Fejér Megyei Hírlap, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-22 / 146. szám

MÁSODNYERSANYAGOK FE­J­É­R M­EGYE 111 HOGYAN ADÓZZUNK? Szerda, --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 1983 június 22. AEROBIC? XXXIX. évfolyam, __________________ 146. szám A FORMATERVEZŐ . * r WYi'niMiifIjjijJi iuuMTJivjrm'uiM'miii i»■ ^ra: 1,40 Ft Befejeződött a közgazdász vándorgyűlés A XXII. közgazdász vándorgyűlés tegnap délután befejez­te munkáját. A Dunai Vasmű kultúrtermében tartott záró­ülésen dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, a Magyar Közgaz­dasági Társaság elnöke mondott zárszót. Tegnap délelőtt szek­cióüléseken tanácskoztak a közgazdászok a magyar gazda­ság kormányzati és intézményi rendszeréről, a szervezeti kér­désekről. Hiába szemelték ki a szer­vezők az első szekció ülésé­nek színhelyéül a vasmű klubjának 150 személyes nagytermét, az érdeklődők még az előteret is zsúfolásig megtöltötték. Bognár József akadémikus elnöki megnyi­tója után Nyers Rezső, (MTA Közgazdaságtudományi In­tézet) megtartotta a gazdasági kormányzati és intézményi rendszerének továbbfejlesz­téséről szóló vitaindító elő­adását. Hangsúlyozta, hogy a szocialista állam kialaku­lásának körülményei idején indokolt volt egy bizonyos fajta államstílus, amely az­óta sok változáson múlt ke­resztül, egyes elemei azon­ban a mai napig fennmarad­tak. Mivel ezek a viszonyok a kívánt hatékonyság kibon­takozásának gátjaivá váltak, szükséges egyes elemek fe­lülvizsgálata, korszerűsítése. Felhívta a figyelmet az ál­lam piacszabályozó szerepé­nek fejlesztésére, a népgaz­dasági ágak irányítására, az ágazati minisztériumok te­vékenységének és belső szer­vezetének továbbfejleszté­sére, a bankrendszer reform­jára, a gazdaságirányító és társadalmi szervezetek együttműködésének erősíté­sére, valamint a piaci fel­lépés összehangolásának fon­tosságára. Az előadást kor­­referátumok, hozzászólások követték. A vállalat mint vállalkozás Milyen jó a szervezet? — tette fel a kérdést Beck Ta­más, a Lenfonó- és Szövő­ipari Vállalat vezérigazgató­ja, aki a 2. szekcióban, a termelő vállalat, mint vál­lalkozás, szervezeti kérdései­ről nyitott vitát. Érdekes és elgondolkodtató a megállapí­tása, miszerint nem szabad típusszervezeteket létrehozni. Gazdasági céljaikhoz kell a vállalatoknak szervezetüket alakítaniuk. Ehhez elenged­hetetlen a célok és a gazda­sági környezet ismerete. A válasz csak általános le­het: a jó szervezetben cél­szerűen áramlik az infor­máció, rugalmas körben al­kot egységet a döntés előké­szítése, a döntés, a végrehaj­tás és az ellenőrzés. Nem elég a divatos beavatkozá­sokkal élni, marketinget lét­rehozni, különböző jogokat — kisker, nagyker, külker — kicsikarni. Tévedés azt hinni, hogy egy rossz gazdálkodást átszervezéssel meg lehet szüntetni. Ugyancsak divat a decent­ralizálás. Van ahol szüksé­ges, van ahol nem. Legtöbb helyen a termelésre értik, pedig ma a működés de­centralizálása a fontosabb. Jó szervezet, az, amely szolgálja a vállalkozás szel­lemét, segíti annak kibonta­kozását. Eszköz a jövő cél­jainak eléréséhez; apparátus, amelyben a káderállomány képességei szerint helyezke­dik.