Fejér Megyei Hírlap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-18 / 297. szám
12. OLDAL SZÁMLOGIKA A számok a négyzetben bizonyos szabályok szerint helyezkednek el, vízszintes és függőleges irányban. E szabályok alapján írjátok be a kérdőjel helyére a hiányzó számot, amelyet levelezőlapon várunk, december 23-ig, címünkön: Fejér megyei Hírlap (Zsibongó), Székesfehérvár, Pf. 5. 8003. Hogyan lopta el a gyík a tüzet a jaguártól? (Dél-amerikai indiánmese) Réges-régen élt egy folyó partján egy jaguár, és ennek a jaguárnak a sátrában égett egy kis tűz. Akkoriban a világon még senkinek sem volt tüze, még az embernek sem. Mindenki nyers húst evett, csak a jaguár sütött, főzött a tüzén. Az ember is szerette volna, ha tüze lenne, és kérte a jaguárt, hogy legalább egy kis darab izzó szenet adjon neki. De a jaguár zsugori volt, eldugta sátrában a tüzet, és nem adott belőle az embernek. Megmérgesedett az ember, és elküldte a gyíkot, hogy lopja el a tüzet a jaguártól. Épp esett az eső, és a jaguár azon őrködött, nehogy befolyjon sátrába a víz, a tüzet ki ne oltsa. És mivel már néhány napja egyfolytában esett, a jaguár álmos és rosszkedvű volt. És akkor jött a gyík és azt mondta: — Aludj egyet, jaguár, vigyázok én addig a tűzre. Megörült ennek a jaguár, lefeküdt, és azonmód mély álomba merült. Amikor látta a gyík, hogy már mélyen alszik, kikapott egy égő ágat a tűzből, aztán kinyitotta a sátor ajtaját, hogy az eső eloltsa a jaguár tüzét. Az ágat pedig elvitte az embernek. Mire felébredt a jaguár, nem volt többé tüze. Ettől kezdve van tüze az embernek, és nincs a jaguárnak. Az ember sült húst eszik, a jaguár nyerset. (Mezey Katalin fordítása) Kodály Zoltán VÍZSZINTES: 1. Ludolfféle szám. 3. Kodály műve. 13. A beszéd eleme. 15. Amerikában élő magyar származású matematikus (Ernő). 16. Női név. 18. ... Nielsen, híres filmcsillag volt. 19. ...fi, fantasztikus regény. 21. Becézett szülő, névelővel. 23. Használja a szemét. 24. ... Vegas. 25. Latin harag (ira). 26. Mutatószó. 27. A Nosztyfiú esete Tóth Marival írója. 28. Régi krónikásének alakja. 31. Szülő. 32. Az ügyész képviseli. 33. Férfinév. 34. Kodály műve. 35. Az ezüst vegyjele. 36. Saját kezűleg. 38. Könyörgés. 39. Madár. 41. Testrész. 43. Valaki orra irányába. 45. ... (startra) készen. 47. Elege volt belőle. (Unalmasnak találta). 49. egy éjszakát bánatában. 52. Nyári úttörő ... (sátorváros). 53. Ritkán van a lottón ötös találatot... 55. Afrikai csatorna. 57. A férfi fejen kevés a hajgöndörítés, a ... jóval több. 58. Kodály-mű. 61. Aprólék, páratlan betűi. 62. Könyvek címe alatt szereplő szó (a szerző neve előtt áll). 63. ... Angeles. 64. Jávor Pál. 65. Kubai politikus. 67. Félsziget a SZU-ban. 69. Dickens írói álneve (Boz).70. Szintén. 71. Lengyel sci-fi író. 73. Pépes étel. 74. A nagybőgő kiváló művésze (Aladár). 75. Égtáj. 77. Kétjegyű mássalhangzó. 79. Az iparban használt fontos növény. 80. Közlekedési terület. 82. Ezzel bíztatják a lusta lovat. 84. Egyetem díszterme. 87. A föld irányába. 88. Nyakvédő kelme. FÜGGŐLEGES: 1. Kodály műve. 2. Bibliai férfinév. 4. Az ábécé utolsó betűje. 5. A Biblia szerint elsőszülöttségét egy tál lencséért adta el. 6. Kodály Zoltán szülővárosa, ahol ma is a legeredményesebben tanítják a módszerét. 10. Orosz személynévmás, nőnemben (onn: ő). 11. Apró dísztárgy, csecsebecse. 12. Bizonyos idő elteltével. 14. Azon a helyen. 17. Dohányzó eszköz, amely egészségesebb a cigarettánál, névelővel. 20. Svájci kanton. 22. Kodály műve, prózai alkotás. 24. Ludditben van (főleg pikrinsavból álló erős robbanószer). 25. Erre a helyre. 28. Futóversenyek kijelölt hosszúsága. 29. Arra a helyre. 30. Keserűség, bú. 34. Fél hármas! 37. Kiütéssel járó gyermekbetegségben szenvedő. 