Fejér Megyei Hírlap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-01 / 230. szám

SzttT KÖZPONTI KÖNYVTÁR­­ Is 2 OLDAlT----------.................................. Az ENSZ-közgyűlés vitája Az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszakán szerdán a nemzet­közi biztonság és a Libanon elleni izraeli agresszió kérdé­seivel foglalkozó felszólalá­sokkal folytatódott az általá­nos politikai vita. Stefan Andrei román kül­ügyminiszter felhívta az ál­lamokat, egyesítsék erőfeszí­téseiket annak érdekében, hogy megállapítsák a nem­zetközi helyzet veszélyes irányba történő továbbfejlő­dését, és újítsák fel az eny­hülés és az együttműködés politikáját. Síkraszállt az újabb közép-hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-eu­rópai telepítése ellen, és üd­vözölte az erről folytatott szovjet—amerikai tárgyalá­sokat. A közel-keleti helyze­tet érintve a román külügy­miniszter támogatásáról biz­tosította azt a szovjet javas­latot, hogy az ENSZ felügy­e­­lete alatt hívjanak össze nemzetközi értekezletet az összes érdekelt fél, köztük a Palesztinai Felszabadítási szervezet részvételével. A José Pedro Pérez-Llorca spanyol külügyminiszter a tőkés országokat sújtó gaz­dasági nehézségek okaival foglalkozva rámutatott, hogy ez egyebek között a fegyver­kezési hajsza folytatódásá­nak a következménye. A Falkland- (Malvin) szigetek problémájával kapcsolatban kijelentette, hogy Spanyolor­szág a párbeszédet, valamint az erőszak alkalmazása ellen és a terület gyarmati státu­szának megszüntetését célzó tárgyalásokat szorgalmazza. Francis Pym brit külügy­miniszter felszólalásának nagy részét annak szentelte, hogy igazolja kormányának e konfliktus ügyében elfog­lalt gyarmati álláspontját. Figyelmet érdemel az a tény — írja az ülésszak mun­káját értékelve a TASZSZ hírügynökség — hogy a NA­TO-országok képviselői csak érintőlegesen foglalkoznak a fegyverkezési hajsza korlá­tozása és a leszerelés kérdé­seivel, míg a szocialista és a fejlődő országok képviselői figyelmének középpontjában éppen ezek a kérdések áll­nak. E téren egyetlen új ja­vaslatot sem terjesztett elő a legutóbbi ülésen felszólalt brit, olasz és belga külügy­miniszter. A közel-keleti helyzetet érintve keményen bírálták és elítélték Izraelt Libanon el­leni agressziójáért Románia, valamint a nyugat-európai országok képviselői, köztük a brit, az olasz, a spanyol és a luxemburgi külügyminiszter. Nagy figyelmet fordítottak a küldöttek az Afrika déli részén kialakult feszült hely­zetre, különös tekintettel a Dél-afrikai Köztársaságra, amely amerikai támogatás­sal továbbra is fenntartja fajüldöző politikáját. TELEXEN ÉRKEZETT Vietnami pártmunkás-küldöttség látogatása Az MSZMP KB meghívá­sára szeptember 21—30. kö­zött hazánkban tartózkodott a Vietnami Kommunista Párt pártmunkás-küldöttsége, élén Bui Thanh Khiettel, a VKP KB tagjával, a KB ok­tatási és tudományos osztá­lyának vezetőjével. A küldöttséget fogadta Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára. A vietnami küldöttség csütörtökön elutazott ha­zánkból. Elutazott Budapestről René Urbany Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására szeptember 27—30. között lá­togatást tett hazánkban René Urbany, a Luxemburgi Kom­munista Párt elnöke. A Vendéget fogadta Kádár János, a Központi Bizottság első titkára. Megbeszélést folytatott vele Várkonyi Pé­ter, a KB titkára, Lakos Sán­dor és Szűrös Mátyás, a KB tagjai. Repülőgép-szerencsétlenség Az Aeroflot szovjet légi­­forgalmi társaság Moszkva— Lima útvonalon közlekedő egyik utasszállító repülőgépe szerdán leszállás közben le­zuhant a luxemburgi repülő­­­tér körzetében. Előzetes je­lentések szerint öten vesztet­ték életüket. A szerencsétlen­ség körülményeinek kivizs­gálása megkezdődött. A szovjet kormány részvé­tét nyilvánította az elhuny­tak családjának. Az Adenauer-kormány iratai A nyugatnémet szövetségi levéltár megjelentette az első Adenauer-kormány üléseinek jegyzőkönyvét. Az első kötet 33 minisztertanácsi ülés jegy­zőkönyvét tartalmazza. A nyugatnémet törvények