Fejér Megyei Hírlap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-01 / 154. szám

KÖNNYÍTÉS a gyermekes CSALÁDOK TERHEIN HELYTÁLLNI MINDENNAP ÉLETMÓDTÁBOR VELENCÉN PÁLYAKEZDŐ PEDAGÓGUSOK Bülend Ulusu Fehérváron Hivatalos magyarországi lá­togatásának tegnap délelőtti programjaként az Ikarus szé­kesfehérvári gyárát tekintet­te meg Bülend Ulusu, a Tö­rök Köztársaság miniszterel­nöke és kísérete. A gyár ebédlőjében Gábor András ipari miniszterhe­lyettes köszöntötte a magas rangú vendéget és kíséretét, valamint az üdvözlésükre megjelent megyei, városi és gyári vezetőket: Takács Im­rét, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkárát; Závodi Imre megyei tanácsel­nököt, Seres Józsefet, Szé­kesfehérvár városi Pártbizott­ságának első titkárát; Nagy Gábort, az Ikarus vezérigaz­gatóját; Bálla Károlyt, a fe­hérvári gyár igazgatóját és Ardó Pált, a Mogürt vezér­igazgató-helyettesét. Bálla Károly ismertette a vendégekkel a gyár történe­tét, a termelés és a gyárt­mányértékesítés néhány fon­tos és jellemző mutatóját, s szólt az Ikarus rendkívül ki­terjedt bel- és külföldi kap­csolatairól. Bülend Ulusu és munkatár­sai több kérdést tettek föl, amelyekre Nagy Gábor és Balla Károly válaszolt. A mi­niszterelnök a Törökországba exportált Ikarus buszok üze­meltetéséről kért véleményt, továbbá említést tett a török autóbuszgyártásról, és java­solta az Ikarus vezetőinek: gondolkodjanak az együtt­működés lehetőségén. A vendégek ezután végig­járták a gyárat, majd minden munkafolyamatot megtekin­tettek, és szemrevételezték a legújabban elkészült gyárt­mányokat. Későn délelőtt a török kor­mányfő szívélyes hangulat­ban köszönt el fehérvári ven­déglátóitól. Bülend Ulusu Budapestre visszatérve — Gérnyi Kál­mán, a fővárosi tanács elnök­­helyettese kalauzolásával — a főváros nevezetességeivel is­merkedett. A Déli pályaud­varnál a gépkocsiból kiszáll­va metrón folytatta útját a Batthyány térig, útközben Daczó József, a BKV vezér­igazgatója tájékoztatta a tö­rök kormányfőt Budapest tö­megközlekedéséről, a metró és a szentendrei HÉV forgal­máról. Ezt követően a minisz­terelnök útja a Gül Baba tür­­béjéhez vezetett, ahol megis­merkedett a török hódoltság idején Budára érkezett, s itt elhunyt mohamedán szerze­tes sírkápolnájának történe­tével, s emlékeztető sorokat írt be a vendégkönyvbe. A program a főváros leg­nagyobb középületeként szá­mon tartott, újjáépítésével nemzeti kulturális intézmé­nyek otthonává lett Budavári Palotában folytatódott. A tö­rök kormányfő a Nemzeti Galéria középkori művészeti gyűjteményét, valamint a ké­ső reneszánsz és barokk kor alkotásait bemutató tárlatát tekintette meg. A délelőtti program befejezé­seként a török miniszterelnök betért a most is sok hazai és külföldi érdeklődőt vonzó Má­tyás templomba, majd a Ha­lászbástyáról Budapest pano­rámájában gyönyörködött. Látogatás az Ikarusban SZMT-ülés Tegnap ülést tartott az SZMT elnöksége. Első napi­rendi pontként az 1983-as bér­es keresetszabályozásról, va­lamint az idei bérfejlesztések tapasztalatairól tárgyalt a testület. Ezzel kapcsolatban megállapította többek között, hogy a jelenleg érvényben lé­vő bér- és keresetszabályozási rendszer lehetőségeinek meg­felelően a gazdálkodó egysé­gek idei bérfejlesztéseit a na­gyobb kockázatvállalás jelle­mezte. Ahol az átlagosnál ma­gasabb volt a jövedelmezőségi mutató, ahol a piaci lehetősé­gek jobbak­, ott az átlagtól lé­nyegesen magasabb fejlesztést biztosítottak. Általában a meg­fontolt bérgazdálkodás a jel­lemző. Ennek következtében az év első negyedében a bé­rek kiáramlása az előző év hasonló időszakához mérten mérséklődött. A szovjet nagykövet látogatása megyénkben Tegnap a reggeli órákban Takács Imre, az MSZMP Fe­jér megyei bizottságának el­ső titkára a párt megyei szék­házában fogadta a Fejér me­gyei látogatásra érkező Vla­gyimir Bazovszkij magyaror­szági szovjet nagykövetet, a társaságában lévő L. Sz. Ja­­godovszkij tanácsost, dr. Ju­hász Ádám ipari minisztéri­umi államtitkárt és a velük érkező minisztériumi főtiszt­viselőket. A baráti találkozón a vendégeket tájékoztatták megyénk gazdasági helyzeté­ről, kitértek a testvérvárosi kapcsolatainkra, szóltak ered­ményeinkről, gondjainkról is, majd a helyszínen is megis­merkedtek a Videoton Elekt­ronikai Vállalattal, az Ikarus székesfehérvári gyáregységé­vel, a Könnyűfémművel, a várossal. A délutáni órák­ban vendégeink Etyekre utaz­tak, ahonnan visszatértek Bu­dapestre. Fotó: Gregority Antal FEJÉR MEGYEI HÍRLAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! Péntek, 1983. július 1. XXXIX. évfolyam, 154. szám Ára: 1,40 Ft ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Ülést tartott a Fejér megyei Tanács A Köfém