38. Kilátóban van! 40. Keresztül szúr. 42. Író, újságíró volt (Adorján). A név egyébként latinul csillagot jelent. 44. Az a cselekvés, hogy valamit kiutalnak. 46. Franciául: király (rd). 48. Menyasszonyok. 50. Szidalmazás szövege. 51. Tetejére. 54. Maga. 55. Földünkön kettő van: északi és déli. 56. Némán zenél! 59. Többes személynévmás. 60. ...mók, vegyes holmi, kacat. 64. A jognak valamely elvi alaptétele. 66. Kodály műve. 68. Bogáncsszerű tüskés szántóföldi gyomnövény. 69. ... ügyminisztérium. 71. Férfinév. 72. Régi gyermekjáték (ékezetcserével). 76. Taszít. 78. Becézett női név. 81. Az egyik morzehang. 83. Roló egynemű betűi. 85. Közterület. 86. Amerikai hírügynökség. Beküldendő a Kodály-művek és szülővárosa neve. Határidő: december25. Helyesen megfejtőink között könyvutalványokat sorsolunk ki. A december 4-i keresztrejtvényünk szövege: A nagy fájdalom, akár a nagy öröm, a kiegyensúlyozottság megszakítása, így nem tarthat sokáig. — M — Számoljunk! Számoljunk! — írtuk december 11-i feladványunkban. Jól számoltatok, a megadott ábrát sokan többféleképpen töltötték ki: ötvenforintos könyvutalványt nyert Szabadkai Zsolt (Sárbogárd, Ady E. u. 148.), Nagy Anikó (Pákozd, Vörösmarty u. 22.) és Bíró Krisztina (Székesfehérvár, Mikszáth u. 1.). Kodály tanár úr Biztosan ti is hallottátok azt a mondást, amely szerint igazi nagy egyéniségek csak százévente egyszer születnek. De vajon eszetekbe jut-e, hogy a magyar nép a XX. századi zenének egyidőben két óriást is adott Bartók Béla és Kodály Zoltán személyében? S gondoltak-e arra, hogy Bartók és Kodály alkotásai a világ minden tájára, Moszkvától New Yorkig röpítik egy kis középeurópai nép, a magyarság zenébe foglalt üzenetét? Ebben az esztendőben különösen sok, Kodály által írt zeneművel ismerkedhettek meg, ha figyelemmel kísértétek a hangversenyek programjait, a rádió és a televízió műsorait, hiszen 1982. december 16-án ünnepli a zenei világ Kodály Zoltán születésének 100. évfordulóját. Miközben felcsendülnek a Háry János, a Székely fonó, a Marosszéki táncok, a Galántai táncok, a Páva-variációk, a Budavári Te Deum vagy a Psalmus Hungaricus csodálatos dallamai, a hallgatót mindig az az érzés keríti hatalmába, hogy alkotójuk ma is él, itt járkál közöttünk. S azon kívül, hogy remekművek sorát írta meg, mennyi mindenre jutott ideje a Tanár úrnak. 1905-től kezdődően többször is nekivágott a magyar pusztának, hogy hátizsákjával és fonográfjával felszerelkezve összegyűjtse a magyar népzene még fellelhető értékeit. Ennek, az évtizedekig tartó kutatómunkának eredménye lett a Magyar Népzene Tára című gyűjtemény. Pedig az akkori zenei közvélemény nem fogadta tetszéssel a hangversenytermek pódiumán a Kodály zongorakíséreteivel ellátott népdalokat. De a Tanár úr már akkor is bízott a népzene erejében, s már 1906-ban így írt: „A magyar népdal a hangversenyteremben! — különösen hangzik ma még. Hogy egysorba kerüljön a világirodalom remekeivel és a külföldi népdallal. De megjön az ideje ennek is.” Kodály Zoltán azonban nem „csak” zeneszerző, népdalkutató és nyelvész volt egyszemélyben, hanem mint zenepedagóus is a legjobbak közé tartozott. Elsőként figyelt fel a magyar ifjúság zenei nevelésének fontosságára, amelyről a következőképpen vélekedett: „Minden gyermeknek joga, hogy az iskola kezébe adja azt a kis kulcsot, amellyel, ha ő is akarja, bejut a zene csodakertjébe, s azzal egész élete értékét megsokszorozza.” És Kodály nemcsak nyilatkozott, hanem azonnal munkához is látott. Megírta az általatok is jól ismert énekgyakorlatait: az ötfokú zenét, a 333 olvasógyakorlatot, az Énekeljünk tisztánt, a Bicinia Hungaricát. Ma már az iskolai énektanulás elképzelhetetlen lenne gyűjtemények nélkül. Kodály tanár úr önmagával és másokkal szemben is szigorú, nehezen megközelíthető, zárkózott