítás... A fő célt egy-egy szabályozómódosítással nem lehet átérni, csakis helyi, sokszor sziszifuszi elemző és tervező munkával: úgy kapcsoljuk össze a vezetői kereseteket a vállalati eredménnyel, hogy a vezetők hosszabb távon azonosuljanak vállalatuk érdekeivel, és valóságos motorjai legyenek a fejlődésnek. Ha jól meggondoljuk, ez nem is túlzott igény. A vezetők példamutatása a gazdasági életben ezáltal szűnhet meg valóságos érdekeikkel ütköző szólam, kinyilatkoztatás lenni. Dr. Lőrincz Sándor • OLDAL