Fejér Megyei Hírlap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-01 / 230. szám
.... . IFEJÉR MEGYEI Eür: a lakásgazdálkodás ff ^ fejlesztésére m m VAl W82-oktebw Tejjesztesere xxxvm. évfolyam, .V.1 . 1-., 230. szám (3. oldal) © TI EJ ,Jf I Ml ■ Ára: 1,40 Ft Intézkedések Őszi számvető Évünk kilencedik hónapja átfordult a tizedikbe. Születnek szerte a hazában az érett magzatok, mézédes fürtű szőlők, hamvas szilvák, zörgő diók, piros mosolyú almák, tejszínhabos téli csemegét ígérő gesztenyék. A másodszor virágzó növények hónapja ugyancsak a kilencedik. Gyümölcs adó és érlelő, de már hullatja díszeit. Az elmúlást jelzik a hűvös éjszakák, a reggeli ködök, a párák, a lábunk alatt zörgő levelek, ji szekrények mélyéről elővitt pulóverek. Egy ifjú pár a ligeti padon mohón szőlőt majszol. Vajon gyümölcsözött-e az ő kapcsolatuk, termőre fordultak-e terveik? Vajon az év kilencedik hónapjában elmondhatjuk-e, hogy megszületett sok ötlet, dédelgetett gondolat, kihordtuk mindazt, ami az év elején fejünkben, terveinkben megfogant, vagy cipeljük tovább, s jövőre ismét nekirugaszkodunk? Ha számvetést készítünk, kiderül, sok-sok félig megoldott, vagy el sem kezdett feladat vár még ránk, amit halogatunk, elodázgatunk, kényelemből, lustaságból, bizonytalanságból, s más szubjektív okokból. Vannak persze objektívek, s vannak amelyek beéréséhez nem elég kilenc hónap, néhány év is kevés. De olyan is akad, amely néhány hét alatt termőre fordulhat, mégis hónapokig húzzuk, halasztjuk. A szeptember végi számvetésre az is kötelez bennünket, hogy ami gondolatilag már megérett, forduljon termőre a cselekedetekben, nehogy a túlhordás miatt életképtelenné váljon. Már csak három hónapunk van ahhoz, hogy amit az idénre terveztünk megvalósítsuk, továbbfejlesszük, elkezdjük, vagy befejezzük. Sok ez, vagy kevés? Azoknak, akiknek bőséggel van még tartozásuk, bizonyára nem elegendő, de akik mindig elvégezték a rájuk váró, az év során nekik jutó feladatokat, könnyebb szívvel állnak az év vége elé- be, s őket minden bizonnyal a szokásos hajrá is elkerüli. Gyümölcs érlelő, szüretelő, s az elmúlással kacérkodó számvetésre késztető szeptember! És még valami: az élet újra kizáró. Most kerül a földbe mindaz, aminek a tavaszig meg kell erednie. Az elmúlás csak látszat, valójában pihenés, erőgyűjtés az új gyümölcsök kihordásához. Alighogy betakarítjuk az idei termést, újra vetnünk kell, hogy arathassunk. Ma már perszenem elegendő sok magvetés a bőséges aratáshoz. Minőségi változásokat sürget életünk, aának minden folyamata. A tésmód különösen. Általán társadalmi gyakorlattál i1 fejlesztenünk az igényessé, a szervezettséget, az uráltságot a munkában és indenekelőtt az emberi vizonyokban. Nem elég növekednünk, fejlődnünk,, kell! ", a hátralévő három hóban is. Ki kell használunk minden órát, mindent. Amit ma megtehetünk, l ap már elmulasztott telségeink listájára kerül- Zágoni Erzsébet Bolgár vendégek a Dunai Vasműben A látogatáson hazánkban tartózkodó Todor Bozsinov miniszterelnök-helyettes, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja vezette delegáció tegnap Dunaújvárosba, a Dunai Vasműbe látogatott. A küldöttséget a látogatásra elkísérte Boncso Pancsev Mitev, a Bolgár Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete, és Soltész István ipari miniszterhelyettes. A vendéget a vasműben Gadanecz György, a városi pártbizottság első titkára, Sárosi József, a városi tanács elnöke és dr. Szabó Ferenc, a Dunai Vasmű vezérigazgatója fogadta. Dr. Szabó Ferenc tájékoztatást adott a város és a vasmű életéről, fejlődéséről, munkájáról, majd a vendégek megtekintették a konverteres acélművet és néhány más termelő üzemet. • •Ülést tartott a Minisztertanács Napirenden a lakásgazdálkodás és -fenntartás, a táppénzrendszer A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén megvitatta és elfogadta a lakásépítés és -fenntartás, valamint a lakásgazdálkodás és -elosztás továbbfejlesztését szolgáló jogszabályokat, amelyek célja a lakáshoz jutás esélyeinek javítása, a lakosság arányosabb teherviselésének kialakítása, a saját lakás építésében való érdekeltség fokozása, a lakásfenntartás állami terheinek mérséklése, továbbá a helyi tanácsok önállóságának bővítése. