Fejér Megyei Hírlap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-04 / 285. szám
FEJÉR MEGYE HÍRLAP , 1982. DECEMBER 4. Hétvégi melléklet W*m 11 Mm wf ^ ^ I Kodály-kiállítás a Bartók-emlékházban Bartók vendégül látja Kodályt , úgy, ahogy az életben is oly sokszor találkoztak, mint ahogy barátok, szellemi társak voltak. A Kodály-centenárium alkalmából bensőséges kiállítást rendeztek az alig egy éve megnyílt Bartók emlékházban, Budán a II. kerületben. „Vonzzák egymást, mint a kiegészítő ellentétek” — írta a két zeneszerzőóriásról Molnár Aurél. S a kiállításon is Bartók és Kodály barátsága, hasonló és ellentétes nézeteik kapnak hangot. Dokumentumok, fényképek, iratok, levelek sorakoznak a falakon és a tárlókban. A mostani kiállításon Kodály személye, tevékenysége a központ. De oly gyakran találkozik fellépése, megnyilatkozása Bartókéval. Itt a Psalmus kéziratos kottája. Fotók a fiatal Kodályról. Együtt Bartókkal. Népdal-feldolgozások, eltérő és hasonló módszereik. De nézetük igen egyezik a népdal szerepéről, helyéről az új magyar zenében. Leveleik egymáshoz. Véleményük egymás munkásságáról. Hangverseny-plakátok. A Háry színlapja 1926-ból, az október 16-i ősbemutatóról — Nagy Izabella és Körmendi János vendégfellépésével. Lemezborítók. Felvételek Kodályról és Kodály fényképei népdalgyűjtő útjáról A Székelyfonó milánói bemutatója a Scalaban, Failoni vezényletével. A Budavári Te Deum megszületésének körülményei. A mű kottája, szövegrészlete, bemutatója. Kodály vezényelt hangversenyen és lemezfelvételen. Kodály zeneelméleti munkásságának dokumentumai. Könyvei, tanulmányai. A magyar népdal strófa-szerkezetéről írott könyvének kiadása Közéleti szereplései. Tevékenysége az új alapokon történő ének-, zeneoktatás megteremtéséért. A zeneszerzőről elnevezett debreceni iskola felavatásán, 1957-ben. Tanítványaival, gyerekek között. Díjak, kitüntetések: 1948- as Kossuth-díja 1960: az oxfordi egyetem díszdoktorává avatja, 1965: a Herder-díjjal tüntetik ki. S 80 éves, amikor az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság érdemrendjét adományozza neki. Fotók — Kodály barátokkal, a családja közelében, Pablo Casals-sal, kortárs világnagyságokkal, zenészekkel, karmesterekkel, feleségével. Néhány személyes tárgy, ember, levelei, s a hozzá írott levelek. Kodály Zoltánnak még nincs önálló múzeuma. Ez a kiállítás, s a Budapesti Történeti Múzeumban rendezett bemutató anyaga a számos családi dokumentum jó alapja lehetne egy Kodály-emlékház gyűjteményének. K. M. Vallomások Kodály Zoltánról Valamikor harcoltam a népies ellen: egy túlélt és epigon népiesség volt az, a Szabolcskáké és Pósáké. Ma fiatal költők mintha friss forrásokat nyitottak volna ugyanabból a régi, a népi talajból. .. Különös ritmusa a magyar lélek életének, hogy ez összeesik Kodályék gyönyörű fölfedezéseivel. (...) Hiszek egy kultúrában, mely mélyebb és régibb az irodalminál, mely élni, nőni és halmozódni tud írás nélkül is, mely előbb volt az irodalomnál, s ma is él, még, noha bujkálva, s kiveszőben. Mély hála a nagyszerű gyűjtőknek, akik — mint Kodály Zoltán — átmentik az irodalom többé-kevésbé biztos éléstárába egy süllyedő világ halhatatlan gyümölcseit. Babits Mihály (1933) Nem azért becsülöm Kodályt, mint a legjobb magyar zenészt, mert barátom, hanem azért lett egyetlen barátommá, mertnagyszerű emberi kvalitásaitól eltekintve) a legjobb magyar zenész. Hogy e barátság hasznának legjavát én láttam, és nem Kodály, ez újból csak az ő nagyszerű képességeit és félreálló önzetlenségét bizonyítja. Küzdelmeket nem éppen nélkülöző pályámon mindenkor bátran és nyíltan mellém állott, soha fáradságot nem kímélt, ha érvényesülésemről volt szó. Bámulatos biztos és gyors ítélőképességének köszönhetem akárhány művemnek végleges, az eredetinél tökéletesebb kialakulását. Bartók Béla Mily óriási örökséget hagyott ránk. Páratlan szépségű kórusműveket, a Psalmus Hungaricust, színpadi alkotásokat, amelyek ma is állandóan műsoron szerepelnek. Számomra azonban talán gyermekkorainak gyűjteménye a legkedvesebb. Mindnyájan tanulhatunk belőle, hangzásuk szépségéből, friss elevenségükről. Eredetiek, gazdagok, nemesen egyszerűek. A hallgató önkéntelenül is Kodály szavaira gondol: Senki se túlságosan nagy arra, hogy a kicsinyeknek