Fejér Megyei Hírlap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-01 / 154. szám

2. OLDAL A Fejér megyei Tanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) vitás. A városi tanáccsal kö­tött megállapodások szerint az előző ötéves tervben 300 OTP-lakást osztottak el. A hatodik ötéves tervben 50 OTP-lakás vevőkijelölési jo­gát kapták meg, s alapköz­művesítéshez 5 millió forint­tal járultak hozzá. Ide tarto­zik az is, hogy a félgyárt­mányfejlesztési nagyberuhá­zás során 150 lakás épült meg kapcsolódó beruházás­ként. Vagyis erejéhez mérten tel­jesíti a könnyűfémmű a dol­gozókról való gondoskodás szép kötelezettségét. Ezt erő­sítette meg felszólalásában Filótás Józsefné, a Könnyű­fémmű dolgozója. Hajba Kál­mán is elismeréssel méltatta a gondoskodás sokféle mód­ját, javasolta továbbá a ke­reskedelmi ellátás javítását e térségben. Nagy Jenőné, a megyei ta­nács elnökhelyettese arról szólt, hogy a Könnyűfémmű a népgazdaságban és az ipar­ágban betöltött rangos helyé­nek megfelelően fordít fi­gyelmet a dolgozók kulturá­lis nevelésére, egészségügyi ellátására és a szabadidős programok szervezésére. Di­csérte a klubmozgalmat, és azt a törekvést, gyakorlatot, amely nyitottá, a környékbe­liek számára elérhetővé teszi a vállalat különböző szolgál­tatásait. Végül elismerését fejezte ki a megyei tanács azért a munkáért, amit a könnyű­fémműben végeznek a dolgo­zókról való gondoskodás je­gyében. Háromezer lakás, harminchat tanterem Fejér megye tanácsainak 1982. évi költségvetési és fej­lesztési alap zárszámadását dr. Gálicz Tibor, a vb pénz­ügyi, illetve dr. Bajzák Ta­más, a vb tervosztályának vezetője terjesztette a tanács elé. Az írásban kiadott jelen­téshez dr. Gálicz Tibor fű­zött szóbeli kiegészítést. A megye tanácsainak 1982. évi fejlesztési alap gazdálko­dását alapvetően meghatá­rozta az a követelmény, hogy mérsékeltebb ütemű beruhá­zással járuljon hozzá a nép­­gazdasági egyensúly javításá­hoz. A működési költségvetés anyagi lehetőségei is a kö­zéptávú tervben számított­nál kisebb arányban növe­kedtek. A múlt évi tervek jóváha­gyása alkalmával a tanács meghatározta, hogy tovább kell folytatni a három ki­emelt társadalmi program megvalósítását: a lakásépítés, a fekvőbeteg-ellátás és az is­kolahálózat fejlesztését. A költségvetési gazdálkodásban is — az anyagi eszközök dif­ferenciált elosztásával — az alapellátás szintentartása volt a meghatározó cél, összességében kedvezőek a költségvetési és fejlesztési tervek végrehajtásának ta­pasztalatai — hangoztatta szóbeli kiegészítőjében az osztályvezető. A nehezebbé vált gazdasági körülmények ellenére az alapvető célokat elérték a megye tanácsai. Eh­hez nagymértékben hozzájá­rult, hogy nőtt a tanácsi gaz­dálkodás hatékonysága, ja­vult a fegyelem, a tervszerű­ség. Fejér megye tanácsai a múlt évben összesen 4,7 mil­liárd forinttal gazdálkodtak, amiből a működési költség­­vetés 3,1 milliárd forinttal, a fejlesztési alap 1,6 milliárd forinttal részesedett. A lakás­építés terve teljesült: 1982- ben 3015 lakás készült el­ a megyében. Ebből tanácsi (cél­­csoportos) lakás volt 598, egyéb állami 243, OTP-társas 701, szövetkezeti és egyéb társas 59, családi ház 1414. Az egészségügyi ágazat leg­nagyobb fejlesztéseként át­adták rendeltetésének a du­naújvárosi kórház 330 ágyas új szárnyát és folyamatosan megvalósul a székesfehérvá­ri kórház rekonstrukciójának II. üteme. Az egységes beteg­­ellátási rendszer kialakítása, a kórházak közötti szakmai együttműködés javulása is éreztette kedvező hatását, enyhítette a gyenge ellátott­ságból adódó gondokat. Az iskolai program részeként 36 tantermet adtak át rendelte­tésének; a múlt évre terve­zett fejlesztésekből csak az adai 8 tantermes iskola át­adása tolódott el ez év elejé­re. Viszont kedvezően haladt a székesfehérvári Lenin vá­rosrész 2-es számú, 16 tan­termes iskolájának építkezé­se; ebben az iskolában ez év februárja óta már tanítanak. A további iskolaépítések is terv szerint folynak, illetve előkészítésük megfelelő. — E fórumon is elismerés­sel kell szólnunk a lakosság társadalmi munkájáról — hangsúlyozta dr. Gálicz