­­ el. . Az előadáshoz kapcsolódva öt korreferátum hangzott el. Harsányi István új típusú vezetést sürgetett, amelynek lényege, hogy a csúcsvezető széles külső kapcsolatokat tart, míg munkatársai irá­nyítják közvetlenül a válla­lat belső életét. Szükségsze­rű, hogy a jövőben elkülö­nüljön a csúcsvezetés az ope­ratív vezetéstől. Élénk vita alakult ki ez­után, amelyben vezetők, ku­tatók és oktatók egyaránt el­mondták véleményüket. Szá­mos gyakorlati tapasztalat­ról hallhattunk, így a keceli Szőlőfürt szakszövetkezet érdekeltségi és működési rendszere, ösztönzésének módszerei, amelyről Csipkó Sándor, a szövetkezet elnöke beszélt. Ugyancsak figyelemre mél­tó volt Szőke Sándor hoz­zászólása, aki egy borászati közös vállalat vezetési ta­pasztalatai alapján szólt a vezetési rendszerek alakítá­sáról. Példaként említette a mezőgazdasági módszereket, amelyből az ipar, sikeresen alkalmazhatna néhányat. Érdekes volt Mezősi Béla megállapítása, aki a számí­tógépek alkalmazásáról be­szélt. E szerint korszerűtle­nek a vállalatok információs rendszerei, és attól, hogy ezeket számítógépekre viszik, nem lesznek jobbak; persze nem a gépek a hibásak, hisz azok csak emberi gondolato­kat dolgoznak fel. A vitát Beck Tamás zárta le, összefoglalta a tapaszta­ltakat. Hangsúlyozta, hogy mind­az amiről e kétnapos vándorgyűlésen szó esik, a jövő útja. A kisvállalkozás Kezdjük gazdasági éle­tünk természetes részének te­kinteni a kisvállalkozásokat. Helyes volt létrehozni e szer­vezeti formákat, működésük, kedvező képet mutat. Ebben a két mondatban lehet tö­mören összefoglalni a köz­gazdász vándorgyűlés har­madik — a kisvállalkozási formák és szervezetek — szekciójában két nap alatt elhangzott véleményeket, megállapí­tásokat. Kollárik István a Pénzügy­minisztérium főosztályvezető­je vitaindító előadásában át­tekintést adott a kisvállalko­zások alakulásáról, elterje­d Folytatás a 2. oldalon) Szekcióülések, vitazáró „A békéért, az életért, a nukleáris háború ellen” Megnyílt Prágában a béke-világtalálkozó Prágában kedden délelőtt ünnepélyesen megnyílt „A békéért, az életért, a nukleá­ris háború ellen” elnevezésű világtalálkozó. Az utóbbi évek legjelentő­sebb béke­ megmozdulására 140 országból csaknem há­romezer küldött, megfigyelő és vendég érkezett. Az ülést Tomas Travnicek, a Csehszlovák Nemzeti Front KB alelnöke, a csehszlovák előkészítő bizottság elnöke nyitotta meg. Ezután Gustav Husák emelkedett szólásra. A cseh­szlovák nép, a kormány és az állam nevében köszöntöt­te a béke-világtalálkozó rész­vevőit. Emlékeztetett arra, hogy az utóbbi időben a nemzetközi helyzet, komoly aggodalomra ad okot. A fe­szültség éleződése súlyos ká­rokat okoz nemcsak a gazda­sági életben, hanem a társa­dalmi élet minden területén, az államok, a népek és az emberek közötti kapcsolatok­ban. Az emberiség előtt álló sürgető problémákat — pél­dául az energiaforrások biz­tosítását, a természeti kör­nyezet védelmét, az éhínség, a nyomor és a betegségek felszámolását — nem lehet megoldani jelentős anyagi és szellemi erők összpontosítá­sa, építő jellegű nemzetközi együttműködés nélkül. Magá­tól értetődik, hogy a fegy­verkezési hajsza, a különfé­le gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi embargók nem al­kalmasak a békés egymás mellett élés