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta az egészségügyi miniszter jelentését a táppénzrendszerről 1976-ban hozott határozat végrehajtásának tapasztalatairól. Megállapította, hogy az állami és társadalmi szervek, valamint az egészségügyi hálózat munkája nyomán az utóbbi években megállt a táppénzesek arányának növekedése. A Minisztertanács a társadalmi fegyelem növelése, az ellenőrzés fokozása útján lehetőséget lát az indokolatlan táppénzkifizetések további mérséklésére. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a külföldi részvétellel működő gazdasági társulások magyar vámszabad területen történő létesítéséről szóló előterjesztést. Felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a szükséges jogszabályokat kiadja és — az érdekelt miniszterekkel egyetértésben — indokolt esetben egyedileg engedélyezhesse a jogszabályok egyes pontjainak alkalmazását vámterületen működő vegyes vállalatokra is. (MTI) A megyei képviselőcsoport tanácskozása Kincsesbányán Az országgyűlési képviselők Fejér megyei csoportja, egy korábbi meghívásnak eleget téve, tegnap a Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat kincsesbányai központjában tartotta ülését. Az érkezőket — köztük Závodi Imrét, a megyei tanács elnökét és Bodnár Lászlónét, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárát — Iski Károly, a vállalat igazgatója, Rátonyi Ferenc, a pártbizottság titkára fogadták. És természetesen Gordos Péter is köszöntötte a vendégeket és képviselőtársait. A parlament őszi ülésszakának előkészületeiről, dr. Mátay Pál, a képviselőcsoport megyei vezetője adott tájékoztatást. Ennek során ismertette a belügyminiszter beszámolójának téziseit a közrendről és közbiztonságról.A tájékoztatót élénk vita követte. Izgalmas volt a második téma is. Az OVH elnökének írásos beszámolójához kapcsolódva Szabó Mátyás, a KDV igazgatóhelyettese szólt arról, miként értékelődött föl vízkincsünk. Ismertette Fejér megye vízgazdálkodásának helyzetét és számadatokkal is bizonyította, hol gazdálkodnak racionálisan a vízzel és kik pazarolják a vizet. Mert minél inkább javul a közműves vízellátás, annál inkább nem takarékoskodunk. Azt is elmondta, hogy Kincsesbánya térségében a bányászati tevékenységgel kiemelt víz hasznosul. A bauxitbánya ugyanis jelentős vízbázisa Fejér és Veszprém megyének is. A felszólaló dr. Káli Ferenc egyebek közt foglalkozott a kistelepülések csapadékvíz elvezetésének szükségességével és javasolta a víztakarékosságban az egyéni érdekeltség megteremtését. Élénk érdeklődés kísérte az alumíniumprogram végrehajtásának helyzetéről szóló tájékoztatót, amit dr. Dózsa Lajos, a MAT vezérigazgatója tartott. Részt vett a téma ismertetésében Tóth Géza, a Könnyűfémmű igazgatója is. A program végrehajtásában fejlesztésekkel is érintett és érdekelt a Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat, csakúgy, mint a székesfehérvári Könnyűfémmű. Fejér megye ezen két vállalata a Magyar Alumíniumipari Tröszt társadalmi termelési értékének 32 százalékát adja. Az alumíniumipar az ország legdinamikusabban fejlődő ágazatai között volt 1970—80 között. Azonban ez a fejlődés megtorpant. Hangsúlyozta az előadó, hogy még jelenleg is nyomasztja az ágazatot az 1980 végétől tartó és korábban soha nem látott erős alumíniumipari világválság. Ám az ágazat fejlesztéséről nem lehet lemondani. A fenyőfői beruházás a Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat irányításával valósul meg és folyamatban van a könnyűfémmű nagyberuházása is. Mindezek mutatják és tovább növelik megyénk szerepét a magyar alumíniumiparban. Tóth Józsefetérdekelte a majd Inotán épülő új kohó helyzete. Folytatódott a program délután is, amikor a vendéglátó házigazda részletesen szólt a bauxitbányászatról, az idén befejeződő Bitó II. építéséről, a vállalatnál dolgozók helyzetéről, ellátásáról. A hallottakat és a filmen látottakat a Rákhegy II. bányajárás alkalmával szembesítették a gyakorlattal megyénk országgyűlési képviselői. I n. e. Tanácsülés Székesfehérváron A közéletben fontosak a lakosság fórumai A hét eseményei között jelentős helyet foglalnak el a tanácstestületek ülései. Részletesen szóltunk a megyei tanács üléséről, a napokban tanácskozott Dunaújváros tanácsának testülete, s megvitatta a város hosszú távú fejlesztési, városrendezési koncepcióját. Tegnap délután Székesfehérvár város Tanácsa tartotta soros ülését, Grabsits Lászlónak, a tanácselnök általános helyettesének vezetésével. Az érdemi munka megkezdése előtt a tanács tagjai