Ti­bor. — A múlt évben tovább erősödött a társadalmi össze­fogás, a végzett társadalmi munka értéke 17 százalékkal haladta meg az előző évit, és megközelítette a 300 millió forint értéket. A múlt évi zárszámadásról szóló jelentés az eredmények felsorolása mellett megálla­pította : néhány területen nem sikerült elérni a kitű­zött célokat. Vonatkozik ez mindenekelőtt a köztisztasá­gi, környezetvédelmi felada­tokra. A helyzet javításában még nagyon sok feladat vár a helyi tanácsokra, a társa­dalmi összefogás szervezésé­ben és a lakosság nevelésé­ben egyaránt. Javítani szük­séges a helyi tanácsoknak a telekkialakítást, a területelő­készítést, a magánlakásépí­tést támogató tevékenysé­gét is. A napirendi pont vitájában hárman kértek szót. Szikszai Sándor, a számvizsgáló bi­zottság nevében szólt a zár­számadásról, külön kiemelve, hogy az anyagi erőforrások csökkenése ellen­ére az alap­ellátás színvonalában nem tapasztalható visszaesés. Az érintett lovasberényi lakosok nevében köszönte, hogy meg­kezdődött a csapadékvíz el­vezetésének kiépítése. Ra­­thausky József a megyei ta­nácstagok székesfehérvári já­rási csoportja nevében szólt, a többi között megemlítve az ezután vízművet építő köz­ségek gondját: a kivitelezés költségei olyan mértékben nőnek, hogy a terheket nem bírják el a „kispénzű” taná­csok. Huber Jánosné a sár­bogárdi járás megyei tanács­tagjai nevében értékelte a terület fejlesztéseit, hangsú­lyozva, hogy a tervezett be­ruházások — talán a kálozi iskola kivételével — meg­épülnek. A megyei tanács járási és vá­rosi népi ellenőrzési bizottsá­gi tagokat mentett fel tisztsé­gükből és a megüresedett he­lyekre új népi ellenőrzési bi­zottsági tagokat választottak. Felmentette a Székesfehérvári járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöki tisztségéből — egészségi állapota és nyug­díjazása miatt — Nagy Já­nost. Helyébe megválasztot­ta Fodor Papp Jánost. Az újonnan megválasztott népi ellenőrzési bizottsági tagok letették az esküt. Egy interpelláció hangzott el. Huber Jánosné kérte a Sárbogárd—Nagylók között megépített útszakaszon az autóbuszközlekedés megin­dítását. Ehhez szükséges a Nagylók—Erdőhát közötti szárny kiszélesítése. Érdemi választ a következő tanács­ülésen kap az interpelláló: F. F. — N. E. _ Társadalompolitika ||__________________Nemzetközi élet Kádár János és Losonczi Pál fogadta Bülend Ulusut Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Kö­z­­iponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön délután a KB székházában­­fogadta Bü­lend Ulusut, a Török Köztár­saság miniszterelnökét, aki hivatalos látogatáson tartóz­kodik hazánkban. A szívélyes légkörű talál­kozón véleménycserét foly­tattak a nemzetközi élet idő­szerű kérdéseiről, különös te­kintettel az európai bizton­ság és együttműködés problé­máira. Megelégedéssel álla­pították meg, hogy országaik együttműködése eredménye­sen fejlődik és megerősítet­ték készségüket a kölcsönö­sen előnyös kapcsolatok to­vábbi elmélyítésére. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke ugyancsak csü­törtökön az Országházban hivatalában fogadta Bülend Ulusut. Kétoldalú megbeszélések Csütörtökön kétoldalú meg­beszélésekre került sor a Bü­lend Ulusu kíséretében levő személyiségek és magyar partnereik között. Váncsa Jenő mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter Sabahattin özbek élelmezési, mező- és erdőgazdasági mi­niszterrel találkozott. A meg­beszélés során áttekintették a növénytermesztésben, ál­lattenyésztésben és az erdő­­gazdálkodásban adódó együtt­működési lehetőségeket. A nap folyamán a török minisz­ter felkereste a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Fej­lesztő Vállalatot, a Magyar Tudományos Akadémia mar­tonvásári Gabonatermesztési Kutató Intézetét, és a gyúrói Egyetértés Termelőszövetke­zetet. Bajnok Zsolt államtitkár, a Tájékoztatási Hivatal elnöke Candemir Onban török mi­niszterelnökségi tájékoztatási államtitkárral tárgyalt a két hivatal és a tájékoztatási in­tézmények munkájáról, az együttműködés lehetőségei­ről. Este Bülend Ulusu és fele­sége Lázár György és felesé­ge társaságában megtekintet­te a KISZ Központi Művész­­együttes tánckara és Rajkó zenekara folklórműsorát az együttes székházában. Találkozó Gilberto Vieiraval Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön a KB szék­házában találkozott a hivata­los látogatáson hazánkban tartózkodó Gilberto Vieira­val, a Kolumbiai Kommunis­ta Párt főtitkárával. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszélésen tájékoz­tatták egymást pártjaik fel­adatairól. Véleményt cserél­tek a kommunista mozgalom, valamint a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, különös figyelmet fordítva Közép- és Latin-Amerika helyzetére. A két párt vezetői aggoda­lommal szóltak a reakciós erők fokozódó beavatkozási kísérleteiről a Karib-térség­­ben, amelyek veszélyeztetik a világbékét. Támogatásuk­ról biztosították a népelnyo­mó diktatúrák és támogatóik ellen, a szabadságért, a tár­sadalmi igazságért küzdő Sal­vador­, chilei és más latin­­amerikai hazafias erőket. A találkozón jelen volt Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára. Pérez de Cuellar az NDK-ban Négynapos hivatalos láto­gatáson a Német Demokra­tikus Köztársaságban tar­tózkodik Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára. Cuellar — aki szerdán délután érke­zett Berlinbe az NDK kor­mányának meghívására — csütörtökön találkozott Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával. Szerdán az ENSZ-politi­­kus Oskar Fischer külügy­miniszterrel tárgyalt idősze­rű nemzetközi kérdésekről, az ENSZ-nek a világbéke megőrzésében játszott szere­péről. Oskar Fischer vacso­rát adott vendége tiszteleté­re. Pohárköszöntőjében az NDK külügyminisztere ag­godalommal szólt arról, hogy az amerikai konfron­tációk és fegyverkezési poli­tika következményeként ve­szélyesen kiéleződött a nem­zetközi helyzet. ­ A 10. évforduló „Érezted, hogy zökkent az imént a repülőgép? Ak­kor jöttünk át a vasfüggö­nyön ...” Az 1962-ben ké­szült Csudapest című zenés tv-játékban — épp a napok­ban ismételte meg a tv — hangzott el ez a favicc egy nyugati vendég szájából, aki a Budapestre tartó Malév­­gépen utazott. A tréfa azóta persze szakállasnak tűnik, de valamit a­ mai nézőnek is je­lez: azt, hogy a hidegháború, egymás gyanús méregetése tulajdonképpen milyen régen anakronizmussá, szinte ne­vetségessé vált Európának ezen a felén. S mégis, 11 év eltelt, amíg 1973. július 3-án Helsinkiben elkezdődhetett az az értekez­letsorozat, amelynek eredmé­nyeként­­1975 nyarán, a hel­­sinki záróokmány aláírásával 35 ország, az európai álla­mok, valamint az Egyesült Államok és Kanada kormá­nyai hivatalosan kimondták: új korszakot kell nyitni az európai kapcsolatokban. A helsinki konferencia kezdeté­nek 10. évfordulójához ér­keztünk. A korábban tarthatatlan állapotok felismerése és a jó szándék még nem volt ele­gendő az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívásához, mint aho­gyan a helsinki eredmények megőrzéséhez sem elegendő­ek évfordulós szép szavak. Hogy a hidegháború „lejárt”, annak felismerését a szocia­lista országok megerősödése, az európai erőegyensúly ki­alakulása érlelte meg az új nyugat-európai politikus nem­zedék legmesszebbre látó tag­jaiban... A jövőre­­nézve. , pe­­di£ tó^en^M&s új' lehetősé-' geket, kapcsolatokat, piaco­kat kínált az európai orszá­gok akkoriban szinte min­denütt nagy fellendülésben lévő gazdaságainak. Márpedig kézenfekvő, hogy a béke és a gazdasági kapcsolatok köl­csönösen erősítik egymást. Az enyhülés eredményeit is e két tényező alakulása kérdőjelezte meg az elmúlt néhány évben: az elzárkózási tendenciákat erősítő gazdasá­gi világválság — és ezzel is összefüggésben — a fegyver­kezési verseny Egyesült Ál­lamok kezdeményezte új for­dulója. Helsinki illúzióktól mentes fő üzenete azonban túlélni látszik a nehézsége­ket. Végső soron ma sem von­ja kétségbe senki — Nyuga­ton sem — azt a tételt, hogy az európai status quo — a második világháborút követő­en kialakult határokat — erő­szakkal nem lehet megváltoz­tatni. Azt már Európa szocia­lista felén hangsúlyozzák jobban, hogy — ennek alap­jául továbbra is lehetőség van a párbeszédre, a