értel­mében a hivatalos anyagokat 30 évig titkosnak nyilvánít­hatják, de ezután a levéltá­rak kötelesek a kutatók és szakemberek számára hozzá­férhetővé tenni. Pokolgép robbant Milánóban Pokolgép robbant Milánó­ban csütörtökön hajnalban az izraelita közösség központ­­ja előtt, a zsinagóga közelé­ben. Az első jelentések sze­rint a nagy erejű robbanás csupán a már üres épületben, valamint a környező házak­ban okozott károkat. A me­rényletet követően egy tele­fonáló két lapszerkesztőséget is felhívott, és egy szélsőbal­oldali csoport nevében vál­lalta a terrorcselekmény el­követését. Támadás katonai tehervonat ellen Távirányítású pokolgéppel hajtottak végre támadást szerdán Frankfurt am Main közelében egy tehervonat el­len, amely élelmiszereket és elektronikus alkatrészeket szállított az NSZK-ban állo­másozó amerikai csapatok számára. Emberéletben nem esett kár. Alois Indra Kubában A kubai nemzetgyűlés meghívására szerdán hivata­los baráti látogatásra Ha­vannába érkezett Alois Ind­ra, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja KB Elnökségé­nek tagja, a csehszlovák par­lament elnöke. Alois Indra kubai tárgyalásai után Nica­raguába, majd Mexikóba uta­zik. Indiai szerencsétlenség Az indiai Punjab szövetsé­gi állam egyik folyóján szer­dán felborult egy kiránduló iskolásokat szállító hajó. 22 gyermek megfulladt, 40 gyer­meket sikerült kimenteni a folyóból. Az áldozatok vala­mennyien 11—12 évesek vol­tak. Amnesztia Franciaországban A francia kormány tör­vényjavaslatot fogadott el, amelynek értelmében am­nesztiában részesítik azokat a katonákat és köztisztvise­lőket, akiket az algériai há­ború idején tanúsított maga­tartásuk miatt elítéltek, vagy fegyelmi büntetéssel sújtot­tak. Az amnesztia vonatkozik egyrészt azokra, akik az al­gériai háború igazságtalan voltára hivatkozva kiléptek a hadseregből, vagy megta­gadták a szolgálatot, más­részt azokra, akik — mint a hírhedt OAS vezetői — szembefordultak De Gaulle­­lal, é s merényleteket szervez­tek ellene, amikor az elnök tárgyalásokat kezdett az al­gériai szabadságharc veze­tőivel. Mitterrand űrhajósokat fogadott Francois Mitterrand elnök szerdán este az Elysée-palo­­tában fogadta a szovjet— francia közös űrrepülés részt­vevőit, Jean-Loup Chrétien, Patrick Baudry, Vlagyimir Dzsanibekov és Alekszandr Ivancsenkov űrhajósokat, akik a Szaljut-7 űrállomás fémekből készített makettjét nyújtották át az elnöknek. A fogadáson jelen volt Cservo­­nyenko párizsi szovjet nagy­követ is. _ Nemzetközi élet Pártmunkás­küldöttség Lengyel­országban A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására szep­tember 27—30. között Len­gyelországban tartózkodott az MSZMP pártmunkás-kül­döttsége, élén Ballai László­val, a KB gazdaságpolitikai osztályának vezetőjével. A delegáció megbeszéléseket folytatott Stanislaw Gemba­­lával, a LEMP KB gazda­ságpolitikai osztályának ve­zetőjével, valamint a gazda­sági élet vezető tisztségvise­lőivel, — köztük Wladislaw Bakaval, a kormány elnök­ségének tagjával, a gazdasá­gi építőmunka időszerű kér­déseiről és a magyar—len­gyel kapcsolatok fejlesztésé­ről. Manfred Gorywoda, a LEMP Központi Bizottságá­nak titkára fogadta a ma­gyar pártmunkás-küldöttsé­get. Befejeződött a Pajzs-82 gyakorlat Csütörtökön Bugáriában befejeződtek a „Pajzs—82” hadgyakorlat harci cselek­ményei. A második és a har­madik harci napon vala­mennyi mozzanatot több test­véri hadsereg különböző fegyvernemekhez tartozó csapategységei szoros együtt­működésben hajtottak végre. A gyakorlat egyik fontos mozzanatának végrehajtása előtt különböző fegyverne­mek tűzeszközeivel nagyha­tású, összehangolt tüzérségi és légi előkészítésre került sor. Ez lehetővé tette a gé­pesített lövész- és harckocsi­csapatok előretörését az el­lenség megerősített védelmé­nek mélységébe. A korszerű szovjet vadász­repülők rendkívül látványos, nagy pontosságú, kötelék­ben végrehajtott, összponto­sított megsemmisítő rakéta-és bombacsapást mértek az ellenséges védelem objektu­maira. Velük szorosan együttműködtek a Bolgár Néphadsereg