erejéhez mérten .......................................................................Millell­el a hármas program Ülést tartott tegnap Székesfehérváron a Fejér megyei Tanács. A testület ülésén Teubel György, a tanácselnök általános he­lyettese elnökölt. A napirendi pontok tárgyalása előtt a ta­nács egyperces néma felállással adózott a márkushegyi bánya­szerencsétlenség áldozatai emlékének. Ezt követően a tes­tület elfogadta Závodi Imre tanácselnök írásban kiadott tájé­koztatóját a végrehajtó bizottságnak a két tanácsülés között végzett munkájáról, valamint a fontosabb eseményekről. Az ügyrendi és igazgatási bizottság jelentését Fierpasz Károly ismertette 3 új megyei tanácstag megválasztásáról. A válasz­tást a tanács testülete megerősítette. Ezt követően a Hazafias Népfront megyei bizottsága nevében Bodnár Lászlóné, a nép­­frontbizottság titkára tett javaslatot, hogy a végrehajtó bi­zottságban megüresedett helyre a tanács Balázs Miklóst, Szé­kesfehérvár város tanácselnökét válassza meg. A javaslatot elfogadva, a tanács egyhangúlag megválasztotta Balázs Mik­lóst a végrehajtó bizottság tagjává, aki a testület előtt letette az esküt. Az ügyrendi és igazgatási bizottság nevében ugyan­csak Fierpasz Károly tett javaslatot a megyei tanács szer­vezeti és ügyrendi szabályzatának megváltoztatására, neve­zetesen arra, hogy — a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium átszervezésével összefüggésben — a tanács szakigazgatási szervezetét bővítsék ki külön közlekedési osztállyal, s az ed­digi építési, közlekedési és vízügyi osztály július 1-től építési és vízügyi osztályként tevékenykedjen. A javaslatot a tanács elfogadta és az újonnan létrehozott osztály vezetőjévé Rákosa Tibort kinevezte. A tárgysorozat első témá­jaként a megyei tanács tele­pülésfejlesztés, környezet- és természetvédelmi bizottságá­nak, illetve annak jogutódja a településfejlesztési, kom­munális bizottság tevékeny­ségéről tárgyalt a testület. Az írásos jelentéshez dr. Ré­pász Gellért, a bizottság el­nöke mondott kiegészítést. Hangsúlyozta többek között a környezetvédelem és települ Immár rendszeresen beszá­mol megyénk parlamentje előtt egy-egy nagyüzem veze­tője a dolgozókról való gon­doskodásról. Ez alkalommal Tóth Géza, a Székesfehérvá­ri Könnyűfémmű igazgatója ismertette, mi minden tör­tént az utóbbi években az alumíniumipari vállalatnál foglalkoztatott mintegy négy­ezer ember egészségügyi, mű­velődési, szociálpolitikai lésfejlesztés összhangjának szükségességét, amiért a társ­szervekkel, bizottságokkal, hatóságokkal egyetemben dolgoznak. E témához szólt a megyei tanácstagok bicskei csoport­jának nevében Stefán Berta­lan, aki járásbéli példákkal is érzékeltette az összefogás eredményeit és néhány meg­oldandó kérdésre is felhívta a figyelmet, helyzetének javítása érdeké­ben. Az utóbbi huszonöt évben bekövetkezett folyamatos és dinamikus gyárfejlesztés, ter­melésnövelés, a beruházási programok megvalósulása együtt járt a dolgozók szo­ciálpolitikai ellátásának ja­vulásával. Figyelemre méltó eredmé­nyeket értek el például az egészségügyi szervezet fej­lesztésében. Az 1981 októbe­rében átadott, jelenlegi 600 négyzetméter alapterületű korszerű rendelőben váró­szoba, 3 üzemi rendelő, nő­gyógyászati, sebészeti és fo­gászati szakrendelés, fiziko­­therápia és laboratórium szolgálja az ellátást. Az egészségügyi integrá­ció az üzemi rendelő labora­tóriumára területi feladato­kat is bízott, így a munka­köri ártalmakkal kapcsolatos vizsgálatok végzésében ellá­tási területükhöz tartozik 8 más munkahely vegyszerrel foglalkozó dolgozóinak rend­szeres laboratóriumi szűrő­vizsgálata is. A dolgozókról való gondos­kodás másik nagy területe a művelődési, oktatási, tovább­képzési feladatok megoldása. Számos lehetőség van iskola­­rendszerű oktatáson, vállalati és külső szervezésű szakmai tanfolyamokon, továbbképzé­seken való részvételre. A fel­sőfokú képzésben, az alumí­niumipari szakközépiskolá­ban, az intenzív nyelvtanfo­lyamokon résztvevők tanulá­sát munkaidő-kedvezmény, tanulmányi szabadság és úti­költségtérítés is ösztönzi. Eredményesen járul a szak­mai oktatáshoz a korszerű tanműhely is. Számos klub és szakkör van a művészeti, esztétikai nevelés, a szakmai kultúra fejlesztésének segítségére. Megfelelő a könyvtárhálózat is. Mivel a vállalat környé­kén nincs önálló művelődési intézmény, a különböző ren­dezvények a városrész kultu­rálódási igényeit is szolgál­ják. Együttműködési szerző­désük van a pákozdi műve­lődési házzal, amely hosszú távon garantálja a közös munkát. Természetesen fontos része a gondoskodásnak a dolgo­zók lakáshelyzetén való­ja­(Folytatás a 2. oldalon) Egészségügy, művelődés, szociálpolitika

Next