nézetek térések civilizált megbeszélé­­ sei. Mészáros György FEJÉR MEGYEI HÍRLAP , 1983. JÚLIUS 1. PÉNTEK KOMMENTÁR Papergate Új szó született a héten Amerikában: Papergate. Mintha ki­csit ismerős lenne, a Watergate-re emlékeztetne? Valóban, bár ma már nem mindenki emlékszik rá. Pillantsunk hát visz­­sza tizenegy évet. 1972 derekán, az amerikai elnökválasztási hadjárat kellős közepén betörőket fogtak a demokrata párt agy­trösztjének székházában, a Watergate nevű épületmonstrumban. A betö­rők nem pénzt kerestek, hanem papírokat. Jóval később ki­tűnt, hogy a republikánus párt jelöltjének, az akkor már négy éve elnökösködő Nixonnak dolgoztak. Az ügy felvert némi port, de Nixon novemberben simán és fölényesen nyert. A bomba csak ezután robbant. Akkor, amikor kiderült, hogy a betörőktől a szálak egészen a Fehér Házig, az elnök irodájáig vezettek. Az ügyből — két újságíró szorgos nyomo­zása nyomán — nem mindennapos politikai botrány lett. Ni­xon igyekezett eltussolni az ügyet, de mind mélyebben merült a hínárba. Lassan Amerika­ és világszerte kirajzolódott, hogy a Watergate-betörés hátterében a kormányhatalom nagyará­nyú jogtiprássorozata rejtőzik. Két évig dagadt a botrány, amely végül Nixon elnököt lemondásra késztette. Azóta a Watergate szó fogalom, és különösen az USA-ban. Most tehát végtelenül kínos, amikor az új szót, azt, hogy Papergate hallja Reagan és tábora. E szó arra utal ugyanis, hogy — munkatársai révén — talán ő is hasonló módszerrel élt három éve a választási kampányban. Mi történt hát? Kipattant egy titok: napvilágra került, hogy 1980 őszén, a sorsdöntő elnökválasztási tévévitában Reagan előre tudta, hogy mivel érvel, mit mond majd ellenfele, Car­ter elnök. Hogyan? Úgy, hogy Reaganéknak — állítólag — kémjük volt a Fehér Házban, aki a kezükre játszotta Carter elnök vitavázlatát. Annyi tény, hogy az emlékezetes vitában Reagan meglepően magabiztosan, meglepően jobban szerepelt, mint a hivatalban lévő Carter elnök, aki pedig — természet­szerűen — sokkal jobb pozícióban, jobb információk, érvek birtokában lehetett. Most az a nagy kérdés, hogy igaz-e a hír, s ha igen, vajon Reagan maga tudott-e a megszerzett papírokról? Az elnök emberei eleinte egyszerűen tagadták a vádat. Aztán már em­lékeztek arra, hogy „jelentéktelen” demokrata irományok valóban átkerültek a republikánus főhadiszállásra. Szerdán már ott tartott a dolog, hogy Reagan kínos sajtóértekezleten volt kénytelen cáfolni mindent és megígérni, hogy alapos vizs­gálatot rendel el az ügyben. Azt határozottan kijelentette, hogy az a bizonyos vitavázlat nem volt a megszerzett iratok között. A Watergate—Papergate párhuzam tehát bizony kézenfek­vő. Reagan elnök számára rengeteg foroghat kockán. Nem kevesebb, mint tagadhatatlan, sokszor politikájától független, személyes népszerűsége — mégpedig a jövő évi választás kü­szöbén. Néhány papír akadállyá tornyosulhat útjában. Avar Károly Haderőcsökkentési tárgyalások Csütörtökön megtartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgya­lássorozat 343. plenáris ülé­sét. A nyugati országok ne­vében felszólalt Murray Si­mons brit nagykövet üdvö­zölte a szocialista államok el­múlt héten nyilvánosságra hozott, legújabb javaslatban foglaltakat, amelyek — mint mondotta — hozzásegítenek több vitás kérdés tisztázásá­hoz. A brit diplomata közöl­te, hogy a NATO-országok gondos tanulmányozásnak ve­tik alá a négy szocialista or­szág munkaokmányát. A nyugati fél szóvivője a csütörtöki ülés utáni sajtóér­tekezleten újságírók kérdésé­re válaszolva kifejtette, hogy továbbra sincs változás a lét­számadatokkal kapcsolatos nyugati álláspontban és még mindig elégtelennek tartják a megkötendő egyezmény be­tartását szavatoló ellenőrző intézkedéseket. A szocialista országok szó­vivője ugyanakkor emlékez­tetett arra, hogy a moszkvai találkozó résztvevői közle­ményükben — egyebek kö­zött — elégedetlenségüknek adtak hangot a bécsi tárgya­lások menetével kapcsolat­iban is, mindenekelőtt a NA­­TO-országok kompromisz­­szumra való készségét hiá­nyolták. A következő teljes ülést jö­vő csütörtökön tartják meg.

Next