harci helikop­terei, amelyek közvetlenül az előrenyomuló harckocsik előtt tisztították meg a tere­pet az esetleges még épen maradt ellenséges tűzfész­kektől. A nagy erőpróba csü­törtöki eseményei közül ki­emelkedett a nagy létszámú ejtőernyős légideszant beve­tése. Ezután a szovjet és a bolgár fekete-tengeri flotta erői tengeri deszantcsapa­­tokkal látványos és gyors si­kert eredményező partraszál­lást hajtottak végre. A Czinege Lajos hadsereg­tábornok, honvédelmi mi­niszter vezette magyar kato­nai küldöttség a tagállamok katonai delegációival együtt megtekintette a gyakorlat csütörtöki mozzanatait. Az FDP-t ugyanúgy terheli felelősség Strauss támadása az FDP ellen Franz Josef Strauss, a Ke­resztényszociális Unió (CSU) elnöke mindössze egy nap­pal azután, hogy a nyugat­német ellenzéki uniópártok Bonnban megegyeztek az FDP-vel a kormánykoalíció közös programjában, máris keményen támadta a szabad­­demokratákat. Augsburgban szerdán este egy választási gyűlésen Stra­uss azt mondta: az uniópártok „nem lehetnek engedéke­nyek az FDP-vel szem­ben”. Az F­DP-t ugyanúgy terheli a felelősség az NSZK gazdasági bajaiért, mint a szociáldemokratákat, és az a tény, hogy a párt két héttel ezelőtt dezertált a Schmidt­­kormányból, nem csökkenti ezt a felelősséget. A CSU-vezető a hesseni tartományi választásokra utalva — ahol, mint err­é­kezetes, az FDP súlyos vere­séget szenvedett — kijelen­tette, hogy a konzervatív ellenzék nem engedheti meg politikai pozícióinak gyen­gülését egy olyan párt miatt, amely a lakosság kö­rében „fokozatosan gyűlölt­­té vált”. A szabaddemokra­tákat tette felelőssé azért, hogy a CDU nem szerezte meg az abszolút többséget Hessenben. Strauss ugyan kijelentette, nem akar konfliktust az FDP-vel, de szavai — a Reuter szerint — azt jelzik, hogy továbbra is gyanakod­va tekint a szabaddemokrata vezetésre és gyenge part­nernek tartja az FDP-t. Po­litikai megfigyelők szerint Strauss az FDP megosztott­ságát várhatóan arra fogja kihasználni, hogy saját né­zeteit érvényesítse az új nyugatnémet kormányban. Partra szálltak az amerikai tengerészgyalogosok Libanoni fejlemények Szerdán összesen 900 ame­rikai tengerészgyalogos szállt partra Nyugat-Bejrútban, s még legalább 300 követte az első nagy egységet csütörtö­kön. Amerikai forrásból megerősítették, hogy az iz­raeli csapatokat körülbelül egy kilométerre vonták visz­­sza déli irányba a nemzet­közi repülőtértől, ahol az amerikai tengerészgyalogo­sokat csoportosítják. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1982. OKTÓBER 1. Lázár György hazaérkezett Csütörtökön hazaérkezett Lázár György, a­ Miniszterta­nács elnöke, aki Bruno Kreis­­kynek, az Osztrák Köztársa­ság szövetségi kancellárjá­nak meghívására felesége társaságában hivatalos lá­togatást tett Ausztriában. A Minisztertanács elnökét, feleségét és kíséretét a Ke­leti pályaudvaron Sarlós Ist­ván, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter és Szarka Ká­roly külügyminiszter-helyet­tes fogadta. Jelen volt And­reas Berlakovich, az Osztrák Köztársaság budapesti nagy­­követségének ideiglenes ügy­vivője. KOMMENTÁR Helybenjárás Genfben A nemzetközi politikában bizonyára szaporítani fogja a kérdőjelek számát az a szovjet-amerikai tárgyalássorozat, amely több mint kéthónapos szünet után csütörtökön folyta­tódott Genfben. Tavaly november óta kisebb-nagyobb meg­szakításokkal tárgyalnak az európai közép-hatótávolságú nukleáris eszközökről — eddig konkrét eredmény nélkül. Pe­dig az idő sürget: ha 1983 végéig nem jutnak megegyezésre, akkor megjelennek Nyugat-Európában a szovjet célpontokra irányított amerikai rakéták és robotrepülőgépek. Mi az oka az egy helyben topogásnak? Nyilvánvaló, hogy lehetséges lenne az érdemi megállapodás, ha az amerikai fél is keresné a kompromisszumokat, s nem csupán azért tár­gyalna, hogy leplezze saját stratégiai elképzeléseit. A két, fél javaslatai régóta ismertek. Reagan már tavaly novemberben, az amerikai elképzelések ismertetésekor tud­ta, hogy a „nulla megoldás” elfogadhatatlan a Szovjetunió számára, hiszen