Fejér Megyei Hírlap, 1983. július (39. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-28 / 177. szám
ÖTVEN ÉV A MUNKÁSMOZGALOMBAN BŐVÜLŐ ÁRUFORGALOM MAGYAR KISVÁLLALKOZÁS PRÁGÁBAN VÁLTOZÁS A BÉRLETI RENDSZERBEN FEJÉR MEGYEI HÍRLAP AZ MSZMP MEEYE BIZOTTSÁGÁ TS 11 MEGYEI TANÁCS TÁPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Csütörtök, 1983. július 28. XXXIX. évfolyam, 177. szám Ára: 1,40 Ft Ülést tartott a megyei párt-végrehajtó bizottság Nagyobb szerepet a teljesítménybérezésnek A párt megyei végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott, Takács Imrének, a megyei pártbizottság első titkárának vezetésével. A napirend első pontjaként dr. Fogarasi Tibor, az SZMT vezető titkára és dr. Dudar István, a területi tszszövetség titkára terjesztett be tájékoztatót az 1983. évi bér- és keresetszabályozás, a bérfejlesztés eddigi tapasztalatairól. E tapasztalatokat csaknem százezer dolgozót foglalkoztató 85 vállalatnál, szövetkezetnél végzett felméréssel erősítették meg. Az ez év elejétől érvényes bérszabályozási rendszer lehetőségei szerint a gazdálkodó egységek egy része a vállalati jövedelmezőségtől függő bérszínvonal-szabályozást alkalmazza; ide tartoznak a gépipari, a papíripari, az építőipari, közlekedési vállalatok, a kereskedelem és az ipari szövetkezetek. E szabályozásnál az átlagbérszínvonal szorosan függ a jövedelmezőség nagyságától; a bérfejlesztést nem a teljesítménynövekményhez, hanem a tervezett és megvalósuló teljesítményszinthez kapcsolja, szakítva a bázisszemlélettel. A létszámcsökkentésből származó bérmegtakarítás egy részének felhasználását is lehetővé teszi. A központi bérszabályozást a gazdaságnak főleg azon a területein alkalmazzák, ahol a jövedelmezőséghez kapcsolt szabályozással a bérszínvonalat nem, vagy csak kis mértékben lehetne emelni. (Kohászat, bauxit- és szénbányászat, textil- és élelmiszeripar, szolgáltatás.) A mezőgazdasági üzemek közül a bruttó jövedelemszínvonaltól függő bérszabályozási rendszert alkalmazza a két mezőgazdasági kombinát, az állami gazdaságok többsége és 17 termelőszövetkezet. Különböző kísérleti bérszabályozási formákat is alkalmaznak egyes ágazatokban: az ARÉV-nél, a kereskedelemben és öt tsznél. Tapasztalatok szerint az idén az átlagbérek és az állagkeresetek is mérsékeltebben emelkedtek, mint a múlt év azonos időszakában. A vállalatok, szövetkezetek több mint fele az első, 35 százaléka a második negyedévben hajtott végre bérfejlesztést, a többiek a harmadik negyedévre tervezik. A vállalatok többségénél a fizikai és nem fizikai dolgozók bérét azonos mértékben emelték; differenciálást elsősorban a kvalifikált szakemberek, a nehéz fizikai munkát végzők, a munkaerőhiánnyal küzdő szakmák dolgozói javára alkalmaztak. Az említett felmérés kiterjedt a vállalati gazdasági munkaközösségekben kifizetett jövedelmek múlt évi alakulására is. E jövedelmek összességében alig haladták meg a vállalatok bértömegének 0,1 százalékát. Vállalatonként azonban jelentős az eltérés, a Dunai Vasműben az idén a vállalkozói díj a bértömeg 5 százaléka körül várható. A munkaközösségekben az egy főre jutó átlagos adózott jövedelem tavaly 19— 20 ezer forint körül volt. Általános tapasztalat —, amit a párt-végrehajtó bizottság egyetértően nyugtázott —, hogy a bérszínvonal megyei átlagban eddig a népgazdasági tervben előirányzottak szerint alakult. Gazdasági egységenként vizsgálva, a bérfejlesztés mértéke 0,5 százalék és 7,2 százalék. Az üzemekre a megfontolt bérfejlesztés a jellemző. A vállalatok, szövetkezetek többsége a bérfejlesztés tervezésénél döntően az értékesítési lehetőségeket, az elérhető nyereséget vette alapul. Emiatt néhány vállalatnál (Dunai Vasmű, Könnyűfémmű, Szabadegyházi Szeszipari Vállalat, bauxitbánya) a dolgozók számottevő részének keresete stagnál vagy csökken. Bár a tájékoztató a központi bérszabályozás tapasztalatait összegezte, a végrehajtó bizottsági ülés vitája ennél szélesebb körű volt, kiterjedt a vállalatok, szövetkezetek belső bérezési rendszenek, gyakorlatának gyengéire is. Többen szóvá tették, hogy indokolatlanul alacsony a teljesítményhez kötött, ezen belül az egyenes darabbér alkalmazásának