Fejér Megyei Hírlap, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-01 / 50. szám

RUGÓÜZEM AZ ENYINGI TSZ-BEN ÉLETÚT-VÁZLAT AZ ÉVFORDULÓN KULTURÁLT VÁMELLENŐRZÉS , FEJLŐDŐ IDEGENFORGALOM MADÁCH, A „KOMÉDIÁS” FEJÉR MEGYEI HÍRLAP BLSSSIS/B VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! Kedd, 1983. március 1. XXXIX. évfolyam, 50. szám Ára: 1,40 Ft Kár a benzinért Kötelező takarékosság az üzemanyaggal A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium közületi gépko­csikat használó vállalatok, in­tézmények és szövetkezetek részére ajánlásokat dolgozott ki, hogyan csökkentsék gép­járműveik üzemanyag-fo­gyasztását. Alapvető feladat, hogy 1983-ban 5 százalékkal mérséklődjék a közületi gép­járművek üzemanyag-fo­gyasztása, ami azonban nem mehet a termelés, az ellátás és szolgáltatások rovására. A kívánt eredményt mindenek­előtt a szállítások jobb szer­vezésével, a korszerű fuvaro­zási technológiák és módsze­rek bevezetésével kell elér­ni. Az elmúlt években jó né­hány intézkedés született az üzemanyag-fogyasztás csök­kentésére, ezek az intézkedé­sek hoztak bizonyos eredmé­nyeket, főként a fuvarozó nagyvállalatoknál, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy még mindig számottevő tartalékok vannak a gépjár­művel rendelkező vállalatok, szervezetek üzemanyag-gaz­dálkodásában. Az érintett vállalatoknak, szövetkezeteknek, állami költ­ségvetési szerveknek, egyesü­leteknek saját hatáskörükben kell megoldásokat találniuk az üzemanyag megtakarításá­ra, mégpedig oly módon, hogy alapvetően a járművek fajla­gos fogyasztása csökkenjen, vagyis ugyanakkora fuvarfel­adathoz kevesebb üzemanya­got használjanak fel. Három nagy Fejér megyei üzemanyag-fogyasztó válla­latnál érdeklődtünk, hogy mi­lyen lehetőségeket látnak a rendelet végrehajtására. Volán 14-es számú Vállalat Csaknem négyszáz autó­busz és több mint hétszáz te­herautó fut az utakon a 14-es Volán emblémájával. Azok a törekvések, amelyek a mű­szaki állapot javítása, az energiatakarékos vezetés ér­dekében születtek, nem ma­radtak eredmény nélkül. A most meghatározott köz­ponti feladat — miszerint 5 százalékkal kell csökkenteni az üzemanyag-fogyasztást — azt jelenti, hogy a Volánnál 860 tonnányi üzemanyagot kell megtakarítani. Ez meg­oldható, a vállalat el is ké­szítette már az idei energia­takarékossági intézkedési ter­vét. A fehérvári Volán egyéb­ként ugyancsak föladta ma­gának a leckét, hisz tavaly ennél lényegesen többet, ösz­­szesen 2140 tonna üzemanya­got takarítottak meg. Jelen­tős szerepe volt ebben az eredményben a ZIL-kocsiknál elért fogyasztás-csökkentések. Száz ZIL-típusú teherautó­ba fogyasztáscsökkentőt sze­reltek, 15 kocsit pedig IFA- motorral szereltettek fel. Az idén 30 százalékkal csökken­tik a ZIL-ek kilométerfel­használását. Jól működött a Volánnál a takarékosságra ösztönző belső érdekeltségi rendszer is. ARÉV Az Alba Regia Állami Épí­tőipari Vállalatnál már évek óta nagy gondot fordítanak az üzemanyag-takarékosságra. A folyékony üzemanyag fel­­használását a vállalat évente „finomított” belső szabályzata szerint végzik. Ennek a kö­vetkezetes munkának az eredményeként rendszeresen sikerült mérsékelni a felhasz­nálást. (Tavaly például 25 tonna gázolajat spóroltak meg 1981-hez képest). A gép­járművek motorjain elvégez­hető fogyasztást csökkentő műszaki megoldásokat az el­sők között szorgalmazta a vállalat, s ma már valameny­­nyi járműre felszereltették az S-hengerfejet és elvégezték a „torokszűkítést”. Elsődleges cél az idén a járművek jobb kihasználása. Ez azt jelenti, hogy még gondosabb szerve­zéssel igyekeznek a kilomé­terekre jutó fuvarozott áru­­mennyiségek növelésére, ugyanis ,ha ebben látják a legnagyobb lehetőségeket a takarékosságra. Mindezek figyelembevételé­vel bíznak abban, hogy sike­rül megfelelően csökkenteni az üzemanyag-felhasználást. Ez azt jelenti, hogy év végéig például benzinből a tavalyi­nál 30—40 tonnával keveseb­bet tankolnak az ARÉV ben­zinüzemű szállítójárművei. Emellett továbbra is nagy gondot fordítanak a jármű­park műszaki állapotára, a fogyasztás rendszeres mérésé­re, az azt befolyásoló