Fejér Megyei Hírlap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-04 / 259. szám

_________________ Művelődéspolitika Sárgafestés rezedával Gyapjú- és rackakísérlet Etyeken „Végy indigót, bíbortetűt, festőbuzért, gyújts égerfa­­kérget, fekete nadálytövet, ké­szíts port bíborszínbogár­­ból...” Az etyeki gyapjú- és rackakísérlet utasításaiból azt hihetné az olvasó, hogy vala­miféle boszorkányos receptek ezek. Csókos Györgyi nem varázsló, alkotó művész, aki varázslatos ügyességgel, pe­dagógiával teremtett­ maga köré kollektív műhelyt, ba­ráti kört. A szövés-fonás ősi mesterségét tanítják kicsik­nek és nagyoknak, művészi lehetőségeit próbálgatják a közösség alkotó tagjai. A hazai nemezelés feltámasztása Országos támogatással mű­ködő műhelyük újfajta kísér­let színhelye volt a nyáron. Miért barátkoztak fűvel, fával, virággal? Miért jártak szorgalmasan a Sajgó patak­ra? Beszéljen erről ő maga! — Gyapjú- és rackakísérle­tünknek célja az volt, hogy az ősi mesterséggel, s munka­módjaival megismerkedjünk, ezáltal mélyebb anyagisme­rettel láthassunk a gyapjú­fajták megmunkálásához. Eh­hez a Népművelési Intézettől kaptunk anyagi támogatást, a gyapjúforgalmi vállalattól pedig nyers gyapjút. Tisztí­tottuk, mostuk a patakban, méghozzá a Gyergyóból szár­mazó etyeki asszonyok, ju­hászfeleségek tudását, adata­it felhasználva. Tanulmányo­kat folytattunk a nemezké­szítés eredetéről, amit a hon­foglaló magyarok is műveltek, de a hazai nemezelés a kö­zépkor folyamán nyomtala­nul elenyészett. Ezt szeret­nénk többek között halottai­ból feltámasztani. A gyapjú mindenekelőtt azért érdekel bennünket, mert szép, alakít­ható nyersanyag, mert alkal­­mas a játékos gyermekmun­kához, de a művészi megfor­máláshoz is — vallja Csókos Györgyi. A festéshez, a pácoláshoz csak természetes anyagokat használtak erdélyi székely, román és elszászi receptek alapján. Még az oldószer is természetes anyag volt, gyer­mekvizelet. A sárgafestés pél­dául rozsdával történt, régi szépmíves szabály szerint, üstben. A kézi szerszámokat: az illát, a körömpöt, a gere­­­­bent, az orsókat és társaikat a műhely faragó férfiai pro­­­­dukálták. Sokan vannak már szerte e hazában, akik Csókos Györ­gyi szőttesekkel és gyapjúk­kal bélelt otthonában tették a maguk szőtte tarisznyába a mesterség csínját-bínját. A nyolcgyermekes anyának számtalan fogadott gyermeke van, akik között tékozlóan szórja szét tudását. Hat ifjú mestert nevelt már, de sok gyerek van, aki olyan szinten tudja és műveli a mestersé­get, hogy ő szíve szerint gyermek­ mester címet adna nekik. Járnak hozzá kisma­mák és egyetemisták, az or­vos és a takarítónő egyforma vendég nála, tudását minden­kinek bő kézzel osztja. A nyár e kísérlet mellett külföldi élményeket, sikere­ket is hozott. Részt vettek a stockholmi magyar napokon. Az ottani skanzenben svéd gyerekekkel, felnőttekkel szőttek, fontak, báboztak, ta­nították az ősi mesterségeket. A Svédországban kiállított anyag bővítve azóta szerepelt már Debrecenben Gödöllőn, s a kecskeméti játékmúzeum lesz a következő állomása. Az újabb izgalmat, készü­lődést a toulousei napok kí­nálják, ahol Csókos Györgyi három lányával, családi mű­helyének