aránya. Kétségtelenül a népgazdaság gondjaival, a külgazdasági egyensúly helyreállításának feladataival függ össze, hogy a bérezés funkciói közül ma elsősorban a megtermelt javak elosztására figyelünk, és csak másodsorban arra, hogy jövedelmező termelésre, gazdálkodásra ösztönözzön. Elfogadhatatlan és tarthatatlan azonban, hogy a vállalatok vezetői a szerény bérfejlesztési lehetőségekre hivatkozva nem törődnek a differenciálással, és nem a tényleges teljesítményt fizetik meg. Arra szinte mindenütt ügyelnek, hogy a bérezésben az „alsó szintet” emeljék, de aki a tőle telhető maximumot akarja nyújtani, azt inkább visszafogják a bér behatárolásával. Összefoglalójában Takács Imre is hangsúlyozta: a bérezés sok helyen nem tölti be azt a funkcióját, hogy a valós teljesítményt ismerje el, és még jobb teljesítmény,re ösztönözzön. A bérek számottevő része afféle „jelenléti pénz”, illetve a vállalathoz tartozás díjazása. A mozgóbérek, a különböző prémiumok és jutalmak jelentős része se ösztönöz a jobb munkára, mert tapasztalatok szerint a teljesítménytől függetlenül is, minden körülmények között kifizetik. Szorító gondok megoldásához (például a fiatal műszakiak, a közvetlen termelésirányítók érdemleges bérezése) központi segítséget várnak a vállalatok, pedig saját erejükből is könnyíthetnének ezeken, ha minden területen a tényleges teljesítményt fizetnék meg. F. F. Az ipari szövetkezetek első fél éve Szauna Finnországnak, gumihenger a Taurusnak Jó első fél évet zártak Fejér megye ipari szövetkezetei, annak ellenére, hogy a központi költségnövelő intézkedések hatását nem tudták a hatékonyság fokozásával ellensúlyozni, és emiatt némi jövedelmezőségcsökkenés tapasztalható egyes szövetkezeteknél. Tény azonban, hogy valamennyi gazdálkodó egységben már a tervek elkészítésekor számítottak erre a nem éppen kedvező hatásra. Összességében azonban megállapítható, hogy a tavalyi esztendő hasonló időszakához képest az árbevétel 50 millió forinttal növekedett, a nyereség pedig 60 millió forinttal. Kétségtelen tény az is, hogy az egyes szövetkezetek között elég nagy a szóródás. Jól sikerült az első félév a bicskei Floriana Ipari Szövetkezetben, ahol a tőkés megrendelés teljesítését tartották fontos feladatnak. Finnországba 4 millió forint értékben szállítottak szaunákat. Jó példája ez a munka a szövetkezeti közötti együttműködésnek, ugyanis a bicskeiek kapacitásgondjain különböző társszövetkezetek segítettek. További fejlesztés valósult meg a precíziós öntödében, ahol a Ganz-MÁVAG vasúti járműprogramjának teljesítéséhez készítettek különböző öntvényeket. A szovjet öntödei berendezéseket a Gépipari Technológiai Intézet biztosította a bicskeieknek. A székesfehérvári Fémipari Szövetkezetben sikerült csökkenteni az első félévben az energiafelhasználást, az olajfűtésről ugyanis áttértek a földgáztüzelésre. Emellett két jelentős megállapodás született két nagyvállalattal, a Videoton Elektronikai Vállalatnak polysztirol habból csomagolóanyagot gyárt a szövetkezet, a Dunai Vasmű versenytárgyalásának elnyerése után pedig megkezdték a különböző acélszerkezetek szállítását. Évek óta megbízhatóan magas színvonalú munkát végez a Martonvásári Ipari Szövetkezet, ahol az első félévben a tavalyinak másfélszerese volt a nyereségnövekedés, melyben jelentős szerepet játszott a dísztáviratkészítő részleg bővítése. A Polgárdi Járási Vegyesipari Szövetkezet extrudált gumitermékeinek legnagyobb megrendelője az első félévben a Taurus lett, terveik szerint rövidesen megkezdik a textil- és nyomdaiparban használatos gumihengerek javítását, amit eddig külföldön, tőkés országokban végeztek. Az első félévben valamenynyi ipari szövetkezetnél új bér- és jövedelemszabályozás lépett életbe, melynek következtében csökkentek a szövetkezeti bérfejlesztési lehetőségek. Emiatt mindenütt körültekintő bérgazdálkodást folytattak, fejlesztést csak akkor hajtottak végre, ha biztosított volt a teljesítménynövekedés is. A pénzügyeknél maradva, meg kell említeni, hogy sajnálatos módon megromlott a kereskedelmi cégek és a nagyvállalatok pénzügyi fegyelme. Különösen a textiliparra jellemző, hogy a nagyvállalatok több hónapos