egyperces néma felállással adóztak a szeptember 9-i szárazréti tömegszerencsétlenség áldozatai emlékének. A tanács lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról, majd a két tanácsülés között hozott fontosabb végrehajtó bizottsági döntésekről szóló tájékoztató után a lakossági fórumrendszerről hangzott el jelentés Grabsits Lászlónak és Herold Tibornak, a Hazafias Népfront városi bizottsága titkárának előterjesztésében. Ezután az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság munkájáról számolt be Bánki János, a bizottság elnöke. A vásárokról és a piacokról szóló tanácsrendelet megalkotásával — dr. Gartai István vb-titkár előterjesztésében — folytatta ezután munkáját a testület. Végezetül bejelentések és interpellációk hangzottak el. A szocialista demokrácia kiteljesedésével egyidőben a lakosság mind szélesebb rétegei vesznek részt az állami életben, a döntések meghozatalában. A tanács népképviseleti, önkormányzati jellegének érvényesülésében egyre fontosabb szerepet töltenek be a különböző lakossági fórumok — állapította meg a jelentés. Az állampolgár számára számos fórum kínálkozik, hogy beleszólhasson a köz, jelen esetben a város ügyeibe. Dönthet, amikor szűkebb lakókörnyezetének érdekeit képviselő tanácstagot jelöl és választ, s akitől számon kérheti, megbízatását miként látja el a város tanácsának testületében. Véleményt nyilváníthat lakóhelye fejlesztését illetően. Városkörzeti tanácskozáson, lakókerületi, üzemi fórumon ismerkedhet a fejlődés menetével lehetőségeivel, s azokkal az okokkal, amelyek a fejlesztést hátráltatják. A lakossági fórumrendszer széles volta optimizmusra adhatna okot, ha ugyanakkor nem kellene szembenézni azzal a ténnyel, hogy a mindennapi életben, ezek a fórumrendszerek nem keltik fel az érdeklődést a kívánatos és elvárható mértékben. Az egyes helyeken tapasztalható érdektelenség, közömbösség okait kutatta a vitában hozzászólók többsége. Tizenegyen kértek szót, s szinte kivétel nélkül azt hangsúlyozták, hogy a tanácstagi beszámolók sikere vagy sikertelensége jórészt a tanácstag felkészültségén, őszinteségén múlik. Hangsúlyozták azt is, hogy a beszámolók előkészítésében nagy jelentősége van a személyes meghívásnak, s általában a személyes, mindennapos kapcsolatnak. Különösen eredményes fórumnak bizonyul a rendszeres területbejárás, ahol a tanács szakigazgatási szerveinek vezetői a helyszínen felmerülő konkrét kérdésekre az esetek többségében érdemi válaszokat tudnak adni. A lehetőségek ismeretében és azzal összhangban álló nyílt, őszinte tájékoztatás a lakosság véleményének meghallgatása, ügyeinek intézése a kulcsa a különböző fórumok sikerének, s annak, hogy mind többen érezzék: nemcsak joguk, hanem a képviseleti szervek, s a közvetlen demokrácia intézményei útján kötelességük is a közügyek részeseivé válni. M. E. BW8BW——BBBWHBBMWINBaBHMI Megalakult a DEFERT Hatékonyabb erdőgazdálkodást! Országosan 480 ezer hektár erdő van a termelőszövetkezetek tulajdonában, illetve használatában, ami az összes erdőterület 30 százaléka. A fakitermelési részarány viszont csak 20 százalékos. Fejér megye 61 tsz-ének erdőterülete 8252 hektár, ami 3,4 százalékos erdősültséget jelent. Országosan az egy tszre jutó átlagos erdőterület 300 hektár, s ez is általában 10—15 tömbből áll. E számok tükrében valóban méltányolni lehet azt a helyes kezdeményezést, hogy megyénkben az Észak-Fejér megyei Erdőgazdasági Társaság után — mely csákvári központtal működik — a megyei tsz-szövetség kezdeményezésére tegnap délelőtt Sárbogárdon, a helyi Kossuth Tsz gesztorságával megalakult a Dél-Fejér megyei Erdőgazdasági Társaság, rövidített nevén DEFERT. A társulási szerződést Kleer Ferenc, a megyei tszszövetség titkárhelyettese terjesztette elő, majd Édes István, a Mezőföldi Erdő- és Vadgazdaság igazgatóhelyettes főmérnöke biztosította a 20 mezőgazdasági nagyüzemből megalakult társaságot az együttműködési elkötelezettségről. Ez konkrétan a technikai eszközök felajánlását, illetve szakmai segítségét is jelenti. A 3000 hektárnyi erdőterülettel rendelkező társaság tagjai célul tűzték ki, hogy a nagyüzemi keretekben biztosított koncentráció célszerűbb kihasználásával fejlesztik az erdőgazdálkodást, és erőfeszítéseket tesznek a fafeldolgozás és a fahasznosítás fejlesztésére, a meglevő favagyon optimális hasznosítására, az üzemtervi előírásoknak megfelelően. G. G.