és az együttmű­ködés kialakítására — állapí­totta meg Gustav Husák. Bennünket, csehszlováko­kat és több más ország népe­it is mindenekelőtt az euró­pai helyzet nyugtalanít — mondotta a csehszlovák köz­­társasági elnök. A NATO ra­kétatelepítési határozatával kapcsolatban figyelmeztetett: a szovjet kormány legutóbbi nyilatkozata egyértelműen értésre adta, hogy a Szovjet­unió és szövetségesei a fo­kozott fenyegetéssel szemben kénytelenek lennének olyan intézkedéseket hozni, ame­lyek azt megfelelően ellen­súlyozzák. A csehszlovák kor­mány teljes mértékben egyet­ért ezzel a nyilatkozattal. A kormányokra nagy fele­lősség hárul a világ sorsáért. Egyre jobban terjed azon­ban a felismerés, hogy olyan kérdésekről van szó, amelyek közvetlenül érintenek min­den embert. Törvényszerű te­hát, hogy a béke megőrzésé­ben őszintén érdekelt embe­rek egyre határozottabban lépnek fel a háborús fenye­getés, a fegyverkezési ver­seny ellen. A háborúellenes mozgalom hatalmas társadal­mi erővé vált, amely jelentős mértékben befolyásolja a po­litikát. A mozgalom hangja egyre erősebb, mind jobban behatol a parlamenti tanács­kozótermek falai közé. Ezt már egyetlenegy kormány sem hagyhatja figyelmen kí­vül. A csehszlovák nép a békés demokratikus és haladó erők soraiban a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt aktívan kiveszi részét abból a küzdelemből, amely a békés egymás mellett élésért, a különböző társadalmi rend­szerű országok jó kapcsola­tainak megteremtéséért fo­lyik — hangoztatta. Ugyanezek a célok hatot­ták át a Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testületé­nek prágai ülésén elfogadott javaslatokat is. Ezek ismét megerősítették országainknak arra irányuló eltökélt szán­­dékát, hogy megakadályoz­zák a nemzetközi helyzet romlását, hogy az államközi kapcsolatokban a realitásér­zék kerekedjék felül. Ezeket a javaslatokat jó konstruktív alapnak tekintjük ahhoz, hogy a nemzetközi helyzet­ben bekövetkezzék az any­­nyira szükséges fordulat — mondotta végezetül a szónok, s reményét fejezte ki, hogy a prágai világtalálkozó jelentő­sen hozzájárul ehhez az óhajhoz. Romes Csandra, a Béke­világtanács elnöke felszóla­lásában köszönetet mondott a csehszlovák nép áldozatos munkájáért, azokért az erő­feszítésekért, amelyek ré­vén megteremtődtek a nagy­szabású nemzetközi sereg­szemle anyagi alapjai. Az ünnepélyes megnyitó ülés után a világtalálkozó résztvevői a különböző té­mákkal foglalkozó szekciók­ban kezdték meg tanácskozá­sukat. A béke-világtalálkozó rész­vevői kedd este a prágai Óváros téren béke-naggyűlé­­sen vettek részt a csehszlo­vák főváros és a közép-cseh­országi kerület dolgozóival és fiataljaival. A magyar nép üzenete Kedves Barátaink! Örülünk, hogy éppen most ült össze a prágai vi­lágtalálkozó. Erre az egész emberiségnek­­ életbevágó szüksége van. A magyar társadalom az elmúlt hóna­pokban ezernél is több gyű­lésen és más összejövetelen beszélgetett a súlyosbodó nemzetközi helyzetről és a világtalálkozó nyújtotta le­hetőségekről. Tízezernyi résztvevő adott hangot re­ménységének, hogy Prágából a kölcsönös bizalom új. (Folytatás a 2. oldalon) A tanácsi építők szakemberei megkezdték az agárdi termálfürdő létesítményeinek építését

Next