művészi alkotásai­val mutatkozik be. Nike házi­gazdaként is jelen lesz, ő ugyanis ott él, alkot zene- és mesegyűjtő férjével. Teremni, teremteni Az etyeki kollektív mű­hely, a legnyitottabb házak egyike ebben az országban, ahol nemcsak tereferék, jó­ízű beszélgetések zajlanak a világ dolgairól, a lét mara­dandóbb és múló örömeiről, gondjairól. Elszánt, szívós, kitartó munka folyik ott im­már hét éve, amelynek kül­földi és hazai gyümölcsei évről évre sokasodnak. Csókos Györgyi ars poeti­cája szerint már sokan dol­goznak e hazában és határain túl is. Öröm kapni, fonni, szőni, a gyapjút, festeni fűvel felle­­geket szőni madarast, kato­nást, szarvast, teremni — te­remteni. Zágoni Erzsébet Hazai és külföldi sikerek Kameraközelben TEHERÁN ’43 Kinek mit mond: Teherán, 1943? Az idősebb nemzedék tudja, a fiatalok talán tanul­tak róla, milyen fontos ese­mény zajlott a perzsa fővá­rosban akkor: Sztálin, Roo­sevelt és Churchill találko­zott Teheránban, hogy a má­sodik világháború további menetéről tanácskozzék. És milyen témát adott mindez Alekszandr Alov és Vlagyimir Naumov szovjet rendezőknek? A Szovjetszkij Film kérdésére elmondták: filmjük középpontjában nem annyira a három nagy eléggé ismert megbeszélését, hanem az ellenük tervezett merényletet állították.­­ A fasiszták akkor meghiúsult akciója szinte megvilágítja az összefüggést a mai ter­rorpolitika és a fasiszta ide­ológia között — folytatódott a válasz. — Ezeket a gondo­latokat akartuk felidézni né­zőinkben azzal is, hogy »a cselekmény két idősíkon fut; a film mában játszódó kere­tén érződik, hogy a múlt a ma embereinek sorsára is hat. A három államférfi talál­kozóját annak idején nagy titokban készítették elő. A német hírszerzés azonban értesült róla, és a Hitler ál­tal „Távolugrás”-nak neve­zett tervet dolgozták ki a te­­heráni konferencia megaka­dályozására. A merénylet terve viszont a szövetséges elhárítás tudomására jutott, s az izgalmas órák feleleve­nítése nagyszerű politikai bűnügyi film témáját kínálta. A világsztárokat felvonul­tató produkció nemzetközi, szovjet—svájci—francia ösz­­szefogással készült. A film külső felvételeire az NDK- ban, Franciaországban, Ang­liában és a Szovjetunióban került sor. A Moszfilm Stú­dió egyik legnagyobb műter­mében 20 objektumot építet­tek fel Jevgenyij Csernya­­­jev díszlettervező irányításá­val: régi teheráni házakat, utcákat, tereket. A film megmutatja, mek­kora apparátus dolgozott a merénylet előkészítésén. Schörner, a náci birodalom egyik legképzettebb ügynö­ke, akit az alvilágban Hóhér néven ismertek, irányította az akciót, őt Albert Filo­­szov szovjet színész alakít­ja. Ugyancsak szovjet mű­vész, Armen Dzsigarhanjam az a Max Richard, aki a te­heráni vízvezeték-hálózaton át akart bejutni Churchill szálláshelyére. Georges Ge­rais francia színész az egyik merénylő, Dennis Ben ala­kítója. Mary Loony fiatal párizsi özvegy tolmácsként került Teheránba. Őt Natal­­ja Belohvosztyinkova játssza, és ő alakítja Mary leányát, Natalie-t is. André, a szovjet felderítő Igor Kosztyelevsz­­kij, Gérard Simon ügyvéd Gleb Sztrizsenova, Legrain ügyvéd Curd Jürgens, Foche Interpol-felügyelő pedig Alain Delon. Az