írjon — sőt igyekeznie kell, hogy elég nagy legyen hozzá. Benjamin Britten Kodály több a nemzetművelőnél, a honalapító emberi rangja illeti meg. A két világháború között Kodály a nemzeti egység egyik alapvető feltételét kezdte megteremteni: az éneklő Magyarországot. A XVI. század félelmetes válságában egyszerre énekelni kezdett az ország, még a végvárak éhező, rongyos vitézei is énekmondókat tartottak, Tinódi csupán kiemelkedő nagy példa volt a sokból. Ez az ének tartotta össze a csaknem széthulló társadalmat. (...) Kodály ezt az éneklő Magyarországot akarta feltámasztani a lelkekre rakódott por és hamu alól: honalapító hevülete sohasem apadt (...) Kodály nem halt meg. Más történt vele: zenéből zenébe tért. Féja Géza (1975) A korszakos szenzáció, hogy századunk zenéjében egy kis ország semmiből termett énekkari kultúrája valóságos reneszánsz ígéretét hozta, s végül, hogy a magyar zenei nevelés módszereit, eredményeit világszerte példaként emlegetik, mind-mind Kodály kezdeményének, áldozatos munkájának köszönhető. Egymaga végezte el, amit századok és nemzedékek mulasztottak. Zenei anyanyelvet adva népének, gondja volt rá, hogy e megtalált nyelven a kisiskolások, még az óvodások is beszélni tudjanak. Fodor András Én az ő nagyságát, távolról nézve, abban láttam, hogy milyen munkát vállalt egy ugyancsak nehéz helyzetbe került nemzet életében. Az, hogy ő Bartókkal együtt lenyúlt a népzenéhez, nemcsak azt eredményezte, amit Európában Stravinsky és a többiek csináltak, vagyis hogy az ősforrásból merítettek értéket. Sokkal többet adott ő: egy nép lelkületét hozta felszínre; ez abban az időben már, azt lehet mondani, a zenében volt konzerválva. Kodály munkája ezért óriási, öntudatra ébresztett egy nemzetet, megmutatva, hogy őneki is van sajátos értéke, hogy büszke lehet arra, amit az ősei véghezvittek. S megtanítva ezt a nemzetet arra is, hogy még tágabb értelemben foglalkozzék saját magával. Az a nevelő munka, amit ő itt helyben tán még Bartóknál is szívósabban végzett, nemcsak énekelni tanította meg százezerszámra a gyerekeket Százezreket ébresztett közösségi öntudatra, arra, hogy hívek legyenek a közösséghez, amelyben születtek. Illyés Gyula ... érzem szikrázó hiányát ennek a szikár és nagyszerű embernek, mint a tiszta télnek, csupa pára és csupavegetáció életünkben. Az a fölbecsülhetetlen tisztaságú, tisztességű és szeretető program, amit nagybozont-szakállú, kristály-rózsaként világítószemű ifjúságunkban fogalmaztak meg és kezdtek megvalósítani a zseniális Bartók Bélával, s amit gyötrelmes, küzdelmes és magányos életükkel meg is valósítottak, csak Petőfi Sándor és Arany János gyönyörű szellemi programjához hasonlítható történelmükben. (...) Ő nemcsak a maga forradalmát, de a nép forradalmát is megvívta hatalmas és modern zenéjében, nem hagyta magára a népet, sorsára bízva és bánatára, de a népet fölemelve maga emelkedett föl arany-legyező-szárnyvitorlákkal a nép tiszta énekéig. Juhász Ferenc Kodály Zoltán jóvoltából a katlan perem hegyeit áttörte a zene, s ami tegnap még helyi különösség, provincializmus volt; Oltón, Dunán megindult a tenger felé. Németh László (1932) Kodály Zoltán (...) öntudatot lehelt ebbe a népbe. Nemzeti öntudatot, a népnek önbizalmat, a nép múltjának értéket, fényt, nemzeti egyéniséget teremtő művész volt. Kétezer év sivatagjain összegyűjtötte egy népnek vándorlása nyomán elszórt kincseit — és ezekből rekonstruált egy rendkívüli, önálló, a nép teremtette szellemi villágot és a művi kultúrával egyenrangú kultúrát. (...) Kodály fél évszázados munkássága a Volga és az Amazonas energiájával és mindent magába gyűjtő sodrával mosta ki az idegen kultúrák, a szegénység és a múlt rétegei alól, és gyűjtötte öszsze a magyar nép sajátos szellemi birodalmának nyomait, dokumentumait. (...) Azt a harcot, amelyet függetlenségi háborúink nem vittek diadalra, azt az álmot, mit múlt forradalmaink nem valósítottak meg, nem vívtak ki, Kodály — Bartókkal együtt — megvívta, az országot felfedezte, meghódította és megvédte. (...) Kodályéhoz hasonló életművek nélkül (...) nem lennének a szocializmusnak konkrét, nemzeti, népi és osztályérvei, érzelmi elemei. Ilyen értelemben Kodály életműve forradalmi tett, és felmérhetetlen társadalmi hatású. Váci Mihály (1967) 1. OLDAL