még nem létező, csak elhelyezni tervezett amerikai rakétarendszerek fejében már meglevő szovjet nuk­leáris eszközök leszerelését kívánja, egyoldalúan meggyengít­ve ezzel a másik felet. Mintha az USA-ban nem tudnák, hogy a szovjet közép-hatótávolságú rakétákat a Nyugat- Európában meglevő amerikai előretolt állomásoztatású nuk­leáris fegyverek, valamint az angol és francia atomütőerő ellensúlyozására állították fel. Washingtonban azóta sem álltak elő reálisabb elgondolásokkal. Moszkvából viszont újabb konkrét indítványok kerülnek az asztalra, sőt a Szov­jetunió a jóindulat jeleként több egyoldalú fegyverkorlá­tozási lépésről döntött. Moratóriumot mondott ki a saját kö­zép-hatótávolságú eszközeinek telepítésére és lecserélésére, majd megkezdte csökkentésüket. Leállította továbbá új SS—20-as rakétái telepítésének előkészítését, és kötelezettsé­get vállalt arra, hogy Ázsiában sem telepíti e rakétáit olyan helyre, ahonnan azok elérhetnék Nyugat-Európát. Mindezen túl február óta érvényben van a szovjet fél szer­ződéstervezete, amely az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján konkrét adatokkal megjelölt, szakaszos csökkentést indítványoz, s eközben maximális rugalmasságot tanúsít a csökkentés összetételének a megválasztásában, illetve a meg­semmisítés vagy visszavonás kérdésében. Washingtonból azonban minderre nem érkezett érdemi válasz. Egyszerűen azért, mert amerikai számítások szerint a Pers­hing— 2-esek és a robotrepülőgépek nyugat-európai elhelye­zése hadászati jelentőségű előnnyel járna: a Szovjetunióra mérendő megsemmisítő első csapás lehetőségével kecsegtet. Úgy látszik, Washingtonban elfelejtik, hogy a tárgyalások kudarca esetén a szovjet fél a diplomáciai kártyák után ka­tonai adókat is elővehet. Addig azonban még van egy év, s talán halvány remény arra, hogy mégis a józan ész kerekedik felül a Fehér Ház­ban, s hogy bizalmat keltő megállapodásokra jutnak a genfi tárgyalásokon. Kürti Gábor Kína nemzeti ünnepén Harminchárom esztendő­vel ezelőtt, 1949. október 1- én Pekingben kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. Vi­lágtörténelmi jelentőségű esemény volt ez: Földünk legnépesebb országában le­számoltak a kolonializmus­­sal, a kommunista párt ve­zette forradalmi harc győzött az imperializmus és hazai kiszolgálói fölött. A hatalmas állam hozzálátott az évszá­zados elmaradottság felszá­molásához. A KNK megalakulását kö­vető években a testvéri szo­cialista államok — elsősor­ban a Szovjetunió — hatha­tós segítségét is felhasználva valóban nagy lendületű épí­tőmunka kezdődött. Helyre­állították a gazdaságot, véget vetettek az éhínségnek, meg­indult a szocialista fejlődés alapjainak lerakása. Az ígé­retes folyamat azonban az 50-es évek végére megtört: a pekingi vezetésben teret nyert ultraradikális és naci­onalista eszmék mélyreható bel- és külpolitikai torzulá­sokhoz vezettek. Kína fejlő­dése a „nagy ugrás”, majd a „kulturális forradalom” évei­ben megtorpant, szembefor­dultak a marxizmus—lenin­­izmus, s az internacionaliz­mus elveivel. Mindez sú­lyos és napjainkig ható kö­vetkezményekkel járt az or­szág külpolitikai kapcsolatai­ban is káros szembenállást hozva létre a Szovjetunió­val, a szocialista táborral, a világ haladó erőivel. Peking szovjetellenes éllel alakítot­ta ki kapcsolatait az USA- val, s a NATO számos tagál­lamaival. A Mao Ce-tung halála után bekövetkezett változá­sok is egyelőre inkább csak a belső gazdasági-társadalmi helyzetre gyakorolnak hatást. Kína külkapcsolataiban még nem következett be ér­demi, tényleges módosulás, annak dacára, hogy a szoci­alista közösség kormányai változatlanul a viszony nor­malizálására törekszenek. Hazánk is azt vallja, hogy a fejlődés vargabetűi ellenére Kína megőrizte alapvetően szocialista társadalmi beren­dezkedését és valódi nemzeti érdekei azt diktálnák, hogy a szocialista országokkal fenntartott kapcsolatok javí­tásával térjen vissza a bará­ti együttműködés útjára, a világpolitika porondján pe­dig a békéért és a társadalmi haladásért lépjen fel.

Next