műsza­ki adatok ellenőrzésére. FÖLDGÉP Bizakodva tekint az idei üzemanyag-megtakarítási elő­írások elé a FÖLDGÉP Szé­kesfehérvári Főépítésvezető­sége, ugyanis már a múlt esz­tendőben jelentős benzin- és gázolajmegtakarítást sikerült elérniük. A szinte az egész Dunántúlon működő főépítés­vezetőség összesen 20 ZIL te­hergépkocsit üzemeltet, me­lyek üzemanyag-fogyasztását tavaly 7 százalékkal sikerült csökkenteni. A 15 kotrógép norma szerinti üzemanyag­felhasználása tavaly 275 ezer 984 liter gázolaj volt, ebből a mennyiségből sikerült több, mint 31 és fél ezer litert meg­takarítani. A 8­0 ezer üzem­anyag-megtakarítása, szintén a normához viszonyítva, el­érte a 6,8 százalékot, de a földgyaluk és gréderek is 7,7 százalékos üzemanyag-megta­karítással üzemeltek. A tavalyi eredmények alap­ján Böszörményi Béla főépí­tész bizakodva tekint az idei 5 százalékos üzemanyag-fel­használás csökkentése elé. „Titkuk” ugyanis a tavalyi esztendőben az volt, hogy kü­lönös gonddal állították be a gépek adagolóit és porlasztóit és minden hónap első napjai­ban minden egyes gépről kü­lön értékelő jelentést írtak. B. P — B. L. — P. A. Beíratás márciusban Mintegy 180 ezer gyermek kezdi meg idén szeptember­ben általános iskolai tanul­mányait. A tankötelesek be­hatására az egész országban március 1—15. között kerül sor. A behatásról tudni kell, hogy törvény írja elő: minden gyermeknek iskolába kell járnia a hatodik születésnap­ját követő szeptember 1-től. A szülő vagy gondviselő kö­telessége, hogy beírassa a körzethatár szerinti iskola el­ső osztályba gyermekét, ha az 1983. augusztus 31-ig betölti hatodik életévét, vagyis, aki 1976. szeptember 1. és 1977. augusztus 31. között szüle­tett. Beíratáskor a gyermek adatait a szülő a saját sze­mélyi igazolványával, a gond­viselő a gyermek születési anyakönyvi kivonatával iga­zolja. Az iskolaérettség elis­mertetéséhez orvosi bizonyít­vány szükséges, tehát a szü­lőnek, a gondviselőnek ezt az okiratot is be kell szereznie. Az óvodába járóknak van ilyen, a nem óvodások szá­mára pedig a körzeti gyer­mekorvostól kell kérni azt. A beíratáskor azt is be kell jelenteni, hogy a gyermeket napközibe kívánják adni, vagy nem. Településeink kulturáltságáért Előkészületek az 1983. évi társadalmi munkákra A megyei pártbizottság épületében tegnap munkaegyeztető megbeszélést tartottak a megye párt- és társadalmi szervei­nek vezetői Takács Imrének, a megyei pártbizottság első tit­kárának elnökletével. Ezen Teubel György, a megyei tanács elnökhelyettese, mint a társadalmi munka Fejér megyei ope­ratív bizottságának elnöke, adott tájékoztatót a vállalati és lakossági társadalmi munka 1983. évi lehetőségeiről. Tavaly a társadalmi mun­kában részt vevők 294 millió forint értékkel gazdagították a közösséget, az egy főre ju­tó társadalmi munka értéke 693 forint volt. Jól sikerül­tek az akciónapok, amelye­ken 318 ezer ember együtte­sen kétmillió munkaórát dol­gozott. A kommunista mű­szakokban 77 ezer vállalati dolgozó vett részt, s ennek munkabéreként a vállalatok mintegy tízmillió forintot fi­zettek be a helyi tanácsok­nak. A kommunista műsza­kok munkabérének csaknem tíz százalékát a vállalatok saját szociális fejlesztési cél­jaikra tartották vissza. A társadalmi munka ered­ményeként 1982-ben 50 kilo­méter járdával, 16 kilométer új közúttal, 13 ezer négy­zetméter játszótérrel, 38 ezer elültetett kisfával és 32 ezer díszcserjével gazdagodtak te­lepüléseink. Az eredményekben része volt a korábbinál jobb szer­vezésnek, az anyag- és esz­közellátásnak. A párt és tár­sadalmi szervek mellett az üzemek is fokozott figyelmet fordítottak a társadalmi munkára, amelynek eredmé­nyeként sokat csinosodott a vállalatok, intézmények kül­seje. 1983-ra készülnek a taná­csok társadalmi munka­ter­vei, amelyekben szerepelnek a lakosságnak a falunapo­kon elhangzott javaslatai, kérései is. Az idén tavasszal a belső vízrendezések, az út- és jár­daépítések, a temetők kul­turáltságának javítása sze­repelnek a programokban, jórészt a­ lakosság igényei alapján. Két kötött idejű általános akciónap szervezése került szóba a megyei operatív