ember volt. Magáról és műveiről csak ritkán beszélt. Eősze László, az egykori tanítvány „Forr a világ” című remek Kodály-életrajzában így emlékezik a Tanár úr szavaira: „Minden zeneszerző megírta életrajzát kottában, csak tudjuk elolvasi. Igazabb képet kapunk róla, mint az akár maga, akár mások által írt kötetes életrajzokból. De érteni kell a zene nyelvén.” Lovrek Károly ,és joj «.w* Hétvégi melléklet Mit bámulsz? Nem hiszel a szemednek? Nem csalás és nem ámítás: én egy valódi hírlapi kacsa vagyok! Pontosabban: kontyos réce. A kontyom azért nem látható, mert nemrég jártam fodrásznál Bokros János Szarka Vendel Tudós doktor Szarka Vendel, minden kedden reggel rendel. Kiválóan fúr és drótoz, nincs még ilyen fogszakorvos! De vigyázz, ha szádban matat, kilopja az aranyfogad! FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1982. DECEMBER 18. Hurrá, itt (volt) a cirkusz! Három előadásban tapsolhattak a fehérvári gyerekek a Vörösmarty Színházban szereplő cirkusznak. A Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat műsora minden „porcikájában” a gyerekek számára készült. Volt sok-sok móka, játék és kacagás. De még lélegzetelállító zsonglőrködés és akrobatika is. A táncosok is ügyesek voltak, és szépek, bár például a mindent eltakaró moncsicsi jelmezben csak játékosan összecsiszolt mozdulataikat csodálhatták meg. A „moncsicsitánc” mellett nagy sikere volt a népszerű Vuk-sláger játékos felidézésének is. A bohócok tréfás sütésfőzése, zenélésük, és egyéb mókáik harsány kacagást csaltak elő. Tetszett az egész műsor nyitottsága, vagyis az, hogy végig szoros kapcsolat épült ki a szereplők és a gyerekek között. Gyakran szerepelhettek a lányok és fiúk a közönség soraiból. Tekerték szorgalmasan a bűvös kockát, bűvészkedtek, labdázhattak. A társulat ősztől a jövő év tavaszáig 265 előadáson szórakoztatja az országban a cirkuszkedvelő gyerekeket. B. L. Hófehérke és a Amikor jegyet váltottam a Hófehérke és a hét törpe című mese-rajzfilmre, első gondolatom az volt, hogy egy alibigyereket is vinnem kell magammal, hiszen hogyan is festene a nézőtéren egy felnőtt, magában. Később , feloldódva az előadáskezdés vidámságában, elgondolkoztam félénkségem okán. Úgy érzed, ez már nem neked való, ebből már kinőttél? —ilyen kérdéseket tettem fel magamnak. De egyszerre eszembe jutottak a könyvespolcaimon sorakozó mesekönyvek, köztük még azok is, amelyeket szüleimtől örököltem. Eszembe jut Csáth Géza novellája, amit a századelő egyik „legfelnőttebb” írója „Andersen bácsihoz” fűződő emlékeiről írt. Hófehérke-ügyben tehát ■talán csak résnyi a nemzedékek közti távolság. Akik az 1938-as bemutatót gyerekként látták, most már talán unokákat is vihetnek moziba, s velük élvezhetik ismét gyerekkoruk kedves mesefiguráit. S ez a kötelesség most nagyon kellemes. A húsz-harminc év körüli hét törpe felnőttek talán fájlalnák, ha „mi ebből kinőttünk” felkiáltással kénytelenek lennének távolmaradni. Szerencsére a tizenéveseket nem gyötrik ilyen aggályok. Talán sokan közülük nem is olvasták még ezeket a klaszszikus meséket, s a Grimmtestvérek tündéri képzeletének alakjait a Walt Disneyfigurákban megtestesülve vonulnak be élményeik közé. Villamos-filozófusok és kispad-szociológusok szerint „a mai ifjúság” mindig rossz. De mondják avatottabbak is, hogy már csak a harsány, néha durva színek, hangok hatnak rájuk, a bizonytalansággal az erőszak hatalmát szegezik szembe, s hogy erre tanítja őket nap mint nap a tévé, rádió, olvasmányaik. Elszomorítana, ha elhinném, csak ennyi az igazság. S talán el is hinném, ha nem látnék a nagyszemű háromévesek között a bájt, tüneményt, humort már-már szinte felfedező és talán felnőtt korukra is elraktározó tizenévest, a Hófehérke és a hét törpe vetítésén. Molnár Gabriella