késéssel egyenlítik ki tartozásaikat a szövetkezeteknek, így aztán az ipari szövetkezetek is gyakran pénzgondokkal küzdenek. Mindezeket is figyelembe véve tán még értékesebb a megye ipari szövetkezeteinek első féléves eredményes és jelentős nyereséggel záruló tevékenysége. (Pintér) A székesfehérvári Fémipari Szövetkezetben az acélszerkezetek összeszerelését végzi Török Gábor Fotó: Rabáczy szilárd Kádár János és Álvaro Cunhal találkozója Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán a KB székházában találkozott Alvaro Cunhal-al, a Portugál Kommunista Párt főtitkárával, aki az MSZMP vendégeként, rövid pihenés céljából tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről és feladatairól. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fontosabb kérdéseiről. Megerősítették készségüket a két párt hagyományosan jó együttműködésének további elmélyítésére, és állást foglaltak a két nép, a két ország közötti kapcsolatok továbbfejlesztése mellett. A találkozón részt vett Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője. A minősítés: jó vagy kielégítő A tavalyinál nagyobb áruforgalom A kiskereskedelmi forgalom az első fél évben folyó áron 7,8 százalékkal volt magasabb, mint a múlt esztendő hasonló időszakában, s az előirányzottat 1,7 százalékkal haladta meg — állapította meg a Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi gyorsjelentése. Az áruellátás az első félévben többségében kielégítő vagy jó minősítést kapott. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből egyenletes kínálatot biztosított a kereskedelem, egyes ruházati cikkek választéka viszont időnként hiányosnak bizonyult. Élénk volt a vegyes iparcikkek forgalma; a lakosság kereslete az előző évhez képest különösen az építőanyagok, vastömegcikkek, vegyi termékek és kultúrcikkek iránt fokozódott. A kiskereskedelem 204,5 milliárd forintos forgalmat bonyolított le. Ezen belül leginkább a vegyes iparcikkek forgalma nőtt — csaknem tíz százalékkal — míg a ruházati értékesítés emelkedése mérsékeltebb, hozzávetőleg 4 százalékos volt. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek együttes forgalma valamivel több mint 7 százalékkal haladta meg az elmúlt év hasonló időszakáét. Az áruforgalom belső öszszetételében az egy évvel korábbihoz képest jelentéktelen, mindössze 0,1 százalékos változás következett be az élelmiszerek és élvezeti cikkek javára. Az iparcikkek aránya a kiskereskedelmi forgalomban ugyanilyen mértékben csökkent. Változás következett be a kiskereskedelmi forgalom összetételében abból a szempontból, hogy amíg korábban a szövetkezetek forgalmának növekedése évről évre meghaladta az állami kereskedelemét, addig most ez utóbbi értékesítése nőtt nagyobb arányban. Nagymértékben — csaknem 44 százalékkal — nőtt a magánkiskereskedelem központi alapokból történt beszerzése az első hat hónapban. A nagykereskedelem értékesítése folyó áron az első félévben 6,5 százalékkal emelkedett. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva jóval több árut adtak át a kiskereskedelemnek. Hazai termelőktől 3,3 százalékkal, importból 6,7 százalékkal több fogyasztási cikket szereztek be, mint tavaly, az első félévben. Sopronban volt a legmelegebb Hét végére csökken a hőség Szerdáig országszerte kánikula volt. A kora délutáni órákban Sopronban mérték a legmelegebbet, ahonnan 35 fokról érkezett jelentés, az ország „leghűvösebb” városa pedig Siófok volt, itt a tó 26 fokos vízének hűtő hatására „csupán” 30 fokra melegedett fel a levegő. Budapesten 34 fokot mutattak a hőmérők. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint egyelőre nemcsak marad a kánikula , még fokozódik is. Csütörtökön egy-két fokkal melegebb lesz, s növekszik a levegő páratartalma is, ami a szervezetnek további megterhelést jelent. A kánikulai fülledség azonban várhatóan nem sokáig tart. Péntektől hűvösebb léghullám áramlik a Kárpát-medencébe, s a hét végére megszűnik a kánikula, 28 fok körülire csökken a hőmérséklet. Gyakran támad erős szél, és viharok, záporok, zivatarok - keletkeznek szerte az országban. A következő napok sem ígérnek azonban jelentős csapadékot, így tovább szomjaznak a földek.