egész cselekményen vé­gighúzódik a két központi figura, Mary és André törté­nete. Teheránban egymásba szeretnek, az együtt átélt ve­szélyek után 35 évvel talál­koznak újra Párizsban. Na­talie és Foche felügyelő sze­relmét is tönkreteszik a kö­nyörtelen események. A De­lon megformálta figura bá­tor, emelkedett gondolkodá­sú ember, aki gyűlöli a bár­milyen formában jelentkező terrorizmust, küzd ellene, és­­ végül áldozatává válik. A nemrég elhunyt Curd Jürgens két évvel eze­lőtt a forgatás idején úgy nyilatkozott: „Hősöm fontos szerepet tölt be a történet­ben. Szívesen vállaltam a feladatot, mert már régóta szerettem volna közelebbi is­meretségbe kerülni a szov­jet filmgyártással. Úgy ér­zem, nagy szerencsém volt:" Alov és Naumov rendezők­ben jó barátokra leltem. Ki­tűnő művészek és emberek”. A Teherán ’43-at az 1981- es moszkvai filmfesztiválon a nagydíjjal tüntették ki. A filmet a magyar televízió no­vember 6-án sugározza. (erdős) Gyermek­könyvhétre Olvassatok mindennap! Ez lesz a jelszava az idén ötödször megrendezendő gyermekkönyvhétnek, amely november végétől de­cember végéig kínál erre az alkalomra kiadott olvas­nivalókat kicsiknek és na­gyoknak. Tizennyolc újdonsággal készülnek a kiadók. Többek között újra közreadják a már régen keresett Tamási Áron-művet, az Ábel a ren­­getegben-t. Ugyancsak rég­óta hiányzik a könyvesbol­tok polcairól több generáció kedvelt olvasmánya, Melvil­le Moby Dick, a fehér bálna című regénye. A legkiseb­beknek ajánlják a Télapó az állatok között kötetet, Dallos Jenő munkáját. A 8 éven felülieknek szól Köves József írása, a Közös kutya. Nemcsak olvasnivalót ajánlanak ezekre a hetekre, rendkívüli irodalmi órák, író-olvasó találkozók vár­ják megyeszerte az iskolá­sokat a könyvtárakban, mű­velődési házakban, klubok­ban. A politikai könyvnapok megnyitója Az idén huszonegyedik alkalommal sorra kerülő politikai könyvnapok országos megnyitó ünnepségét szerdán tartották meg Szegeden. A kora délutáni órákban a politikai, a társa­dalmi és a helyi közélet vezetőinek jelenlétében a Kígyó ut­ca 1. számú ház falán megkoszorúzták azt a márványtáblát, amely annak állít emléket, hogy ezen a helyen, kevéssel a város felszabadulását követően, 1944. november 7-én kezdte meg működését a Kossuth Könyvkiadó elődje, a Szikra Könyvkiadó. Az itt tartott rövid megemlékezés után a Tech­nika Háza nagytermében Lakatos Ernő, az MSZMP KB Agi­­tációs és Propaganda Oszályának vezetője mondott beszédet. Bevezetőjében emlékezte­tett arra, hogy csaknem négy évtizede 1944 végén a Tisza­­parti városban indult útjára a felszabadulás utáni szocialis­ta, marxista könyvkiadás. A „hőskorszak” pozitív hagyo­mányainak örököseként a negyed századdal ezelőtt megújult politikai könyv ma új feladatok előtt áll: a ko­rábbinál nehezebb, bonyolul­tabb helyzetben az emberek eligazodását kell mind job­ban elősegítenie. A szónok hangoztatta: az MSZMP politikájának, a szo­cialista demokrácia gyakor­latának is eredménye, hogy a politikai könyvnek érett, felnőtt politikai közvélemény előtt kell nap mint nap vizs­­gáznia. Az egyre nagyobb számban közkézen forgó tar­talmas politikai művek hasz­nos szolgálatot