bi­zottság javaslataként. Május elsejét és november 7-ét megelőzően április 23-án és október 22-én. A harmadik akciónapra az igényektől, le­hetőségektől függően a váro­si és községi tanácsok tesz­nek javaslatot. Ezt az idő­rendet követik a javaslat alapján a kommunista mű­szakok is, ahol a harmadik kommunista műszak idejét a vállalati közösségek döntik el. A múlt évi társadalmi munka eredményei alapot adnak arra, hogy bizakod­hassunk az ez évi sikerekben. A szervező munkában a pártszervek és szervezetek mellett a településeken nagy feladat vár a tanácsokra, a népfrontszervekre, a válla­latoknál pedig a szakszerve­zeti bizottságokra és a KISZ- szervezetekre. A megye párt-, állami-, társadalmi szerveinek a me­gye közvéleményében „hat­pecsétes levélként” ismert felhívása igen jó hangulatot teremtett elsősorban a me­gye községeiben, ahol a tár­sadalmi munka eredményei ■is a legszembetűnőbbek, de fejlődés tapasztalható a vá­rosokban is, így a társadalmi munka rendező elvei az idén is az abban foglaltak marad­nak. A társadalmi munkának sikerült tavaly a települések közös ügyévé válnia. A köz­ségekben a falu mozdult meg, a városokban elsősor­ban az üzemek. Az akciók sikere mindig attól függött, milyen volt a szervezettség, előkészítettség, mennyire tar­tották értelmesnek a társa­dalmi munkában részt vevők a közösségnek felajánlott időt. Ez a múlt évi eredmé­nyek legfőbb tanulsága, ami­re az idén lehet és kell épí­teni. Tanul­mányozzák a propaganda munkát Tegnap megyénkbe érke­zett a Politikai Főiskola végzős hallgatóinak tizenöt tagú csoportja, Merényi Fe­renc tanár vezetésével A végzős hallgatók hétfő­től szerdáig tanulmányoz­zák megyénkben a tömeg­­propaganda munkát, vala­mint a propagandisták hely­zetét. Az első napon talál­kozott a csoport Sudár Ivánnal, a megyei pártbi­zottság titkárával. A talál­kozás alkalmával tájékozta­tót hallgattak meg Fejér megyéről, az itt folyó párt­munkáról, benne a propa­ganda és a propagandisták helyzetéről, szerepéről. ÁFÉSZ­EXPORT A szövetkezeti külkeres­kedelmi vállalatok, az Áfész-ek, és a Meszöv­ ök ve­zetői hétfőn a SZÖ­VOSZ székházában a fogyasztási szövetkezetek exportáru ter­melésének helyzetét és a fejlesztés lehetőségeit vitat­ták meg. Tavaly az export fokozására jelentős erőfe­szítéseket tettek a fogyasz­tási szövetkezetek, s így si­került teljesíteni az elő­irányzatokat. Új gabonatárolók épülnek Az idén megközelítően nyolcvan helyen építenek új raktárakat mezőgazdasági üzemek, az év végéig a tava­lyinál mintegy 300—350 ezer tonnával több kukorica és búza elhelyezésére teremtik meg a korszerű feltételeket. Az építések egy része az úgynevezett célcsoportos be­ruházási keretből valósul meg. Ezekhez a beruházások­hoz az állam támogatást ad, amit pályázattal nyerhetnek el az üzemek. Az ösztönzésre azért van szükség, mert a tárolótér-bővítés hovatovább halaszthatatlan feladat. A gabonaprogram keretében évről évre örvendetesen nö­vekszik a termés mennyisé­ge, ám ennek ütemét a tá­rolók építése nem tudta kö­vetni. Ily módon a termés egy része az aratás után kor­szerűtlen tárolókba kerül. Az is előfordul, hogy a tá­rolási gondok miatt a külke­reskedők kevésbé tudják kö­vetni a piaci ármozgásokat, s kedvezőtlen időpontban kénytelenek eladni egy-egy tétel gabonát. A tárolóknál mutatkozó lemaradás pótlására ad az állam a VI. ötéves tervben 3 milliárd támogatást. Ennek az összegnek egy részéhez a nagyüzemek pályázattal jut­hatnak. (További összegeket kapnak a gabonatröszt vál­lalatai is.) Tavaly 225 ezer tonna befogadóképességű tá­rolótér épült. A gazdaságok­ban az enyhe téli időt ki­használva az idén már janu­ár—februárban is nagy ütem­ben folytatódnak a beruházá­sok. Jelenleg a többi között a mélykúti Lenin, a vác­­szentlászlói Zöldmező és az orosházi Új Élet épít raktára­kat, ezek egy részében már az idei termést fogadhatják. Felvételünkön a Fejér me­gyei Gabona- és Malomipari Vállalat új 20 ezer tonnás du­naújvárosi tárolója látható, amely teljes egészében a vállalat kivitelezésében­ ké­szül és a jövő év nyarától már fogadja a mezőgazdasági üzemek szállítmányait

Next