tesznek, be­avatják az embereket a poli­tikába, erősítik a párt és a tömegek közötti bizalmat, részt vállalnak a párttagság felkészítésében, a párt esz­mei, politikai, cselekvési egy­ségének erősítésében. Külö­nösen fontos, hogy a politi­kai könyv az előttünk álló feladatokkal összhangban, árnyaltabban formálja közvé­leményünk szocializmuské­pét. Egyben legyen az esz­mei harc hatásosabb eszköze is a szocializmust támadó ellenséges ideológiai törekvé­sekkel szemben. Politikai könyvkiadásunk­ban változatlanul az a legfon­tosabb, hogy világos politikai elkötelezettséggel, marxista- leninista szemlélettel az iga­zat, a hiteleset mondja társa­dalmi valóságunkról. Jól rep­rezentálja e törekvésünk ér­vényességét az idei könyvter­més, a klasszikusok, neves munkásmozgalmi vezetők műveinek új válogatásai, a nemzetközi és a hazai ese­ményeket elemző munkák széles választéka, a történe­lemmel, a tudománnyal fog­lalkozó népszerűsítő kiadvá­nyok gazdag repertoárja. A szónok a pártszervezetek és az érdeklődő politikai közvé­lemény figyelmébe ajánlotta — többek között — Marxnak, , Engelsnek és Leninnek a kultúráról szóló írásait. Leo­­nyid Brezsnyevnek az SZKP és a szovjet állam külpoliti­kája című gyűjteményes kö­tetét. Aczél Györgynek be­szélgetések Magyarországról, szocializmusról és Havasi Ferencnek Új fejlődési pályán című munkáját. A politikai könyvnapok or­szágos megnyitója alkalmából a Technika Háza előcsarno­kában mintegy nyolcszáz könyvet bemutató kiállítás készült az elmúlt évek legje­­­­lentősebb politikai könyvei­ből és a most megjelent mű- I­vekből. Kiváló a seregélyesi kollégium A megyében elsőként vehette át tegnap délután a 319. számú Münnich Ferenc Szakmunkásképző Intézet kollégiuma a Ki­váló Kollégium címet, és a KISZ Központi Bizottság vörös selyemzászlaját. A kollégium közösségei már az elmúlt esztendőkben többször kiérdemelték az arany oklevelet. Az évek so­rán kiépítették a közösségek rendszerét, megszervezték az elsős diákok fogadását, beve­zetését a diákéletbe, a kollé­gium, az iskola közösségébe. A volt diákok tagjaiból ba­­­ráti kört alakítottak, mely­nek tagjai máig visszajárnak volt intézetük, kollégiumuk falai közé. A tegnapi ünnepségen — amelyen diákok, pedagógu­sok, a megye, a járás, a köz­ség párt-, állami és társadal­mi szervezeteinek képviselői vettek részt — Jámbor Lajos, az intézet igazgatója köszön­tötte a vendégeket, majd Zsirovics Kálmán emlékezett meg november 7-ről. Nagy J­enőné, a megyei tanács elnökhelyettese a Mű­velődési Minisztérium és a megyei tanács nevében kö­szöntötte a diákokat, a peda­gógustársakat és adta át a megérdemelt Kiváló Kollé­gium címet, a vele járó jutal­mat, valamint a megyei ta­nács által adományozott cél­jutalmat. A kollégiumi diáktanács és a KISZ-bizottság titkára vette át a kitüntetést és a zászlót, amelyet Friss Péter, a KISZ Központi Bizottságá­nak munkatársa nyújtott át. Az ünnepségen jelen vol­tak a testvérkollégiumok képviselői, akik kollégiumuk közössége nevében kötöttek szalagot a zászlóra. Az ünnepségen — ame­lyen a Kalamár József Álta­lános Iskola énekkara szere­pelt — fogadalmat tettek az új KISZ- és Ifjú Gárda­tagok. NOVEMBER 7.

Next